Viktor Beránek: 10 évig volt aktám az állambiztonságnál

Több mint 40 éve dolgozik a Magas-Tátrában, a Hunfalvy-völgyi menedékházban (Chata pod Rysmi). Miután nem volt hajlandó oroszul tanulni, kirúgták a középiskolából, ezért a hegyekbe „menekült”. Iskolai végzettség nélkül viszont nem tudott dolgozni, amiért a szocializmus idején bebörtönözhették volna. A csehszlovák állambiztonság (ŠTB) antiszocialista elemként figyelte őt, így nem volt egyszerű menedékház bérlővé válnia. A hiking.sk oldal Viktor Beránekkel készült podcastjának rövid kivonatából megtudhatjuk, hogy a középiskolából való eltávolítását követően hogyan, milyen buktatókat leküzdve lett egy magas-tátrai menedékház bérlője.
Hogyan lettem menedékház bérlő? 18 éves koromban még nem gondoltam erre, a politikai és társadalmi körülmények kényszerítettek rá, hogy csinálni kell valamit. A normalizáció időszakának a megszállás vetett véget, amikor „internacionalista segítségnyújtás” címén orosz csapatok érkeztek Csehszlovákiába. Ez engem érzelmileg nagyon megérintett, emiatt problémáim voltak az állambiztonsággal. Abba kellett hagynom az iskolát, mert nem voltam hajlandó megtanulni az orosz nyelvet, számomra ez egyenlő lett volna a megszállás elfogadásával. Volt bennem egyfajta fiatalos vakmerőség és büszkeség, de a mai napig büszke vagyok arra, ahogy azokban az időkben gondolkodtam. Iskola és munka nélkül viszont bajba kerültem, mert azokat, akik kenyérkereső korban nem dolgoztak, azokban az időkben munkakerülés címén börtönbe is zárhatták.

200 éve született Tytus Chałubiński

200 évvel ezelőtt, 1820. december 29.-én született a varsói orvosból nagy lengyel Tátra-kutatóvá lett dr. Tytus Chałubiński (1820-1889). A XIX. század ötvenes éveiben járt először az akkor még kicsiny pásztorfalucskában, Zakopanéban, és rögtön magával ragadta a környék szépsége. A hetvenes évektől aztán minden nyarat a kis településen töltött, majd 1879-től haláláig itt élt. 1874-ben Chałubińsk kezdeményezésére alakult meg a Lengyel Tátraegyesület (mai nevén PTTK), amelynek haláláig fáradhatatlan munkása volt. Chałubiński romantikus tátrai túráiról legendák keringtek a hegységben. Tudni kell róla, hogy a neves gorál ve­zetőkkel járta a hegyeket, ők cipelték felszerelését, sátrait, sőt néha még hangszereit is, s ahol ez a karaván tá­bort vert, pezsgő élet zaja verte fel a környéket. Ezek a történetek főleg Jan Sabała tolmácsolásában kerültek be a köztudatba, hisz a neves zenész és mesélő (akivel egymás mellett nyug­szanak a zakopanei temetőben), Chałubiński állandó kísérőjének szá­mított, bár életkora miatt (1809-1894) a magasabb csúcsokra nem kísérte el őt.

Forrás: Tátrai túrák

A magas Tátrában – Vadászemlék – Írta: Barthos Tivadar

Hohenlohe herceg vadászat után

A világháború második évében kezdtünk már hozzászokni a borzalmakhoz. A Höfer-jelentéseken, meg az erősen szordinózott ujságközleményeken kivül a sűrűbben hazaérkező hőseinktől kaphattunk egy-egy adatot a világháború irtózatairól és szenvedéseiről, amelyből fantáziánk összeállíthatta a háború mozaikképét, saját egyéni elképzelésének színezete szerint. Lassankint beletörődtünk a változhatlanba, kezdtünk hozzáidomulni a háborús gondolkodáshoz az élet minden egyéb vonatkozásában. így voltunk a vadászattal is. A háború első évében, mi, akiket a hivatás és foglalkozás mentesített a katonai szolgálattól, resteltük a nekünk oly kedves vadászfegyvert a kezünkbe venni, mindaddig, mig a legfelsőbb intézőség a magyar vadászok honmaradottjait egyenesen fel nem szólította arra, hogy vadászni hazafias kötelesség, vadásszunk tehát – az irgalmasság jegyében, a kórházak sebesültjeinek jobb élelmezése érdekében.

