Drótkötél csúszópálya lehet a Tátra új szenzációja

A Lengyel Kötélvasút Társaság (Polskie Koleje Linowe, PKL), a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő felvonó tulajdonosa vizsgálja annak lehetőségét, hogy teljes biztonsággal kiépíthető-e egy 2296 méter hosszú, 600 méter szintkülönbségű, ún. Tyrolka drótkötél csúszópálya, amely a Gáspár-csúcsról a Myślenicei-tornyok (Myślenicke Turnie) átszállóállomásig vezetne, amelyen a tervek szerint akár 150 km/óra sebesség is elérhető lenne.

A lecsúszáshoz kezdetben a jelenlegi drótkötélpálya (alulról nézve) bal oldali drótkötelét szeretnék használni, ha azonban az új attrakció kellőképpen népszerűvé válik, újabb kötél kiépítését tervezik, a jelenlegi oszlopok felhasználásával. Mindehhez azonban előbb a lengyel parlamentnek (Szejm) el kell fogadni a természetvédelmi törvény javasolt módosítását.

Két éjszaka egyedül a vadonban – a legnagyobb tátrai csodák egyike

A hegyimentő Jaroslav Švorc (66) sok rosszat látott a hegyekben, ugyanakkor részese volt olyan mentési műveleteknek is, amelyek bár kezdetben tragikusnak tűntek, mosollyal végződtek. Az egyik legemlékezetesebb ilyen eset 2006-ban történt, amikor a Liptói-Tátrában, a Racskó-völgyben (Račková dolina) nyoma veszett egy 10 éves kisfiúnak. Először úgy tűnt, hogy Tomás csak elkóborolt a gyerekcsoporttól, de sajnos az azonnal megkezdett keresés nem vezetett eredményre. Sötétedett, jött az éjszaka, és az eperjesi kisfiú egyedül maradt az erdőben.

Tíz érdekesség a Tátráról

- A „Tatry” név egyes vélekedések szerint valószínűleg a „ter” régi szláv szóból (melynek jelentése szikla, sziklafal), vagy a galíciai "tertaro" szóból származik.

- A Tátra szlovák csak egy helyen, a Karám-réten (Polana Pod Wysoką) található hegymászó táborhelyen lehet sátorozni. Előtte azonban be kell jelentkezni és meg kell fizetnie a díjat az erdészetnek.

- A Tátra legnagyobb (nem a legmagasabb) vízesése a Siklawa-vízesés (Siklawa, kb. 70 m), amely a Lengyel-Öt-tó völgyének (Dolina Pięciu Stawów Polskich) küszöbéből esik alá.

- A Tátra legmagasabb vízesése a szlovák oldalon található Rejtett-völgyi-vízesés (Ťažký vodopád), amely kb. 100 m magas.

Esküvői szertartás a Lengyel-Tátrában

A Tátra lengyel oldalán vannak olyan helyek, ahol a Tátra Nemzeti Park igazgatójának előzetes engedélyével, és természetesen anyakönyvvezető részvételével lehetőség van esküvői szertartás megszervezésére. Sok pár, akik úgy döntenek, hogy kimondják egymásnak a boldogító „igent”, hagyományos, több napig tartó, nagy visszhangot kiváltó esküvőről álmodnak. Közülük néhányan úgy gondolják, hogy álmaikat más, nem hétköznapi módon is megvalósíthatják – ez pedig nem más, mint esküvői szertartás a Tátrában.

A Tátrai Nemzeti Park tájékoztatása szerint a Lengyel-Tátrában több, erre kijelölt helyen szervezhető meg a polgári anyakönyvvezető részvételével megrendezett esküvői szertartás. Ehhez a nemzeti park igazgatójának írásos engedélye szükséges, melyet a kérelem benyújtását (erre a nemzeti park honlapján elektronikus úton is lehetőség van) követően állítanak ki.

Élet a menedékházban – Dominika szemével

Három évvel ezelőtt, amikor Dominika Dejczöová megszerezte a Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata) bérleti jogát, olyan örömöt érzett, mintha megnyert volna egy rangos sportversenyt. Már korábban is sokat gondolkozott azon, hogy ha lehetősége lesz rá, szeretne egy menedékház bérlője lenni. Mindössze három másodperc múlva aztán már a felelősség miatt érzett egészséges aggodalom lépett az öröm helyébe, és az jutott eszébe, vajon képes lesz-e kezelni az egyik legnépszerűbb tátrai menedékház vezetéséhez fűződő feladatokat. Most, három év elteltével elmondja, hogyan látott neki a munkának, mi történt eddig, és mire készülnek a menedékházban?

