315 évvel ezelőtt, 1696. december 29-én Késmárkon született
Buchholtz Jakab (1696-1754) tűkészítő mester, id. Buchholtz György fiatalbbik
fia. Már fiatal korában a természeti ritkaságok szenvedélyes gyűjtője volt, de
az ásványokban az aranyércet, a növényekben pedig a titkos gyógyerőt kereste.
Sok-sok ritkaságból álló, több ezer darabos ásványgyűjteményét 1746-ban
elküldte a bécsi udvarnak, melynek hatására Ferenc császár (Mária Terézia
férje) 1751-ben egy tudósokból álló társaságot küldött a Magas-Tátrába, e
ritkaságok tanulmányozására.
Buchholtz Jakab 1752-ben írott, de csak 1783-ban
Késmárkon megjelent Beschreibung des
wunderwollen Karpatischen Schnee-Gebirges c. leírásából tudjuk, hogy 1751
nyarán a császári udvar küldöttségével együtt többek között a Fehér-, a Zöld-,
valamint a Felkai-völgyi Hosszú-tavat látogatták meg, de jártak a
Karó-tavi-völgyben, és megtekintették a Deményfalvi barlangot is. Fenti leírás
főleg a Tátra K-i részeivel foglalkozik részletesebben, de itt írja le a szerző
azt is, hogy az udvari küldöttekkel együtt megmártóztak az
Alsó-Szmrecsini-tóban.
Forrás: Tátrai túrák
