November 1-től ismét téli zárlat a Tátrában

Az Eperjesi Kerületi Hivatal 2017 végén kiadott határozata értelmében november 1-től június 14-ig ismét szezonális zárlatot vezetnek be a Tátrában. A múlt év novemberétől érvényben lévő szabályozás néhány pontban megváltozott a téli zárlat korábban ismert pontjaihoz képest, ezért az egyszerűég kedvéért az alábbiakban csak a jelenleg érvényes lezárások és korlátozások olvashatók.

A téli zárlatot – amely összesen mintegy 230 km. jelzett turistautat érint – elsősorban a zergék és mormoták nyugalmának biztosítása, valamint a tavaszi időszakban a növényzet kímélése érdekében vezették be. A turisták nyári rohama után a természetnek is szüksége van a pihenésre, ráadásul ebben az időszakban kezdődik a zergék párzási időszaka, a mormoták pedig az áttelelésre készülnek. Tavasszal kelnek ki a kőszáli sas és a vándorsólyom fiókái, akkor születnek a zergegidák, és ugyancsak tavasszal ássák ki magukat a mormoták. A lezárások másik jelentős szempontja a turisták testi épségének megvédése a téli körülmények között.

A menedékházak – a Hunfalvy-völgyi menedékház kivételével – természetesen továbbra is várják a turistákat, a magashegyi túrázóknak azonban ajánlott a hágóvas, jégcsákány vagy síbot, és még alacsonyabb magasságokban is megfelelően meleg ruházat használata. 

Orvvadászok öltek meg egy medvét a Magas-Tátrában

A Magas-Tátra egyik legmagasabb szinten védett völgyében, a Csendes-völgyben (Tichá dolina) a területen dolgozó természetvédők találták meg egy medve belsőségeit. A medvét valaki lelőtte, majd kibelezte, az állat testét pedig magával vitte, csak a belsőségeit hagyta egy patak szélén. A természetvédők a felháborító eset kapcsán felhívják a figyelmet az állatok védelmére, melynek maradványait kiemelték a patakból. „Többször is észleltük már, hogy a Csendes-völgyben orvvadászok tevékenykednek, de arra nem számítottunk, hogy a Tátra legnagyobb ragadozójának maradványait fogjuk megtalálni. Nem ismerjük az orvvadász kilétét, de a legtöbb esetben az engedéllyel rendelkező helyi vadászok közül kerül ki, akik a legkönnyebben hozzáférhetnek a területhez” – mondta Erik Baláž, az egyik legismertebb tátrai természetvédő és természetfilmes.

Megfagyott holttest a Hunfalvy-hágón

2018. október 26-án, péntek reggel egy arra járó turista értesítette a Hegyi Mentőszolgálatot (HZS), hogy Hunfalvy-hágón (Sedlo Váha) egy emberi testet talált, akinek ekkor már nem volt életfunkciója. A bejelentést követően azonnal két hegyimentő indult földi úton a helyszínre, egyúttal kérték a Belügyminisztérium helikopterének segítségét, amely Ótátrafüredről két hegyimentővel indult a Tengerszem-csúcs (Rysy) alá, ahol megtalálták a 31 éves lengyel turista holttestét. Az erős szél miatti időjárási viszonyok nem tették lehetővé, hogy a helikopter a fedélzetére csörlőzze a holtestet, ezért azt a földi úton megérkező hegyimentők csomagolták be, és vitték le a Hunfalvy-völgyi menedékházhoz (Chata pod Rysmi), ahonnan másnap, szombat reggel ugyancsak földi úton hozták le. Ekkor a völgyből újabb 11 hegyimentő érkezett a menedékházhoz, és ők vitték le a megfagyott lengyel férfi holttestét Ótátrafüredre, ahol átadták a rendőrség képviselőjének.