Mi volt a legnagyobb meglepetés Dominika számára a menedékház vezetésével kapcsolatban?

„Hogy ez az élet, és mindaz, ami ehhez kapcsolódik, ilyen szép lesz. Ezt magam sem hittem volna” – vallja be őszintén. „Ez teljes életmódváltás volt számomra.”

Dominika örömét négy szóban lehetne összesűríteni: Tél, síelés, vad természet.

2017/2018 telén októbertől áprilisig volt hó. „Hat hónapon keresztül tudtam síelni, kell ennél több?” Azt talán mondanom sem kell milyen szép sítúraútvonalak vannak a menedékház körül. A Hosszú-tavi menedékház számára még egy bónusszal rendelkezik. „A menedékháztól közvetlenül le lehet síelni a Felső turistaútig (Magistrále). A többi menedékháztól a Felső turistútig vannak olyan szakaszok, amelyek leküzdéséhez kaszkadőrmutatványra van szükség.”

165 éve született Majunke Gedeon

165 évvel ezelőtt, 1854. május 9-én született a Szepességben letelepedett olasz családból származó Majunke Gedeon (1854-1921) szepesszombati építész, több magas-tátrai menedékház, valamint a Tátra-körút településein több középület, szálloda építője, tervezője. Építészeti tanulmányait a bécsi műegyetem rendkívüli hallgatójaként kezdte meg (1872-77), majd a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult (1877-80). Ezután rövid ideig gróf Andrássy Manó betléri birtokán tevékenykedett, majd a késmárki bank Alsótátrafüred kiépítésével kapcsolatosan kereste meg. Vállalkozóként, építészként működött, szakértője volt a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) épülő múzeumának, egyben az egyesület építészeti bizottságának az elnöke is volt. 1884-ben megnősült, a boroszlói (Wroclaw) születésű Hergessel Alice-szal (1864-1940) kötött házasságából négy gyermekük született. Felesége a Vöröskeresztben jeleskedett, a szepesszombati helyi szervezet alapító elnöke volt.

Futórekordok a Tátrában

A legtöbb embernek elég egyszerűen, túrázva feljutni a tátrai csúcsokra. Egyre népszerűbbé válik azonban a hegyi futás, amely meglehetősen jó kondíciót és kitartást igényel az erre vállalkozó sportemberektől. A Tátrában az év során számos hegyi futóverseny kerül megrendezésre. Ezeken a legjobbak megpróbálják megdönteni a rekordokat, és a bakancsos turisták számára elképzelhetetlen tempóban leküzdeni a hegyi terepeket.

Az egyik legnagyobb tekintélyű kihívás, a Nagy Tátra-korona (Wielka Korona Tatr) leküzdése nem könnyű feladat. Ez a sorozat magában foglalja a Tátra 14 legmagasabb, illetve legnagyobb tekintélynek örvendő csúcsát. Mindegyik magassága meghaladja a 3000 lábat, vagyis a 2438 m-t, és valamennyi a Tátra szlovák oldalán található. Ezek közé tartozik pl. a Gerlachfalvi-csúcs (Gerlachovský štít), a Lomnici-csúcs (Lomnický štít), a Kriván (Kriváň) és a Tengerszem-csúcs (Rysy). A 14 csúcs egy menetben történő végigjárásának rekordját jelenleg Alicja Paszczak tartja, aki ezt 49 óra 15 perc alatt teljesítette, közben 85 km-t és 9500 m szintkülönbséget küzdött le. Az előző rekordot – melyet Piotr Orawiechez tartott 60 óra 41 perccel – több mint 11 órával javította meg.

