Téli túra a tündérek nyomában – A Koncsiszta tündére

Azt mondják, hogy a Koncsiszta (Končista) tetején lévő hatalmas szikla egykor egy gonosz óriás üllőjeként szolgált, aki szét akarta zúzni a hegyeket, mert irritálta őt a méretük. Azokat a sziklákat, amelyek nem morzsolódtak szét a csapásai alatt, az üllőre fektette, és hatalmas kalapácsával törte össze azokat. Így lett tompa a Tompa-hegy (Tupá), így tűnt el az Oszterva (Ostervá) csúcsa, amely ma eltörpül a Klín (Klín) mellett, törmelékeik pedig az Omladék-völgy (Zlomísková dolina) alját és lejtőit borítják. A gonosz óriást okosabb testvérei azonban idővel elűzték a Tátrából, és ezzel véget vetettek barbár tetteinek. Nem sokan ismerik azonban a vidám tündér történetét, amely azóta az Oszterva-nyereg és a Koncsiszta között táncol. Amint reggel felébred, megmosakszik a reggeli harmatban és már énekel és táncol is.
„Régóta figyellek Te gyönyörű tündér” – mondta neki egy nap a Poprádi-tóban élő vízimanó. „Látlak a tóból reggel, délben és este, de nem fáradsz. Mindig azt látom, hogy táncolsz.”
„Hát persze, várom a napot, amikor visszatér a kedvesem. Megígérte, hogy amint a gonosz óriás eltűnik a Koncsisztáról az üllővel, visszajön.” Eltelt egy hónap, eltelt még egy, de a kedvese még mindig nem tért vissza a tündérhez. A vízimanó minden reggel figyelte a tóból, és a tündér minden reggel vidáman táncolt, várva kedvesét, hogy visszatérjen. Ennek már több száz éve. A tündér ma már csak néha tűnik fel a Koncsisztán, hogy ellenőrizze, megvan-e még az üllő. Azt mondják, hogy amikor nemrégiben villámcsapás érte az üllőt, és a szikla fele leomlott, a tündér a kedvesét hívta segítségül. A tündér néha ma is megjelenik az Oszterván, hogy legalább barátja, a vízimanó kedvére tegyen.
 
Túratipp
A tündér nyomában egy igazán igényes magashegyi téli túrát tehetünk, amely a Poprádi-tótól az Oszterván át a Sziléziai házig, végig a piros jelzésű Felső turistaúton vezet. Túra előtt ne felejtsük ellenőrizni az aktuális időjárási és lavinahelyzetet, vigyünk magunkkal hágóvasat, jégcsákányt és lavinafelszerelést.
Forrás és fotó: https://www.tatry.sk

150 éve született id. Reichart Dezső

150 évvel ezelőtt, 1871. január 24-én született id. Reichart Dezső (1871-1933) ótátrafüredi fürdőigazgató, a téli sportok – így pl. a bob-sport – tátrai népszerűsítője, aki 1902-től 30 éven keresztül volt az ótátrafüredi szanatórium igazgatója. Tátraszéplak szomszédságában 1912-ben Reichart Dezső létesítette a „Tátraotthon” nevű 38 szobás, kétemeletes szanatóriumot, amelyet a XX. század elején még külön nyaralótelepként tartottak nyilván. Sokat tett a Tátra idegenforgalmának fellendítéséért, az ótátrafüredi fürdőtelep vezetőjeként – Hoepfner Guidó építész tervei alapján, a Szepesi Hitelbank támogatásával – az ő ötlete nyomán építették fel 1904-ben az akkoriban páratlanul fényűző Grand Hotelt Ótátrafüreden.

A Csorbai-tónál épülő kilátó beruházója reagált a kritikákra

A csorbatói (Štrbské Pleso) tanösvény-kilátótorony beruházója kifogásolta azokat a médiában nyilvánosságra került állításokat, amelyek szerint a torony éttermi szolgáltatásának kapacitását az oktatási funkció rovására tervezik bővíteni, és ennek érdekében meg kell változtatni az épület eredeti megjelenését.