Emléktáblát avattak Szent-Ivány József tiszteletére

Rimaszombatban emléktáblát avattak Szent-Ivány József (1884-1941), a két világháború közötti felvidéki magyar közélet kiemelkedő képviselője, id. Szentiványi József (1817-1905), a Csorbai-tó megmentője fiának tiszteletére. A politikus, író, mecénás, művelődésszervező, a felvidéki és gömöri magyarság vezetőjének bronz emléktábláját Gábor Emese budakeszi szobrászművész készítette, aki személyesen nem tudott részt venni az ünnepségen, mint írta „Szent-Ivány József újraéledésének napján pár hónapos kisgyermekemmel még nem vállalkoztam ilyen hosszú útra. A dombormű viszont ezt az utat oda-vissza kétszer is megtette, mivel stílusosan Felvidéken öntötték bronzba”.

Fotók és videók a Tátrából – 2018. október 1-15.

A Gerlachfalvi-csúcs a Kis-Nyereg-hágóból; Néhány fotó a Tengerszemtől, a Tengerszemről; Milyen fantasztikus kilátás nyílhat egy ilyen kisgépből; Panoráma a Közép-hegységről; A Tátra 10 ezer méter magasból; Ősz a Tátra alatt; Felkai-vízesés; „A képzelet csodákra képes…”; Napnyugta a Liptói-Tátrában; „Az élet nem diplomatikus eszmecsere…”; Alsó-Fenyves-tó; Reggel; Rendhagyó fotók az Ék-hegyre tett túráról; Ősz a Konrád-völgyben; A Tengerszem-csúcs. A halny jellegzetes felhője; TATRANSKÁ ŠELMA ULTRA 2018; A halny ereje a Tetmajer-horhosban; Lengyel-Tátra – Vörös-hegyek – Kis-réti-hegy.

Október első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Magyar hegymászókat mentettek a Gerlachfalvi-csúcson

2018. október 22-én két magyar hegymászó kérte a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét a Magas-Tátrában, akik a Gerlachfalvi-csúcsra (Gerlachovský štít) vezető útvonalon egy esés következtében súlyosan megsérültek. Az 50 és 18 éves mászópáros a Tátra legmagasabb csúcsára szeretett volna feljutni, de a hó és a jég által nehezített körülmények között nem találták meg a megfelelő útvonalat, ezért menet közben inkább a visszafordulás mellett döntöttek, majd ereszkedés közben balesetet szenvedtek. Zuhanásuk oka valószínűleg a biztosító eszközök nem megfelelő használata volt.

A hegyimentők a segélyhívás után helikopterrel repültek a helyszínre, ahonnan a súlyosabban sérült hegymászót az ótátrafüredi helikopter-leszállóhelyre szállították, ahol átadták az oda kiérkező mentőorvosnak, majd visszarepültek a könnyebben sérült hegymászóért, ezt követően pedig mindkét sérültet a poprádi kórházba szállították.

A szúkatasztrófa nagyságrendekkel rosszabb, mint gondolták

Az erdészeti szakemberek szerint a Szlovákiában tapasztalható szúkatasztrófa egyre veszélyesebb méreteket ölt. A szú által elpusztított fák maradványainak eltávolítása az erdészek szerint nagyon nehéz feladat, a rovarok elterjedésével viszont a jelenleg még egészséges erdők is egyre nagyobb veszélyben vannak.

„Az utóbbi hónapokban a betűzőszú (Ips typographus) soha nem látott növekedését tapasztaltuk Szlovákia valamennyi fenyvesében. A helyzet aggasztóan romlott azokban a régiókban is, ahol eddig kielégítő volt a fenyőfák egészségi állapota. Emiatt 2018-ban várhatóan jelentős mértékben nő a kártevők által megtámadott faállomány mértéke, amely így előreláthatólag az eddigi legmagasabb lesz a rendszeres nyilvántartások bevezetése óta eltelt időszakban, valószínűleg meghaladja majd a 4 millió köbmétert. A szélviharok, a védett területek kezelésének korlátozása, a nem megfelelően alkalmazott erdővédelem és növényhigiénia, a szárazság és a hőmérséklet emelkedés mind hozzájárulnak a kártevő rovarok elterjedéséhez, legyen szó akár lucfenyőről, akár erdeifenyőről” – mondta el az Erdővédelmi Szolgálat szakembere.

