Az 1948. december 18-án megalkotott
törvény alapján Csehszlovákiában 1949. január 1-én hozták létre a Tátrai
Nemzeti Parkot (TANAP). A mai Szlovákia legnagyobb nemzeti parkja a létrehozása
óta eltelt időben több jelentős változáson esett át. A nemzeti park
mindennapjait ma két állami szervezet, a TANAP Igazgatóság (Správa TANAP) és a
TANAP Állami Erdészet (Štátne lesy TANAP) irányítja. Előbbi fő feladata a
természetvédelem, utóbbi pedig az erdőgazdálkodás, a turistautak felelőse. „Erdészek
és természetvédők generációi dolgoztak a nemzeti parkban. Bár sokszor nem
könnyű, de arra törekszünk, hogy azokat a célokat, amelyeket elődeink kitűztek
megpróbáljuk fenntartani az utánunk következő generációknak, akik aggódnak a
védett állat- és növényvilág, az erdei ökoszisztémák jövője miatt” – foglalta össze
Pavol Majko, a TANAP Igazgatóság vezetője.
Hozzátette, hogy a nemzeti park
létrehozásának idején az erdészek és a természetvédők a legfontosabb feladatnak
a Tátrai Nemzeti Park területének revitalizációját tartották. Az emberi
tevékenység már évszázadok óta igen jelentős károkat okozott. Különösen a
fakitermelés és az állatállomány legeltetése voltak negatív hatással az erdei
ökoszisztémára. Elsődleges feladat volt tehát a nemzeti park fokozatos
erdősítése, majd pedig a későbbi gondoskodás ezekről a területekről. Ehhez
viszont elengedhetetlen volt a törvényi szabályozás.
A múltból fennmaradt célok Majko
szerint nem változtak, az érintettek küldetése ma is a ritka állatfajok, a
növények, a fák és a teljes ökoszisztéma megőrzése a jövő generációk számára. A
közelmúltban a Magas-Tátrában jelentős összegeket fektettek az infrastruktúra
fejlesztésébe, a természetvédők szerint ez a nemzeti park történelméhez köthető.
„A múltban skizofréniás állapot volt, hogy a már korábban is meglévő és működő
sípályák is a nemzeti természetvédelmi területen maradtak. Ez egy olyan paradox
helyzet, melyet azóta sem sikerült megoldani. Az, hogy az 5. (legmagasabb) szintű
védelem alá eső területen sípálya található, leértékeli a természetvédelem
minőségét” – tette hozzá Majko.
Az új természetvédelmi zónákat
meghatározó, kidolgozás alatt lévő törvényben az igazgató véleménye szerint ezeket
a területeket ki kell zárni a legmagasabb szintű védelem alatt álló területek
listájából. „Véleményünk szerint csak a már meglévő síközpontok korszerűsítése
lenne megengedhető, amelyek közül néhány már a nemzeti park létrehozás előtt is
létezett. Ugyanez vonatkozik Tátravárosra, annak lakóira is, akik itt élnek” –
mondta Majko azzal, hogy a TANAP Igazgatóság elfogadja a terület modernizációjára
vonatkozó törvényi előírásokat. A jövőben azonban minden érdekelt elkötelezi
magát, hogy ezeket a területeket kizárják a természetvédelemből.
„Az elmúlt 65 évben nőtt az
erdőterületek nagysága, valamint minősége. A korai években lépésről lépésre
sikerült megszüntetni a negatív emberi beavatkozást, melynek következményei a
természetes állapotok visszaállításával azonnal látszottak.
Összehasonlításképpen a nemzeti park létrehozása idején csak nagyon kis számú
zerge élt a Tátrában, de már a múlt század 50-es, 60-as éveiben jelentősen nőtt
a számuk” – mondta el Marián Šturcel, a TANAP igazgatóság helyettes vezetője.
Véleménye szerint ugyanakkor a
nemzeti park létrehozásának köszönhetően nőtt meg az érdeklődés a Tátrai
Nemzeti Park iránt, olyannyira, hogy napjainkban a turizmus a meghatározó elem
a Tátrában. „Ez nem negatívum, ezt hozta az élet. Alapvetően nem érte negatív
hatás a Tátrát az emberi befolyásnak köszönhetően. Azok a negatívumok, amelyek
elérték a Tátrát, olyan dolgok, amelyek az embertől függetlenek. Vonatkozik ez például
a 9 évvel ezelőtti természeti csapásra” – tette hozzá Šturcel azzal, hogy még a
turizmus fejlesztésére és a Tátra kihasználására tett legutóbbi beruházások sem
járhatnak végzetes következményekkel.