Az első női turisták a Tátrában

Régóta érdekelt, mikor jártak az első női turisták a Tátrában, főleg amióta Chamonix-ban jártam, és megtudtam, hogy az első nő, aki 1805. július 14-én feljutott a Mont Blanc, vagyis Európa tetejére, egy Marie Paradis nevű chamonix-i parasztasszony volt. A Tátrában ettől sokkal korábban megjelent az első női turista, hiszen 1565-ben pünkösdkor (azaz július 11-12-én) a késmárki vár ura, Olbracht Łasky felesége, Beata Łaska nagyobb társasággal a Tátrában található Késmárki-Fehér-víz völgyébe kirándult, de valószínűleg csak az ebben a völgyben található Zöld-tóig jutott, mert ahogyan azt Genersich Keresztély történész leírta, a kirándulást lóháton hajtották végre.

Beata Łaska kirándulása után hosszú, csaknem 270 éves szünet következett, csak 1840. augusztus 13-án látogatott a Tátrába Łucja Rautenstrauchowa, egy tábornok felesége, aki az akkor divatos üdülőhelyről, Szczawnicáról Poroninon és Bukowinán át érkezett a Tátrába. Megcsodálta a Halastavat (Morskie Oko), sőt, felment a Tengerszemhez (Czarny Staw pod Rysami) és meglátogatta a Kościelisko-völgyet (Dolina Kościeliska). Miután túlélt egy jégesőt a Halastó felett, benyomásait a „Miasta, góry i doliny” (Városok, hegyek és völgyek) című versben írta le.

A Tátrát is érintő korlátozások Szlovákiában és Lengyelországban

Szlovákiában a koronavírus-járvány miatt december 19-től egésznapos kijárási tilalom van érvényben. A tilalom december 19-én reggel öt órakor lépett hatályba, és a jelenlegi tervek szerint január 10-ig marad érvényben. A kijárási tilalom nem vonatkozik mások mellett a munkába járásra, valamint azokra, akik élelmiszert vagy üzemanyagot mennek vásárolni, illetve a postára, bankba, orvoshoz, egyházi szertartásra vagy internetes üzletek kiadóhelyeire tartókra. A kijárási tilalom idején külön háztartásban élők csak korlátozott mértékben találkozhatnak, és már a tilalom elején választaniuk kell, hogy melyik az az egy háztartás, amelynek tagjaival találkozni akarnak.

A most elfogadott kormányintézkedést az egészségügyi miniszter a "rendkívül komoly" járványhelyzettel indokolta.

Fotók és videók a Tátrából – 2020. december 1-15.

Gyönyörű téli reggel a Kő-pataki menedékháznál; Szép idő volt tegnap a Konrád menedékháznál; No comment; A Kriván a lenyugvó nap utolsó sugarainak fényében; Fagyos, de gyönyörű; A szerencsések a Nosalon találkozhattak a Télapóval; A Lomnici-csúcs, alatta a Kő-pataki-tó mellett álló felvonóépület; Egy kevéssé ismert, de látványos gerinc és egy jellegzetes csúcs a Magas-Tátra északi részén; Az a bizonyos Kocaturista sztráda, az idén elhelyezett láncokkal; Lent a Gasienica-Fekete-tó, mellette a Karb-hágó, fölötte a Kápolna-csúcs; Nem rossz; A Magas-Tátra nyugati része tegnap, a Karancs-kilátóból; A Tengerszem-csúcs a Liptói-határhegyről;  Amikor feleslegesek a szavak; A Csorbai-tó. Repülés a Tátra fölött, egy nappal Mikulás előtt; A Giewontra a Kis-réti-völgyön keresztül.
2020 decemberének első felében ezeket a fotókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

A ’70-es évek futurizmusa a Csorbai-tónál

Szlovákiában a mai napig van néhány olyan futurisztikus épület, melyet a múlt rendszer idején építettek. A Csorbató (Štrbské Pleso) településen található Hotel Panorama több rangsorban is a 70-es évek legjobb szállodái között szerepelt, mára azonban részben megváltoztatta megjelenését.

A múlt rendszer egyes projektjei jelentős kritikai hullámokat gerjesztettek a kor emberében. Minden, ami szokatlan volt, ami kiemelkedett a hétköznapi épületek közül ellentmondásos volt, és a társadalmat két táborra osztotta. Voltak, akik dicsérték az épületet és voltak, akik inkább lebontották volna. Az emberek nem értették a tervezők és az építészek alkotásait, többségük inkább divatnak, mint elismert építészeti alkotásnak tartotta azokat.

