155 évvel ezelőtt, 1858-ban
született ifj. Divald Károly (1858-1924) eperjesi fényképész, aki apja, a neves
Tátra-fényképész id. Divald Károly eperjesi cégét vette át 1897-ben, apja
halála után. Korai, még Eperjesen kiadott, a legkorábbi Stengel-lapokhoz
hasonló elrendezésű lapjait apja kliséinek felhasználásával készítette, melyek
szinte kivétel nélkül kitűnő minőségű fekete-fehér felvételek. Divald Károly a
céget 1903-ban Budapestre helyezte át, ahol fénynyomdát és grafikai műintézetet
alapított a Kisfaludy utca 9. számú egyemeletes épületben.
Fényképészeti műtermen kívül
villamos motorerővel működő gyorssajtó gépekkel berendezett első magyar
fénynyomdában egyedülálló látóképes levelezőlapokat, cinkografíkai kliséket
gyártottak, képes díszműveket adott ki. Divald apjával egy drezdai nyomdában
sajátította el a fénynyomtatási eljárást, gyorssajtóval történő nyomtatását. A
budapesti látképeket bemutató sorozatokat a legkülönbféle alakú, óriási,
panoráma, sztereoszkóp kiállításban, fotográfiai úton bemásolt paszpartuval
jelentette meg.
Divald Károly fényképész, aki még az
1900-as lakcímjegyzékben is ifjabbként használta a nevét, ezekben az években az
Üllői út 21. alatt lakott, néhány percnyi sétára a műteremháztól. A korabeli
reklámoknak köszönhetően azt is tudjuk, nagyjából hogyan festhetett akkoriban a
műintézet. Az Építő Ipar műszaki hetilap egyik 1903. februári száma közli a
rajzos hirdetményt, amelyben a telefonnal is rendelkező - négyjegyű szám! - cég
tudatja, hogy „készít fölvételeket mindennemű objectumokról, rajzok, festményekről
stb., fénynyomatokról, autotypia- és fototypia-clichéket, chromotypiákat, képes
levelező- lapokat, stb.”. A kép szinte mediterrán hangulatot áraszt. A mély
udvar körül földszintes és emeletes épületek sorakoznak, fényüket timpanonos
ablakok és korinthoszi oszlopfők emelik. Némelyiknek a funkciója is
kitalálható: a kézikocsis hordár alighanem a nyomdaüzemhez érkezett, az udvar
végében lévő lépcső pedig a „fényképező műterem” ügyfeleknek szánt feljárata.
Odafönt, az erkély mögött kell lennie a napfényműteremnek.
Ifj. Divald Károly 1909-ben
Monostory Györggyel társulva megalapította a századelő legtöbb tátrai
képeslapot megjelentető hazai kiadóját, a Divald és Monostory kiadót, amely
1919-ig működött. Divald Károly a húszas évekig működtette a céget, és bár
egy-egy Divald az újabb világháború végéig vitt fényképészetet Pesten, a Divald
és Monostory cég utóda is Monostoryé lett, az általa jegyzett képeslapok
tömegével jelentek meg a harmincas-negyvenes években.
