Tátra – Szlovákiában vagy Lengyelországban?

Legtöbbünk számára a Tátra oszthatatlan egész – a béke oázisa és a tiszta levegő forrása. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy az államhatár két részre osztja, és a két országban egymástól eltérő szabályok vannak érvényben. Elgondolkodott már azon, hogy hol jobb Önnek? Egyszerű kérdés, amelynek objektív megválaszolásához az alábbi összehasonlításokkal próbálunk segíteni.

Terület és turistautak hossza: ezeket nézve a déli oldal nyilvánvalóan felülmúlja a Lengyel-Tátrát. A Tátra alapterületének 77 %- a szlovák oldalon található, a turistautak hossza a déli oldalon 651 km, míg a Lengyel-Tátrában 250, nem kétséges tehát, hogy ilyen szempontból a szlovák oldal sokkal több lehetőséget kínál.

A csúcsok elérhetősége: ebből a szempontból a Lengyel-Tátra több okból is előnyösebb helyzetben van. Először is a lengyelek számára könnyebb a hegység megközelítése, amely a kiváló infrastruktúrának és a fontosabb völgyek tömegközlekedéssel történő megközelíthetőségének köszönhető. A Lengyel-Tátra legmagasabb csúcsainak többsége jelzett turistaúton és egész évben hozzáférhető, míg a szlovák oldalon a csúcsok döntő része csak hegyivezetővel (fizetség ellenében) látogatható, a fennmaradó csúcsokat pedig csak a rövid nyári időszakban lehet látogatni.

Helyek a Tátrában, ahol nincs turista – A délutáni Nosal

Nem közlekedő sífelvonók hálózata, szlalompályák a hegyoldalon, dugók az Oswald Balzer utca felőli parkolóban. Télen ez a Nosal. Nyáron azonban a Nosal (1206 m) ideális kirándulóhely lehet a kezdő túrázóknak. Kuźnicéból a sárga jelzésű turistaúton akár 30 perc alatt felérhetünk a szilák tetejére, ahol van elég hely arra, hogy leüljünk, és onnan gyönyörködjünk a Giewonttól a Koszysta csúcsáig terjedő széles kilátásban. Itt szeretnék azonban mindenkit figyelmeztetni, hogy ne menjünk közel a szikla pereméhez, az ugyanis szinte függőleges fallal szakad le.

A Nosalt a nap folyamán számtalan turista látogatja, ezért azt javasoljuk, hogy inkább délután vagy este tervezzük az ide vezető túrát, amikor akár egy szép naplementében is gyönyörködhetünk. Ilyenkor vérvörös takaró borul a Tátrára, szinte felizzik a Vörös-hegyek (Czerwony Wierch) lejtőit borító növényzet, miközben a Giewont baljós hangulatot árasztó északi fala és a Sas út (Orla perć) gránit csúcsai szinte fürdőznek a nap utolsó sugaraiban. Ez az a látvány, amiért sokan órák hosszat képesek lennének a Nosal tetején üldögélni.

Forrás: http://601100300.pl; Fotó: Michal Sosnicki

Hogyan viselkedjünk, ha medvével találkozunk?

A medve a legnagyobb, a Tátrában élő ragadozó. Bár a Tátrában ritkák az ember elleni medvetámadások, és ezek túlnyomó többsége az emberek hibájából ered, ez mégis arra figyelmeztet minket, hogy a medvéket ne azonosítsuk egy barátságos mackóval. Ha a turistaúton medvével találkozunk, jusson eszünkbe, hogy különösen óvatosnak kell lennünk. Lássunk néhány szabályt, mire kell figyelnünk medvével történő találkozás esetén:

1) Ha megpillantunk egy medvét a turistaút közelében, ne essünk pánikba. Ne közeledjünk hozzá, de ne is kezdjünk el futni az ellenkező irányba. A legjobb lassan, nyugodtan elindulni az ellenkező irányba.

2) Fokozott éberséget követel a medvekölykökkel történő találkozás. Ilyenkor általában az anyjuk is ott van a közelben, aki úgy érezheti, hogy veszélyeztetjük a kölyköket, emiatt a szokottnál agresszívebben viselkedhet.

3) Ne nézzünk a medve szemébe.

Tóth Árpád – Este a kilátón

Fotó: Lenka Machová

Ó-Tátrafüred

Este kedvesek nékem a hegyek,

A Kilátó padjáig felmegyek,

És nézem a csillagok álmatag

Fényében, mily szelíden állanak.

A csillagos ég vállukon forog,

S ők, jégbundásan, vén, bús pásztorok,

Őrzik a nagy csendet az ég alatt,

S kő-arcukon ezer holt ránc szalad.

Fotók és videók a Tátrából – 2019. április 1-15.

Néhány különleges fotó a Kis-Tarpataki-völgyből; Tiszta fejjel; A gorálok ismét megemlékeztek II. János Pál pápa halála percéről; A Lengyel-Öt-tó völgye szépségei; A szajkó reggelije a krókuszmező közepén; Reggeli panoráma; túra a Volovecre; Mai fotók a Chocholowi-völgyből; Ilyet azért nem mindennap lehet látni; A Bystra, a Liptói-Tátra legmagasabb csúcsa; Napnyugta előtt a Nosalon; Szabadság; Fenyőszajkó 2.0; Mai kilátás a Ruszin-tisztásról és a Lúd-nyakról. Az Alacsony-Tátra szépségei.

