A Zsári-völgy, valamint a völgyben
található Zsári menedékház a Liptói-Tátra egyik leglátogatottabb völgye, melyet
lavinaveszélyesség szempontjából az egyik legveszélyesebb völgynek tartják
számon. A jelzett turistaúton 5,3 km hosszú úton juthatunk el a parkolóból a
menedékházig, és kb. a 4. km-t tekinthetjük a biztonságos és a veszélyes
területek közötti választóvonalnak. Kevés téli turista van tudatában annak,
hogy ezen a ponton belép a lavinamezők világába, ahol a körülmények kedvezőtlen
összejátszása esetén bármely oldalról elindulhatnak a lavinák a völgy irányába.
Lavinaszempontból a völgy
legveszélyesebb része a Príslop déli irányú központi vályúja, amely a
menedékháztól mintegy 200 m-re keresztezi a turistautat. Ezt a csatornát
tartják az egyik legnagyobb és legveszélyesebb lavinacsatornának a Tátrában.
Nem kevésbé veszélyesek a Jalóci-nyeregből, a Ráztokáról vagy a Jalóci-kúpról
lefutó lavinamezők sem, keleti oldalon pedig a Baranec alatti Fekete-falak
jelentenek veszélyforrást.
2009. március végén több mint 2 hétig
szinte szünet nélkül havazott a völgy térségében, és kb. 1,5 méter vastag porhó
halmozódott föl a menedékházat körülvevő hegyoldalakon. Ez a hóréteg az állandó
viharok miatt rendkívül instabillá vált, a szél gerinceken több méteres
hópárkányokat alakított ki, és csak idő kérdése volt, mikor jön az „utolsó
csepp a pohárban”, mikor indul meg ez a rendkívül instabil hóréteg.
Aztán 2009. március 23-án és 24-én
bekövetkezett az „Ítélet napja”. A korábbinál is erősebb és intenzívebb hóvihar
söpört végig a hegységen, a lavinaveszélyt 4-es fokozatúra emelték, és a
szakemberek biztosak voltak benne, hogy előbb-utóbb elindul egy hatalmas,
mindent elsöprő lavina. Március 25-én, szerdán indult meg az első lavina a
Kis-Baranecről a Jamnica-völgy irányába. Időközben a várható hatalmas lavina
miatt a Zsári menedékház személyzetét, valamint a Hegyimentő Szolgálat
kihelyezett állomásának dolgozóit is evakuálták, így csak az állandóan működő
webkamera 11 órakor történt meghibásodásából sejthették, hogy valami komoly
dolog történt a völgyben. Akkor azonban még senki sem tudhatta, hogy vajon
létezik-e még a pár évvel korábban teljesen felújított Zsári menedékház?...
Március 26-án, csütörtökön a HZS és a
TANAP szakemberei a média képviselőivel együtt indultak a helyszínre, hogy
meggyőződjenek róla, mi történt valójában, és felmérjék, milyen károkat okozott
a lavina. A menedékház közelében a pusztulás lélegzetelállító képe fogadta
őket: hatalmas hókupacok mindenütt, a lavinamező úgy nézett ki, mint valami
hatalmas gleccser. A lavina által lehozott hótakaró vastagságát néhol 20-30
m-re becsülték, az erdőkben okozott károkat akkor megbecsülni sem lehetett. A
lavina széle még a biztonságosnak tekintett 4. kilométertől is 500-700 méterrel
lejjebb volt. A menedékház a csodával határos módon kisebb-nagyobb
rongálásokkal, de megúszta az eseményt, és kísértetként állt az elhagyatott táj
közepén. A ház környékén a lavina mindent letarolt, a házak tetejére szerelt
antennákat, egyéb eszközöket szinte lerobbantotta a hógörgeteg ereje, ezeket
később a környező fákon és a patakban találták meg. A lavina a nyílászárókon át
betört a házba, részben tönkretéve a konyha berendezését. Rosszabbul járt a HZS
kihelyezett állomása, amely szinte teljesen a lavina középpontjában állt, így
szinte telibe találta a fergeteg. Megsérült a tető, a kémény, megrepedtek a
falak, az oldalsó ablakon keresztül pedig még a szobák is megteltek hóval.
Megsérült a ház közelében álló Szimbolikus temető harangtornya, valamint az
egyik fából készült szobor is. A lavina következtében a völgy biztonságos
tartománya 3,5 km-re csökkent, és az első pillanatban hihetetlennek tűnő
rombolás miatt a völgy képe örökre megváltozott. Hosszú éveknek kell majd
eltelni addig, amíg a Zsári-völgy kiheveri ennek a 100 évenként egyszer
bekövetkező lavinának a nyomait.
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