Napjaink építészei és a közvélemény bátornak és látnoknak tartja őket. Szlovákiában is van néhány ilyen épület, pl. a Hotel Panorama a Csorbai-tónál, amely az Istropolihoz vagy a Kyjev Hotelhez hasonlóan több rangsorban is felkerült az 1970-es évek legjobb futurisztikus szállodái közé. A gravitációnak látszólag ellentmondó szálloda 1969-ben épült, és az 1970-es sí-világbajnokság alkalmából avatták fel.

Gyerekekkel indult a Krivánra, majd a túra végén tűzijátékot rendezett

Egy szlovák férfi december 6-án a téli zárlat miatt lezárt turistaúton négy gyerekkel elindult a Magas-Tátra ismert csúcsára, a Krivánra (Kriváň, 2494 m), ráadásul a túrát videón is rögzítette. Ha ez nem lett volna elég, a túra végén az ötödik, vagyis legmagasabb fokozatú védettséget élvező területen tűzijátékot rendezett. Az esetről december 10-én, csütörtök este a Joj televízió számolt be.

Ahogy az általa közzétett videóból következik, Peter Sihelský Mikulás alkalmából indult a gyerekekkel a Krivánra. Négy gyereket vitt magával, ahogy Joj a televíziónak elmondta, semmit sem kockáztatva: „A gyermekeimet életre és nem puhányságra nevelem. Reggel azt mondtam nekik, úgy öltözzenek, mintha mínusz tíz fok lenne odakint”.

A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) magas-tátrai központjának vezetője, Miroslav Živčák ezt „maximálisan felelőtlennek” tartja, és ahogy a Joj TV-nek elmondta, kockázatos, ráadásul lezárt területen vezető túra volt.

A hírességeket is vonzotta a Magas-Tátra a Monarchiában

A különféle gyógyfürdők és a tenger mellett nagy népszerűségnek örvendett a korabeli Magyarországon a hegyvidéki turizmus is, melynek célpontjai között az első helyen a Magas-Tátra állt.

Nem véletlen, hogy a Magas-Tátrát időnként miniatűr-Alpoknak is nevezik, hiszen a hegység akkori, magyarországi területén nagyjából mindent meg lehetett találni, amiről az Alpok is nevezetes volt, leszámítva a gleccsereket. Ezért is egyáltalán nem meglepő, hogy mélyen megihlette az arra járó művészeket. Az 1840-es évek közepén Petőfi is eltöltött három hónapot a Szepességben, akkor írta ezt a Tátráról az Úti jegyzetek című prózai művében:

„Nagyon resteltem azt a históriát, hogy csak egy napomat szántam Késmárknak, s akkor sem láthattam az eső miatt a Kárpátokat onnan, ahonnan legjobban láthatni. Azonban szerencsémre másnap reggel korán indultunk; ott feküdt még a Tátra egész pompájában, mint valami alvó szép leány, ki álmában lehányta takaróját, mely bájait leplezte. Gyönyörittasan szemléltem egy darabig… mert aztán fölriadt – tán a kocsizörgésre – s mintegy elszégyenülve burkolta magát ködpaplanába… a Tátra… a szép leány.”

Árak a Lengyel-Tátra menedékházaiban

Minden menedékháznak megvannak a maga szabályai. Az egyikben jobb almás pite, a másikban a paradicsomleves. Az egyikben lehet az étkezőben a földön aludni, a másikban nem feltétlenül. De mi a helyzet az árakkal? Vajon melyik menedékházban mennyit kell fizetni a szállásért, a legnépszerűbb ételekért, italokért, egy sörért vagy egy almás pitéért. Nézzük tehát a Lengyel-Tátra menedékházainak árait.

