1846-ban Vahot Imre szerkesztésében
Pesten jelent meg a „Magyarföld és népei” című folyóirat, melyben „A Kárpátok,
vagy a Tátra” című fejezet bevezető részei után a szerző akkoriban részletesnek
mondható módon foglalkozik a Kárpátok és a Tátra viszonyaival, az akkori
tudásszint szerint mutatja be a hegység kiterjedését, magasságát, felépítését,
időjárását, tavait, vízeséseit, barlangjait, nemes érceit, növényzetét és
állatvilágát. Az alábbiakban a növény- és állatvilágról szóló fejezetek
olvashatók, természetesen eredeti helyesírással, 1846-ból:
2020. április 29., szerda
2020. április 27., hétfő
A Magas-Tátrában a felvonók májusi újraindítását mérlegelik
A Magas-Tátrában
található sípályákat üzemeltető Tatry Mountain Resorts (TMR) fő részvényese,
Igor Rattaj a tátrai felvonók újraindításáról beszélt annak érdekében, hogy a
hegyekbe fokozatosan visszatérjen az élet. A síközpontokat a téli szezon vége
előtt, március 13-án zárták be a Szlovák Köztársaság Központi Válságstábjának a
koronavírus járvány megfékezésével kapcsolatos intézkedései részeként. „El
tudom képzelni, hogy május elején a felvonók folytatnák a személyszállítását,
természetesen fel és le is nagyon szigorú biztonsági intézkedések mellett. Ha
ezt a vasúti személyszállításban meg lehet valósítani, akkor a felvonókon miért
ne lehetne” – kérdezi Rattaj, rámutatva a személyszállító vonatokkal való
hasonlóságra. „Hasonló helyzetben vagyunk, mint a vasút, hiszen mi is embereket
szállítunk. A felvonók is csak meghatározott számú utast szállítanának,
pontosan ugyanúgy, mint a vonatok” – tette hozzá Rattaj.
2020. április 24., péntek
Nyolc hely a Tátrában, ahol egykor menedékház állt
A Tátrában (a szlovák
és lengyel oldalon összesen) jelenleg 24 menedékház működik. Régebben azonban
ennél több volt, éppen ezért vessünk most egy pillantást azokra a helyekre,
ahol egykor menedékházak védkunyhók vagy olyan egyéb épületek álltak, melyek
menedéket nyújtottak az arra járóknak.
1. Az 1894-1920 közötti
években egy kis menedékkunyhó állt a Gąsienica-Fekete-tó (Czarny Staw
Gąsienicowy) partján.
2. Az Ék-hegy
(Starorobociański Wierch) lejtőin egykor volt egy kis menedékkunyhó, melyet a
II. világháború idején „Ognia” őrnagy partizánjai használtak.
3. 1942-1974 között a Fehér-tavi-völgyben (Dolina
Kežmarskiej Bielej vody) állt a Késmárki menedékház (Kežmarská chata), melynek
újjáépítésére jelenleg is vannak erőfeszítések.
2020. április 22., szerda
Fotók és videók a Tátrából – 2020. április 1-15.
A Tengerszem-csúcs téli panorámája; Mesebeli; Az
Arany-tavacska Késmárk közelében; A Gerlachfalvi-csúcs, a Koncsiszta és a Tompa-hegy,
nem megszokott látószögből; A Fehér-tavi-csúcs; A Jávor-gerinc a
Hátsó-Jávor-völgy fölött; A Magas-Tátra a Krakova hoľa tetejéről; A legendás
Ganek-karzat; A Kéményes-hegy; Itt a tavasz; Góral a hegyen; Éjjeli fotók a
Lengyel-Tátra menedékházairól; A Gerlachfalvi-csúcs a Király-hegyről; A felkelő
nap első sugarai a Bánya-hegy csúcsán; Nedec vára a Tátrával.
Tengerszem-csúcs, 2020. február; Konrád-púp –
Gáspár-csúcs; Lesíelés a Honoratka-szakadékban; Głowa do GÓRY.
2020. április 20., hétfő
A TANAP igazgatója szerint irracionális az ablakon át történő kiszolgálás
A
Tátra Nemzeti Park Igazgatósága (Správa TANAPu) arra kéri a Tátrába látogató turistákat,
hogy ebben az időszakban legyenek tekintettel a természet érzékenységére,
fogadják megértéssel, ugyanakkor tartsák be az ide vonatkozó jogszabályokat. rendeleteket.
