160 évvel ezelőtt, 1851. november 4-én született dr. Déchy
Mór (1847-1917) utazó, geográfus, földrajzi felfedező, a Kaukázus egyik első
kutatója, a magashegyi fotózás egyik úttörője. Korának legnevesebb magyar
hegymászója 1874-ben a Magyarországi Kárpátegyesület meghívására kereste fel a
Tátrát.
1874. augusztus 31-én ő volt az, aki a Gerlachfalvi-próbán át elsőként
(a csúcs hetedik megmászójaként) jutott fel a korábban más útvonalon már
meghódított Gerlachfalvi-csúcsra Döller Antal, Schwartz Pál, Jozef Schäferling
társaságában, Still János vezetővel és Horvay Sámuel teherhordóval. 1874.
szeptember 3-án ő mászta meg elsőként a Tátra-csúcsot, Ruman János és Spitzkopf
Márton vezetők kíséretében. Déchy Mór nevét a Tátra-csúcs keleti mellékcsúcsa,
a Ruman-tavak felett magasodó Déchy-csúcs (Dračí štít), valamint az annak
közelében található Déchy-csorba (Dračie sedlo) őrzi.
![]() |
| Jobbra a Déchy-csúcs |
Déchy Mór neve leginkább a Kaukázusban végzett
feltáró-kutató munkája révén vált ismertté. Szaktudósok társaságában hét nagy
utazást vezetett a hegységben, ő volt az első magyar, aki 5000 méternél
magasabb csúcson (az Elbrusz nyugati csúcsán) járt. Szintén ő volt az első
magyar hegymászó, aki a Matterhorn és a Mont Blanc tetején állt.