A „Tatry” Polgári Szövetség (Občianske združenie Tatry – OZ) 2021. januárban hívta fel a figyelmet arra, hogy a torony egy részét, melyben eredetileg a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) múzeumát szerették volna létrehozni, a befektető az éttermi szolgáltatásoknak helyt adó területhez csatolta. Az építtető poprádi „High Tatras Tower” nevű Társaság nem tagadja, hogy a torony építése során „bizonyos diszpozíciós változásokat” hajtott volna végre, de az épület mérete és jellege miatt véleményük szerint ezek viszonylag jelentéktelenek.

Az épület egy részén végrehajtott változtatásokat januárban a Csorbai (Štrba) Építésügyi Hatóság jóváhagyta és a beruházó számára engedélyezte. A vitatott torony építése 2019 júniusában kezdődött, az annak lebontása céljából szinte azonnal megindított petíciót eddig több mint 8000 ember írt alá. A beruházó 2019 júniusában kapott építési engedélyt a mintegy 50 méter magas „Tatras Tower” tanösvény és kilátótorony építésére, majd 2020. október végén kérte a használatbavételi engedély kiadását.  

Fotók és videók a Tátrából – 2021. február 1-15.

Néhány archív téli felvétel a Tátra szlovák oldaláról; Sítúra a Vörös-hegyekben; Egy klasszikus tátrai fal; Kilátás a Magas-Tátrára; A Ruszin-tisztás kilátása megunhatatlan; Hét évvel ezelőtt ezt a felhőt nekem is volt szerencsém élőben látni; Január végén a Nyugati-Tátrában; Hőlégballon a Középső-Gerlachfalvi-csúcs és a Gerlachfalvi-csúcs között; A Lomnici-csúcs és annak északi mellékcsúcsa, a Fecske-torony; A Vésett-kő, a Vörös-hegyek legmagasabb csúcsa; Fárasztó út a cél felé; Az a bizonyos kék óra az őszi Giewonton; A Zamkoszky menedékház esti fényben; Az Alacsony-Tátra legmagasabb csúcsa; A gubałówkai sikló. Few moments 4 from Slovakia. 2021. február második felében ezeket a fotókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Lefagyott ujjak a Besszádokban. Hogyan történt – az áldozat beszámolója

Február 13-án alaposan felkavarta a túrázással kapcsolatos lengyel közösségi oldalakat egy fotó, amelyen a Besszádokban (Bieszczady) történt mentőakciót követően a hegyimentők által a hegyről lehozott férfi kezei láthatóak. A mentőakció leírását követően az érintett beszámolója olvasható, amely tanulságos lehet mindenkinek, aki az extrém hideg időjárásban kirándulni indul.

Február 12-én kb. 17:00 órakor a Goprowska-hágó környékén rekedt síalpinista csoporttól érkezett segítségkérés a Besszádok hegyimentőinek (GOPR) ügyeletére. „A hegyekben nagyon kedvezőtlenek voltak az időjárási körülmények, erős, viharos szél fújt, fagyott és intenzíven havazott, emellett erősen korlátozott volt a látótávolság. A síalpinisták olyan helyen akadtak el, ahol a szél nagy mennyiségű havat hordott össze, és nem találtak az utat” – olvasható a GOPR Besszádok csoportjának Facebook oldalán. Szerencsére a csoport minden tagját sikerült biztonságban lehozni a hegyről, egyikük azonban megfagyott ujjakkal fizetett a kalandért.

