2020. október 12., hétfő

A tátrai teherhordók és a számok

"Pár évvel ezelőtt különleges szabadságot terveztem magamnak, tíz napot teherhordóként dolgoztam a Tátrában. A környezetemben sok embert annyira lenyűgözött a téma, hogy a Facebookon elárasztottak hozzászólásokkal, és támogatásukról biztosítottak. Emiatt úgy döntöttem, hogy egy rövid bejegyzést szentelek ennek a témának. Nem kívánom teljesen körüljárni a témát, inkább csak érdekes adatokkal próbálom meg támogatni.
Hol lehet ezt csinálni?
A szlovák hegyekben számos menedékházat találunk, ahová magashegyi teherhordók viszik fel a szükséges dolgokat. Ezek többnyire nehezen elérhető menedékházak, ahová más módon nem érkezhet rendszeres ellátás, nincs aszfaltozott út vagy felvonó, és helikopter sem repül oda. A menedékházak ellátásával kapcsolatban két szempontot kell figyelembe venni:
A) A kiindulás ponttól a menedékházig milyen szintkülönbséget kell megtenni, és
B) Hány kilométer hosszú az út hossza, melyet a teherrel együtt kell megtenni.

E két tényező kombinációja határozza meg, hogy mekkora erőfeszítést igényel eljutni egy-egy menedékházhoz, és ezáltal mennyi energiát használunk fel az útvonalon. Nézzük hát, milyen terhelést jelent a legnépszerűbb tátrai menedékházak elérése:

 
Melyek a terhelést csökkentő tényezők?
Bár sok turista már a 30 vagy 40 kg említésétől is rosszul van, tény, hogy a teherhordók napi „szenvedése” kb. 50 kg-os súly felvitelétől kezdődik. Ha valaki nem képes egyszerre legalább 50 kg-ot felvinni, szóba sem állnak vele, mert a menedékházak igényeit így nem tudja kielégíteni. A profi teherhordók között, akik valójában ebből a „szórakoztató” munkából élnek, a szállított mennyiség 70-110 kg között van. Ezek a számadatok az avatatlan szemlélőket általában megdöbbentik. Ugyanakkor tisztában kell lennie azzal, hogy minden menedékház szeretne felszolgálni csapolt sört vagy kofolát, és egy teljes hordó sör súlya a hordkerettel együtt 70 kg. Tehát szinte mindig többet visznek 70 kg-nál.
 
Mivel az emberi a test fokozatosan megszokja, hogy 80 kg-ot visz a hátán egy meredek lejtőn, a teherhordók paradox módon 30-40 kg-os teherrel gyorsabban mozognak a turistaúton, mint a normál turisták terhelés nélkül. Ez sokkolta a legtöbb embert, akivel erről beszéltem. Természetesen a 80+ kg terhelés visszavesz a sebességből, mivel itt már menet közben is pihentetni kell a vállakat (nem a lábakat). Nehéz teher esetén nagyobb figyelmet kell fordítania arra is, hogyan pakoljuk fel az árut, mert egy acélhordó találkozása a fejjel nem olyan, amit az ember szeretne érezni. Így néz ki egy adott teherhordó teljes terhelés melletti sebesség grafikonja:

 
Érdemes megfigyelni, hogy a görbe 90+ kg felett látványosan lehajlik. Ez egy olyan határ, ahol már nem csak lassabban mennek, de egyre jobban szenvednek (és nagyobb a veszélye annak, hogy elesnek). A legtöbb teherhordó, aki képes 110 kg-ot vinni, hasonló idő alatt tudja megtenni az adott utat mint 90 kg-al.
Valójában mekkora próbatétel ez?
A turisták többsége számára nyilvánvaló, hogy egy rakomány eljuttatása a menedékházba meglehetősen komoly dolog. Meg tudom megerősíteni, hogy az avatatlanok ebben nem tévednek. Annak érdekében, hogy legalább egy kicsit el tudjuk képzelni, nézzük meg a Hunfalvy-völgyi menedékházhoz történő szállítás milyen, a hétköznapi életben megszokott tevékenységekkel egyenértékű:
Aki azt gondolja, hogy a magashegyi teherhordás csak a Herkulesre emlékeztető férfiak kiváltsága, el kell oszlatnom a tévedését. A teherhordók között szinte minden nap találkozunk nőkkel is. Az általuk szállított súly természetesen kisebb, de mégsem számít példa nélkülinek egy karcsú nőt látni a turistaúton, aki 40 kg. súlyú árut visz a hátán a hegyre.
Mekkorák egy menedékház igényei, és miért nem helikopterekkel szállítanak?
Sokak számára 80 kg cipelésének a gondolata olyan, mint a mazochizmus, vagy akár az önmegkárosítással egyenértékű. Tény azonban, hogy a menedékházak igényei szinte kielégíthetetlenek. A magashegyi menedékházakat egy átlagos hétköznapon több száz ember látogatja (szélsőséges esetben a számuk meghaladja az ezret is). Mindenki szeretne enni valamit vagy inni legalább egy sört, kofolát vagy valamilyen gyümölcslevet. A napi élelmiszer-fogyasztás (beleértve az italokat) kb. 190 kg. Ha hozzátesszük, hogy hidegebb napokon fűteni is kell, ez könnyen elérheti a 250 kg-ot naponta. Tehát ha a teherhordók csak a „kellemes” 40-50 kg-ot szállítanának, naponta 6-7-et kellene fordulniuk. Ezt figyelembe véve egy kritikus napon több mint húsz alkalommal kellene lemenni a völgybe, ez pedig meglehetősen bonyolult logisztikai feladat lehetne. Ezért a bérlők inkább olyan fiatalokat alkalmaznak, aki egyszerre 80-90 kg-ot is fel tudnak vinni, mert így egy normál napon 3-4 kanyar szükséges, egy kritikus napon pedig kb. egy tucat.
Egy nap, amikor hátamon a hordkerettel megérkeztem a menedékházba, és egy csésze tea mellett próbáltam lélegzethez jutni, odajött hozzám egy walesi pár. Együttérzően néztek rám, ahogy megpróbálok felépülni a három órás „séta” után, míg végül nem tudtak ellenállni a kísértésnek és megkérdezték tőlem: „Miért kell ennyit szenvedni, miért nem tudják ezt helikopterrel megoldani?” Először megmosolyogtatott az ötlet, abban a szellemben szerettem volna válaszolni valamit, hogy akkor csak egy sört engedhetnének meg maguknak, de kérdésükre a valódi válasz teljesen más. A menedékházaknak gyorsan romlandó élelmiszerekre is szükségük van (valószínűleg senki nem szeretne egy hetes kenyeret enni reggelire). Ezért a helikopternek hetente többször repülnie kellene. Sőt, a menedékházakban megszálló turistáknak enniük kell valamit, még akkor is, ha rossz az időjárás (amikor a helikopter nem tudott repülni). Én magam pl. meglehetősen kellemetlen jégesőben is szállítottam élelmiszert, amikor egyetlen helikopter sem repülhet. Ezen kívül a Hunfalvy-völgyi menedékházhoz vezető terep nem teszi lehetővé a lovak vagy más állati állatok alkalmazását, mert a láncokon és a létrákon meglehetősen nehezen jutnának fel. Tehát csak az emberi erő marad.
Mindezekkel együtt felszabadító érzés, hogy saját reggeli kínlódásomnak köszönhetően a menedékházban dolgozók több száz embernek készítenek ebédet vagy vacsorát. A magashegyi teherhordás mentálisan felszabadítja az embert, ezért ha egészségem megengedi, minden bizonnyal visszatérek."
Forrás: https://mocnedata.sk

4 megjegyzés:

  1. Érdekes, hogy az az Alpok összes menedékházát el tudják látni teherhordók nélkül, de a Tátra néhány házát nem.

    VálaszTörlés
  2. Ahogy a cikk is írja, a romlandó élelmiszerek miatt nagyon gyakran kellene repülni! A teherhordók viszik le a folyamatosan keletkező szememtet és a szennyes fehérneműt is. Általában fönt a takarításban, kiszolgálásban, és a ház karbantartásában is segítenek.
    Így lehet, hogy anyagilag is megéri, súlyra amúgy ahogy olvastam, kb 30 cent helikopterrel és 50 cent teherhordóval 1 kg szállítása (2016).
    Szerintem a Tátra nem is lenne Tátra a teherhordók nélkül :)!

    VálaszTörlés
  3. Minden ház más. Négy ház serpa ellátású, de ezek között is alapvető különbségek vannak. A Rysy háznál Beránek a teherhordást a forgalmas időszakban a szimpatizánsokkal ( önkéntesek ) kiváltja, a cserébe kapott tea finom.Ez a ház csak június 15. és november 1. között üzemel. A Hosszú-tavi ház az elmúlt időszakban a teherhordás extrém sportként történő népszerűsítése irányába mozdult szerintem. A Téry ház talán a "legtisztább" gazdasági szereplő, de a hagyományokat ők is őrzik és serpákkal töltik a házat. A Zamkovszké ház közel Tarajkához már egész más. Profi vendéglátók és serpák vegyes csapata, Jana a személyzetet képességeik és ambícióik szerint válogatja és alkalmazza. A Kőpataki ház közelmúltban elhunyt gondnoka a legnagyobb serpák egyike volt, RIP Laco. Élete végéig ő cipelte át a menedékházához a hordkeretén az árut a felvonó állomásától, de ez már nem igazán a teherhordással történő töltés.
    Én csöppet sem bánom, hogy csak a mentések miatt repülnek a Tátrában. Egyetlen házban sem szenvedtem hiányt, igaz igyekeztem Dr. Komarnicki szellemében igényeimet a realitásokhoz igazítani és ezt javaslom a későbbiekben ide látogatóknak is.

    VálaszTörlés
  4. A Rysy háznál Viktor Beránek egyáltalán nem is akarja, hogy helikopterek röpködjenek. Csak két alkalommal használtak helikoptert, 1993-ban amikor a ház 60 éves fennállásának alkalmából fölvittek egy pianinót, és 2010-ben amikor a lavina után a házat teljesen újjáépítették.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...