51 év után a Csorbai-tóból került elő Gojko Mitić tomahawkja

Október 5-én 25. alkalommal rendezték meg a „Tiszta vizek” hulladékgyűjtési akciót, melynek során a nyári szezont követően 49 búvár három tátrai tó mélyéről gyűjtötte össze a tavak mélyén összegyűlt hulladékot. Ezúttal a Csorbai-, a Poprádi- és a Felkai-tavat, valamint a Poprád melletti Virágvölgyben (Kvetnica) található bányatavat tisztították meg. A búvárok összesen 562 kg. hulladékot hoztak a felszínre, ebből a legtöbb, 406,5 kg a kőfejtő tavának mélyéről került a felszínre, ezek között volt egy könyvekkel teli táska, televízió, különféle kötelek, fém és háztartási hulladékok.

Hogyan hívjunk segítséget a hegyekben?

Amikor a hegyekbe indulunk, fontos tudni, hogy tudunk segítséget hívni, ha az szükségessé válik. Manapság a legegyszerűbb megoldás természetesen a mobiltelefon használata. Mielőtt elindulunk, győződjünk meg róla, hogy a telefon akkumulátora kellőképpen fel van-e töltve? Fontos elkerülni, hogy egy lemerült telefon miatt ne tudjunk segítséget hívni. Ha az adott helyen van lefedettség, a Tátra lengyel oldalán hívjuk a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) a 601 / 100 300 számon, a szlovák oldalon pedig a Hegyi Mentőszolgálatot a 18 300 számon. Ezeken kívül hívhatjuk a 112-es nemzetközi segélyhívó számot. A segélykérő számokat a túra megkezdése előtt mentsük el a telefon névjegyzékbe.

80 éve indulhatott volna a „Lengyel csillag”

A két világháború közötti Lengyelország életében, főleg a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt időszakban nagy szerepet játszott a propaganda. Ennek egyik legemlékezetesebb példája a hatalmas, „Gwiazda Polski” (Lengyel csillag) nevű sztratoszférikus ballon tervezett repülése volt, amely a tervek szerint a Lengyel-Tátrában található Chochołowi-tisztásról (Polana Chochołowska) indulva 30.000 méter magasságig repült volna. Az ötlet 1937-ből származik, amely mellett szinte azonnal felsorakoztak az akkori lengyel tudományos élet és a hadsereg jeles képviselői, de a léggömb építésében mások mellett neves svájci szakemberek is részt vettek. A ballon személyzetét a többszörös világcsúcstartó ballonrepülő Zbigniew Burzyński, valamint Konstanty Narkiewicz-Jodko fizikus-csillagász alkotta. Eredetileg 1938 szeptemberében tervezték a startot, az akkori légköri viszonyok miatt azonban ezt el kellett halasztani. A gyúlékony hidrogénnel töltött ballon indítását végül október 14-re tűzték ki. A nap kezdetén tökéletes időjárás, mérséklet szél volt a Tátrában, ezért úgy döntöttek előkészítik a startot.  Délután megkezdték a 120 méter magasságú ballon hidrogénnel történő feltöltését. A legénység az utolsó interjúkat adta a sajtónak és a rádiónak, úgy tűnt, hogy a Chochołowi-menedékházban várakozó bátor utazókat már csak egy lépés választja el a sikertől. Miután azonban a ballon 1/3 részét feltöltötték hidrogénnel, a meteorológusok újabb, viharra figyelmeztető előrejelzése alapján úgy döntöttek, ismét elhalasztják a repülést.

