A Tátra meséje

Messze innen, túl az Óperencián található egy különös hegység, a nagy Turtur hegység, amelyet manapság Tátrának neveznek, s amely a világ legkisebb magashegysége. Nem magasságra kicsi ez a hegység, csúcsai ugyanúgy az égig érnek, mint az Alpoknak, hanem kiterjedésre kicsi, Lengyelország szélétől számítva annyi csupán, mintha Késmárkról elmennénk Lőcsére.
Vulkáni működés, kőzetfelgyűrődés millió évekkel ezelőtt: a tudósok valahogy így magyarázzák a keletkezését, de én nem vagyok tudós, csak egy mesemondó, akinek a zsákjában száz mese lapul, s ezek között természetesen akad olyan is, amely ennek a különleges hegységnek a születését meséli el. Igen ám, de merőben másképp meséli el, mint ahogy azt a tudósok tudják, ugyanis az én mesém szerint a Tátra nem holmi természeti erők által, hanem egyenesen az Úr akaratából, ama bizonyos hat napnak egyikén, mondhatni, némi kacskaringóval teremtetett.

65 éve történt a Magas-Tátra főgerincének első téli csoportos végigjárása

65 évvel ezelőtt, 1955. február 23-án vette kezdetét a Magas-Tátra főgerincének első téli csoportos végigjárása, amely a Liliom-hágótól (Ľaliové sedlo) a Kopa-hágóig (Kopské sedlo) tartott. Ez volt a főgerinc harmadik téli bejárása, amely abban az időben szokatlanul nagy médiafigyelem mellett zajlott. A téli főgerinc 1955. február 23-án Ótátrafüreden kezdődött, ahonnan a résztvevők Arno Puškáš vezetésével (aki nem volt a mászócsapat tagja) – Ivan Kluvánek (28 éves), František Kele (19 éves), Ivan Lehotský (23 éves), Ján Vozatár, Milan Mereš (22 éves) és Jozef Psotka (20 éves) – Poprádon, Liptóújváron és Perbenyén keresztül jutottak el Podbanszkóra (Podbanské). A főgerinc végigjárás alatt bőven volt lehetőségük megtapasztalni a tátrai időjárás változatosságát. Néhány nappal később két fotós csatlakozott a csoporthoz, Vladimír Koštial és Miloš Brix a külvilág felé igyekeztek bemutatni a mászás részleteit.

A csoport 1955. március 5-én 17 óra 25 perckor érkezett meg a Kopa-hágóba, majd az egykori Késmárki menedékház (Kežmarská chata) előtt barátok, orvosok és újságírók vártak rájuk. A mászás résztvevőinek érzéseit, benyomásait a Csehszlovák Rádió élő adásban közvetítette a rádióhallgatók felé. A főgerinc téli csoportos bejárásával a mászók nagy álma teljesült, a bejárásnak köszönhetően pedig az akkoriban nem túl ismert hegymászás egyre népszerűbbé és érthetőbbé vált a laikusok számára is.

Lejátszották az első - engedély nélküli - jégkorongmérkőzést a Halastavon

Február 22-én szokatlan esemény zajlott a Tátra legnagyobb tava, a Halastó (Morskie Oko) felszínén. Azon a reggelen – szokatlan módon – önkéntesek egy csoportja elkezdte megtisztítani a tó felszínét a hótól. Mindezt azért, hogy a tó jegének egy részét előkészítsék egy jégkorong mérkőzés lejátszására. A játékosok, vagyis a nowy targi "Szarotek" jégkorong egyesület tagjai korcsolyáikkal otthonosan mozogtak a tó felszínén, felállították a kapukat, ezután perig az éppen ott tartózkodó turisták egy errefelé teljesen szokatlan látványnak lehettek szemtanúi. „A Tátrai Nemzeti Park (TPN) munkatársai kedvezően fogadták az ötletet, amelyért ezúton is köszönetet szeretnénk mondani. A megvalósítás jól sikerült, így biztosan lesz folytatás, jövőre azonban a második ilyen lehetőséget már nagyobb felhajtással kívánjuk megvalósítani” – mondta az esemény egyik kezdeményezője.