Két síalpinista vesztette életét egy lavinában a Tátra főgerincén

2021. február 13-án késő este (21 óra magasságában) a lengyel kollégáiktól érkezett a bejelentés a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére arról, hogy a nap folyamán valószínűleg lavina szakadt le a Konrád-púp (Kopa Kondracka) déli, szlovák oldalán, amely három lengyel síalpinistát sodort magával. Egyiküknek sikerült kiásnia magát, aki a lengyel hegyimentőktől (TOPR) próbált segítséget kérni, akik a helyszín nem megfelelő lefedettsége miatt telefonon nem tudtak kapcsolatba lépni a bejelentővel. A bejelentést követően a HZS hivatásos és önkéntes hegyimentői, a lavina-megelőzési központ munkatársai mentőkutyák kíséretében indultak a bejelentő által megadott helyszínre. Ahol lehetőség volt rá, motoros szánokon és síléceken igyekeztek arra a helyre, amelynek a bejelentő megadta a GPS koordinátáit, ott azonban senkit sem találtak. A lavinamezőt átkutatva éjjel 1 óra körül megtaláltak két síalpinistát, sajnos már életjelek nélkül. Az elhunytak kb. 12 órán át voltak a hó alatt, kb. 50-80 cm mélységben (mindkettőjük lavinakeresője be volt kapcsolva, sőt, a férfi lavinamentő hátizsákot viselt előkészített kioldózsinórral…).

Medvék a Tátrában – amit érdemes tudni róluk

2020. december 7-én Michal Haring, a natureguiding.sk munkatársa érdekes dolgot mesélt a medvékről, viselkedésükről, étkezési szokásaikról, vagy arról, hogyan lehet elkerülni a velük való találkozást. A tatry.sk oldal szerkesztői osztották meg a szakembertől származó alábbi értékes információkat, melyek adott esetben akár életmentők is lehetnek.

Tudtuk-e, hogy:

- Egy nőstény barnamedve súlya 200 kg, a hím pedig 350 kg

- Természetes közegükben, a vadonban 20-30 évig élnek

- Táplálékuk 90%-a növényi eredetű, és csak 10%-a állati tetem vagy hulladék

- Nem jó vadászok, ezért inkább a hiúzok vagy a farkasok által elejtett állatok tetemével táplálkoznak

- Nagyon jó, akár 2100x jobb a szaglásuk, mint az emberé

- 2x jobb a halásuk, mint az emberé

- A színeket kb. ugyanúgy érzékelik, mint egy ember

- A Kárpátokban kb. 7000 egyed él (főleg Romániában)

- Szlovákiában 1930-ban kb. 20 egyed élt

Téli túra a tündérek nyomában – A Nagy-Tarpataki-völgy tündére

Valamikor egy fiatal pásztor élt egy Tátra alatti hegyi kunyhóban. Többnyire egyedül volt, és amikor szomorú volt, elővette a fujarát, és olyan hangokat játszott rajta, amelyeket ezeken a tájon nem lehetett hallani. Egyik este, éppen telihold idején egyszer csak tündéreket látott táncolni a Nagy-Tarpataki-völgy elején. A pásztornak eszébe jutott magányos élete és üres kunyhója, így hát nem késlekedett, felugrott, kézen fogta a legszebb tündért, és nem engedte el.
- Légy a feleségem! - mondta kedvesen. A tündér belenézett a kék szemeibe nézett, és azonnal megadta magát.
- Egyre jobban szeretlek, már nem tudnék nélküled élni.
- A feleséged leszek, de soha nem szabad emlékeztetned arra, hogy tündér voltam.
Ekkor a tündér hús-vér nővé változott. Eltelt egy év, egy pásztorkunyhóban éltek együtt, amikor a pásztornak egyszer csak segítségre volt szüksége kiemelni a kocsit az árokból.
- Segítek - mondta a nő, és levegőt sem véve kiemelte a kocsit.
- Édes jó tündérem, mit tettem volna nélküled.
- Ó - sóhajtott a fiatal nő, és lassan köddé vált. A pásztornak annyi ideje sem volt, hogy megfogja a kezét, teljesen eltűnt. Hiába hívta, kérlelte, könyörgött. Ezután sokáig kóborolt a Nagy-Tarpataki-völgyben, de nem találta a tündért, majd ő is eltűnt. Azt mondják, hogy a Nagy-Tarpataki-völgyben a tündérek ma is a furaja hangjára táncolnak. Aki szeretné látni őket, az egy gyönyörű, de kihívásokkal teli téli túrát élvezhet Ótátrafüredről (Starý Smokovec) a Hosszú-tavi menedékházig (Zbojnícká chata).
 
