Legyőzött a hegy

Valahányszor Szlovákiában, a Magas-Tátra felé vezetett utunk és a távolban megláttuk a Kriván jellegzetes formáját megjegyeztük, hogy egyszer az életben ezt a hegyet mindenképp szeretnénk megmászni. Teltek múltak az évek és az ábrándozást végre a cselekvés követte, hisz eljött az idő, a tegnapi napot túrázás céljából a szomszédoknál töltöttük.

Hajnalban indultunk, mivel a kicsit több, mint 200 km-es út távolságban nem sok, de autópálya híján időben ez mégsem kevés. Még a 8 órát sem ütötte el óránk mutatója, mikor mi már a hegy lábánál lévő parkolóban (jó, ne túlozzunk, egy nagyobbacska sávszélesítés a hegyi út mentén, melynek ára 5,9 EUR/nap) készültünk az útra és bújtunk bakancsba/vettük magunkra még pár réteg ruhát. Bár csak szeptember végét írjuk a Tátra lábához vezető úton – amikor már feltűnt előttünk úti célunk – konstatáltuk, hogy bizony idén a télapó igen korán megrázta szakállát, hisz a komplett hegy fehér sapkát öltött. A tény nem sok jóval kecsegtetett túránk eredményessége vonatkozásában, de bízva abban, hogy a küldetés nem lehetetlen nekivágtunk.

Fürdőház Tátralomnicon – a Tátra haldokló büszkesége

1895-ben az Osztrák-Magyar Monarchia sajtója lelkes cikkekben számolt be a tátralomnici fürdőház megnyitásáról. De nem csak a média volt lelkes. Maroš Semančík művészettörténész szerint az újságírók 120 évvel ezelőtt dicshimnuszokat zengtek az épületről. „Ez egy hosszú fürdőépület, amely minden tekintetben modern fürdőnek nevezhető, mivel felhasználja a fürdőkultúrával kapcsolatos legfrissebb kutatások eredményeit” – írták a korabeli újságok.

A fürdőházat közvetlenül megnyitása után meglátogatta többek között Habsburg-Tescheni Frigyes osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, aki fennhangon dicsérte Tátralomnic új büszkeségét. „A fürdőház modellként szolgálhat a Monarchiában élőknek, ezután nem kell idegen országba utazniuk, ha hidroterápiás kezelést szeretnének igénybe venni” – idézte a történész a főherceg szavait.

Viharok a Tátrában

1915. november 18-19 – Ótátrafüred, Újtátrafüred.

Ebben a viharban elpusztult 1266 hektár erdő, megszűntek a sűrű, vadregényes fenyőerdők, a legendás tátrai rengetegből kopár, mellmagasságú tuskókkal tarkított hegyoldalak maradtak.

A nagy pusztítás egyik oka, hogy a tátrai rengeteg már régen monokultúrás, azaz egy fafajból álló erdővé vált, mert a XIX.-XX. században az őshonos jegenyefenyők helyett nagy mennyiségben telepítettek lucfenyőt. Ennek eredményeképpen a 1000-1200 méteren fekvő települések határában is lucfenyvesek húzódtak, pedig ebben a magasságban még megél a kőris, a bükk és a gyertyán is.

A lucfenyő azért nem bizonyult jó választásnak, mert a nagy szélviharok idején a néhol gyökerestül kicsavart fák dominószerűen döntik ki egymást az ugyanolyan korú és fajtájú fákból álló fenyőerdőben. A lucfenyők úgynevezett tányérgyökérzete nem hatol egy méternél mélyebbre a talajba, így nagyon érzékeny a széldöntésre (ellentétben például a vörösfenyővel).

Ismét elkészült a tarajkai jégtemplom

A szakemberek várakozás szerint az előttünk álló téli időszak egyik legvonzóbb, sokak számára felejthetetlen élményt nyújtó látványossága lesz az Ótátrafüred (Starý Smokovec) közelében, a Tarajkán (Hrebienok) ismét megnyitott Jégtemplom (Tatranský dóm), melynek témája ezúttal a római Szent Péter bazilika a Bernini kolonnáddal együtt.