Tragédia a Késmárki-csúcson

2020. február 21-én este érkezett a bejelentés a Hegyi Mentőszolgálathoz (HZS) két lengyel hegymászó eltűnéséről, akik nem tértek vissza a Késmárki-csúcsra (Kežmarský štít) tervezett túrájukról. A bejelentést tevő családtagok nem tudták megmondani, hogy melyik mászóútvonalon tervezték megmászni a csúcsot. Az autó, amellyel érkeztek, a bejelentés időpontjában a Fehér-víz (Biela voda) parkolójában volt. Péntek napközben és éjjel a Tátra magasabban fekvő területein havazott és erős szél fújt, ennek következtében a látótávolság szinte a nullával volt egyenlő. Szombaton a kora reggeli órákban javultak az időjárási körülmények, így a hegyimentők kérték a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának közreműködését, melynek helikoptere fedélzetére vette a hegyimentőket, akik a Késmárki-csúcs falain és lejtőin, valamint a közeli csúcsokon kezdték meg az eltűnt hegymászók keresését.

Fotók és videók a Tátrából – 2020. február 1-15.

Februári reggeli kilátás Zakopanéból; Mentőakció a Kurtyka-kuloárban; Lubló vára és a Tátra; Ezért a kilátásért érdemes; Hajnali kilátás a Turbacz csúcsáról; Különleges felhők a Tátra fölött; A Rovátka télen; A Magas- és a Bélai-Tátra egy repülőgép fedélzetéről; Egy nap Zuberecben; Zakopane holdfényben; Csillagképek rendszere a legmagasabb lengyel hegycsúcsok felett; Napnyugta előtt; A Tátra Krakkóból; A Tátra Királya; No comment.

Lengyel kerékpáros csoport a Késmárki-Zöld-tó felszínén; Tatry Ice Master 2020; Halny, 2019. november; Téli túra a Zerge-hegyre.

2020 februárjának első felében ezeket a fotókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Március 1-től emelkednek a belépők a Lengyel-Tátrában

A Gazeta Krakowska szerint 2020. március 1-től emelkednek a belépők árai a Tátrai Nemzeti Parkban. Jelenleg egy normál belépőért 5 PLN-t fizetünk, a kedvezményes jegyért pedig 2,50 PLN-t. Márciustól a normál jegy 6 złotyba, a kedvezményes jegy 3 złotyba fog kerülni. A 7 napos jegy ára felnőtteknek 30 PLN, kedvezményesen 15 PLN lesz. A normál csoportos jegy ára 10 személyenként 54 PLN, kedvezményesen 27 PLN lesz.

A döntést a park működési költségeinek növekedésével magyarázzák. Mindehhez hozzá tartozik, hogy a nemzeti park belépőkből befolyó összeg 15%-a kerül a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálathoz kerül. Ezen felül forrásokat különítenek el többek között az oktatással, megfigyeléssel, természetvédelemmel és az útvonalak felújításával kapcsolatos tevékenységekhez. Az eddigi utolsó áremelésre 2014-ben került sor.

Forrás és fotó: https://tatromaniak.pl

Hová túrázhatunk 3-as lavinaveszély esetén a Lengyel-Tátrában?

Az alábbiakban hasznos tanácsokkal igyekszünk szolgálni azzal kapcsolatban, hogy hol lehet biztonságosan, félelem nélkül túrázni 3. fokú lavinaveszély esetén a Lengyel-Tátrában. Ilyen körülmények között a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentői nem ajánlják a Tátra magasabban fekvő részeire vezető túrákat. Ilyenkor sokan kérdezik, hová lehet menni ilyen körülmények között? Megjegyezzük, hogy gyakorlatilag egyetlen turistaúton sem garantálható a 100%-os biztonság. A hármas lavinaveszély azonban nem azt jelenti, hogy sehová sem túrázhatunk.

