145 éve született Hoepfner Guido Hír

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2013/08/24
Hirdetés
145 évvel ezelőtt, 1868. augusztus 23-án Szepesváralján született Hoepfner Guido Kornél (1868-1945) építész. A lőcsei reáliskola elvégzése után egyetemi tanulmányait 1886-ban a budapesti Műegyetem gépészmérnöki karán kezdte. Egy év után átlépett az építészeti karra, ahol 1891-ben fejezte be tanulmányait, majd Budapesten telepedett le.
A századforduló táján Hoepfner Hauszmann Alajos műtermében dolgozott a budai királyi vár átépítési és bővítési tervein. E munka keretén belül a királyi lovarda, a királyi és új főhercegi istálló, majd a magyar parasztház, lépcsők, vízesések és a várkerti pálmaház tervein dolgozott. Ezért a munkájáért kapta meg Ferenc Józseftől 1906-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. Hoepfner egész életében figyelemmel követte az építészet fejlődését és nyitott volt az új irányzatok felé; a késői historizmusból kiindulva később különböző alkalmakkor szecessziós, ill. funkcionalista épületeket is tervezett. Korai tervei széles stílusrepertoárról tanúskodnak, a neogótikától (szabadkai Szent Rókus templom, 1893–1896) kezdve egészen a neobarokkig (színháztervek, 1896; Vigadó, Igló, 1898; budai várépületek).

A Csorbatón felépült Nagyszálló tervrajza
A Tátrába készült terveit a századforduló idején leginkább a svájci stílus befolyásolta, az egyes impulzusokat eklektikus festői egységbe ötvözte. A Magas-Tátra korabeli hagyományaihoz igazodva Hoepfner fachwerk szerkezeteket használt, melyek alapjául nála a reneszánsz német, angol illetve francia minták szolgáltak (a tátralomnici szálloda vázlatai, 1897; az ótátrafüredi virág- és fodrászüzlet, 1897–1898; Csáky-ház szálloda, Ótátrafüred, 1898–1900). A külföldi hatásokat gyakran a Kárpát-medence népi építészetének (tetőformák) stílusával ötvözte (Csáky-ház szálloda és fürdőház,  Ótátrafüred). Ezeket a motívumokat a XX. század elején szecessziós ornamentikával gazdagította (fürdőház, Ótátrafüred, 1901–1903).
A legjelentősebb magas-tátrai megrendelései – az ótátrafüredi Grand Hotel (1903–1904), a tátralomnici Palota Szálló (ma Grand Hotel Praha, 1903, 1905, Györgyi Gézával közösen) és a Csorbatói Nagyszálló (ma Hotel Kempinski, 1904–1906, Györgyi Gézával közösen) – az építészeti és urbanisztikai értékek mellett egy új minőségi szintet hoztak magukkal a szállodai szolgáltatások terén. A kivételesség igénye nemcsak a belső berendezés luxusában jelenik meg, hanem a szálloda műszaki felszerelésében is. A tátrai művekben érezhető az angol Arts & Crafts mozgalom hatása is.
Forrás és fotó: http://epiteszforum.hu
Hirdetés
Hirdetés