Tátrai matuzsálem – ezeréves cirbolyafenyő

A Magas-Tátra Szlovákia leglátogatottabb nemzeti parkja. Vajon a hegység melyik részén vannak a legöregebb fenyvesek és őserdők? Elsősorban a Poduplaszki- (Bielovodská dolina) és a Kapor-völgy (Kôprová dolina) zárlatában, a Csendes-völgy (Tichá dolina), a Jávor-völgy (Javorová diolina) és a Malompataki-völgy (Mlynická dolina) alsó részén, és a Késmárki-Fehérvíz-völgyben (Dolina Bielej vody). A Liptói-Tátra területén a Katlan-vályúban (Kotlový žľab) és a Rohácsi-völgy (Roháčska dolina) zárlatában, a Bélai-Tátrában pedig elsősorban a Barlang-völgyben (Nová dolina), a Barlang-hegy (Nový vrch) északi lejtőjén. A múltban azonban ennél jóval több őserdő olt a Tátrában, az ember megjelenésével azonban az erdők egy része legelőkké változott, más részük a fakitermelés és a bányászat áldozatává vált. Az erdőállomány csökkenésének megakadályozása céljából a Tátrában 1933-ban a Katlan-vályúban hozták létre az első természetvédelmi területet.

A Magas-Tátra jelenleg az egyetlen hely Szlovákiában, ahol az őserdőben természetes körülmények között cirbolyafenyők élnek. A cirbolyák azoknak az erdőknek a maradványai, melyek akkor éltek, amikor a gleccserek eltűntek a Tárából. A cirbolyafenyőt a múltban bútorkészítésre és gyógyító olajok kinyerésére használták. Azok a cirbolyafenyők, melyek túlélték a megcsapolást, legalább 500 évesek, vagy annál idősebbek, néhány példányuk azonban több mint ezer éves.

Fotók és videók a Tátrából – 2019. április 16-30.

Közeledik a nyári túraszezon, érdemes időben gondoskodni a megfelelő lábbeliről; A Csorbai-tó, ahogy kevesen láthatják; Panoráma WC a Hunfaly menedékház közelében; Az Ablakos-vízesés a Suchà Belá szurdokban; Húsvét hétfőn ezúttal is megrendezték a "Húsvéti tojás" kosztümös síversenyt a Kalata-réten; Néhány fotó egy vasárnapi sétáról; Hátsó-Barát; Sokszor felmerül kérdésként, hol alszanak téli álmot a tátrai medvék?; A tavasz ébredése a Halastavi-völgyben; Siketfajd a Tátrában; Egy szép fotó az elmúlt hétvégéről; Néhány fotó az Árvai Falumúzeumról; No comment; Nem egy szokványos őrangyal, de ők is vigyáznak ránk a hegyekben.

Vacsora a csillagok alatt - az érdeklődők 2020-ban ismét átélhetik ezt az élményt; Látványos rövidfilm a lengyel hegyimentők munkájáról, A Giewont keresztjének felállítása; Lesíelés a Groński-padról (Zachód Grońskiego). Április második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Mit rejtenek a pusztuló százéves épületek? – Royal Palace

A Tátra legendás épületeinek legtöbbje még emlékszik azokra az időkre, amikor gyönyörű magashegységünket az Osztrák-Magyar Monarchia arisztokráciája látogatta. Túléltek akár százötven évet, de ahelyett hogy a látogatók ma is megcsodálhatnák őket, pusztulásnak indultak.

Újtátrafüred építészeti drágaköve

Az érdekes múltú, mára pusztuló tátrai épületek sorában a legújabb a Royal Palace, az Általános Nyugdíjintézet szanatóriuma, amely Újtátrafüreden található, és a helyiek csak „Penzák” néven emlegetik. „Ez a legértékesebbnek tartott tátrai épület az 1918 előtti időszakból” – mondja Semančík. A szanatóriumi épületet Michal Milan Harminc építette, aki bár nem volt tanult építész, és saját erőből képezte magát, korszakának legjelentősebb szlovák építtetői közé tartozott. Körülbelül háromszáz nagyobb építkezés – köztük a pozsonyi Hotel Carlton – fűződik a nevéhez egész Magyarország területén.

Az újtátrafüredi szanatórium Peter Hubka liptószentmiklósi vállalkozó megrendelésére készült. A vállalkozónak be kellett fektetnie azt a pénzét, amit az I. világháború alatt a katonaság számára készített bőrszíjak és hevederek gyártásával keresett. „Édesanyja, első felesége, kislánya, és annak nevelőnője mindannyian tuberkulózisban haltak meg, ezért határozta el, hogy szanatóriumot épít a Magas-Tátrában” – magyarázza Semančík.