Túratipp
Kövessük a Nagy-Tarpataki-völgy tündérének nyomát egy kihívást jelentő téli túrán Ótátrafüredtől a Hosszú-tavi menedékházig, amihez azonban megfelelő erőnlét és teljes téli felszerelés szükséges.
Forrás és fotó: https://www.tatry.sk

Az idei tél leghidegebb napjai jöhetnek a Tátrában

Míg a hét elején Lengyelország nagy részén a hőmérők néhány vagy akár 10 fokkal is 0 °C alatti hőmérsékletet mutatnak, addig a Tátrában pozitív hőmérsékletek uralkodnak! A cikk írásakor (február 8.) a Halastónál (Morskie Oko) +3,5 °C, a Lengyel-Öt-tó völgyében (Dolina Pięciu Stawów Polskich) + 1,5 °C volt a hőmérséklet. Ez a kellemes helyzet a napokban azonban arrafelé is drámai módon megváltozik. Az előrejelzések szerint a sarkvidéki eredetű hidegbetörésnek köszönhetően csütörtöktől a Gáspár-csúcson (Kasprowy Wierch) -20 °C körüli hőmérséklet várható. A jelenlegi adatok szerint várhatóan pénteken lesz a leghidegebb, a Gáspár-csúcson akár -23 °ig csökkenhet a hőmérséklet, a pénteken és szombaton érkező viharos erősségű szélnek köszönhetően a hőérzet akár a -40 °C-t is meghaladhatja!

Lavina: biztonságosabbá vált a Magas-Tátra

Ahogy azt a sielok.hu oldalon olvashatjuk, lavinaveszély szempontjából jóval biztonságosabbá válhat az idei szezontól a Magas-Tátra legmeredekebb sípályája, a Lomnici-nyereg alatti rész. Itt található a „híres” fekete pálya, valamint mellette egy olyan rész, ahol kedvező hóviszonyok esetén a freeride síelők szeretnek lejönni.

A műfaj vezető cégének számító francia Gazex legújabb generációs készülékét telepítik a Lomnici-nyeregbe, 2190 méteres magasságon. Az O'BELLX egy kisebb „ufóra” hasonlít. Segítségével a távolból lehet mesterséges lavinákat elindítani. Mesterséges lavinákat megelőzés céljából indítanak lavinaveszélyes helyzetek kialakulásakor. Kontrollált lavinákkal, biztonsági intézkedések mellett, a lavinaveszélyes állapot megszüntethető, és ismét biztonságos marad a hegyoldal.

Az O'BELLX egyik előnye, hogy a távolból, pl. rádiójelekkel irányítható. Eddig a hegyimentőknek kellett valahogy a robbanóanyagokat a helyszínre juttatniuk. Mostantól ez a veszélyes művelet kizárható, hiszen távolból is beindítható a megelőző robbantás.

Fotók és videók a Tátrából – 2021. január 16-31.

Síugró világkupa verseny – nézők nélkül; A Sátán; Az emberek és a technika változik. A hegyek maradnak; Rövid séta az Olczai-völgyben; A Poprádi-tavi hegyi szálló nem megszokott perspektívából; Tél a Tátrában; A lengyel Tátrai Nemzeti Park gyönyörű fotói; Gasienica-szécs; Vichodna; A Teknős-vízesés a Suchá Belá-szurdokban; A Téry menedékház látványos fotókon; Az ember és a hegy; A távolban a Gyömbér; Reggeli panoráma Bukowina Tatrzańskából, a kertből; Drónfelvétel a Krivánról, előtérben a Szoliszkó sípálya; A TOPR mentőhelikoptere az Útvesztő-barlangban található Pawlikowski-résből.
Újévi túra a Svinicára; Filmek Szlovákiáról - A Magas-Tátra; Egy téli túra nehézségei a friss hóban. 2021. január első felében ezeket a fotókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Lavinába kerültek, de a lavinadetektoroknak köszönhetően társaik kiásták őket