Április első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Elpusztult a szilveszter előtt felébredt medve

A lengyel Tátrai Nemzet Park (TPN) számolt be róla, hogy a természetvédők erőfeszítései ellenére a téli álmából Szilveszter előtt felébredt nőstény medve nem élte túl a telet. „A medve, amely valószínűleg valamilyen betegségben szenvedett, sajnos nem élte túl a megpróbáltatásokat. Mintát vettünk a testéből, és jelenleg várjuk a vizsgálatok eredményét” – mondta Filip Zięba, a TPB igazgatóhelyettese.

A medve 2018. december 30-án hagyta el téli barlangját, majd beleesett a Kościelisko-patakba (Potok Kościeliska), ahol arra járó turisták találtak rá. Az állat nagyon le volt gyengülve, nem tudott egyedül kijutni a vízből. A nemzeti park természetvédői segítettek neki kijutni a patakból, akik aztán biztonságos helyre, a turistautaktól távoli helyre szállították. Közben felmelegítették a testét, majd nyomkövető gallérral látták el, és intézkedéseket hoztak az állat táplálására és megerősítésére.

Peter Petras tovább harcol a Rainer-kunyhóért

A 71 éves Peter Petras a 90-es években önerőből állította helyre a Rainer-kunyhót (Rainerova útulňa), amely azóta keresett hely lett a Tátrába érkező turisták körében. Mindezek ellenére úgy tűnik, a Magas-Tátra egyik élő legendájának ismét harcolnia kell szeretett kunyhójáért. A Rainer-kunyhó a legrégebbi magashegyi menedékház a Magas-Tátrában. Első alkalommal önkéntesek mentették meg, akik az 1980-as években részlegesen helyreállították, megmentve így a teljes pusztulástól. Ezután továbbra sem használták, így az állapota a következő másfél évtizedben egyre csak romlott. „Egyszer árut vittem a Zakmovszky menedékházba (Zamkovského chata), és keresztben levágtam az utat a Rainer-réten (Starolesnianska poľana) át, ahol egy romos kis kőházon megláttam egy táblát, „Rainerova útulňa 1863” felirattal. Szinte azonnal megfogalmazódott a gondolta, hogy meg kell menteni és az embereknek hozzáférhetővé kell tenni ezt a történelmi épületet. 1998 nyarán megnyitottuk a kunyhót, amely azóta ikonikus hellyé vált” – meséli el szeretett menedékháza újkori történetének kezdetét Peter Petras. Az idős gondnok azóta szeretettel gondoskodik az ide érkező turistákról, a ház előtti tisztáson évente több alkalommal tartanak különféle rendezvényeket, a téli hószobrok ma már elválaszthatatlanok a Rainer-kunyhótól.

Nyolc érdekesség a tátrai csúcsok és völgyek elnevezéséről

A Tátra nem csak gyönyörű kilátásáról, hanem hangzatos földrajzi neveiről is híres. Az alábbiakban ezek közül próbáljuk meg elmagyarázni az egyes nevek eredetét.

1. A hatalmas lavináiról ismert, a Halastó (Morskie Oko) közelében található Medvegyökér-szakadék (Marchwiczny Żleb) a zellerek családjába tartozó közönséges medvegyökérről (Ligusticum mutellina, lengyelül marchwicy pospolitej) kapta nevét, amely bőségesen terem abban a hágóban, amelyből a szakadék indul.

2. A Bélai-Tátra elnevezés Szepesbéla (Spišská Belá) város nevéből származik, melynek a hegység már a XIV. században a határához tartozott.

3. A Kis-Békás-csúcsból (Żabi Szczyt Niżni) elágazó oldalgerincet azért nevezik Apostolok-gerincének (Grań Apostołów), mert a régi gorálok szerint a magasba törő karcsú figurák a mennybe induló apostolok sziluettjére hasonlítottak.

4. A Ruszin-tisztás (Rusinowa Polana) első tulajdonosairól a Rusin nevű gorál családról kapta nevét.

A Dunajecen megkezdődött a tutajos szezon

A téli szünetet követően április 1-én, hétfőn a Dunajec folyón ismét vízre szálltak a tutajosok, Sromowce-Kąty kikötőből elindultak az első tutajok, ezzel a magyar turisták körében is rendkívül népszerű Dunajec-áttörésben is megkezdődött a 2019-es turisztikai szezon. A szezonnyitó előtt a lengyel Pienini Tutajosok Egyesületének (Polskie Stowarzyszenie Flisaków Pienińskich) vezetője elmondta, hogy már április előtt is sokan várták, hogy végre ismét tutajozhassanak a Dunajec festői áttörésében. A szezon kezdetén, a tavaszi időszakban a lengyel oldalon kb. 50 tutaj várja az utasokat, számuk a szezon csúcsán eléri majd a 250 tutajt, ami azt jelenti, hogy valamennyi használható tutaj közlekedni fog. Az elmúlt évihez képest kis mértékben emelkedtek a jegyárak, a normál jegy ára az előszezonban 55, nyáron pedig 57 złotyba kerül majd. A jegyfoglalás megkönnyítése érdekében Zakopane sétálóutcájában, a Krupówkin jegyautomatát állítanak fel ezekből májustól lesz lehetőség jegyet vásárolni. A tutajosok egyesületének elérhetősége: www.flisacy.pl.

