Walenty Gadowski atya a Mickiewicz-vízesésektől indult a Sas út nyomvonalának kijelölésére, ahonnan a Wołoszyn-alatti tisztás (Polana pod Wołoszynem) felé vette az irányt. Néhány órán belül társaival együtt elérte a tisztást, mindvégig teljes poggyászukkal a hátukon. Eltartott egy ideig, amíg átfestette a Walery Eljasz Radzikowski által korábban felfestett piros jelzéseket. A tisztáson egy újabb táblát helyeztek el „Na Orlą Perć” (Sas útra) felirattal, majd megkezdődött a Wołoszyn felé vezető emelkedő.
Több helyen ásásra is szükség volt, és az oszlopok beállítása is sok időt vett igénybe. Gondot jelentettek a bukovinai gorálok is, mivel nem szívesen töltötték a sziklás terepen az éjszakát, éjszakánként gyakran megszöktek. A számos akadály ellenére két nap múlva Gadowski és társai elérték a Kereszt-nyerget (Krzyżne). Ekkor azonban kénytelenek voltak abbahagyni a munkát. Egyrészt határozottan romlottak az időjárási viszonyok, és a Gránát-csúcsok felé vezető utat a csúszós sziklák miatt nem akarták kockáztatni, másrészt Gadowski kifogyott a pénzből, ami miatt találkoznia kellett a Tátra Társaság illetékeseivel (TT), hogy begyűjtse a támogatás további részleteit.
Mintegy fél hónappal később, 1903. augusztus 6-án tértek vissza a gerincre. Ezúttal Gadowski a bukovinai gorálokon kívül több szepesi férfit is magával vitt. Az első problémák a Bükk-völgyi-tornyok (Buczynowa Turnia) közelében jelentkeztek. A pap eredetileg úgy tervezte, hogy a Kis-Bükkvölgyi-toronyból (Mała Buczynowa Turnia) a Bükk-völgyi-csorbán (Buczynowa Przełęcz) keresztül a Nagy-Bükkvölgyi-toronyig (Wielka Buczynowa Turnia), de a gorálok a nagy kitettség miatt nem voltak hajlandók arra menni, így Gadowski kénytelen volt módosítani a terveit. Az új út a Bükk-völgyi-vályú (Buczynowy Żleb) mellett vezetett, az ambiciózus pap azonban nem mondott le arról, hogy a kijelölje a Nagy-Bükkvölgyi-torony felé vezető utat. Amíg a gorálok tábort vertek, ő festékkel a kezében egyedül felmászott a csúcsra, és kijelölte az ösvény egy variánsát, amely a „nehezebb változat” kezdete lett.
Gadowski atya és segítői
A Bükk-völgyi-tornyok környékén a gorálok okozta probléma azonban csak az előjátéka volt annak, ami egy nappal később történt. A szepesgyörkeieken (Jurgow) azonban nem lehet meglepődni, hiszen Gadowskival együtt ezen a szakaszon ők hajtották végre az első mászásokat. Az építkezés ezen szakaszának döntő eseményei a Felső-Sas-csorba (Wyżnią Orlą Przełączką) alatt, a Gránát-csorba (Granacka Przełęcz) felé vezető letörés közelében történtek. Itt hangzottak el a bukowinai Józef Budz híres szavai, hogy nem megy tovább, „mert összezavarodott a feje”. Elrendelték a Roztoka menedékházba való visszavonulást.