Tátralomnicról a Kő-pataki-tóhoz és vissza

Ha magashegységekről van szó, akkor két dolgot érdemes tudni rólam: az egyik az, hogy tériszonyos vagyok, a másik pedig az, hogy imádom a drótkötélvasutakat, pontosabban a lanovkákat. Ami másnak a sielés okozta adrenalinlöket, az nekem a félelem legyőzése, hogy fel merjek szállni ezekre :)

A lanovkákkal - mint magával a lanovka szóval is - Csehszlovákiában, a Magas-Tátrában ismerkedem meg gyerekként, és elsőre beléjük szerettem! Tátralomnic környéke a műfaj paradicsoma volt, hiszen rögtön kettő is ment belőlük a környék fölé tornyosuló Lomnici-csúcs alatt fekvő Kő-pataki-tóig.

Az egyik lanovka egy öreg ingavasút volt: két nagyobb kabinja (lásd fentebb) közül az egyik mindig fel, a másik mindig lefelé ment. 1937 óta üzemelt, és elég kopottnak tűnt, bár nyilván rendben volt tartva műszakilag (a képek alapján valamikor ennek a kabinját is korszerűsítették). Mindenesetre 7-8 évesen nagy fájdalmam volt, hogy mi a családdal soha nem ezzel utaztunk, hanem...

Öt plusz egy ismert ember, akik jártak a Tátrában

A Tátra szépsége sok embert vonz, köztük a művészetek és a tudomány világának számos képviselőjét is, akik életük során eljutottak a Tátrába. Nézzünk közülük néhányat:

1. 1899-ben járt a Tengerszem-csúcson Maria Skłodowska-Curie, a lengyel származású fizikus és kémikus, a radioaktivitás úttörő kutatója.

2. 1966-ban járt a Lomnici-csúcson, Jurij Gagarin szovjet űrhajós, az első ember a világűrben.

3. 2008-ban látogatta meg a Magas-Tátrát II. Erzsébet brit királynő, akit Ótátrafüredről felvittek a Tarajkára.

4. Jan Matejko történelmi festő, akit sokan a legnagyobb lengyel festőnek tartanak, két alkalommal is ellátogatott a Tátrába. Mindkét alkalommal rossz időjárást fogott ki, ezért munkásságában nem szerepelnek tátrai motívumok.

5. A híres lengyel író, Bolesław Prus (többek között „A fáraó” című történelmi regény írója) szerette ugyan a Tátrát, de mivel tériszonyban szenvedett, a Skupien-dűlőn át még a Gąsienica-völgybe sem tudott eljutni a Lengyel-Jávor-völgybe vezető szakadékok miatt.

+1. Petőfi Sándor, a reformkor legnagyobb költője 1845 tavaszán járt először a Tátra közelében, amikor három hónapot töltött a Szepességben. Ellátogatott Késmárkra is, ezt a kirándulást azonban az időjárás nem fogadta a kegyeibe, így Matejkohoz hasonlóan az ő munkásságában sem szerepel a Tátra…

Forrás és fotó: https://portaltatrzanski.pl; Tátrai túrák

Minimális igények, maximális létezés

Mire van szüksége az embernek, hogy kiteljesültnek és boldognak érezze magát? Mi az, amire valóban szüksége van, és mi az a fiktív minta, amit a szükségletek kielégítése általi elégedettség hoz létre? Az élet üteme, a munka, a szükségletek egy olyan mókuskerék, melyben nap mint nap élünk, öntudatlan lénnyé változtat minket; a stressz, a képzeletbeli igények, az ambíció mind arra kényszerítenek, hogy kimeneküljünk a modern élet őrült körforgásából. A fogyasztói társadalom olyan mechanizmus, melyet az ember előbb-utóbb elkezd megszeretni. Annak köszönhetően, hogy a reklámok megmondják, mire van szükségünk, nem kell ezen gondolkodni, egyetlen feladatunk a felénk sugárzottak „teljesítése” – a gardrób rendszeres frissítése, az aktuális divat követése, az „illik” létezés…