A munkát kissé megnehezítette a hosszan kitartó, szokatlanul magas őszi hőmérséklet, ennek ellenére a Jégtemplom november 23-án megnyitotta kapuit a látogatók előtt. A jégtömbökből készült gyönyörű alkotást ezúttal is Adam Bakoš vezette, szlovák, cseh és spanyol jégszobrászokból álló csapat hozta létre, elkészítéséhez 1800 jégtömböt használtak fel, ennek együttes súlya mintegy 225 tonnát tett ki. Az alkotás a korábban megszokott tendenciát követve ezúttal is nagyobb lett a múlt évinél, a 2018/2019-es jégtemplom légkondicionált kupolájának magassága eléri a 25 métert. Az üvegvitrázsokat immár harmadik alkalommal a szlovák-görög származású Achilleas Sdoukos üvegművész készítette, akinek munkássága az üveg, mint mágikus anyag köré összpontosul.

Fotók és videók a Tátrából – 2018. november 1-15.

Jég-völgyi-csúcs; 109 éves a TOPR; Furkota-csúcs, Triumetal; Őszi reggel a Morva-sziléziai Beszkidekben; Kilátás a Nagyszalóki-csúcsról; Ereszkedés a Miedziane-hágóból; Ősz a Magas-Tátrában; Tar-pataki-vízesés; „Ez a helyed a világon, ez az életed…”; Úton a Svinicára; Lengyelország 100 éve nyerte vissza függetlenségét; Alsó-Zerge-tó a Csorbai-csúcs alatt; A magashegyek egyik legkülönlegesebb virága, a havasi gyopár; Irány a Vörös-torony-hágó; Novemberi Tátra. Ezzel a videóval kevesebb mint négy perc alatt bejárhatjuk Szlovákia legszebb részeit.

November első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Sziklaomlás a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs északnyugati falán

Néhány hónappal ezelőtt vezető hír volt a Tátrával kapcsolatban a Niebieska-torony falában történt hatalmas sziklaomlás, amely elsöpörte, és azóta is életveszélyessé tette a Sas út kezdetéhez vezető egyik gyakran használt népszerű turistautat. A Tátra nagyon hosszú idő elteltével először mutatta meg a turisták tömegeinek az erejét, és a sziklaomlásról készült fotók elárasztották a világhálót. Az ilyen természeti folyamatok természetesen nem egyedülállóak a Tátrában, egyre többen teszik fel azonban a kérdést, hogy az utóbbi években nőtt-e ezek gyakorisága? Komolyabb kutatások nélkül nagyon nehéz megmondani, szeptember végétől azonban hasonló eset történt a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs (Zadný Gerlachovský štít) északnyugati falán is.

A minisztérium a nem beavatkozást támogatja

14 évvel a 2004. novemberi természeti katasztrófát követően a Magas-Tátrában ma már nincs vita a védett területeken a természetes folyamatokba történő beavatkozás vagy be nem avatkozás helyességéről. A Környezetvédelmi Minisztérium ezzel kapcsolatban októberben hozta nyilvánosságra az alábbi, aktuális fotókat bemutató fotósorozatot, amely a természeti csapás által leginkább sújtott Csendes-völgyben (Tichá dolina) készült. A fotósorozat akár a szimbóluma is lehetne annak a vitának, amely a természetvédők és az erdészek között folyt azzal kapcsolatban, hogyan kell kezelni a természeti csapás sújtotta területeket.

„Közel 14 évvel az emlékezetes szélvihar után a Magas-Tátrában található Csendes-völgyben a természet éli a maga életét. Emberi beavatkozás, gazdasági tevékenység nélkül. A nemzeti parkok legértékesebb részein történő be nem avatkozás és az egyértelmű gazdasági szabályok meghatározása jelenleg prioritást élvez a környezetvédelemben. Jelenleg is folyik a természet-és tájvédelmi törvény módosításának vitája, amely biztosítja majd a szükséges védelmet a Szlovákiában található nemzeti parkok számára” – mondta a minisztérium szóvivője.