Pavol majko, a TANAP igazgatója elmondta, hogy a közelmúltban több alkalommal
is megsértették a természetvédelmi törvényt. „Turisták mozgását észleltük olyan
területeken, ahol nincs kijelölt túraútvonal. Ebben az időszakban, amikor a
mormoták kiássák magukat a hó alól, a vándorsólymok, a kőszáli sasok és a baglyok
fészkelnek, és folyik a siketfajdok és a nyírfajdok dürgése, nem kívánatos,
hogy az emberek a jelzett turistautakon kívül mozogjanak. Az elmúlt időszakban
több alkalommal járőröztünk, melynek során büntetéseket is kiszabtunk. A
Felkai-völgyben pl. találkoztunk egy férfival, aki olyan helyen szeretett volna
síelni, amely nem kijelölt síalpinista terület, ráadásul póráz nélkül vele volt
a kutyája is. Azt gondolom, ez így a lehető legnagyobb felelőtlenség” – mondja az
igazgató.
2020. április 17., péntek
A Kárpátok tavai, vízesései – 1846
1846-ban Vahot Imre szerkesztésében
Pesten jelent meg a „Magyarföld és népei” című folyóirat, melyben „A Kárpátok,
vagy a Tátra” című fejezet bevezető részei után a szerző akkoriban részletesnek
mondható módon foglalkozik a Kárpátok és a Tátra viszonyaival, az akkori
tudásszint szerint mutatja be a hegység kiterjedését, magasságát, felépítését,
időjárását, tavait, vízeséseit, barlangjait, nemes érceit, növényzetét és
állatvilágát. Az alábbiakban a tavakról és a vízesésekről szóló fejezetek
olvashatók, természetesen eredeti helyesírással, 1846-ból:
2020. április 15., szerda
Négy nap tél, a Magas-Tátrában jártunk
Idén nálunk, nagy
bánatunkra, csak egyetlen napig volt tél. Elhatároztuk, hogy – mint a mesében –
ha már ő nem jön mifelénk, elmegyünk utána. A februárra időzített tavaszi
szünetben (micsoda oximoron!) Poprádra vonatoztunk, mert az időjárás-jelentések
alapján úgy láttuk, arrafelé még nem ismeretlen fogalom a hó és a jég.
Poprádot a Magas-Tátra
kapujaként emlegetik az útikönyvek. Valóban találó megállapítás. Kiszáll az
ember a vonatból a felüljárókkal gazdagon ellátott állomáson, aztán szinte
karnyújtásnyira ott az óriási, behavazott hegytömeg. Hogy a várost mégsem csak
így raktározzuk majd el az emlékezetünkben, arról a szállásunk is tehet. A
szocializmus építése közben a poprádiak számos szállodát is emeltek, amelyek
mára, bizony, felújításra szorulnak. A mi háromcsillagosunkban kicserélték a
lifteket, bútorokat, bejárati ajtókat, szőnyegeket. Minden másra – ablakok,
fürdőszoba, vécé – akkurátusan ráragasztottak egy-egy matricát, miszerint a
közeljövőben tervezik a rekonstrukciójukat. Mi jobban örültünk volna, ha a
tájékoztató szöveg, vagyis az ígéretek helyett a tettek eredményét látjuk.
2020. április 13., hétfő
A TOPR hegyimentőjét jelölték az „Év kalandja” díjra
A Tátrai
Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) egyik hegyimentőjét, Paweł Jankowskit is
jelölték a National Geographic által alapított „Év kalandja” díjra, mégpedig a
világ legmagasabb vízeséséről, az Angel-vízesésről (Venezuela) történő ugrásáért.
Jankowski
2019 márciusában ugrott le az Angel-vízesésről. A vízesés csaknem egy km,
egészen pontosan 979 m magas. „Venezuelában szükségállapot van érvényben, az
utcán zavargások vannak, mindennaposak az áramszünetek, teljes a káosz a
médiában. Mindenre kiterjedő ellenőrzések vannak, csak a kapcsolatok és a nemzeti
zászló jelenthet segítséget. A pemon törzsből származó vezetőnkhöz terepjáróval
és kisrepülővel jutottunk el. A tárgyalások eredményeképpen 12 indián teherhordót
sikerült szereznünk, akik segítségünkre voltak a vízeséshez vezető, az
Auyantepui-fennsíkon lévő dzsungelben, a szavannákon, mocsarakban és
sziklalabirintusokon keresztül vezető út során.