51 év után a Csorbai-tóból került elő Gojko Mitić tomahawkja

Október 5-én 25. alkalommal rendezték meg a „Tiszta vizek” hulladékgyűjtési akciót, melynek során a nyári szezont követően 49 búvár három tátrai tó mélyéről gyűjtötte össze a tavak mélyén összegyűlt hulladékot. Ezúttal a Csorbai-, a Poprádi- és a Felkai-tavat, valamint a Poprád melletti Virágvölgyben (Kvetnica) található bányatavat tisztították meg. A búvárok összesen 562 kg. hulladékot hoztak a felszínre, ebből a legtöbb, 406,5 kg a kőfejtő tavának mélyéről került a felszínre, ezek között volt egy könyvekkel teli táska, televízió, különféle kötelek, fém és háztartási hulladékok.

Hogyan hívjunk segítséget a hegyekben?

Amikor a hegyekbe indulunk, fontos tudni, hogy tudunk segítséget hívni, ha az szükségessé válik. Manapság a legegyszerűbb megoldás természetesen a mobiltelefon használata. Mielőtt elindulunk, győződjünk meg róla, hogy a telefon akkumulátora kellőképpen fel van-e töltve? Fontos elkerülni, hogy egy lemerült telefon miatt ne tudjunk segítséget hívni. Ha az adott helyen van lefedettség, a Tátra lengyel oldalán hívjuk a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) a 601 / 100 300 számon, a szlovák oldalon pedig a Hegyi Mentőszolgálatot a 18 300 számon. Ezeken kívül hívhatjuk a 112-es nemzetközi segélyhívó számot. A segélykérő számokat a túra megkezdése előtt mentsük el a telefon névjegyzékbe.

80 éve indulhatott volna a „Lengyel csillag”

A két világháború közötti Lengyelország életében, főleg a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt időszakban nagy szerepet játszott a propaganda. Ennek egyik legemlékezetesebb példája a hatalmas, „Gwiazda Polski” (Lengyel csillag) nevű sztratoszférikus ballon tervezett repülése volt, amely a tervek szerint a Lengyel-Tátrában található Chochołowi-tisztásról (Polana Chochołowska) indulva 30.000 méter magasságig repült volna. Az ötlet 1937-ből származik, amely mellett szinte azonnal felsorakoztak az akkori lengyel tudományos élet és a hadsereg jeles képviselői, de a léggömb építésében mások mellett neves svájci szakemberek is részt vettek. A ballon személyzetét a többszörös világcsúcstartó ballonrepülő Zbigniew Burzyński, valamint Konstanty Narkiewicz-Jodko fizikus-csillagász alkotta. Eredetileg 1938 szeptemberében tervezték a startot, az akkori légköri viszonyok miatt azonban ezt el kellett halasztani. A gyúlékony hidrogénnel töltött ballon indítását végül október 14-re tűzték ki. A nap kezdetén tökéletes időjárás, mérséklet szél volt a Tátrában, ezért úgy döntöttek előkészítik a startot.  Délután megkezdték a 120 méter magasságú ballon hidrogénnel történő feltöltését. A legénység az utolsó interjúkat adta a sajtónak és a rádiónak, úgy tűnt, hogy a Chochołowi-menedékházban várakozó bátor utazókat már csak egy lépés választja el a sikertől. Miután azonban a ballon 1/3 részét feltöltötték hidrogénnel, a meteorológusok újabb, viharra figyelmeztető előrejelzése alapján úgy döntöttek, ismét elhalasztják a repülést.