Egyedülálló projekt a Bachleda-völgyben

Egyedülálló látogatóközpont épül a Bélai-Tátrában, melyet azonban a látogatóknak nem lesz könnyű megtalálni! A tervezők azonban gondoltak egy merészet, és az épületet oly módon ágyazták be a terepbe, hogy gyakorlatilag egyik oldalról sem lesz látható. A közvetlenül a Lombkorona tanösvény (Chodník korunami stromov) lábánál készülő épületet, ahol az étterem, kávézó mellett gyereksarok és egy környezetvédelmi oktatóterem is kialakításra kerül, így az épületet nem csak a turisták, de a diákok is használhatják majd. „Az épületet a jól ismert Compass építészeti stúdió tervezte, egy különleges épület lesz, melyet különösen vonzóvá tesz a természet szépsége és a hely varázsa. Az építkezés befejezése után a látogatóknak először is meg kell majd találni az épületet a Szepesi-Magura tetején, ugyanis úgy döntöttünk, hogy elrejtjük azt a látogatók szeme elől” – mondta el Martin Múdra, a Bachlada-völgy (Bachledová dolina) síközpont marketig menedzsere.

Gyönyörű tátrai templomok kívül-belül

Az alábbiakban néhány gyönyörű tátrai templomot láthatunk melyek sajátos, errefelé nem megszokott stílusban épületek. Három templom a Magas-Tátrában – Javorina (Tatranská Javorina, épült 1903-ban), Ótátrafüred (Starý Smokovec, épült 1888-ban) és Alsótátrafüred (Dolný Smokovec, épült 1891-ben) – melyek érdekes építészeti kialakításuknak köszönhetően napjainkra keresett turisztikai célponttá váltak. Amíg az ótátrafüredi templom alpesi stílusban épült, a másik két templomot fából építették.

Mit tegyünk, ha medvével találkozunk?

A mikrowyprawy.com.pl lengyel oldal munkatársa Grzegorz Leśniewskit, az egyik legismertebb lengyel természetfotóst kérdezte arról, hogyan viselkednek a vadon élő állatok, mi történik ősszel a hegyekben, és mit tegyünk, ha őszi túránk közben medvével találkozunk.

Mikrowyprawy: Mi történik ősszel a Bieszczady-hegységben?

Grzegorz Leśniewski: A vadon élő állatok lassan készülnek életük legnehezebb időszakára, a télre. A medvék ilyenkor nagyon intenzíven táplálkoznak. Ha „bükkmakk év” van, akkor a bükkösökben, magasan a hegyekben, ha „gyümölcs év” van, akkor behatolnak a vadon termő gyümölcsösökbe. Ebben az évben jó a termés, az erdészek azt mondják, 40 éve nem volt ilyen gazdag a vadon termő alma-, szilva- és körtetermés, ami azt jelenti, hogy a medvék idén ősszel elsősorban a völgyekben tartózkodnak. 

Öt érdekesség a tátrai patakokról, vízesésekről

A tátrai patakok legtöbbje természetesen ismert folyók forrásvizének számít, nézzünk most néhány érdekességet ezzel kapcsolatban.

1. A Poprád (a Dunajec jobb parti mellékfolyója) folyó forrásvidéke a Menguszfalvi-völgyben található, és a Visztulán keresztül a Balti-tengerbe ömlik.

2. A tátrai patakokból táplálkozó Vág a Dunán keresztül a Fekete-tengerbe ömlik.

3. A Kościelisko- és a Chochołowi-völgyben folyó patakok később egyesülve alkotják a Fekete-Dunajecet.

4. A Roztoka-patak ismert vízeséseit 1890-ben Adam Mickiewicz lengyel költőről nevezték el annak emlékére, hogy hamvait Krakkóban, a Waweli Székesegyházban helyezték el. A lengyel bárdok egyike egyébként soha nem járt a Tátrában, ahogy Krakkóban sem.

5. A fenti vízesések közül a Halastóhoz vezető úton lévő hídról a Középső-vízesés látható.

Forrás és fotó: https://portaltatrzanski.pl

Fotók és videók a Tátrából – 2018. szeptember 16-30.

