2021. január 11., hétfő

Teherhordók: több a turista, de kevesebb az alázat a hegyekben

A Magas-Tátrában nagy hagyománya van a magashegyi teherhordóknak. Kezdetben a hegyivezetők ügyfeleinek a poggyászát szállították, majd a XIX. század végén és a XX. század elején pedig hivatásos teherhordóként vettek részt a magashegyi menedékházak építésében. Itt eleinte az építkezésnél, később a menedékházak ellátásában volt szükség rájuk. A teherhordók a Lomnici-csúcsra (Lomnický štít) vezető felvonó felépítésében is segédkeztek. A hagyományos teherhordó élet a mai napig fennmaradt, és ez a foglalkozás is felkerült Szlovákia szellemi kulturális örökségének listájába.
A TASR-nak adott interjúban a teherhordók egyetértettek abban, hogy a hegyekben jelenleg növekszik az emberek száma, a viselkedésük azonban változik. „A közelmúltban egyre több olyan turista érkezik a hegyekbe, akikből hiányzik a hegyek iránt tanúsított alapvető tisztelet és alázat. Tele van a Tátra olyan emberekkel, akik a közösségi oldalak kedvéért mennek a hegyekbe. Azért kirándulnak, hogy magukat reklámozzák, ahelyett, hogy érzékelnék a hegyek méretét és saját kicsinységüket. Ráadásul magukkal hozzák a saját szabályaikat, és ez megnehezíti a teherhordást. Küzdesz a hátadon lévő kilókkal, közben állandóan figyelned kell, nehogy rálépj valakire, miközben átmész a csoporton, amely nem akar elengedni téged” – mondta Martin Maličký volt teherhordó.

A teherhordók munkáját bárki kipróbálhatja. A Poprádi-tónál (Popradské pleso) előkészítenek kisebb súlyú árukat, melyeket fel lehet vinni a Hunfalvy-völgyi menedékházhoz (Chata pod Rysmi). Pavol Garaj teherhordó elmondta, hogy más menedékházak is alkalmaznak alkalmi teherhordókat, de állandó teherhordónak többnyire azokat kedvelik, akiket már kipróbálták. „Fizikai szempontból mindegy, milyen a teherhordó, ez sokkal inkább a pszichéről szól, a válladra veszed a súlyt és a szenvedés a lényeg. Aki sportos alkatú, annak könnyebb. A lényeg, hogy ne adja fel és vigye fel az árut. Úgy gondolom, hogy aki mellélő a súllyal, az az ő problémája, akkor azt kell felvinnie. Nem számít, hogy valakinek kettő vagy öt óráig tart az út” – mondta Garaj, aki rendszeresen szállít a Hosszú-tavi menedékházba (Zbojnícka chata).
Martin Maličký fotóinak köszönhetően az elmúlt években nagy érdeklődés mutatkozik a teherhordó foglalkozás iránt. „A teherhordók régebben többnyire hegymászók vagy olyan emberek voltak, akik mindenáron a hegyekben akartak élni, a hegyek miatt érkeztek a Tátrába. Ma már nagy százalékban vannak olyan új teherhordók, akik látták a teherhordókról készült fotókat a közösségi oldalakon, és mivel ők is szerettek volna ilyen fotót magukról, elkezdtek itt dolgozni. Több fotó menet közben, mint súly a hátukon” – jelentette ki. Ahogy mondta, korábban két-három állandó teherhordó dolgozott a Téry menedékházban (Téryho chata), hozzájuk csatlakozott a nyár folyamán négy alkalmi teherhordó. Most 50-60 teherhordó is van.

A teherhordók más és másfajta árut szállítanak a menedékházakba nyáron és télen. Ahogy Garaj mondja, építőanyagok, tisztítószerek, ételek, víz, hordó sör, italok és minden, amit a házban árusítanak – túrabotok, csúszásgátlók, sálak. De amikor pl. koncertre készültek, dobot vagy gitárt is vitt. Visszafelé az üres hordókat és gázpalackokat, a szemetet vagy a vendégek használt ágyneműit kell vinni. Télen a hó mennyisége, a jég, az erős szél és az alacsony hőmérséklet miatt igényesebb a munka, ezért kisebb súlyokat visznek. „Egyszer történt meg velem, hogy nem értem fel. Két évvel ezelőtt karácsonykor sok hó esett, ami a mellkasomig ért, és kénytelen voltam félúton visszafordulni” – mondta Garaj.
A teherhordóknak különféleféle tapasztalataik vannak a turistákkal kapcsolatban, akikkel a szállítás során találkoznak. Malický szerint a külföldiek örülnek, amkkor találkoznak a teherhordókkal. Kérdéseket tesznek fel, nem hisznek a saját szemüknek, hogy 100 kilót fel lehet vinni a menedékházba. „A szlovákok – néhány ún. városi izomember nem tudja elfogadni, hogy egy ember erősebb náluk, szóval sokan kigúnyolják a teherhordókat és még a turistaúton sem húzódnak félre” – mondta. Ezzel ellentétben Garajnak általában jó tapasztalatai vannak a turistákkal, szerinte sok turista csodálja a teherhordást. „Nem emlékszem, hogy bárki mondott volna nekem valami negatívat. Az embereknek néha elég furcsa kérdéseik vannak, mint pl. felfelé vagy lefelé mész, ez a hordó sör üres vagy tele van, stb. Ha ezek az emberek legalább egy kicsit elgondolkodnának a kérdéseken, nem is tennék fel, de ez az első, ami eszükbe jut” – tette hozzá Garaj.
Malický azt tanácsolja a turistáknak, hogy inkább olyankor kérdezzenek a teherhordóktól, amikor ülnek vagy pihennek. Elmondása szerint a menet közben lehetetlen beszélgetni. A teherhordó menet közben örül, ha a haladáshoz elegendő oxigénhez jut, nem hogy beszélgetni tudjon. „Jobb lenne, ha a turisták inkább csak köszönjenek a teherhordóknak, esetleg minden jót kívánjanak neki. Beszélgetni inkább a menedékházban kellene” - mondta.
Garaj örül, hogy Szlovákiában annak ellenére fennmaradtak a teherhordók, hogy a modern technológiával teli világban élünk, így az embereknek nem kell bajlódniuk. „Az ember számár ez egy mentálhigiénés felfrissülés, ki van kapcsolva a telefonja, többet gondolkodik, aggódni kezd, a menedékházban találkozik a barátaival, beszélget, eszik, iszik, és szép nap van a háta mögött. Ha jó az idő, öröm élni” – zárta gondolatait.
Forrás és fotó: https://www.teraz.sk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...