Egyedülálló projekt a Bachleda-völgyben

Egyedülálló látogatóközpont épül a Bélai-Tátrában, melyet azonban a látogatóknak nem lesz könnyű megtalálni! A tervezők azonban gondoltak egy merészet, és az épületet oly módon ágyazták be a terepbe, hogy gyakorlatilag egyik oldalról sem lesz látható. A közvetlenül a Lombkorona tanösvény (Chodník korunami stromov) lábánál készülő épületet, ahol az étterem, kávézó mellett gyereksarok és egy környezetvédelmi oktatóterem is kialakításra kerül, így az épületet nem csak a turisták, de a diákok is használhatják majd. „Az épületet a jól ismert Compass építészeti stúdió tervezte, egy különleges épület lesz, melyet különösen vonzóvá tesz a természet szépsége és a hely varázsa. Az építkezés befejezése után a látogatóknak először is meg kell majd találni az épületet a Szepesi-Magura tetején, ugyanis úgy döntöttünk, hogy elrejtjük azt a látogatók szeme elől” – mondta el Martin Múdra, a Bachlada-völgy (Bachledová dolina) síközpont marketig menedzsere.

Gyönyörű tátrai templomok kívül-belül

Az alábbiakban néhány gyönyörű tátrai templomot láthatunk melyek sajátos, errefelé nem megszokott stílusban épületek. Három templom a Magas-Tátrában – Javorina (Tatranská Javorina, épült 1903-ban), Ótátrafüred (Starý Smokovec, épült 1888-ban) és Alsótátrafüred (Dolný Smokovec, épült 1891-ben) – melyek érdekes építészeti kialakításuknak köszönhetően napjainkra keresett turisztikai célponttá váltak. Amíg az ótátrafüredi templom alpesi stílusban épült, a másik két templomot fából építették.

Mit tegyünk, ha medvével találkozunk?

A mikrowyprawy.com.pl lengyel oldal munkatársa Grzegorz Leśniewskit, az egyik legismertebb lengyel természetfotóst kérdezte arról, hogyan viselkednek a vadon élő állatok, mi történik ősszel a hegyekben, és mit tegyünk, ha őszi túránk közben medvével találkozunk.

Mikrowyprawy: Mi történik ősszel a Bieszczady-hegységben?

Grzegorz Leśniewski: A vadon élő állatok lassan készülnek életük legnehezebb időszakára, a télre. A medvék ilyenkor nagyon intenzíven táplálkoznak. Ha „bükkmakk év” van, akkor a bükkösökben, magasan a hegyekben, ha „gyümölcs év” van, akkor behatolnak a vadon termő gyümölcsösökbe. Ebben az évben jó a termés, az erdészek azt mondják, 40 éve nem volt ilyen gazdag a vadon termő alma-, szilva- és körtetermés, ami azt jelenti, hogy a medvék idén ősszel elsősorban a völgyekben tartózkodnak. 

Öt érdekesség a tátrai patakokról, vízesésekről

A tátrai patakok legtöbbje természetesen ismert folyók forrásvizének számít, nézzünk most néhány érdekességet ezzel kapcsolatban.

1. A Poprád (a Dunajec jobb parti mellékfolyója) folyó forrásvidéke a Menguszfalvi-völgyben található, és a Visztulán keresztül a Balti-tengerbe ömlik.

2. A tátrai patakokból táplálkozó Vág a Dunán keresztül a Fekete-tengerbe ömlik.

3. A Kościelisko- és a Chochołowi-völgyben folyó patakok később egyesülve alkotják a Fekete-Dunajecet.

4. A Roztoka-patak ismert vízeséseit 1890-ben Adam Mickiewicz lengyel költőről nevezték el annak emlékére, hogy hamvait Krakkóban, a Waweli Székesegyházban helyezték el. A lengyel bárdok egyike egyébként soha nem járt a Tátrában, ahogy Krakkóban sem.

5. A fenti vízesések közül a Halastóhoz vezető úton lévő hídról a Középső-vízesés látható.

Forrás és fotó: https://portaltatrzanski.pl

Fotók és videók a Tátrából – 2018. szeptember 16-30.

