Az idei tátrai Betlehem kisebb a korábbi években megszokottnál

A Magas-Tátrában, a Rainer-kunyhó mellett immár évek óta minden télen hóból készülő Betlehem ezúttal kisebb lett, mint azt a korábbi években megszokhattuk. A kunyhó üzemeltetője, Peter Petras szerint ennek oka elsősorban a hóhiánynak tudható be. „A Betlehem elkészítésének kezdetéán kevés volt a hó, ezért ezúttal kisebb méretűre terveztük. A Betlehem általában 4,5 x 5 méter, és 3,5 méter magas, az idei azonban csak 3 x 4 méter alapterületű lett. A belső kialakítás viszont minden évben ugyanaz, a szent család, Jézus, Szent József és Szűz Mária látható hóból kifaragva” – mondta Petras.

A betlehemi jászol zsaluzatot előre elkészítették, de az erős szél megrongálta az alapot, így újra elölről kellett kezdeniük. Karácsony után jött a hó, amelyet összegyűjtöttek a ház körül, majd belapátolták és tömörítették. Ez a hó viszont elég száraz volt, ezért nem volt teljesen megfelelő a születési jelenet előkészítéséhez. „A boltozat kissé megsüllyedt, ami nehézségeket okozott a faragásban. Később azonban kétszer is havazott, tehát a természet is hozzájárult a munkánk sikeréhez, majd jöttek az erősebb fagyok, ezért azt gondolom, ha egy kicsit stabilizálódik az időjárás, a betlehem a lehető leghosszabb ideig állni fog majd.

Újabb halálos baleset a Tengerszem-csúcsra vezető úton

A Tátrai Önkéntes Menőszolgálathoz (TOPR) január 25-én, szombat délután érkezett bejelentés egy. a Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető turistaúton történt balesetről, ahol nagy magasságból lezuhant egy turista. A mentőhelikopter azonnal a helyszínre repült, a balesetet szenvedett nő életét azonban már nem lehetett megmenteni, a kb. 400 méteres zuhanás során szerzett sérülései következtében a helyszínen életét vesztette.

Az utóbbi napokban sajnos szinte mindennaposak a Tengerszem-csúcsra vezető turistaúton a balesetek. Éppen a szombati baleset előtt egy héttel szintén halálos baleset történt, de a hegyimentőknek számos más, súlyos sérüléssel járó balesetnél is be kell avatkozniuk.

2019 baleseti statisztikája a HZS adatai alapján

Ahogy a megelőző évek, így 2019 is nehéz év volt a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) életében, ismét emelkedett a beavatkozások és sajnos a tragikus véget ért balesetek száma. Amíg a hegyimentőknek 2018-ban 2763 esetben kellet beavatkozni, addig 2019-ben ez a szám 2886-ra nőtt, ami 4,5%-os növekedést jelent.  Ismét a sípályákon történő beavatkozások száma volt a legmagasabb, ilyenre összesen 1973 esetben volt szükség. Ez a szám némileg alacsonyabb, mint a megelőző évben (1996 eset), ezzel ellentétben viszont jelentős mértékben, 19 %-al nőtt a sípályán kívüli sérülések száma.

Amíg a hegyimentők 2018-ban 767 esetben segítették a túrázókat, hegymászókat, síalpinistákat, siklóernyősöket, kerékpárosokat és más hegyvidéki látogatókat, 2019-ben ez 913 esetben történt. Ezek a balesetek elsősorban a jelzett túraútvonalakon és turistautakon kívül, de könnyű terepen történtek. A II. fokozattól nehezebb hegymászó terepen 51 balesethez kellett mentőakciót szervezni.

A téli zárlat ellenére is van hová túrázni a Magas-Tátrában

A Magas-Tátrában a téli szezon immár évtizedek óta hagyományosan a jelzett turistautak egy részének lezárásával kezdődik. Nem kell azonban síelőnek vagy hegymászónak lenni annak, aki a Tátra téli szépségeit szeretné élvezni. A Magas-Tátra Turisztikai Szövetség (Združenie cestovného ruchu Vysoké Tatry), mint a Tátra Információs Irodák (Tatranské informačné kancelárie) üzemeltetője egy egyszerű térképet készített, amely az egész évben hozzáférhető turistautakat mutatja, melyek téli túrázásra is alkalmasak. Ezt a térképet a Magas-Tátra Régióval (Región Vysoké Tatry) együttműködve beillesztették egy új, a téli turizmust népszerűsítő szórólapba, amely az információs irodákban és szövetséghez csatlakozott szálláshelyeken hozzáférhető.

Azt szeretnénk, hogy a látogatók egész évben örömmel jöjjenek a Tátrába, ezért úgy döntöttünk, hogy elkészítünk egy térképet, amely télen is motiválja a turistákat. A szezonális lezárásról általában a tilalmak és a lezárt utak felsorolásával tájékoztatják a nyilvánosságot, mi azonban ezzel ellentétes megközelítést alkalmazunk, megmutatva azt, ami ebben az időszakban is megengedett.

Fotók és videók a Tátrából – 2020. január 1-15.

A Giewont 2020 első napján, az Őzike-szikláról (Sarnia Skala); Január 2-án ilyen panoráma várt a Ruszin-tisztáson; Felhőmentes kék ég, szikrázó napsütés a Gasienica-völgyben; Újév napján a Konrád-púpon; Néhány friss fotó január második napján a Gyömbérről; Ez tényleg mágikus hely; A Tátra a Babia Góra csúcsáról; A tátrai villamos vonalán a modern szerelvények mellett néhanapján láthatjuk a múlt népszerű modelljeit is; Téli idill az Alacsony-Tátrában; Jaszczurówkai „Jézus Szent Szíve” kápolna - 2019. december 28; Telihold a Kriván felett; Csillagfényes éjszaka a Nagyszalóki-csúcs felett; A Tátra madártávlatból. Wejście na Gerlach (2655 m n.p.m.) - 06.01.2020; A Tátra élő legendája, Viktor Beránek gondolatai az életről; Újévi túra a Lomnici-csúcsra.

Megtalálták a két napja eltűnt turista holttestét

A Tátrai Önkéntes Menőszolgálat (TOPR) hegyimentői vasárnap óta eltűntként kerestek egy lengyel turistát. A 42 éves férfi holttestét a hegyimentők kedden délután észlelték a mentőhelikopter fedélzetéről a Świnica és a Zawrat közötti turistaút közelében, a Niebieskia-torony (Niebieska Turnia) alatt. Miután a férfi személyazonosságát később a családja is megerősítette, egyértelművé vált, hogy a 42 éves Paweł valószínűleg nagy magasságból történő kicsúszás következtében életét vesztette.

200 éve született Hunfalvy János

200 évvel ezelőtt, 1820. január 21-én a Szepes megyei Nagyszalókon, Johann Hunsdorfer néven szepesi szász családban született Hunfalvy János (1820-1888) a magyar tudományos földrajz megalapítója. Tanulmányait Késmárkon, Miskolcon (ahol magyarul is megtanult), Eperjesen, Berlinben és Tübingenben végezte. A berlini egyetemen megismerkedett a kor vezető geográfus professzorának, Ritter Károlynak tanításaival, amelynek szellemében – részleteiben továbbfejlesztve azt – maga is egész életén át tevékenykedett. A reformkor és a szabadságharc korának számos vezető személyiségéhez szoros barátság fűzte. 1846-ban bátyja – a kiváló nyelvész tudós – mellett a statisztika és történelem tanára lett a késmárki líceumban, ettől az állástól azonban a szabadságharcban való részvétele miatt megfosztották és börtönbe zárták. Szabadulása után Pestre költözött, ekkor írta „Egyetemes történelem” című háromkötetes művét. 1860-ban Darmstadt-ban jelent meg „Magyarország és Erdély képekben” című háromkötetes műve. A Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban levelező tagjának választja, 1863-tól a tudós társaság rendes tagja, a Magyar Földrajzi Társaság alapító elnöke.

Két halálos baleset a Lengyel-Tátrában

Január 18-án, szombaton délelőtt 10 óra előtt két balesetről is bejelentés érkezett a Tátrai Önkéntes Menőszolgálat (TOPR) ügyeletére. Mindkét baleset a Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető turistaúton történt, az egyik baleset sérültje szerencsére nem szenvedett komolyabb sérüléseket, és egyedül le tudott ereszkedni a hegyről, a másik baleset érintettje, egy 34 éves lengyel turista viszont nem élte túl a több száz méteres kicsúszást, testét kb. 200 méterrel a Tengerszem (Czarny Staw pod Rysami) felett találták meg.

Néhány órával később, délután 14 óra előtt halálos kimenetelű baleset történt a Gránátok (Granaty) közelében is, ahol az előző balesethez hasonlóan egy turista nem élte túl a nagy magasságból történő kicsúszást.

Hol veszélyeztetik a lavinák a Halastóhoz vezető utat?

Az év nagy részében a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető út az egyik legegyszerűbb és legbiztonságosabb turistaút a Tátrában. Ez aligha meglepő, elvégre szinte lapos, aszfaltozott útról beszélünk. Jelentős havazás után azonban az útvonal akár halálos csapdává is válhat. Az útvonalon ugyanis számos hely van, amelyeket különösen veszélyeztetnek a lavinák, amelyek a múltban tragikus baleseteket okoztak. A Bialkai-szénégető (Palenica Białczańska) parkolóból induló úton több helyen is láthatjuk a lehetséges lavinaveszélyre figyelmeztető táblákat. Az első a Mickiewicz-vízesések (Wodogrzmoty Mickiewicza) közelében található, ahol az út a Wołoszyn hatalmas lejtőinek lábánál balra fordul. Ez egy viszonylag rövid szakasz, vagy legalábbis jelentősen rövidebb, mint a következő.

Éjszakai ködkísértet – így készült az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb fotója

Nehéz elhinni, hogy a fenti kép valódi-e? Pedig az! Ismerjük meg elkészítésének részleteit. „Figyelem! Ez nem fotómontázs!” – így kezdődik a fotó készítőjének leírása, amely Cris Froese Pics felhasználó néven található meg a Facebookon. A fotós teljesen véletlenül egy igazán nem mindennapi jelenséget tapasztalt 2019. december elejének egyik éjszakáján a Lengyelország déli részén található Tábla-hegyek (Góry Stołowe) egyik legismertebb pontja, a Nagy-hasadék (Wielki Szczeliniec) csúcsán. Azon az éjszakán az Ükapa fotelje (Tron Pradziada), A Nagy-hasadék legmagasabb pontja feletti fényviszonyok – elsősorban a hegy felett megjelenő felhők miatt – nem voltak tökéletesek.

A tilalom ellenére ismét petárdáztak a Tátrai Nemzeti Parkban

A mögöttünk hagyott szilveszter éjszakáján a tilalom ellenére ismét tűzijátékok robbanásának  hangját lehetett hallani a Tátrai Nemzeti Parkban (TANAP). Pavol Majko, a TANAP Igazgatóság vezetője szerint a legnagyobb „cirkusz” Csorbató (Štrbské Pleso) környékén volt. „Máshol is voltak robbanások, ezért csalódott vagyok és fel vagyok háborodva. Úgy érzem, ez egy szélmalomharc az emberekkel” – mondta az igazgató. A nemzeti park minden évben karácsony és újév közeledtével felhívást intéz a turistákhoz annak érdekében, hogy petárdák és tűzijátékok nélkül teljenek el az ünnepek, emellett a nemzeti parkokban a természetvédelmi törvény egyértelműen tiltja a pirotechnikai anyagok és a tűzijátékok használatát.