2021. január 30-án a Lengyel-Tátrában néhány sítúrázó tökéletes példáját tapasztalhatta meg annak, hogy a megfelelő felszerelés és azok használatának ismerete életet képes menteni. Szombaton lavina szakadt le a Száraz-Ornak-csúcs (Suchy Wierch Ornaczański) körzetében, amely magával sodort két sítúrázót. A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) a bejelentést követően azonnal megkezdte a mentőakciót, ám az erős szél kezdetben megnehezítette a helikopter használatát, a lavinabaleset érintettjeinek mentése pedig általában az idővel folytatott harc.

Baleset és elsősegélynyújtás a hegyekben

A hegyekben történő túra során súlyos sérülések is előfordulhatnak, és a nehéz terepen hosszabb időt is igénybe vehet a Hegyi Mentőszolgálat megérkezése, ezért mindenkinek fel kell készülnie olyan helyzetekre, amikor segítenie kell a szeretteinek.

Azt mondják, hogy aki fél, az ne menjen az erdőbe. A gyakorlatban azonban a természet és a természet erejének egészséges tisztelete az egyik legfontosabb és leghasznosabb dolog, amelyet egy turista magával vihet a hegyekbe. Egy térkép, tartalék ruhák, vízálló kabát, a hegyimentők telefonszámával ellátott, feltöltött mobiltelefon, alapvető elsősegélykészlet és legalább alapvető elsősegély nyújtási ismeretek mellett. Tekintettel arra, hogy a balesetek és sérülések gyakran nehezen megközelíthető helyen következnek be, sokszor ez az egyetlen dolog, amely segíthet nekünk és szeretteinknek a következmények nélküli túlélésben.

2019-ben a Hegyi Menőszolgálat (HZS) a nyári szezonban a balesetek számának csökkenését jegyezte fel a szlovák hegyekben. A hegyimentők ezt a pozitív statisztikát főleg a viharok és szélviharok nélküli stabil időjárással magyarázták. A hegyimentők szerint az időjárás a hegyekben bekövetkező balesetek egyik meghatározó tényezője. A hegygerincen a vihar teljesen másképp néz ki, mint az otthon ablakából, így a rövidzárlat esetén történő viselkedés gyakran okoz problémát – az ember egyszerűen megijed és meggondolatlanul cselekszik, eltéved, letér az útról, elesik és megüti magát. Mindazok számára, akik az életükkel szeretnének játszani, örök emlékként kell szolgálnia a hegyimentők helikopterének 1979-es lezuhanása, melynek során hét személy vesztette életét. Az a nő, akinek a mentésére indultak, könnyebb lábsérüléssel megúszta.

„Titokzatos szentjánosbogarak a Tátrában” – avagy álhirek a Tátráról

A tatromaniak.pl oldalon megjelent egy rövid elemzés az egyik lengyel országos portálon megjelent cikkel kapcsolatban. Az elemzés írója a téma felvetése kapcsán tisztában van vele, hogy más szerkesztőség írását kritizálva hangyabolyba nyúlhat, mégis úgy érzi, hogy az ügy fontosabb, mint amilyennek látszik, és a lengyel (nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem csak a lengyel…) média szélesebb körű – véleménye szerint káros – tendenciájára vonatkozik. Egyes lapok hajlamosak olyan dolgokról írni, amelyekről fogalmuk sincs.

A www.twojapogoda.pl portálon jelent meg egy cikk „Titokzatos jelenség a Tátrában. Az éj leple alatt szentjánosbogarak mozognak az ösvényeken. Kik ők?” címmel. Természetesen klikkvadász címről van szó, mert a „titokzatos szentjánosbogarak” valójában turisták a sötétben világító fejlámpákkal.