2022. szeptember 9., péntek

Két napig keresték a hegyimentők, majd hazasétált…

Szeptember 3-én, szombaton a késő esti órákban egy férfi arról tájékoztatta a Hegyi Mentőszolgálatot (HZS), hogy barátja nem tért vissza a hegyről a Poprádi-tóhoz (Popradské pleso), ahol találkozniuk kellett volna. Az eltűnt 57 éves lengyel turista az Omladék-völgyön (Zlomisková dolina) keresztül a Tátra-csúcsra (Vysoká), majd onnan a Róth Márton-csúcs (Ťažký štít) gerincén keresztül a Tengerszem-csúcsra (Rysy) szeretett volna feljutni. Nem volt nála mobiltelefon, így út közben nem lehetett kapcsolatba lépni vele.
A szlovák és lengyel hegyimentők részvételével vasárnap reggel keresőakció indult, amelyben többek között kutyák, helikopter és drónok is részt vettek, az eltűnt férfinak azonban nem sikerült nyomára bukkanni. A keresés hétfőn reggel folytatódott, majd aznap délután kapcsolatba lépett a hegyimentőkkel az a személy, aki az eltűnést bejelentette, és közölte, hogy a keresett turista hazatért. Az eset részletei nem ismertek, szerencse, hogy minden jól végződött, tény azonban, hogy a kommunikáció hiánya miatt több tucatnyi mentő vett részt a keresési műveletben.

A Tátra-csúcs térségében „eltűnt” lengyel férfi keresésében 46 szlovák hegyimentő, köztük 7 kutyavezető a kutyájával, 2 drón a használatukra kiképzett szakemberekkel, lengyel hegyimentők, a VZZS helikopter és személyzete, valamint a Belügyminisztérium helikoptere vett részt.
 
A lengyel turista telefon nélkül túrázott a Tátrában, majd hazatért, miközben a kapcsolat hiánya miatt aggódó kollégája értesítette a mentőszolgálatot. Felmerül a kérdés, hogy társa jogosan értesítette-e a mentőszolgálatot? Mindenkinek magával kell vinnie a telefonját a hegyekbe? Értesíteni kell a társamat, hogy visszatértem?
Ebben az esetben a lengyel turistának nem lesznek költségei, mert milyen alapon? Élve és egészségesen tért vissza. Ne feledjük azonban, hogy Szlovákiában és a legtöbb hegységben a hegyimentés fizetős. A helikopter egy órányi munkája kb. 5000 euróba kerül, plusz a hegyimentők költsége.
Kinek mi a véleménye a kérdésről?
Kulturált hozzászólásokat kérek, a durván hozzászólók búcsút vesznek a csoporttól!

18 megjegyzés:

  1. Szerintem valójában mindenki helyesen járt el. A Bejelentő és a hegyi mentők is tették a dolgukat, de valójában szerintem a túrázó sem hibáztatható. bőven előfordul hogy az embernek lemerül a telefonja vagy nincs nála és egy sikeres túra után eszébe sem jut, hogy mások aggodnak érte. A Finanszírozás érdekes kérdés, véleményem szerint ez az amúgy is jórészt állami költség ből finanszírozott hegyimentők vismajor alapjának része kellene legyen.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Teljes mértékben egyetértek!

      Törlés
    2. Egyetértek. Viszont az kérdés, hogy a turista mit beszélt meg a barátjával a várható visszatérés idejéről. Mert ha az indulás napjára ígérte az érkezést akkor teljesen jogos volt a riasztás... Na de a lényeg, hogy nem történt baj, és inkább így mint ha egy testet kellene lehozni.

      Törlés
    3. Egyetértek.

      Törlés
    4. Továbbgondolva az előző hozzászólást valóban lényeges kérdés, hogy mi volt megbeszélve. Valamiért bennem felmerül a túrázó felelősége, aki tájékoztatta barátját, hogy hova megy, mikor érkezik tervei szerint, de nem tájékoztatta arról, hogy miért nem fog visszaérni időben, és minden rendben van-e. Lemerült telefon esetén sem hiszem, hogy a minimálisan szükséges feltöltéshez két nap kell. (bármelyik menedékházban megteheti) Mert szombat este bejelentették, vasárnap reggel már keresték, hétfőn folytatták, és hétfő délután jelentkezett..... másik forgatókönyv szerint a túrázó jelezte a barátjának a leérkezést, de a barátja nem akarta/merte (mondjuk költségektől tartva) továbbadni az infót a hegyi mentők felé (bízva abban, hogy úgyis abbahagyják előbb-utóbb). Ez utóbbi esetben sem merném kijelenteni, hogy senki nem hibázott...

      Törlés
  2. .. .itt inkább az az érdekes, hogy ha egy külföldi jár úgy hogy mentésre szorul, akkor általában minden normális ember köt buztosítást ha magashegyi túrára megy, és akkor minden esetleges költséget fizet a biztosító. Bár Ilyen esetben nem hiszem😎.
    De az ottani lakosok kötnek minden délutáni séta alkalmával extrém biztosítást? Biztos nem. De nekik jár alanyi jogon a mentés. Akkor külföldinek miért kell biztosítani? Vagy nekik miért nem? Vagy nekik is kellene?De ez kb. 100- ból 1 eset. Kötelesek kimenni keresni.Ez a munkájuk. 😎

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A tisztánlátás kedvéért: mindenkinek alanyi jogon jár a mentés, akár hazai, akár külföldi turista. A mentés költségét attól függetelnül meg kell fizetni, hogy belföldi vagy külföldi turistáról van szó. Ha van biztosítása az érintettnek, akkor a biztosító fizet, ha nincs, akkor az ügyfél. Jelen esetben egy lengyel turistát kerestek a Tátra szlovák részén a szlovák hegyimentők, ahol mint tudjuk fizetős a hegyimentés. Itt most azért nem kell kifizetnie a keresőakció költségét (arról egyébként nem szólnak a hírek, hogy volt-e biztosítása vagy sem), mivel a keresett személy épségben hazatért, a hegyimentőknek nem kellett közbeavatkozni.

      Törlés
  3. Megfizettetném az "eltűnt" emberkével a többtucat hegyimentő részvételével lebonyolított keresés költségeit.

    VálaszTörlés
  4. Kezdjük ott, hogy a jelenleg érvényes szabályok szerint az egész túra illegális volt. Nincs benne III-asnál nehezebb, így nem térhet le miatta a jelzett útról. Attól függetlenül teljesen igaza volt, mert ez egy nagyon élvezetes túra, elég sokat kóboroltam arra, ismerem. A sztori nekem ott megy félre, hogy a mentőket értesítő kollégának mi volt az elképzelése. Ha abban állapodtak meg, hogy a túrázó visszajön a Poprádi házba, és ez van a cikk elején, akkor teljesen jogosan és felelősen járt el. Ez esetben viszont a túrázó egy idióta volt. Ok, hogy fenn a Tengerszem csúcson meggondolta magát, akkor az lett volna a minimum, hogy erről valamilyen módon értesíti a kollegát. Miután lefele a lényegesen nehezebb utat választotta, nyilván nem volt semmi baja. Nem igaz, hogy nem találkozott lefele senkivel, akitől kérhetett volna egy telefont, de ha így is volt, lenn a házból megoldhatta volna. Az idiótaságát erősíti az is, hogy mi a bánatér nem vitt telefont? Nem fért be a zsákjába? Egyedülmászóként simán előfordulhat, hogy járásképtelen lesz, van olyan app, ami megadja a helyzetét stb. Ezeket a biztonsági lehetőségeket nem használni esztelenség.

    VálaszTörlés
  5. Mentődolgozó voltam. Nálunk az volt a hozzáállás: inkább többször menjen ki mentő fölöslegesen, mint egyszer nem menjen ki, mikor kellene a bajban.

    VálaszTörlés
  6. 2022-ben filléres dolog a telefon. Persze, lemerülhet, de ha másban felkészülünk akkor ebben is tegyük meg, vigyünk akkumulátort.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. azért a mai okostelefonok is, ha nem nyomkodod, csak ott van a felszereléseid között - minimum 24 órát simán kibír, de inkább 30-36 óra vagy mégtöbb... mint írtam,ha nem nyomkodod, csak van...

      Ergó, ha van eszed, akkor feltöltve indulsz el túrázni, és kb. esélytelen, hogy lemerüljön.
      Persze, ha azzal navigálsz (pl. Locus Pro), akkor nyilván egy mai okostelefon se bírja fél napnál lényegesen tovább.

      Törlés
    2. Az már régen rossz, ha egy ilyen túrán telefonnal kell navigálnod. Nem találja az utat az Omladék völgyben? Az meg teljesen életszerűtlen, hogy mászás közben navigációt használjon.

      Törlés
  7. A mentés célja a bajbajutottak megsegítése. Jelen esetben ezt nem lehetett megítélni mikor a mentés kezdődött. Így a mentőszolgálat helyesen cselekedett. Hogy miért nem hívott fel bárkit az ember, aki hazaért, az egy másik kérdés. Szerintem egyedül él, mert a hozzátartozói sem keresték (illetve otthon volt), de a mentőszolgálat is megpróbálhatta volna felvenni valakivel a családból a kapcsolatot. Fizetni kell-e? ez szerintem le van írva pontosan. Ha jól értem itt nem kellett, mert nem állapítható meg egyértelműen a túrázó felelőssége. Kerestek már engem is veszettül, szerencsére nem a hegyekben, miközben nem voltam elveszve, csak senkinek nem jutott megkeresni, ott ahol lakom. :) Azt hitték máshol vagyok.

    VálaszTörlés
  8. Emberünk rendkivül felelőtlen, a társa várja, de ő hazasétál a Rysyről. A Halas-tótól is hivhatta volna a társát, vélhetően már este ( éjszaka ) véget érhetett volna a "mentés".
    A mentőszolgálatok kapacitásai végesek, egy ténylegesen bajba jutott eshet el hatékony segitségtől ilyen eset miatt.

    VálaszTörlés
  9. Lehet, hogy tévedek, úgy tudom a Himolája megmászása térítés ellenében lehetséges. Gondolom, hogy ez a fenti és a tényleges balesetek során felmerülő költségek teljes, vagy részleges fedezékéül szolgál. Tehát, lehet, hogy a legveszélyesebb szakaszok megmászását előre kéne bejelenteni (regisztrálni), illetve elő kellene írni a minimális müködő kommunikációs és navigációs eszközök használatát.

    VálaszTörlés
  10. A "mászások előre bejelentése" egy létező gyakorlat, úgy hívják, hogy "túrakönyv". A túrázók a menedékházban beírják a könyvbe, hogy hova mennek és mikor terveznek visszatérni. Visszatéréskor pedig "kihúzzák" magukat a könyvből. A ház személyzete, elméletileg, "hivatalból" nézi a könyvet és riaszt, ha valaki nem tér vissza. Más kérdés, hogy a Poprádi házban, ahol óriási forgalom van és a turisták slendrián módon vezetik a könyvet, ez nem igen történik meg. A könyvbe írt bejegyzéssel kvázi egyenértékű az, hogy a barátjának megmondta, hova megy és mikor jön vissza. Ha a megadott időpontra nem tér vissza, akkor a túrázó felelőssége valahogy kommunikálni a helyzetéről.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...