2020. április 10., péntek
Ilyen még nem volt a Tátrában: a medvék hajnali 4-ig buliztak…
Most,
hogy nincsenek turisták a Tátrában, a vadon élő állatok veszik át az emberek
szerepét. A Lengyel-Tátrát a Tátrai Nemzeti Park (TPN) döntése értelmében csaknem
egy hónapja lezárták a turisták előtt. A közösségi médiában ennek természetesen
voltak és vannak ellenzői és támogatói is, a legtöbb hozzászóló ugyanakkor egyetért
abban, hogy a szigorítások következtében a természet végre meg tud pihenni.
Kicsit megnyugszik, de vajon hogyan?...
A téli
álomból felébredő medvék először nem tudták, mi történik, nagyon zavartnak tűntek
az új helyzet miatt. „Olyan furcsa volt... szeretem volna valaki megijeszteni éjjel,
de egy élő lélek sincs itt” – mondta néhány nappal ezelőtt Waldek, az egyik
nagyobb Tátrában élő egyed. „A zergék kitalálták, hogy versenyt rendeznek a helyiek
keresése érdekében – mert hogy a tilalom rájuk nyilvánvalóan nem vonatkozik – de
ki akar egyedül a nemzeti parkban futkározni?” – tette hozzá.
2020. április 8., szerda
Fotók és videók a Tátrából – 2020. március 16-31.
Nem rossz; Tegnap a Volovecen; Szép fotók Fehér-tavi-völgyből;
A Tátra-csúcson; Tátrai klasszikusok egy évvel ezelőtt, márciusban; Medve a
Tátrában; Szürke-hegy, Liptói-Tátra; Ezt most sajnos csak itthonról láthatjuk,
de Zakopanéban több mint 40 cm a hó vastagsága; Kinek hogy tetszik ez a perspektíva?;
Zakopane és a Giewont tegnap reggel; A Tátra a Korona-hegyről (Pieninek),
napkelte előtt; A fotó március 15-én, vasárnap reggel készült a Tátrától kb.
140 km-re található Zagorzyce-ból; Túra a Tengerszem-csúcsra, 2 évvel ezelőtt; A
Csorbai-tó és környéke madártávlatból; A Csorbai-tó; A Lomnici-csoport egy
késmárki lakás erkélyéről.
A Magas-Tátra a Látó-kövekről; Halastó (Morskie
Oko), 1929 – 1970; Zakopane és a Gubalówka a koronavírus idején.
2020. április 7., kedd
Erdőtűz a Tátrában
Április
4-én, szombaton arra járó túrázók jelentették a Hegyi Mentőszolgálatnak (HZS),
hogy füstöt láttak a Nagyszalóki-csúcs (Slavkovský štít) alatti, turisták által
nem hozzáférhető területen. Az egyre növekvő füstről azonnal értesültek a
tűzoltóságot, akik az oltáshoz a hegyimentők együttműködését kérték. A
hegyimentők segítségével tudták a tűzoltók az oltáshoz szükséges anyagot a
helyszínre szállítani, a tüzet kora este sikerült az ellenőrzésük alá vonni.
A
tűzoltás utómunkálatai miatt másnap, április 5-én a Tarajka (Hrebienok)
közelében több turistautat is lezártak, így le volt zárva az Ótátrafüredről a
Tarajkára vezető zöld jelzésű turistaút, a szánkópálya, az Öt-forráson
keresztül a Nagyszalóki-csúcsra vezető kék jelzésű út, valamint a Tarajkáról a
Sziléziai házhoz vezető piros jelzésű turistaút. A lezárásokat hétfőn
feloldották.
