115 évvel
ezelőtt, 1899. augusztus 21-én nyitották meg a nagyközönség előtt a Magas-Tátra
legmagasabban álló, egész évben nyitva tartó menedékházát, a közkedvelt
Téry-menedékházat. Az Öt-tó mellé építendő menedékház igénye először 1889-ben
merült föl, amikor az Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) Budapesti Osztályának
választmányi ülésén dr. Téry Ödön indítványozta, hogy szavazzanak meg bizonyos
összeget a Magas-Tátrában egy menedékház felépítésére, lehetőség szerint az
Öt-tó katlanában. Ekkor kezdték meg a pénz gyűjtését a menedékház felépítése
céljából létrehozott pénzügyi alapba. Az évek múltával a tervbe vett
menedékház helye sűrűn változott, és 1896-ban úgy látszott, hogy a
Nagyszalóki-csúcson (Slavkovský štít) kerül majd felépítésre. Ekkor azonban az Egyesület
elhatározta, hogy ezen a csúcson építi fel a már szintén régóta tervezett
meteorológiai obszervatóriumot.
![]()
E döntés hatására 1897 februárjában a Budapesti
Osztályból időközben megalakult Magyar Turista Egyesület (MTE) végleg az Öt-tó
mellett döntött, ahol azonban a terület vadászjogának bérlője azt szerette
volna elérni, hogy a menedékház ne a tó partján, hanem a tófal alatt kerüljön
felépítésre. Az MTE elnöksége azonban ragaszkodott az eredeti elképzeléshez,
és a Pfinn József által tervezett menedékházat Majunke Gedeon szepesszombati
építész 1898 júniusa és 1899 augusztusa között felépítette. 1898-ban elkészült
az Öt-tóhoz vezető turistaút is, ezek után a terméskőből épült, emeletes
menedékházat 1899. augusztus 21-én megnyitották a turistaforgalom előtt. A
betontetős épület földszintjén kapott elhelyezést a konyha, az éléskamra
valamint a vezetők szobája, míg az emeleten volt az ebédlő és a négy kis szoba,
amelyekben összesen 16 ágyat helyeztek el.
![]()
A
menedékház névadásának külön története van. Az MTE Budapesti Osztálya 1899.
július 4-i ülésén dr. Téry Ödön ügyvivő alelnök javasolta az egybegyűlteknek,
hogy a felépült menedékház kapja meg a „Budapesti ház” nevet. Ezt a javaslatot
Dőri Gyula indítványára leszavazták, és a jegyző javaslatára a menedékházat az
egyesület alapító tagjáról egyhangúlag Téry-menedékháznak nevezték el.
Az I.
világháború után a menedékház kezelését a késmárki Tátra Egylet mint az MKE
örökébe lépett Karpathenverein (KV) egyik osztálya vette át. 1926-ban a KV a
tulajdonjogot is megszerezte, de nem sokáig lehetett a menedékház tulajdonosa,
mert 1927-ben lejárt a területre kötött, 30 évre szóló bérleti szerződése, és a
KV többszöri tiltakozása ellenére a menedékház 1931-ben állami tulajdonba,
ugyanakkor a Csehszlovák Turisták Klubja (KČST) kezelésébe kerül. Kezdetben
csak a nyári turistaszezonban volt nyitva, majd ez a menedékház volt az első a
Magas-Tátrában, amely áttért az egész éves működésre, így 1932-től már télen
is várja a turistákat. Az 1980-as évek elején jelentős felújítást végeztek a
menedékházon, így napjainkban a helyi adottságokhoz képest igen kulturált
környezet várja a betérő turistákat.
![]()
A
Kis-Tarpataki-völgy (Malá Studená dolina) legfelső, Öt-tavi-katlan (Kotlina
Piatich Spišských plies) nevű völgyteraszán, az Öt-tó déli tófalán álló Téry-menedékház
egyike a legrégebben épült tátrai menedékházaknak, amely megragadó magashegyi
környezetben, magasan az erdőhatár felett épült, s mintegy büszke
várkastélyként uralja az egész Kis-Tarpataki-völgyet. Külső megjelenésében – a hozzáépítéseken
kívül – alig változott az eredeti formájához képest.
Forrás: Nagy Árpád: Tátrai túrák