Különleges fotók a Tátrából – I. rész

A tatromaniak.pl lengyel weboldalon több éve rendszeresen láthatunk szebbnél szebb fotókat a Tátrával a főszerepben. Az oldal szerkesztői most szubjektív válogatást indítottak azokból a fotókból, amelyek különféle okokból a legemlékezetesebbek voltak. A fotók közül a közösségi oldalakon is jelen lévő tátrai oldalak követői néhányat valószínűleg láttak már korábban, a szerkesztők azonban bíznak benne, hogy a Tátra rajongói örömmel fogadják a fotósorozatot.

Magashegyi élményekért nem kell messzire menni

A világ legkisebb magashegysége, mégis vadregényes és tekintélyt parancsoló. Könnyű a rabjává válni, én magam például évről évre visszajárok az ormaira, hogy minduntalan átélhessem azt a felszabadító hegyi élményt, amelyben egyszerre van jelen a vadon szépsége és erőt próbáló, szigorú zordsága. Könnyű túrát tettünk a Magas-Tátrában.

A Magas-Tátra több okból is szerencsés választás a kezdő, illetve a magyar turisták számára. Több könnyen megmászható csúcsot is találunk a hegységben, melyek az önbizalom növelése mellett igazi hegymászókalandot és csipkézett bérckoronás panorámát tartogatnak, ugyanakkor úton-útfélen olyan történelmi emlékekkel találkozhatunk, melyek a hazai természetjárás kezdetét, egyben hőskorát idézik. Az időjárás errefelé meglehetősen kiszámíthatatlan, ami nem feltétlenül rossz dolog. Előfordulhat, hogy utunk során egyszerre van részünk télben és nyárban, ködben és panorámában, de éppen ezek összessége adja az igazi magashegyi túraélményt, pláne, ha sikerrel vesszük az esetleges akadályokat.

Łukasz Dudek is kimászta a Coronát (XI-)

2016. szeptember 2-án Jozef Krištoffy új utat mászott a Késmárki-Zöld-tó (Zelené pleso) felett emelkedő Karbunkulus-torony (Jastrabia veža) falán. A Corona névre keresztelt utat XI- nehézségűre értékelték, ezzel a Tátra legnehezebb útja lett. 2018. szeptember elején egy lengyel mászó, Łukasz Dudek megismételte ezt az utat, így ő lett az út második megmászója. A Corona három kötélhosszból áll, ezek nehézsége VIII, XI- és V, az út kulcspontja a csaknem 40 m-es áthajlás. Krištoffy ezen a részen négy köztest helyezett el a falban, az út további részét önbiztosítással mászta meg.

Megemlékezés a hegyek áldozatairól

Szokás szerint október utolsó előtti szombatján gyűltek össze a Magas-Tátrában található Szimbolikus temetőben azok, akiknek a családtagjai, barátai a hegyekben vesztették életüket. A Szlovákiában életbe lépett új adatvédelmi törvény rendelkezései szerint ezúttal első alkalommal csak a legutóbbi megemlékezés óta életüket vesztett áldozatok számát ismerhetjük meg, az elhunytak neve ma már nem hozható nyilvánosságra. A hegyek áldozatainak listáját olvasgatva csak általánosságokat tudhatunk meg a hegyekben bekövetkezett balesetekről. A hegyek áldozatai mára statisztikai adattá váltak.

Az új adatvédelmi irányelvek az emléktáblákon is megjelentek. A megemlékezés résztvevőit tájékoztatták arról, hogy az elmúlt évben négy új emléktáblát helyeztek el a Szimbolikus temetőben az áldozatok nevével, de arról nem eshetett szó, hogy konkrétan kik voltak az áldozatok. A négy áldozat közül három a Magas-Tátrában vesztette életét, a negyedik áldozat pedig Kínában, a Muztagh Ata hegységben vesztette életét.