Forrás
és fotó: https://www.hzs.sk
2020. április 6., hétfő
Felhívások, újabb szigorítások a Tátrában
Mint tudjuk a lengyel
Tátrai Nemzeti Park (TPN) március 12-től a tátrai járásban (powiat tatrzański)
élők kivételével le volt zárva a turistaforgalom előtt. A Lengyelországban is
életbe léptetett, a koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében
meghozott kormányzati döntések értelmében azonban nekik is be kellett tartaniuk
bizonyos szabályokat, pl. hogy maximum ketten túrázhatnak együtt, kivéve, ha
közös háztartásban élőkről van szó. Ennek ellenére a nemzeti park őrei még
március második felében is több alkalommal találkoztak olyan, több főből álló kisebb
csoportokkal, akik úgy túráztak a tátrai völgyekben, mintha mi sem történt volna,
és a Facebookon is megjelentek fotók egy sízőkből álló csoportról. Ezeken kívül
több baleset történt, melyeknél a TOPR hegyimentőinek beavatkozására volt
szükség. Ez nagy veszélyt jelent a hegyimentők számára, hiszen ha kiderül, hogy
a mentett személy koronavírussal fertőzött, több hegyimentőt is kizárhat a mentőakciókból,
és mivel az állomány viszonylag kis létszámú, ez a szervezet működőképességét
is veszélybe sodorhatja. A TOPR ezért azzal a kéréssel fordult a tátrai
járásban élőkhöz, hogy ők sem menjenek a Tátrába. „Ha továbbra is előfordulnak
ilyen esetek, mindenki számára bezárjuk a Tátrát” – mondta március 25-én Szymon
Ziobrowski, a TPN igazgatója. Április 3-tól aztán a helyiek sem kirándulhatnak a nemzeti parkba, így ma már a Lengyel-Tátra teljesen le van zárva a turistaforgalom előtt.
2020. április 3., péntek
175 éve született Dénes Ferenc
175
évvel ezelőtt, 1845. április 2-án Újterebesen (Trybsz), a Szepesség északi
részén található (az I. világháború után Lengyelországhoz csatolt) faluban
született Dénes Ferenc (1845-1934) gimnáziumi tanár, Tátra-kutató, turista és hegymászó,
tátrai kalauzok szerzője, aki munkássága mellett azzal is beírta nevét a
hegység történelmébe, hogy még idős korában is rendszeresen túrázott a
Tátrában, és ezeken a túrákon feljutott az akkor elérhető csúcsokra is. Noha
nem Lőcsén született, de már fiatalemberként megismerte a várost, ami végül az
otthona lett. Volt ugyanakkor egy másik otthona – a Magas-Tátra. Az eperjesi és
a nowy targi elemi iskola elvégzése után a lőcsei gimnáziumban érettségizett,
Bécsben tanult, majd Pesten szerzett földrajztanári oklevelet. Később visszatért
Lőcsére, ahol középiskolai tanárként dolgozott. Már gyermekkorában sokat járt a
hegyekbe, ez a szenvedély bennük maradt. A bécsi tanulmánya során megismerte az
Osztrák Alpokat, a magyarországi tartózkodása során pedig bejárta a Mátrát. Miután
visszatért Lőcsére, minden szabad idejét Tátraszéplakon (Tatranská Polianka),
ahol a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) tagjaként hegyivezetőként mászta a
Tátra csúcsait.
2020. április 1., szerda
Mosoly a kötélen
„Meredek gránitfal. A
fal felső részén hegymászó pár látható. Az elölmászó a csúcskéményben halad, és
nemsokára már fölér. Aztán csak néhány könnyű méter, a kőtömbökön és a gyepen
át, és megáll a csúcson. Egyszer csak felkiált. Az elölmászó kiesik a
kéményből, fejjel lefelé vagy húsz métert zuhan. Fokozatosan kitépi az összes
szöget, magával rántja mászópartnerét, és együtt zuhannak még tíz métert. A
kötél megakad egy sziklabevágásban, csodával határos módon megtartja a hatalmas
rántást - a hegymászók megmenekültek. Lassan magukhoz térnek, megsebesültek és
sokkot kaptak, de élnek. Következik a hosszadalmas, bonyolult ereszkedés a
falból, és a traverzálás. Maguktól képesek erre, és szintén saját maguk
vonszolják be magukat a Rabló menedékházba.
Nevetségesnek tűnik
ez? - Nekem ugyan nem. Egy szemernyit sem. No és látják, amikor ezt a
szerencsés végű kalandot a szereplői a menedékházban elmesélték, a ház rengett
a röhögéstől.
Régen történt. A
Rabló-házban ültem, és a lemenetelre készültem. Tizenhat éves voltam,
szamárköhögésem és idült tüdőgyulladásom volt, beteges és rozoga voltam. Annál
nagyobb volt a csodálatom a hegymászók iránt, akik a szomszéd asztalnál ültek.
Hegymászó történeteket és élményeket meséltek egymásnak. Az elbeszélések
számomra érdekesek, és drámaiak voltak, de mindenekelőtt nagyon vidámak.
Egyetlen történetből sem hiányzott egy jó adag humor.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)