Azt mondják, hogy aki
fél, az ne menjen az erdőbe. A gyakorlatban azonban a természet és a természet erejének
egészséges tisztelete az egyik legfontosabb és leghasznosabb dolog, amelyet egy
turista magával vihet a hegyekbe. Egy térkép, tartalék ruhák, vízálló kabát, a hegyimentők
telefonszámával ellátott, feltöltött mobiltelefon, alapvető elsősegélykészlet
és legalább alapvető elsősegély nyújtási ismeretek mellett. Tekintettel arra,
hogy a balesetek és sérülések gyakran nehezen megközelíthető helyen következnek
be, sokszor ez az egyetlen dolog, amely segíthet nekünk és szeretteinknek a következmények
nélküli túlélésben.
2019-ben a Hegyi
Menőszolgálat (HZS) a nyári szezonban a balesetek számának csökkenését jegyezte
fel a szlovák hegyekben. A hegyimentők ezt a pozitív statisztikát főleg a
viharok és szélviharok nélküli stabil időjárással magyarázták. A hegyimentők
szerint az időjárás a hegyekben bekövetkező balesetek egyik meghatározó
tényezője. A hegygerincen a vihar teljesen másképp néz ki, mint az otthon
ablakából, így a rövidzárlat esetén történő viselkedés gyakran okoz problémát –
az ember egyszerűen megijed és meggondolatlanul cselekszik, eltéved, letér az
útról, elesik és megüti magát. Mindazok számára, akik az életükkel szeretnének játszani,
örök emlékként kell szolgálnia a hegyimentők helikopterének 1979-es lezuhanása,
melynek során hét személy vesztette életét. Az a nő, akinek a mentésére
indultak, könnyebb lábsérüléssel megúszta.
Melegítés minden
formában
A hegyekben történő
kihűlés esetén azonnal fel kell venni a kapcsolatot a hegyi mentőszolgálattal,
mert a „fuss és melegedj” szlogen ebben az esetben nem biztos, hogy működik.
Enyhe hipotermia akkor fordul elő, amikor az emberi test hőmérséklete 35 °C alá
csökken, amikor pedig 26 °C alá csökken, fennáll annak a veszélye, hogy leáll a
vérkeringés. A hipotermia tünetei: sápadtság, remegés és a legrosszabb esetben
eszméletvesztés. Az áldozat nedves, átázott ruháját minden esetben száraz
ruhára kell cserélni, ha pedig eszméletét veszti, akkor a lehető legszárazabb
és legmelegebb helyre kell juttatni, ahol minden elérhetővel be kell takarni, mellé
kell feküdni és saját testünkkel kell melegíti. Ha lehetséges, kis adagokban adjunk
meleg italt az érintettnek. Eszméletvesztés esetén folyamatosan ellenőrizzük a
légzést és a pulzusszámot, szívleállás esetén pedig mesterséges légzést és
szívmasszázst kell alkalmazni. Fontos, hogy a kihűlt személynek a hipotermia mértékével
arányosan kell felmelegedni. Ha a hipotermia hideg vízbe történő zuhanás miatt lépett
fel, akkor a személyt gyorsan, ha viszont a hideg hosszú távú hatásai miatt,
akkor azt fokozatosan kell felmelegíteni.
Veszélyes magasság
A csonttörés esetén az
elsősegélynyújtás célja a törött testrész lehető legnagyobb mértékű mozdulatlanná
tétele és a kórházba szállítás lehető leggyorsabb megszervezése. A törött
lábat, kart vagy lábujjat ideális a páciens saját testéhez rögzíteni.
Hegyvidéki terepen az áldozatra és a megmentőjére nézve is különösen nagy a veszélye
egy újabb zuhanásnak. Ha az áldozat megközelíthetetlen helyen található, mielőtt
a mögötte lévő sziklára ugorva jó szándéktól vezérelve a segítségére indulnunk,
alaposan mérlegeljük annak kockázatát, nehogy a hegyimentőknek egy helyett két sérültet
kelljen menteni. Ha lehetséges, próbáljuk meg a sérültet biztonságos helyre
juttatni. Ha eszméletlen, ellenőrizzük az alapvető életfunkciókat, ha ezek nem
működnek, kezdjük meg az újraélesztést. Amennyiben magasról zuhant le, akkor
nagy a fejsérülés valószínűsége még akkor is, ha nincs vérzés. Az agyrázkódás sem
zárható ki még akkor sem, ha a sérült tudatánál van. Ezért ne becsüljük alá a
helyzetet, a sokk tünetei késhetnek, és magashegyi környezetben nincs értelme
kockázatot vállalni. Súlyos fejsérülések és agykárosodás jelei esetén
összpontosítsunk az életfunkciók fenntartására vagy a vérzés leállítására. Ne
aggódjunk, hogy esetleg ártani fogunk a sérültnek, és a fejen lévő vérzést,
csakúgy, mint bármely más nagyobb vérzést próbáljuk meg nyomással elállítani. tetteinkkel
nem árthatunk jobban a sérültnek, mint a több méteres magasságból történő
zuhanás.