Minden bizonnyal egyike a Zöld-tóról készült legszebb fotóknak; Ereszkedés a Tátra-csúcsról az Omladék-völgy irányába; Reggeli panoráma a Tengerszem-csúcsról; A Hegyes-Rohács tetején; Egy jól ismert menedékház a Tátra két klasszikus csúcsa között; Lefelé a Téry menedékháztól; Gyönyörű fotók a tátrai rókáról; A Tátra 3000 méter magasból, 2015 szilveszterén; A Nagytarpataki-Jeges-tó; Egy ritkán látható albínó zerge az Alacsony-Tátrában; Lélegzetelállító felvételek egy tátrai napkeltéről a Hosszú-tavi menedékház közeléből; Szeptember 27. - A turizmus világnapja; Különleges panoráma a Sima-hegyről a Lengyel-Öt-tó völgyére; Esküvői fotózás - ezúttal füstbomba nélkül; Tél a Téry menedékháznál. Közeledik. Téry menedékház - Vörös-torony-hágó - Hosszú-tavi menedékház – 2018; Drónkamerás felvételek a Tengerszem-csúcsról. Nem mai, de ma is aktuális; A mai, téliesre sikeredett őszi napkelte a Tátra lengyel oldalán, kicsit felgyorsítva; Körpanoráma a Kis-Zerge-hegyről, a Sas út nyomvonalának első csúcsáról.

A Tátra egy vitorlázórepülő fedélzetéről

Az alábbi linken egy vitorlázórepülő fedélzetéről készült egyedülálló felvételeket láthatunk a Tátráról. A film készítője Sebastian Kawa, többszörös világbajnok vitorlázórepülő, a legsikeresebb lengyel vitorlázórepülő pilóta a történelemben, aki a közelmúltban osztotta meg tatromaniak.pl lengyel portállal a Tátra feletti repülése során készített felvételét. A csodálatos fotóknak köszönhetően a megszokotnál más szemszögből látjuk a tátrai tájat. A filmben többek között látható a Lúd-nyak (Gęsia Szyja), a Sas út (Orla Perć), a Kápolna-csúcs (Kościelec),  a Svinica (Świnica), a Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch) és a Lengyel-Öt-tó völgye (Dolina Pięciu Stawów Polskich).

A film az alábbi linkek érhető el: https://tatromaniak.pl

Forrás: https://tatromaniak.pl

Újabb sziklaomlás a Svinica és a Zawrat között

Az elmúlt napokban újabb sziklatömb szakadt le a Svinca (Świnica) és a Zawrat-hágó (Zawrat) közötti, egy hatalmas sziklaomlás miatt májusban lezárt turistaút felett emelkedő sziklafalból. A tavaszi sziklaomlás gyakorlatilag elmosta a piros jelzésű turistaút egy részét, amely azóta is le van zárva, annak használata továbbra is közvetlen életveszélyt jelent. A sziklaomlás után a Tátrai Nemzeti Park (TPN) vezetése úgy döntött, hogy további értesítésig lezárja a turistautat, mivel a sziklatömb repedései további sziklaomlás veszélyét rejtik. A Tátrai Önkéntes Mentőegyesület (TOPR) tájékoztatása szerint szeptember 29-én, szombaton újabb sziklaomlás történt a térségben, akkor a Gąsienica-torony (Gąsienicowa Turnie) falából szakadt ki egy nagyobb tömb, és a különböző méretű sziklák a lezárt turistautat keresztezve zuhantak a mélybe.

Egy „egészségtelen” tátrai kirándulás szövevényes előzményei

Évekkel ezelőtt írtam egy cikket a Magas-Tátra turisztikai felfedezésének történetéről. Akkor a következőket közöltem: „Az első ismert túrázó Lászky Jeromos (1496-1541) késmárki várkapitány ifjú felesége, Beáta volt, aki a pünkösdi ünnepek alatt nagyobb kirándulást szervezett a hegységbe. Céljuk valószínűleg a Zöld-tó volt. Úgy tűnik, ez akkor már nem számított egyedülálló vállalkozásnak. A kirándulás az ifjú hölgynek nem szolgált egészségére, mert maradi férje „engedetlensége és nőhöz méltatlan viselkedése” miatt hosszú évekre bezáratta a késmárki vár tornyába. Az asszony a bezártság következtében megtébolyodott. Kassára szállították, ahol nemsokára meghalt.”

Sokáig ennyit tudtam erről az eseményről, ám egészen más adatok után kutatva ezt a történetet is át kell értékelnem. Elsősorban három tévedés miatt.