Miért van az, hogy a sarki
expedíciók tagjai, akik akár mínusz 40 fok körül ingadozó hőmérsékleten is tartózkodnak,
nem szenvednek fagyási sérüléseket, az ennél enyhébb hőmérsékletű fagyok viszont
súlyosan károsíthatják az ember egészségét?
A fagyás a testünkön
kialakuló lokális elváltozás, melyet főleg az alacsony hőmérséklet hatása okoz.
Kialakulásához a nedvesség és a szél is hozzájárul – ezek együtt kiváló
hővezetők, melyek gyorsítják a szövetek hűtését. Hőmérsékletcsökkenés esetén gyorsan
kifejtik hatásukat, akár még enyhén pozitív hőmérsékleten is. A hideg, de a
száraz levegőt jobban elviseli a testünk, ezért ez nem okoz gyors sérüléseket.
A fagyás szervezetünk extracelluláris (sejten kívüli) terének fagyása miatt következik
be, ami viszont kiszáradáshoz, azt követően pedig a sejtek széteséséhez vezet.
A legsebezhetőbb testrészek a kéz, a láb, az orr, a fül és az arc.
Hogyan lehet
felismerni a fagyást? A fagyást megelőzi a kitett testrészen érezhető csípő,
égető érzés. Egy idő után a következő tünetek az érzékelés teljes hiánya és a test
krétás fehér színe. Kicsit később a fagyos szövetek színe lila-ibolyára
változik, majd duzzanat jelentkezik. A sérült szövetek változásától és
megjelenésétől függően az ilyen típusú szövetkárosodás három fokozatát
különböztetjük meg:
- 1. fokozat – bőrünk
az adott helyen hűvös és hideg, az áldozat bizsergést érez, amihez fájdalomérzés
is társulhat. Ha lábunk vagy kezünk megfagy, az ujjak is érzéketlenné válnak. Az
elsőfokú fagyási sérülések csak az epidermisz (felhám) felszíni rétegeit érintik.
- 2. fokozat – az
epidermisz minden rétegét érinti, hatása bőrünk dermisz rétegét is eléri. A
másodfokú fagyás tünetei: fehér, kemény, „viaszos” bőr, hólyagok, duzzanat
megjelenése.
- 3. fokozat – a
fagyás legveszélyesebb fázisa, amely nemcsak a bőrt, hanem a mélyebb szöveteket
és szerveket is érinti. A korábban leírt fagyásos tünetekkel nyilvánul meg,
emellett a duzzanat túlmutat a fagyásos terület határain. Tünetei a nekrózis (sejthalál),
érzésvesztés, valamint a fagyás által érintett testrészek mozgatásának teljes
képtelensége.
Hogyan kell kezelni a
fagysérüléseket?
Ha lehetséges, bármely
fokozat esetén szüntessük meg a további hidegnek való kitettséget, és ügyeljünk
arra, hogy a sérült melegebb helyiségbe kerüljön.
A hegyekben ez azt
jelenti, hogy hívjuk a hegyimentőket, mivel ezt a feltételt egyedül nem tudjuk teljesíteni
(emellett minden fagysérülést szakembernek kell ellátnia, súlyosabb esetekben a
tetanuszos gyógyszereket is beleértve). Hegyi viszonyok között a prioritás a
további hőveszteség megakadályozása.
A sérültről le kell
venni a nedves ruhát, a fagyott testrészeket nem szabad jéggel vagy hóval
dörzsölni. Elsőfokú fagyás esetén a sérült testrészt saját testünk hőjével,
vagy a sérült erre alkalmas testrészeinek (combok, hónaljak) hőjével kell felmelegíteni.
Másod- és harmadfokú fagyás esetén a sérült szöveteket száraz, steril gézzel
kell lefedni (kötszer). A hólyagokat semmilyen körülmények között ne szúrjuk
fel. A sérült személy meleg, de nem forró italt ihat – alkoholt viszont semmiképpen
sem.
Fagyás esetén fokozatos
vízmelegítést alkalmazhatunk, eleinte 25-30 fok hőmérsékletű vízzel, melyet néhány
perc múlva 38-40 fokra, de nem melegebbre melegíthetünk. Hegyi viszonyok között
ezt az eljárást nehéz végrehajtani. Ugyanakkor alkalmazhatunk egy nagyon finom,
rövid masszázst 70 %-os etil-alkohol segítségével, majd a sérült testrészt steril,
vastag és meleg kötszerrel védjük. Ezt követően várjuk meg a szakemberek
érkezését, és gondoskodjunk róla, hogy a sérült ne szenvedjen el további
hőveszteséget.
