35 évvel ezelőtt, 1977. július 18-án
hunyt el dr. Schermann Szilárd (1895-1977), a Kárpátok egyik legalaposabb
ismerője. Iskoláit, így a gimnáziumot is Iglón végezte, majd Budapesten
szerzett tanári diplomát földrajt és természetrajz szakon. Az iglói gimnázium
egyik tanára, a kiterjedt Szontagh család egyik tagja vezette be a hegyi
turisztikába. A
Kárpátok egyik legalaposabb ismerője volt, hosszú éveket fordított a Kárpátok
vidékének tanulmányozására.
A Magyarországi Kárpátegyesület főtitkára, majd alelnöke volt. 1925-ban
megindította az MKE hivatalos lapját, a Kárpáti Lapokat, melynek négy
évfolyamát szerkesztette. 1926-ban a Turistaság és Alpinizmusnak is
társszerkesztője volt. A Turistaság és Alpinizmuson kívül a Turisták Lapjában
is több cikke jelent meg; turista témájú írásai leginkább a Magas-Tátrával és
az Aggteleki barlanggal foglalkoztak. 1939-1941 között a Magyar Turista
Szövetség alelnöke, az irodalmi bizottság elnöke, a vezetőképző tanfolyam
tanára és a Polgárdy Géza által szerkesztett Magyar Turista Lexikon munkatársa.
Legismertebb műve a „Szögescipők nyomai a Kárpátok bércein” (Budapest
1937), amely az egyik legfontosabb magyar turistairodalmi alkotás. Ez a
jelentős mű nemcsak a Tátra fejlődését mutatja be az MKE keretei között, hanem
az Egyesület működési területén lévő valamennyi hegyvidék fejlődésén végigvezet
az egyesületi munka kezdeteitől a kiadás pillanatáig. Külön értéke a kiadványnak
a részletes, többnyelvű, nagy precizitásról tanúskodó bibliográfiai rész, amely
az abban az időben fellelhető összes kiadványt felsorolja az egyes
szakaszokhoz kapcsolódva. Különösen a Magas-Tátrát és annak feltárását
ismerteti részletesen, emellett a könyv rendkívüli precizitással és
tárgyilagossággal ismerteti a kárpáti koszorú északi és részben keleti részét. Tartalmas
irodalmi és történeti áttekintést ad, melyhez 80 fényképet és 2 térképet is mellékelt.