A zergegyökér és a zergehíd

Zergegyökér

A monda szerint a zergék kedvelt elesége, az édes zergegyökér (Doronicum austriacum / Osztrák zergevirág) hegymászáshoz ás aranykereséshez is kiváló, sőt, az embernek is hasznos lehet. Egy régi tátrai könyvben ez olvasható: „A Kerek-tónál… sok zergegyökér található. A zergék szívesen eszik ezt a gyökeret, amelyet a lábukkal kaparnak ki. Ez a gyökér édes, és ha az ember megeszi, bátorságot nyer belőle a sziklamászáshoz.”

Zergehíd

Egy angol iskolai olvasókönyvből származik az a vadász-lódítás, hogy az anyazerge nagyon gyakorlatiasan oldja meg gidájának a kisebb szakadékokon való átjutását. Mégpedig úgy, hogy ő maga helyezkedik el hídként a szakadék fölé, mire a kisgida először anyja hátára, majd onnét a szakadék túlsó szélére ugrik. Ez a történet azonban a zergék, valamint a sziklás vidék ismerőit nem tévesztheti meg. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az átlag 1 m testhosszúságú zerge nyújtózkodva sem hidalhat át 1,5 méternél nagyobb szakadékot. Márpedig annak a gidának, amelyik anyját a sziklás terepen követni tudja, a másfél méteres szakadék átugrása nem jelenthet gondot.

Fotó: Pernye Attila

75 éve evakuálták a Rohácsi-völgyben lévő partizánkórházat

A második világháború alatt a Liptói-Tátra északi részén fekvő Rohácsi-völgy (Roháčska Dolina) sorsa rendkívül viharos volt, az ott zajló drámai események 1944/1945 fordulóján érték el csúcspontjukat. Akkoriban szlovák és szovjet partizánok csoportjai érkeztek a Rohácsi-völgybe, akik megszállták Bölényfalu (Zwerówka) környékét. December elején azonban a katonákat meglepték az Oszobita (Osobitá) felől érkező németek, ami teljesen váratlanul érte a partizánokat. Az összecsapás mészárlásba torkollott, melynek során 20 embert öltek meg, őket a Foltos-völgy (Látaná Dolina) torkolatánál található kis temetőben helyezték örök nyugalomra. A többi partizánnak sikerült elmenekülnie az Elülső-Szalatin (Predné Salatín) felé, ahol az egyik erdei kunyhóban az ápolónők kórházat rendeztek be számukra. Ma a Zverovka menedékháztól (Chata Zverovka) ide, az egykori Partizánkórházhoz (Partizanská nemocnica) vezet a sárga jelzésű turistaút.

Figyelmeztetés a viharos szél miatt – két halott egy sípályán

A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) arra kéri a Tátrában, a Tátra környékén tartózkodó turistákat, hogy a következő néhány órában mondjanak le a hegységben történő rútázásról. A Mentőszolgálat Facebook oldalán vasárnap az alábbi közlemény jelent meg:

„A következő napokban a Tátrában nagyon erős szél várható. A meteorológusok szerint a legerősebb széllökések hétfőn várhatóak, ezek mértéke már most (vasárnap délután) is elérheti a 100 km/h-t. Arra kérünk mindenkit, hogy mindenképpen tartózkodjanak a hegyekben történő túrázástól. Az erdőhatár felett szinte lehetetlen a mozgás, az erdőkben pedig a fák jelentenek halálos veszélyt”.

