A TANAP Állami Erdészet (Štátne lesy TANAPu) felhívja a Magas-Tátra látogatóinak figyelmét, hogy biztonsági okokból lezárták a Jávor-völgyön (Javorová dolina) keresztül a Kis-Nyereg-hágóba (Sedielko) vezető zöld jelzésű, valamint a Hátsó-Rézaknák völgyén (Zadné Meďodoly) a Kopa-hágóba (Kopského sedlo) vezető kék jelzésű túraútvonalat. Erre a lépésre a turistaútra zuhanó száraz és elhalt fák és faágak közvetlen kockázata miatt volt szükség. A ŠOP SR nyilatkozata szerint a TANAP erdészei a turistaútvonalak közelében élő ritka madárfajok fészkelésének időszakát követően, 2020. szeptember 1. után folytathatják a fák eltávolítását, a fenti két turistaút addig zárva lesz.
Eddig a TANAP Állami Erdészet közleménye. A helyzet azonban – ahogy az a hiking.sk cikkében olvasható – jelen esetben sem ilyen egyszerű. Az állami erdészet szerint a kiszáradt fák veszélyeztetik a látogatókat, de nem tudják eltávolítani őket, mert a természetvédelmi hatóság nem adott erre engedélyt. Az állami erdők szerint a bezárás oka a szárított fák által a turistákat fenyegető közvetlen veszély. „Mivel a Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelmi Hivatala ebben az időszakban nem értett egyet a fák eltávolításával, a TANAP Állami Erdészet, mint a Tátrai és a Pieniny Nemzeti Park túraútvonalainak kezelője arra kényszerült, hogy további értesítésig bezárják a népszerű útvonalat” – mondta Martina Petránová, az állami erdészet szóvivője.
A Nemzeti Parkok Igazgatósága szerint eddig lett volna elég idő a száraz fák eltávolítására. A TANAP Igazgatóság (Správa TANAP) igazgatója, Pavol Majko viszont nem ért egyet ezzel az értelmezéssel. „Csak negatív figyelmet kapunk kötelességünk teljesítése és a természet védelme érdekében végzett munkánk kapcsán”. A nemzeti park igazgatósága a madarak fészkelése miatt nem járult hozzá a száraz fák eltávolításához. Majko elmondta, hogy javasolták az erdészeknek, hogy rendeljenek el független ornitológiai vizsgálatot, és azokat a fákat, amelyeken nincs fészek, meg lehet jelölni és el lehet égetni.
„Nem értem, hogy az állami erdészet miért nem oldotta meg ezt a tenyészidőszak kezdete előtt”. A fészkelési időszak március 1-től augusztus 31-ig tart. Ráadásul Majko szerint ez nem akut probléma, mivel az idén frissen kiszáradt fák őszig elég stabilak maradnak ahhoz, hogy ne veszélyeztessék a túraútvonalak látogatóit, és az állami erdészetnek a fészkelési időszak előtt elegendő ideje volt a rehabilitációra.
Arra a kérdésre, hogy várnak-e a fészkelési időszak végéig, vagy megkapták-e az egyes fák ornitológiai értékelését, az állami erdők szóvivője azt válaszolta, hogy tiszteletben tartják a TANAP Igazgatóság, mint professzionális természetvédelmi szervezet véleményét. „Tehát megvárjuk a fészkelési időszak végét, aztán újra megkérjük a véleményüket” – mondta Martina Petránová. Azt mondja, hogy ha a probléma korábban felmerült volna, akkor ezt a fészkelési időszak, valamint a nyári turistaszezon kezdete előtt biztosan megoldották volna. A közvetlen fenyegetést a Javorina térségét sújtó több napos intenzív esőzéseket követő helyszíni megfigyelések alapján állapították meg.
Ha akut problémáról lenne szó, és a lehulló fák azonnali veszélyt jelentenének, az állami erdészet alkalmazhatná a természet- és tájvédelmi törvény 29. §-át, amely szerint az emberi életet vagy egészséget közvetlenül fenyegető veszélyek esetén nincs szükség a természetvédelmi hatóság által kiadott mentességre. Martina Petránová elmondta, hogy megkeresték a TANAP Igazgatóságot, és bár hivatkoztak erre a bekezdésre, a TANAP Igazgatóság szakértői csak a fészkelési időszakot követően javasolták a helyzet megoldását.
A szerk. megjegyzése: No comment…