A geológusok ismeretlen tó maradványait találták a Tátrában

A Szlovák Tudományos Akadémia (SAS) geológusai egy tó maraványait találták meg a Tarajkától (Hrebienok) keletre fekvő völgyben. A vizsgált területen először finoman laminált lerakódásokat dokumentáltak, amelyek a fákon megtalálható évgyűrűkhöz hasonlóan a gleccserek éves növekedésének ütemét jelzik. Ezt a szaknyelv varv néven ismeri, képződése ciklikus, periodikus jelenségekhez kötött. Ezen kívül megtalálták olyan szúnyogok és más vízi rovarok maradványait, amelyek manapság csak a legmagasabb hegyi tavakban fordulnak elő. Minderről a SAS szóvivője, Monika Hucáková tájékoztatta a nyilvánosságot.

A varv a skandináv országokra jellemző, eredete a gleccserhez és annak a nyári hónapokban tapasztalható egyre gyorsabb felmelegedéséhez kapcsolódik. "Ez a jelenség csak néhány tóban fordul elő, kizárólag organogén lerakódások alatt, amelyek még ma is vannak a Tátrában" - mondta a SAS Földtudományi Intézetének egyik munkatársa. A geológusok varvákon kívül olyan vízi rovarokat is dokumentálták, amelyek képesek túélni akár az 5-7 Celsius fokos hőmérsékletet is, ezek jelenleg csak a legmagasabb hegyi tavakban vannak jelen.

Fotók és videók a Tátrából – 2019. december 16-31

A Szent Anna templom Javorinán, télies hangulatban; A Malompataki-völgyben; Kis házikó a nagy hegy lábánál; A Giewont december 11-én kora hajnalban; Sokunk kedvence; A Magas-Tátra az Alacsony-Tátrából; A Nagyszalóki-csúcs tegnap délelőtt; Túra a Placslivóra a Liptói-Tátrában; Merry Christmas; Ilyen a tél a Kócs-hegységben, úton a Nagy-Kócsra; Fagyos reggel a Tátra alatt; Szepes vára és a Tátra; A Tátra Salgó várából; A Gasienica-völgyben; A Lomnici-csúcs Tátralomnic fölött.

2019 decemberének második felében ezeket a fotókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást, egyúttal minden Tátra rajongónak boldog, tátrai túrákban gazdag új évet kívánok!

Keressük Újtátrafüred alapítójának leszármazottait

Újtátrafüredet (1000 m) a Nyugat-Európában akkoriban egyre jobban népszerűsített magashegyi klíma gyógyító hatásának kiaknázása céljából 1875-ben id. dr. Szontagh Miklós ótátrafüredi orvos alapította. A település kiépítésénél már a kezdetektől szándékosan kerültek minden olyan vonást (pl. a vonalszerű szabályosságot is), amely városi utcára emlékeztetne, ezzel is kihangsúlyozva a település turisztikai-gyógyhely jellegét. Dr. Szontagh halála után néhány évvel fia, ifj. dr. Szontagh Miklós vette át a telep vezetését, amelyet kedvező adottságainak köszönhetően az 1920-as évekre Közép-Európa legjelentősebb gyógyfürdői között jegyeztek.

A mai napig Szlovákiában, Lengyelországban, Németországban és Magyarországon is többen kutatják, kutatjuk a Magas-Tátra településeinek múltját, az alapítók életét, munkásságát, családfáját. Ennek keretében most egy Szlovákiában élő, a Tátra hőskorából ismert személyek nyomainak, leszármazottainak felkutatásával foglalkozó barátomtól kaptam azt a felkérést, hogy segítsek neki felkutatni az Újtátrafüred alapítójaként ismert Szontagh Miklós ma élő leszármazottait.