Forrás és fotó: http://portaltatrzanski.pl

Honnan származnak a tátrai elnevezések?

A Tátrában csaknem háromezer, névvel ellátott csúcs, völgy, patak, vízesés, hágó, szurdok és más természeti formáció létezik. Minden földrajzi névnek oka és története van. A közelmúltban elhunyt Ivan Bohúš történész és író, a tátrai elnevezések egyik legalaposabb ismerője sok éve próbálta kideríteni az elnevezések eredetét, és élete végéig jól emlékezett egyes elnevezések eredetére. A Magas Tátra földrajzi neveiről megjelent könyvében, melyet fiával közösen írt, megpróbálta tisztázni és közelebb vinni az olvasót a tátrai földrajzi nevek kialakuláshoz. „1918 előtt csak néhány szlovák elnevezés létezett, ám az első, írásos formában fennmaradt elnevezések a XIII. századból származnak. Az elnevezések kialakulásához a helyi gazdálkodók, favágók és pásztorok is hozzájárultak. A nomenklatúra kialakulásnak folyamata azonban még nem zárult le” – mondta a könyv megjelenése kapcsán Ivan Bohúš.

Fotók és videók a Tátrából – 2019. március 16-31.

Éjszaka a Chocholowi-völgyben; Síalpinista túra Halastavi-völgyből a Miedziane-hágón át a Lengyel-Öt-tó völgyébe; Házak a Sas út alatt; A Tátra Nowy Targ felől; MIG-29 katonai repülőgép a szlovák-lengyel határon; Krakkó, Balice repülőtér; „Ha szárnyak nélkül születtél, hagyd, hogy kinőjenek!”; A Vörös-tavi-csúcs a Głodówki-tisztásról; Barlang a Lengyel-Tátrában; Téli túra a Sas úton; Fantasztikus fotó a Gerlachfalvi-csúcsról, A Liptói-Tátra egyik legnépszerűbb csúcsa, a Hegyes-Rohács, Napnyugta a Tátra fölött, infravörös szűrővel; A Sas út nagyítható, feliratos panorámája a Miedziane-hágóból; Április 1-től 18-ig tavaszi karbantartás miatt zárva lesz a Lomborona tanösvény.

A tátrai menedékházakban szolgálják fel a legjobb szarlotkát

Évek óta közismert tény, hogy Zakopanéban és a környékén a legjobb almáspitét (szarlotka) a tátrai menedékházakban szolgálják fel, de néha azért érdemes ezt újra megerősíteni. Ez talán azért van így, mert úgy tűnik, hogy a hegyekben minden jobb, mint a városban, vagy talán azért, mert a Tátrában mindennnek jobb íze van? Vagy talán csak azért, mert a menedékházak munkatársai valamilyen különlegesen ízletes szarlotka receptekkel rendelkeznek? Az egyik lengyel portál munkatársai a minap a Kościelisko-völgyben (Dolina Kościaliska) található Ornak menedékházban (Schronisko Ornak9 kapható „Almás pite feltétel” fantázianevű szarlotkát kóstolták meg, melynek a cikk írója szerint nagyon jó íze van!

Forrás és fotó: http://24tp.pl

Fémlépcsők a Halastótól a Tengerszem-csúcsra vezető turistaúton?

Meglepő döntést hozott a lengyel Tátrai Nemzeti park (TPN), eszerint fémlépcsőket építenek be a Halastótól (Morskie Oko) a Tengerszem-csúcsra (Rysy, 5499 m) vezető jelzett turistaúton. A Tengerszem-csúcs a lengyel turisták egyik legnépszerűbb célpontja a Tátrában, sokan álmodnak a megmászásáról, hogy aztán elmondhassák magukról, hogy fenn álltak Lengyelország legmagasabb csúcsán. A csúcsnak a lengyel oldalról való megközelítése sajnos nem tartozik a könnyű túrák közé, ami a kevésbé tapasztalt, kezdő turistáknak nem teszi lehetővé az ország legmagasabb pontjának elérését. A csúcsra vezető turistaút túlságosan meredek, fárasztó emelkedőkben és veszélyes szakaszokban gazdag. Tudjuk azonban, hogy az útvonal leginkább igényes szakaszán kb. 300 méter hosszan már eddig is láncok segítették a haladást. A láncok kiépítésének eredeti célja az volt, hogy segítsen a turisták az akadály legyőzésében, sokukban azonban inkább a félelmet fokozták, melynek nyomán inkább visszafordultak, és lemondtak a csúcs megmászásáról.