Ettől a barlangtól leesik az állunk

Cseppkő minden elképzelhető formációban: kis párkányokról aláfolyva, vízesésként lezúdulva, tornyosulva, elterülve, függeszkedve. Ha a Tátrában nem csak a magasságok vonzanak, a Bélai-barlang kihagyhatatlan. Szlovákia barlangjai hazánkban kissé alulreprezentáltak. Amikor szerettünk volna utánanézni, mégis mire számíthatunk a Bélai-barlang meglátogatásakor, nem sok magyar nyelvű információt találtunk, többnyire azok is ellentmondásosak voltak, és fotókkal sem árasztott el minket az internet. Ezért is ért akkora meglepetésként, hogy a helyszín – túlzás nélkül – lélegzetelállító, és még úgy is maximálisan élvezhető, hogy a vezetés sajnos kizárólag szlovák nyelven zajlik.

Fotók és videók a Tátrából – 2018. október 16-31.

A Papirusz-csúcs; Reggel a Ruszin-tisztáson; A Lomnici- és a Késmárki-csúcs között húzódó Villa-gerinc; „Ha a poklon mész keresztül, csak menj tovább!”; A Tátra az októberi havazás után; Éjszakai látogató Tátralomnicon; Egy látványos Brocken-hegyi a Kapor-csúcson; Különleges fotó a Poprádi-tónál; Szép pillanat Zakopanéból; Ősz a Csorbai-tónál; Valahol a hegyen; A Lúd-nyak a Lengyel-Tátrában; A Márta-csúcs szemet gyönyörködtető kilátása; Alpin Sport Tatrzański Bieg Pod Górę 2018; A Poduplaszki-Alsó-Békás-tó.

Egy szatirikus videó a Tátrába érkező cseh turistákról; Kő-pataki-tó - Zamkovszky menedékház - Téry menedékház - Hosszú-tavi menedékház - Sziléziai ház - Ótátrafüred.

Október első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Megtalálták a vasárnap eltűnt turista holttestét

Egy lengyel fiatalember november 4-én, vasárnap azzal a szándékkal indult Zakopanéból a hegyekbe, hogy megmássza a Tengerszem-csúcsot (Rysy, 2499 m). A Halastavi menedékházban (Schroniskom przy Morskiem Oku) volt szállásfoglalása, oda azonban nem jelentkezett be, és vasárnap a délutáni órákban minden kapcsolat megszakadt a férfival. A férfi családja és barátai kedd délután értesítették a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) a férfi eltűnéséről, akik még aznap megkezdték az eltűnt turista keresését, melybe november 7-én a mentőhelikopter is bekapcsolódott, elsősorban a Halastó (Morskie Oko) és a Tengerszem-csúcs környékére koncentrálva.

Rekordszámú zerge él a Tátrában

A Tátra szlovák és lengyel oldalán október második felében ismét számba vették a zergéket, és az őszi zergeszámlálás eredménye a szakembereket is meglepte. Az idei év elején, a tavaszi zergeszámlálást követően kedvezőtlen hírek érkeztek a Tátrából, hiszen a mögöttünk hagyott tél az utóbbi 50 évben sosem tapasztal nagyságú zergepusztulást hozott. Úgy tűnik azonban, hogy a helyzet azóta jelentősen megváltozott.

Az idei őszi zergeszámlálás eredménye még a tapasztalt zoológusokat is meglepte. Nem váltak valóra azok a várakozások, hogy a rendkívül nehéz tél után a zergeállomány létszáma alacsonyabb lesz az egy évvel korábbinál. Éppen ellenkezőleg. A Tátra szlovák és lengyel oldalán is rekordszámú zergét számoltak össze. A hegység két oldalán működő nemzeti parkokban ezúttal 1431 zergét számoltak össze, közülük 1010 egyedet a szlovák oldalon, ebből 75 volt zergegida. A lengyel oldalon 421 zergét számoltak meg, köztük 46 gidát.