Megnyitották a Lomnici-nyereg sípályáját

Az elmúlt hét havazásainak köszönhetően február 8-án megnyitották a Lomnici-nyereg (Lomnické sedlo) sípályáját. A múlt heti, látszólag kedvezőtlen időjárás sok havat hozott a Tátrába. Február 8-tól a síelők ebben a szezonban először használhatják Szlováki legmagasabban fekvő sípályáját, melynek megnyitása mint mindig, ezúttal is a természetes hótól függ. „A Lomnici-nyereg 1240 méter hosszú lejtőjét jelenleg 1-2 méter vastagságú hóréteg borítja, a síelés feltételei nagyon jónak mondhatóak. A síelők 2190 méter tengerszint feletti magasságból indulva 5,5 km hosszú sípályán csúszhatnak le Tátralomnicra” – mondta el Tátraváros önkormányzatának illetékes szakembere. Az elmúlt hét közepén 50 cm-rel vastagodott a hóréteg, így igaz hogy két hónappal később, mint a 2018/2019-es téli szezonban, de megnyithatták Szlovákia egyik legmeredekebb lejtőjét a síelők előtt. A nyeregből induló, gondozott pálya átlagos lejtése 46,91 %, a fekete jelzésű szakasz szintkülönbsége 439 méter.

Fotók és videók a Tátrából – 2020. január 16-31.

A Gerlachfalvi-csúcs; Halo-jelenség a Halastó felett; A Tátra a Bükkből; Tátra-csúcs, 2020. január 15; Tatry Ice Master 2020; Téli panoráma a Lomnici-csúcsról; A Tátra madártávlatból; A Jég-völgyi-csúcs, előtte pedig a legendás Kőparipa; A Téry-menedékház télen; Úgy tűnik, elkészült a hóból faragott teherhordó a Rainer-kunyhónál; Túra a Volovecre a Liptói-Tátrában; A Hosszú-tavi menedékház felé; Üdvözlet a Téry menedékházból; A Chochołowi-völgy, a menedékház közelében; Farkas az Alacsony-Tátra főgerincén; A Konrád-menedékház esti fényei.

Sas út – 2020. január 3; Biztonságban a Tengerszem-csúcsra (Rysy) téli körülmények között, A Tengerszem-csúcsra vezető turistaúton január 25-én történt halálos balesetben elhunytra emlékezve.

Tátrai Trilógia télen, elsőként

Két fiatal lengyel mászó, Wadim Jabłoński és Michał Czech elsőként mászta át a három nagy tátrai északi falat egyetlen túra keretében, mindössze 44 óra alatt.

A Weber-csúcs (Malý Kežmarský štít), a Ganek (Gánok) és a Nagy-Menguszfalvi-csúcsok (Velký Mengusovkský štít) északi falai 900, 800 és 900 m magasak. Ezek megmászása a hegységet kedvelők számára hasonló presztízzsel bír, mint az Alpok nagy északi falaié (Eiger, Matterhorn, Grandes Jorasses). Télen értelemszerűen ugrásszerűen nagyobb kihívás őket egyenként is megmászni, hát még egyvégtében. A két lengyel srác erre vállalkozott, depó és utánpótlás nélkül, minden felszerelésüket a hátukon cipelve 44 óra alatt teljesítették a túrát. Az elejétől a végéig gyalogosan közlekedtek, a falak ugyanis nem egymás mellett találhatók.  

Az idei szezonban 30 farkas kilövését engedélyezték Szlovákiában

Az idei farkasvadászati idény kezdete, vagyis november 1. óta 11 farkast lőttek ki a Tátrai Nemzeti Park külső védelmi övezetében. Bár ez a tevékenység teljesen legális, a nemzeti park illetékesei szerint ez túl nagy veszteség ezen az adott területen. „Nem örülünk ennek, mivel ez jelentős hatással van a Tátrában élő farkas populációra. A farkasok a nemzeti parkban védettséget élveznek, de amikor zsákmány után kutatva lemennek a hegyek lábához, ott levadásszák őket. Ahogy szinte minden farkast, akik az évek során a Tátra védett területén éltek” – mondta el Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (Správa TNAPAu) igazgatója.