 

Kétágyas szoba ára (személyenként):

Lengyel-Öt-tavi mház (Schronisko w Doline Pięciu Stawów Polskich): 90 zł

Roztoka mház (Schronisko Roztoki): hétvégén és szezonban 50 zł, szezonon kívül 40 zł

Halastavi mház (Schronisko przy Morskiem Oku): nincs adat

Murowaniec mház (Schronisko Murowaniec): 95 zł

Ornak mház (Schronisko na Hali Ornak): 58 zł

Konrád mház (Schronisko na Kondratowej Hali): nincs adat

Chochołowi mház (Schronisko w Chochołowskiej Polanie): szezonban 60 zł, szezonon kívül 50 zł

Tátrai teherhordó a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség főnöke

2019 májusától Szlovákiában új igazgatója van a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökségnek (NAKA). Branislav Zurian 1996-ban Pozsonyban lépett be a rendőrség kötelékébe, Petržalkán kezdte rendőri pályafutását. 1998-ban került Poprádba, a bűnügyi rendőrségre, ahol karrierje során több pozíciót töltött be, majd 2019. május 2-án lett a NAKA vezetője. Az új igazgató kinevezése után azonnal bizonyította elszántságát és határozottságát, megígérte az osztály átszervezését és a szemléletváltást. Hobbija – a teherhordás – szintén segíthették tervei megvalósításában.
Besztercebányáról származik, kiváló síelő és biatlonista, aki soha nem rejtette véka alá, hogy a nem mindennapos kikapcsolódást jelentő teherhordás nehézségeivel a hegykehez fűződő szeretetének köszönhetően sikerült megbirkóznia.
A Magas-Tátra szerelmesei Branislav Zuriant inkább a Zamkovszky menedékház (Zamkovského chata) teherhordójaként, mint bűnüldözőként ismerik. „2005-ben kezdődött, amikor segítettem a hegyimentőknél dolgozó barátomnak felvinni valamit. Azonnal elvarázsolt ez a munka, így elkezdtem alkalmi magashegyi teherhordóként dolgozni” – idézi fel kezdeteket.

Fotók és videók a Tátrából – 2020. november 1-30.

„A holtaknak emlékül, az élőknek intelmül”; A Tar-pataki Hosszú-vízesés; Nagy-Hincó-tó; Úton a Karb-hágóba; A Kriván ősszel, Podbanszkó felől; Ősz a Liptói-Tátrában; Az Elülső-Szoliszkó tegnap; Kilátás a Poduplaszki-Békás-tavakra a hegyivezető szemével; Szombati fotók a Chopok környékéről; Egy tátrai vízesés ősszel; A Kis-Viszoka október végén; A Vörös-hegyek gyönyörű őszi pompában; A Közép-orom és a Téry menedékház; A Zöld-tavi-csúcs; Sztracena központja októberben; Ősz Liptóban, a Kriván lábánál; A Lomnici-csúcs webkamerája most; A szépséges Pieninek; Az éjszaka fagyok eredménye; Novemberi hó a Giewonton, előtérben a Gubalówka; A Kasprowy, ma reggel; A Tátra-csúcs és a Tengerszem-csúcs Salgó várából; Mai napnyugta Krakkó fölött, háttérben a Tátrával; Fagyos gyönyörűség: a Felső-Wahlenberg-tó; A megunhatatlan Ruszin-tisztás és környezete; Mai napnyugta a Tátrában; A múlt héten ismét megnyitott tarajkai jégtemplom; Fagyos reggel az Árvai-Bobróci-völgyben; …

Rendhagyó téli szezon várható a Lengyel-Tátrában

A legtöbb európai országhoz hasonlóan szeptember-októberben Lengyelországban is igen szigorú korlátozó intézkedéseket vezettek be a koronavírus járvány második hullámának megfékezése érdekében. A lengyel miniszterelnök november 21-én jelentette be, hogy a járvány miatt 2021-ben a szokásoktól eltérően az egész országban egy időpontban, január 4-től 17-ig tartják az iskolai síszünetet. A síszünet eddig a 16 vajdaságban eltérő időpontban megközelítőleg január 10 és február 25 közötti időpontokban volt úgy, hogy egy időpontban 2-3 vajdaságban volt téli szünet. A járvány miatt 2021-ben ez megváltozik, az egész országban egy időpontban lesz a szünidő.

A tudatos döntés célja a turistaforgalom lehető legnagyobb mértékű csökkentése, sőt, az ünnepekig hátra lévő időben nagy valószínűséggel bejelentik majd a gyermekek és fiatalok számára a csoportos kirándulások szervezésének tilalmát is. „Idén a mobilitás minimalizálása érdekében össze kellett vonni a síszünetet annak érdekében, hogy utazzunk, ne készüljünk külföldi utazásra, mert elképzelhető, hogy hazatérve karanténra leszünk kötelezve, otthon maradva megszakítani a fertőzés láncolatát” – mondta a miniszterelnök.