Súlyosan megsérült egy magyar hegymászónő a Tátrában

A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) honlapján közzétett közlemény szerint november 4-én egy magyar hegymászónő súlyos fej- és végtagsérüléseket szenvedett a Magas-Tátrában, miután több tíz métert zuhant a Litvor-csúcs (Litvorový štít) gerincéről a Kacsa-völgy (Kačacia dolina) irányába. A hegyimentők helikopterrel indultak a helyszínre, az erős szél miatt azonban nem tudták megközelíteni a sérültet, így a hegyimentőket lecsörlőzték a gerincre, akik a gerincről érték el az 52 éves nőt. A megérkező hegyimentők elsősegélyben részesítették a sérültet, majd megkezdték a szállításhoz történő előkészítését, ez azonban további eszközökre volt szükség, így a mentőhelikopter további öt hegyimentőt szállított a gerincre, akik a meglehetősen kitett terepen, földi úton érték el a sérültet. Ezután kötéltechnika segítségével felvitték őt a gerincre, a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt azonban a helikopter nem tudta a fedélzetére venni a súlyosan sérült nőt.

Őszi karbantartás a tátrai felvonókon

A Tátrában közlekedő felvonókon 2018 őszén az alábbi ütemterv szerint végzik a felvonók szokásos őszi karbantartását:

Tátralomnici felvonók nem üzemelnek:

November 12 – 16 között.

November 19 – 23 között.

November 26 – December 7 között.

Ótátrafüred – Tarajka siklóvasút nem közlekedik:

November 5 – 9 között.

November 12 – 16 között.

November 19 – 21 között.

Csorbató, Solisko Express nem üzemel:

November 5 – 9 között.

November 12 – 16 között.

November 19 – 23 között.

November 26 – 30 között.

December 3 – 7 között.

December 10 – 14 között.

December 17 – 20 között.

A halál nem válogat – avagy tisztelet a hegyimentőknek

Magas-Tátra. A világ legkisebb magashegysége, Szlovákia büszkesége, és kihívás minden természetkedvelő ember számára. A nyugodt, békés hegyek, a gyönyörű erőd, tavak, vízesések, sziklafalak mellett azonban van az éremnek egy másik oldala is.

Forró, nyári nap volt. 1973-at írtak, és egy fiatal, 20 éves kezdő hegymászó a Magas-Tátra sziklafalai felé tartott. A komor, sötét felhők azonban közvetlenül azután megállították, miután leszállt az ülőszékes felvonóról a Szoliszkó menedékháznál. Miközben a barátaival az ablakon keresztül nézték a szörnyű vihart, egy ijedt ember érkezett a menedékházba – villám csapott a nyeregbe, melynek következtében a közelben mindenki a földre zuhant, mindenki eszméletlen.

A fiúk azonnal elindultak, hogy segítsenek, de már útközben találkoztak olyanokkal, akik rögtönzött hordágyon egy sokkot kapott nőt hoztak lefelé. Néhány méterrel magasabban feküdt a férje, akit sajnos nem sikerült újraéleszteni. Az asszony megkérdezte: „Nagyon szenved a férjem?”. „Nem szenved” – mondta, ami nem volt teljesen pontos válasz…

Két nappal később a fiatal hegymászó az újságban olvasta a szomorú hírt: „A Magas-Tátrában egy vihar során villám csapott egy házaspár mindkét tagjába. Amíg a nő csak sokkot kapott, addig férje sajnos nem élte túl a villámcsapást. A házaspár nászúton volt a Tátrában…”.

Wass Albert – Temetőben

Fotó: Bartlomiej Jurecki

Éj van. Sötét fenyő-lombok között

Egy bágyadt mécses fénye átszitál.

Száraz koszorú halkan felzörög:

Hozzáért a szél, vagy a halál.

Árnyak suhannak, lomhán, nesztelen,

Bagolykiáltások huhogva kelnek,

Sápadtan fénylik a hold az égen,

Küklopsz szeme a temetőre mered.

Halott testvérem, itt a hant alatt,

Ki alszol már ki tudja mennyi éve,

Ó mondd, míg fent a sors-szekér halad,

Ott száll babér a mártírok fejére?