Minden bizonnyal egyike a Zöld-tóról készült legszebb fotóknak; Ereszkedés a Tátra-csúcsról az Omladék-völgy irányába; Reggeli panoráma a Tengerszem-csúcsról; A Hegyes-Rohács tetején; Egy jól ismert menedékház a Tátra két klasszikus csúcsa között; Lefelé a Téry menedékháztól; Gyönyörű fotók a tátrai rókáról; A Tátra 3000 méter magasból, 2015 szilveszterén; A Nagytarpataki-Jeges-tó; Egy ritkán látható albínó zerge az Alacsony-Tátrában; Lélegzetelállító felvételek egy tátrai napkeltéről a Hosszú-tavi menedékház közeléből; Szeptember 27. - A turizmus világnapja; Különleges panoráma a Sima-hegyről a Lengyel-Öt-tó völgyére; Esküvői fotózás - ezúttal füstbomba nélkül; Tél a Téry menedékháznál. Közeledik. Téry menedékház - Vörös-torony-hágó - Hosszú-tavi menedékház – 2018; Drónkamerás felvételek a Tengerszem-csúcsról. Nem mai, de ma is aktuális; A mai, téliesre sikeredett őszi napkelte a Tátra lengyel oldalán, kicsit felgyorsítva; Körpanoráma a Kis-Zerge-hegyről, a Sas út nyomvonalának első csúcsáról.

A Tátra egy vitorlázórepülő fedélzetéről

Az alábbi linken egy vitorlázórepülő fedélzetéről készült egyedülálló felvételeket láthatunk a Tátráról. A film készítője Sebastian Kawa, többszörös világbajnok vitorlázórepülő, a legsikeresebb lengyel vitorlázórepülő pilóta a történelemben, aki a közelmúltban osztotta meg tatromaniak.pl lengyel portállal a Tátra feletti repülése során készített felvételét. A csodálatos fotóknak köszönhetően a megszokotnál más szemszögből látjuk a tátrai tájat. A filmben többek között látható a Lúd-nyak (Gęsia Szyja), a Sas út (Orla Perć), a Kápolna-csúcs (Kościelec),  a Svinica (Świnica), a Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch) és a Lengyel-Öt-tó völgye (Dolina Pięciu Stawów Polskich).

A film az alábbi linkek érhető el: https://tatromaniak.pl

Forrás: https://tatromaniak.pl

Újabb sziklaomlás a Svinica és a Zawrat között

Az elmúlt napokban újabb sziklatömb szakadt le a Svinca (Świnica) és a Zawrat-hágó (Zawrat) közötti, egy hatalmas sziklaomlás miatt májusban lezárt turistaút felett emelkedő sziklafalból. A tavaszi sziklaomlás gyakorlatilag elmosta a piros jelzésű turistaút egy részét, amely azóta is le van zárva, annak használata továbbra is közvetlen életveszélyt jelent. A sziklaomlás után a Tátrai Nemzeti Park (TPN) vezetése úgy döntött, hogy további értesítésig lezárja a turistautat, mivel a sziklatömb repedései további sziklaomlás veszélyét rejtik. A Tátrai Önkéntes Mentőegyesület (TOPR) tájékoztatása szerint szeptember 29-én, szombaton újabb sziklaomlás történt a térségben, akkor a Gąsienica-torony (Gąsienicowa Turnie) falából szakadt ki egy nagyobb tömb, és a különböző méretű sziklák a lezárt turistautat keresztezve zuhantak a mélybe.

Egy „egészségtelen” tátrai kirándulás szövevényes előzményei

Évekkel ezelőtt írtam egy cikket a Magas-Tátra turisztikai felfedezésének történetéről. Akkor a következőket közöltem: „Az első ismert túrázó Lászky Jeromos (1496-1541) késmárki várkapitány ifjú felesége, Beáta volt, aki a pünkösdi ünnepek alatt nagyobb kirándulást szervezett a hegységbe. Céljuk valószínűleg a Zöld-tó volt. Úgy tűnik, ez akkor már nem számított egyedülálló vállalkozásnak. A kirándulás az ifjú hölgynek nem szolgált egészségére, mert maradi férje „engedetlensége és nőhöz méltatlan viselkedése” miatt hosszú évekre bezáratta a késmárki vár tornyába. Az asszony a bezártság következtében megtébolyodott. Kassára szállították, ahol nemsokára meghalt.”

Sokáig ennyit tudtam erről az eseményről, ám egészen más adatok után kutatva ezt a történetet is át kell értékelnem. Elsősorban három tévedés miatt.