95 évvel ezelőtt, 1917. január 14-én
hunyt el Posewitz Tivadar (1851-1917) geológus, orvos, aki 1879-1884 között orvosként
szolgált Borneó szigetén, ahol jelentős földtani-geológiai kutatásokat végzett.
Hazatérése után a Magyarországi Kárpátegyesület aktív tagjaként nagymértékben
hozzájárult a Tátra megismertetéséhez. Ezt elsősorban az 1898-ban kiadott „A Szepesség, Magas-Tátra és Szepesi
Középhegység” c. utazási kézikönyvével segítette, amelynek első, A Magas-Tátra c. része írta le a hegységet.
Ennek a kalauznak a második kiadása 1904-ben „A magas Tátra és a szepesi középhegység” címmel, majd harmadik,
immár két kötetre bontott kiadása 1909-ben jelent meg, utóbbinak I. kötete
mutatja be a Magas-Tátrát. Ezek a kalauzok Szontagh Miklós könyvei mellett a
Vigyázó-Hefty féle kalauz megjelenéséig a leghasználhatóbb magyar nyelvű
turistakalauzok voltak.
Posewitz Tivadar jelentős érdemeket
szerzett a Tátra magyar és lengyel oldalának kutatásával, figyelemmel kísérte a
turistaforgalmat, valamint statisztikai adatokat közölt a menedékházak és
csúcsok látogatottságáról. Kutatta a tátrai földrajzi neveket, a zergéket,
valamint a régi kincskeresőkről fennmaradt legendákat.