![]()
365 évvel ezelőtt, 1648. április
24-én hunyt el Frölich Dávid (1595-1648) késmárki zipser matematikus, (a „császári
királyi matematikus egész Magyarországon” cím birtokosa), csillagász és
geográfus, a késmárki latin iskola rektora, aki az első név szerint ismert
hegymászó (de nem az első hegymászó) volt a Tátrában, aki sok szempontból
megelőzte korát. Hírnevét nem tudományának köszönhette, hanem annak, hogy
elsőként mászta meg a Magas-Tátra csúcsait, mégpedig 1615-ben. 1639-ben
Bártfán megjelent „Medulla Geographiae
practicae” c. kétkötetes művében leírta, hogy 1615. júniusában két társával
együtt a magasabb régiók kutatása céljából megmászta a Tátra “legmagasabb
csúcsát”. Ebben a leírásban megemlíti, hogy a már ismert úton jutottak fel a
csúcsra, minden valószínűség szerint tehát a csúcson már előtte is jártak. A
leírásból nem derül ki, hogy melyik volt ez a csúcs, a múlt század végéig a
Lomnici-csúccsal azonosították, de Grósz Alfréd kutatása szerint ez a Késmárki-csúcs
volt. Biztosan nem ez volt az első tátrai csúcsmászás, de ez az első
irodalmilag dokumentált, viszonylag pontos adatokkal.
Fenti művében Frölich így
írt a Tátráról:
„Magyarország
hegységei között az első helyet a Kárpátok foglalják el, melyeket a hegyek
kopasz volta miatt a szlávok Tatry vagy Tarczal néven említenek. Legvadabb a
hegység a Szepességen és legmagasabb, csaknem a felhők felé emelkedő csúcsai Késmárk
közelében vannak, miért is ezt a hegységet, mely meredekség és vadság tekintetében
a svájci, olasz és tiroli Alpokat is felülmúlja és csaknem járhatatlan,
Késmárki hegységnek vagy havasoknak is nevezik. A Liptó megye felé hajló
csúcsának neve Kriván.”