Hívjunk segítséget
A hegyekben jóval
nagyobb a nehéz helyzetek túlélésének esélye, ha megfelelően felkészültek
vagyunk a túrára. Ennek alapja a minőségi és megfelelő felszerelés, a jó cipő
és tartalék ruha. A feltöltött mobiltelefonnak magától értetődőnek kell lennie,
ha többnapos kirándulásra indulunk, akkor szüksége lehet napelemes töltőre vagy
akkumulátorra. A mobilból nem hiányozhat a hegyi mentőszolgálat telefonszáma
(18 300) vagy legalább az egyetemes 112-es segélyvonal száma. A hegyi
mentőszolgálat rendelkezései szerint mindenkinek, aki hegymászótúrára indul,
regisztrálnia kell magát a mászókönyvben. Vészhelyzet esetén a hegyimentők
ebből tájékozódhatnak nevünk, mászótúránk célja és a visszatérés várható idejét
illetően.
Fontos megemlíteni azt
is, hogy a hegyi mentőszolgálat több mint hatórányi kését tekint közvetlen
beavatkozási kérelemnek. A gyakorlatban szinte senki sem írja be magát a
könyvbe, de ha kihívást jelentő mászást, vagy több napos magashegyi
tartózkodást tervez, akkor saját érdeke kell, hogy legyen, hogy erről előre
tájékoztatja, és a terveiről értesíti a hegyi mentőszolgálatot. Vészhelyzetben
ez mentheti meg az életét.
Az óvatosság több mint
hit
Amikor túrához pakolunk
a hátizsákba, semmiképpen sem szabad kihagynia a tartalék meleg ruhákat, és a
Tátrába tervezett túra nyáron is esetén tiszta lelkiismerettel csomagoljunk be
sapkát és kesztyűt is. Ne feledkezzünk meg a folyadékokról, a termoszban lévő
forró tea hideg időjárás esetén aranyat ér. Gondoskodjunk élelemről is, ne
becsüljük alá az éhséget. Fokozott aktivitással több energiára lesz szükségünk,
mint a számítógépnél végzett munkához. Ha könnyű túrára indulunk, akkor nem
lesz szükségünk különleges felszerelésre, de pl. túrabotokra szükség lehet. Az
elsősegély-készletből nem hiányozhat a kötszer, tapasz, fertőtlenítő és
allergiás gyógyszerek.
Ha nem ismerjük a
hegyeket, soha ne térjünk le a kijelölt ösvényekről. Ugyanakkor egyetlen
turista felszereléséből sem hiányozhat a térkép vagy a GPS. Ha mégis sikerül
eltévednie, és kénytelen segítséget kérni a hegyi mentőszolgálattól, akkor
telefonálás előtt próbáljuk meg rekonstruálni az útvonalat az utolsó ismert
ponttól. Figyeljünk a környék minden részletére, egy kis apróság is segíthet a
mentőknek a keresésben.
Lehet, hogy bosszantó,
de nagyon igaz mondat: legyünk óvatosak. Hinni önmagunkban és képességeinkben
szép dolog, de ha nem vagyunk óvatosak, és óvatlanul megcsúszunk, az az életünkbe
is kerülhet. 2006-tól a hegyi mentőszolgálat minden mentőakciójáért fizetni
kell, ezért az utazás előtt ne felejtsünk el utasbiztosítást kötni, máskülönben
egy baleset a gyönyörű, de veszélyes hegyekben nagyon drága lehet. A hegyekben
minden probléma nagy probléma. Ezért nem szabad lebecsülni az oly sokszor
kiemelt megfelelő lábbelit, nehéz terepen ez a legfontosabb felszerelés. Soha
ne menjünk túrázni a terepnek nem megfelelő lábbeliben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése