Harmincéves a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park

2018. június 21-én nemzetközi konferencia keretében emlékeztek a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park létrehozásának harmincadik évfordulójára. Sólymos László szlovák környezetvédelmi miniszter köszönetet mondott apark munkatársainak, és ismertette azokat a lépéseket, melyeket a tárca a természetvédelem területén tervez. „Harminc éve hoztrák létre a Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkot. Az évek során Szlovákiában sok minden megváltozott. Valami gyorsan változott, valami fokozatosan, és valami csak az utóbbi pár évben változik. A természetvédelem az a terület, ahol van mit behoznunk“ – jelentette ki a konferencián a miniszter. A szaktárca vezetője köszönetet mondott a nemzeti park dolgozóinak munkájukért. Megjegyezte, hogy épp a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park a jó példa arra, hogyan válhat a természetvédelem az egész térség fejlődésének egyik pillérévé. „Rendkívül büszke vagyok, hogy a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park márkajel mára elfogadottá vált az egész régióban“ – jegyezte meg Tomáš Dražil, a nemzeti park igazgatója. Elmondása szerint a helyi gazdaság jelentős forrása az idegenforgalom, amely közvetlenül függ a nemzeti park természetes környezetének minőségétől. A Szlovák Paradicsom rengeteg lehetőséget kínál túrázásra, kerékpározásra, lovaglásra, síelésre, sziklamászásra és jégmászásra.

Az elfeledett Lorenz-hágó (Bystré sedlo)

Kevés olyan magashegyi túracélpont van a Magas-Tátrában, amely annyira kiesik a turisták látóköréből, mint a Lorenz-hágó (2314 m). Talán azért, mert ez egy olyan útvonal, ahol nincs menedékház, melyben az egész napos túra során megpihenhetünk és felfrissülhetünk. Vagy pedig azért, mert ez az útvonal nem vezet fel egyetlen csúcsra sem. Ezen a túrán általában kevés turistával találkozunk, de minél kevesebben vagyunk, annál inkább élvezhetjük az érintetlen tátrai természettel való találkozást.

Malompataki-völgy (Mlynická dolina)

Hajnalban kellemes vonatozással kezdjük a napot a Zsolna – Kassa (Žilina – Košice) között közlekedő gyorsvasút Csorbai (Śtrba) állomásáról a Csorbai-tóhoz (Śtrbské pleso) közlekedő fogaskerekűn. Az állomástól kissé jobbra indulunk az úton, majd a tavat megkerülve a síugrósáncoknak is helyt adó sportkomplexum felé vesszük az irányt. Itt kezdődik a sárga jelzésű turistaút, melyet a nap folyamán végig követnünk kell. Ezen az egyirányú körtúrán megyünk végig a Malompataki-völgyön, majd annak végén a Lorenz-hágón át jutunk el a Furkota-völgybe, útvonalunktól függően akár egészen annak szájáig. Hét órás túránk első része egy viszonylag forgalmas útvonalon vezet a Fátyol-vízesésig (Vodopád Skok). Idáig kétirányú az útvonal, és a turistaútnak ez a része egész évben járható, innen tovább azonban a téli zárlat miatt csak június 15-től október 31-ig túrázhatunk. A Malompatak vize hatalmas gránit táblákon 25 méter magasságból zuhan alá, kialakítva ezzel a Tátra egyik legnagyobb vízesését, a Fátyol-vízesést, melyet láncok segítségével hagyunk magunk mögött. A vízesés fölött szemünk elé tűnik a Felső-Fátyol-tó (Pleso nad Skokom), melynek víztükrében a nyár folyamán gyönyörű virágok, köztük a sárga színben pompázó pettyes tárnicsok látványában gyönyörködhetünk.

Mérgező növények a Tátrában

A tátrai növények, virágok „érinthetetlensége” nem csak a természetvédelmi szempontokon túl amiatt is fontos, mert jelentős részük mérgező hatású. A természetes gyógymódok hívei és a házi-patikák kedvelői nem tévednek akkor, amikor felsorolják a gyógynövényként is hasznosítható növények gyógyhatását, fontos tudni azonban, hogy a tapasztalatlan, a témában kevéssé jártas laikusok számára egyes növények gyógyhatása és az általuk okozott veszélyek közötti határ igen vékony, esetenként alig észlelhető. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a terápiás dózis alig tér el a mérgező dózistól.

A magashegyi virágos növényeket áttekintve rendkívül erős mérgező hatásának köszönhetően a vezető hely a közismert nevén egyszerűen csak gyilkosnak nevezett erőteljes sisakvirágot (Aconitum firmum) illeti, melyet a „Mérgek királynőjeként” is emlegetnek. Elnevezése állítólag Arisztotelésztől származik, az I. században élt Dioszkoridész görög katonaorvos pedig azt állította, hogy „…a növény olyan mérgező, hogy megöli a skorpiókat.”

Ismét közvetlen autóbuszjárat Zakopane és Poprád között

A nyári turistaszezon kezdetével együtt ismét közvetlen, menetrend szerinti autóbuszjárat indult Zakopane és Poprád (illetve napi egy alkalommal Poprád AquaCity) között, amely attól függetlenül jelentősen megkönnyíti a Tátra látnivalóinak megközelítését, hogy a hegység melyik oldalán van a szállásunk. Az autóbusz menetrendbe állításával elsősorban azokra gondoltak, akik nem saját gépjárművel, hanem tömegközlekedéssel érkeznek a Tátrába, és azzal szeretnének eljutni a hegység túlsó oldalára.

A menetrend szerint közlekedő autóbuszok június 15. és október 14. között közlekednek, a Zakopanéból induló járatok az új buszpályaudvarról (Nowy Dworzec, az állomás mellett), a 11-es kocsiállásról indulnak. A járat Cyrhla, Murzasichle, Poronin, Bukowina Tatrzańska településeken keresztül érkezik meg Lysa Polanára (Poprád felé csak a lengyel oldalon áll meg!), majd Javorina, Zár (az autóbusz megáll a Lombkorona tanösvényhez vezető turistaút elágazása közelében is), Barlangliget (a Bélai cseppkőbarlang közelében), Késmárki itató, Fehér-víz parkoló, Matlárháza, Tátralomnic, Ótátrafüred útvonalon érkezik meg Poprádra.

Serpák a Magas-Tátrában - a teher gyógyítja a testet és a lelket

Hosszú évek óta járom a Magas-Tátra turistaútjait, de mindig elcsodálkozom, amikor egy serpa jön velem szemben, hatalmas terhet cipelve a hátán. Csodálattal vegyes tisztelettel húzódom félre és adok neki utat, hogy a megkezdett tempójában folytathassa az útját. A Magas-Tátrában négy turistaház van, amelynek az ellátását hegyi teherhordók, a serpák biztosítják, ezek a Hunfalvy-völgyi (a Rysy alatti) menedékház 2250 méteren, a Téry menedékház 2015 méteren, a Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata) 1960 méteren és a Zamkovszky menedékház 1475 méteren. A többi menedékház alacsonyabban található és azok áruval történő ellátását gépjárművekkel, quadokkal oldják meg. Az említett négy turistaház működéséhez viszont minden szükséges anyagot a serpák visznek fel: fűtőanyagot, sört, élelmiszert, ásványvizet, gázpalackokat, mosogatószert, ágyneműt, wc-papírt, stb...

Öngyilkos zuhanás a Sas úton

2018. június 22-én délelőtt a Sas úton (Orla Perć) túrázó turisták hátrahagyott felszerelést találták, majd miután a felszerelés tulajdonosa nem került elő, értesítették a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR). Mivel a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a mentőhelikopter nem tudott felszállni, így 9 fős földi mentőcsapat indult a helyszínre, amely hamarosan elérte annak a 40 év körüli férfinak a holttestét, aki a Zamarła-torony (Zamarła Turnia) közelében, a Puszta-völgyecske (Dolinka Pusta) irányában zuhant le a gerincről. A TOPR ügyeletese arról tájékoztatta a sajtót, hogy a baleset valószínűleg mára virradó éjszaka történt. A hegyimentők hozzáláttak a földi szállítás előkészületeihez, időközben azonban oly mértékben javultak az időjárási körülmények, hogy fel tudott szállni a mentőhelikopter, és végül annak legénysége a zakopanei kórházba szállította, majd átadta a rendőrségnek a férfi földi maradványait.

Fotók és videók a Tátrából – 2018. június 1-15.

A Tátra talán legszebb, és biztosan a legnagyobb tava egy fotón; A Tengerszem-vízesés; Hát ezért...; Előtérben a Kolbenheyer-völgyecske, háttérben a Fenyves-tavi-völgy gyönyörű tavaival; Nem éppen szokványos esküvői fotózási előkészületek...; Egy holland fotómodell, egy profi lengyel fotós, és egy lengyel hegyivezető - ez lett belőle...; Szép körtúra Kuznicéból Kuznicéba; Teljesen friss fotó erről a gyönyörű hegységről...; Kilátás az Ornak gerincére vezető turistaútról; A Nagy-Hincó-tó és a Kapor-csúcs az Olga-csúcsról; Így néz ki a tátrai őserdő; Kilátás a Racskó-völgyből a Liptói-Tátrában; Ehhez a fotóhoz talán nem szükséges kommentár...; TatraTea receptek, ínyenceknek. Április végén a Liptói-határhegyre; Múlt hét végi túra a Kereszt-nyeregbe, 2018. június 8, Kościelisko-völgy – Medve a közelben...; Best of Zakopane; Gerinctúra a Liptói-Tátra főgerincén.

20 éve égett le a Hosszú-tavi menedékház

Amint arra bizonyára sokan emlékeznek, 1998. június 14-ről 15-re virradó éjszaka folyamán leégett a Nagy-Tarpataki-völgyben található Hosszú-tavi menedékház, a Magas-Tátra egyik legrégebben álló menedékháza. Az egész évben nyitva tartó, 1960 méter tengerszint feletti magasságban álló épület története a XX. század elejére nyúlik vissza. A Magyar Királyi Erdészet már 1907-ben felépített a menedékház helyén egy vadászházat, melyet apró változtatások után három évvel később a turisták rendelkezésére bocsátottak. A kőből és fából épült menedékház az emlékezetes tűzvész előtti formáját 1984-86-ban nyerte el, mai szlovák neve (Zbojnícka chata, szó szerinti fordításban Rabló menedékház) a völgyben a korábbi századokban folytatott orvvadászatra emlékeztet.

Ismét napirenden a belépő a Magas-Tátrában

A Magas-Tátrában esetlegesen fizetendő belépővel kapcsolatban a szlovákok többsége úgy van, mint akinek a haját húzzák. Az igazság azonban az, hogy az erdészek a külföldi példák nyomán komolyan foglalkoznak ezzel a témával. A legkomolyabb inspiráció Lengyelországból érkezik, hol már 25 éve belépőt kell fizetni a nemzeti parkba. Egyre többször kerül szóba az az elképzelés, hogy a Tátra déli oldalán is bevezessék ezt a gyakorlatot. „A Lengyel-Tátrába jelenleg 5 złoty a belépő, ez kb. 1 euronak felel meg. A gyerekek ennek a felét fizetik. Ez a bevétel lehetővé teszi számunkra olyan projektek megvalósítását, amelyekre máskülönben nem lenne lehetőségünk”c – mondta Szymon Ziobrowski, a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) igazgatója.

A Tátra lengyel oldalán a nemzeti park belépőt a völgyek bejáratánál lehet megváltani. „Évente 3 millió turista látogat a nemzeti parkba, ez egy hatalmas szám. Természetesen ilyen mennyiségű embertömeg hatalmas terhet jelent a környezetnek, melyet a belépődíjakból származó pénzzel tudunk valamelyest helyreállítani” – mondta Ondrzej Maluch természetvédő.

Hét furcsa ötlet, amely soha nem valósult meg a Tátrában

Az emberek időről-időre a Tátrában is különféle meglepő ötletekkel álltak elő, ezek azonban nem mindig valósultak meg. Gondoljunk csak bele, hogy nézne ki a Tátra, ha az alábbi ötletek megvalósultak volna…

1. Egykor azt tervezték, hogy a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető aszfaltozott utat meghosszabbítják egészen a Chałubiński-kapuig (Wrota Chałubińskiego).

2. A Gąsienica-Fekete-tóban (Czarny Stawi Gąsienicowa) található kis sziklaszigeten akarták felépíteni Juliusz Słowacki lengyel romantikus költő mauzóleumát.

3. 1922-ben lértehoztak egy projektet, amelynek célja a Gerlachfalvi-csúcsra vezető drótkötélpálya megvalósítása lett volna.

Vége a téli zárlatnak, megkezdődött a nyári szezon

Június 14-én befejeződött a téli zárlat, június 15-től ismét túrázhatunk a Tátra magasabban fekvő jelzett turistaútjain. A turisták számára ismét megközelíthetővé válnak a völgyek felsőbb részei, a hágókon át vezető turistautak és a magashegyi csúcsok. „A Magas- és a Liptói-Tátrában 1800 méter tengerszint feletti magasság felett, elsősorban az északi lejtőkön és az árnyékos területeken azonban még számítani lehet hófoltokra, a régi hó maradványaira. Ezeknek a szakaszoknak a keresztezéséhez maximális figyelemre van szükség” – hívja fel a turisták figyelmét honlapján a Hegyi Mentőszolgálat (HZS). Emlékeztetnek arra is, hogy a kora reggeli és a késő délutáni órákban, amikor a hőmérséklet lecsökken, ezek e területek könnyen lejegesedhetnek.

Lezárták a Zöld-tótól a Nagy-Morgásra vezető turistautat

A június 9-én a Magas-Tátrára zúdult hatalmas esőzés elmosta a Zöld-tótól a Nagy-Morgásra vezető piros jelzésű turistaút egy részét, ezért a Zöld-tótól (Zelené pleso) a Kő-pataki-tóhoz (Skalnaté plseo) vezető turistautat 2018. június 12-től további értesítésig lezárták. Martina Petránová, a Tátrai Nemzeti Park (Štátne lesy TANAPu) illetékese szerint ennek fő oka a látogatók biztonsága, mivel a hétvégi esőzések következtében a turistaút egy része súlyosan megrongálódott.

A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék következtében kőtörmelék csúszott a turistaútra, amely több helyen is elmosta a nyomvonalat, az ezeken történő átkelés viszont veszélyt jelent a turisták biztonságára.

Újabb halálos kicsúszás a Tengerszem-csúcsra vezető turistaúton

2018. június 11-én, hétfőn újabb halálos baleset történt a lengyel oldalon a Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető jelzett turistaúton. Egy 21 éves, valószínűleg amerikai állampolgárságú turista a csúcsról visszafelé letért a jelzett turistaútról, és a Tengerszem-csúp (Bula pod Rysami) közelében kitett, meredek terepre tévedt. Ezen a nehéz terepen a nedves sziklákon valószínűleg megbotlott, és a mélybe zuhant, melynek következtében a helyszínen életét vesztette.

Miközben a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) hegyimentői éppen elérték a lezuhant turista holttestét, újabb, a Tengerszem-csúcs közelében történt balesethez riasztották őket, szerencsére azonban ő zuhanás következtében csak vállsérülést szenvedett.

Május hónapban csak a Tengerszem-csúcsra vezető turistaúton kilenc baleset történt, ezek közül kettő volt halálos kimenetelű, és ezen kívül megtalálták egy több hónapja eltűnt cseh turista holttestét is, és további öt turista szenvedett sérüléseket.

A vadon élő állatok ragadozónak nézik a drónokat

A napjainkban mind többek számára megfizethetővé váló drónok a turisták körében is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, a Tátrai Nemzeti Parkban (TANAP) azonban tilos a használatuk. A TANAP igazgatója, Pavol Majko szerint ennek a tiltásnak számos oka van. „A drónokat a legtöbben csendesnek és ártalmatlannak tartják. Ezzel szemben azonban mind a hazai, mind pedig a külföldi tanulmányok ennek ellenkezőjét erősítik meg. A nemzeti park megfelelő környezetet biztosít számos törvényileg védett ritka állatfajnak, mint pl. a tátrai zerge, a tátrai mormota, a szirti sas, a vándorsólyom, a nagyragadozók és sok más állatfaj. A tanulmányok viszont megerősítették ezeknek a repülő eszközöknek a vadon élő állatok népességére és viselkedésére gyakorolt negatív hatását” – magyarázta Majko.

Szlovák Paradicsom – teszt-túra

Magyarország mellett a környező országokban is számos remek túracélpontot találhatunk. Ezek egyike a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park, amelynek szurdokjait vaslétrák, sziklatálcák és doronglétrák segítségével járhatjuk be. Negyvenötezer forint. Nagyjából ennyibe kerül fejenként egy szervezett, háromnapos buszos út a Budapestről 300 kilométerre levő Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkba, az ár az utazási és szállásköltség mellett a reggelit és a profi túravezetést is tartalmazza. A kirándulást természetesen saját magunk is megtervezhetjük, de ha már útnak indulunk, érdemes legalább egy hosszú hétvégét szánni a környék felfedezésére. Tikk Gabriella nemrég három napot töltött a szurdokjairól híres nemzeti parkban, az alábbiakban az ő szerkesztett beszámolóját tesszük közzé.

Fotók és videók a Tátrából – 2018. május 16-31.

A Sarafi-vízesés a Zsári-völgyben; A Csorbai-tó a lemenő nap utolsó sugarainak fényében; A gyönyörű Kis-Fátra; Tavaszodik a Tátrában; Malompataki-völgy; A Piecky-szurdok Pünkösd hétfőn; Vertikális panorámafotó a Roztoka-völgyből; A Zöld-tó az elmúlt hétvégén; Jól sikerült fotó a mai Sherpa 100 teherhordó versenyről; Zergék az Alacsony-Tátrában; Ezért a panorámáért érdemes az Alacsony-Tátrában túrázni; A Csorbai-tó vihar előtt; Kilátás a Placslivo csúcsáról nyugat felé; Ilyen viharnak nem szeretnék a részese lenni a Tátrában.

Amit látunk, azt a film nem adja vissza, ezt élőben látni kell; A Magas-Tátra 2018-as hivatalos reklámfilmje; A Tátra tegnap reggeltől estig, kicsit felgyorsítva; Liptói-határhegy és Zerge-hegy.

Május második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Kerüljük el a Lengyel-Öt-tó völgyében bóklászó medvét

A lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) arra figyelmezteti a turistákat, hogy az utóbbi napokban több alkalommal is láttak egy medvét a Lengyel-Öt-tó völgyében (Dolina Pięciu Stawów Polskich), aki egészen közel merészkedett a turistákhoz. A nemzeti park felhívja a turisták figyelmét, hogy semmilyen körülmények között ne próbálják meg etetni a medvét. Abban az esetben, ha medvével találkoznak, lassan és nyugodtan hagyják el a helyszínt. Bár hatalmas és erős állatokról van szó, ennek ellenére gyorsan és fürgén mozognak, ezért ne tegyünk hirtelen mozdulatokat, ne kínáljunk neki élelmiszert, semmivel ne keltsük fel az érdeklődését. A medve ok nélkül nem támad, ezért óvatosan kerüljük el a vele történő közvetlen találkozást.

Forrás és fotó: https://portaltatrzanski.pl

Összemérték erejüket a tátrai teherhordók

2018. május 26-án immár 18. alkalommal találkoztak a magashegyi teherhordók, hogy összemérjék erejüket a „Sherpa 100” elnevezésű versenyen. Ezt a versenyt minden évben a fiatalon elhunyt Juraj Petranksý teherhordó emlékre rendezik meg, akit munka közben lavina sodort el a Téry menedékházhoz vezető úton. Az idei verseny startjánál 56 sportember sorakozott fel, köztük 17 profi teherhordó. A férfiak hátára pontosan 100 kg. súlyú pakkok kerültek, a női versenyzők 25 kg-os súllyal indultak útnak. A verseny a szokásos útvonalon zajlott, a Tarajkáról (Hrebienok, 1284 m) a Zamkovszky menedékházig (Zamkovského chata, 1475 m) kellett felvinniük az előre elkészített csomagokat.

A verseny szervezője, Jana Kalinčiaková, a Zamkovszky menedékház vezetője elmondta, hogy a verseny változékony időjárási körülmények között zajlott. „Dél körül kisebb vihar vonult át a térségen, de a hivatásos teherhordókat ez általában nem zavarja. Tudják, hogy az árut fel kell vinni a menedékházba, egy vihar nem állítja meg őket. Minden fejben dől el” – mondta Kalinčiaková. Hozzátette, hogy az idei versenyre főleg a Magas-, az Alacsony-Tátrából, valamint a Fátrából érkeztek versenyzők, de voltak Csehországból érkezett indulók is.

Továbbra is zárva marad a Svinica és a Zawrat közötti turistaút

A két héttel ezelőtt a Niebieska-torony (Niebieska Turnie) csúcstömbjéből történt hatalmas sziklaomlás (sziklakitörés) következtében a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) biztonsági okokból azonnal lezárta a Svinicáról (Świnica) a Zawrat-hágóba (Zawrat) vezető piros jelzésű turistautat. A legfrissebb információk szerint ez a rendkívül népszerű turistaút valószínűleg hosszabb ideig nem lesz hozzáférhető!

Ahogy a nemzeti park illetékesei elmondták, a hatalmas méretű sziklaomláshoz minden bizonnyal hozzájárultak a megelőző napok jelentős esőzései és fagyos éjszakái, ennek következtében ugyanis a sziklák repedéseibe beszivárgott víz éjszaka megfagyott, és szétrepesztette a sziklát. A hideg éjszakák a meleg nappalokkal kombinálva előkészítették a terepet egy sziklakitörés megtörténtéhez.

A Sas úton túráztunk. Aktuális fotók a Sas útról

Úgy döntöttünk, hogy nekivágunk a Sas útnak (Orlą Perć), és megnézzük, milyenek a körülmények ma a Tátra legnehezebb turistaútján. A túrát hagyományosan Kuźnicéban (Kuźnice) kezdtük, és a nap első sugarai már a Gąsienica-szécsen (Hal Gąsienicowa) fogadtak minket. A Sas út a Zawrattól (Zawrat) a Kereszt-nyeregig (Przełęcz Krzyżne) lényegében már nyári körülmények uralkodnak. Nagyobb mennyiségű megkeményedett firnhó található még a Honoratka-szakadékban, de a sziklafal segítségével biztonságban át lehet jutni rajta. Egy másik nagyobb hófolt van még az Északi-Gránát-csúcs (Skrajny Granat) közelében, a létra tövénél, de ez is megkerülhető a sziklafal mellett. Téli körülmények uralkodnak azonban a Gąsienica-völgyből a Zawratra történő felmenetel során, itt ma még szükség van hágóvasra, a hágó megközelítése hágóvas nélkül rendkívül kockázatos. Az alábbi fotók ezen a túrán készültek.

Tátrai mítoszok és legendák – Legendás csúcsok

Miért nincs a Nagyszalóki-csúcsnak hegyes orma? Éltek a Tátrában valaha tündérek? Legendák és mítoszok nélkül a hegyek csak hegyek, a völgyek csak völgyek lennének. A hegyek egyedi varázsa és levegője mindig is inspirálta az embereket. Hallottunk már a sárkányok által okozott földrengésekről, a titokzatos üstökösről, amely kialakította a Tátra mai arculatát, vagy a kővé dermedt kapzsi molnárról. Megpróbáltuk összegyűjteni a legérdekesebb tátrai mítoszokat és legendákat.

A kővé dermedt molnár

Ha közelebbről megnézzük a Poduplaszki-völgyben (Bielovodská dolina) található Molnár (Mlynár) csúcsát, a csúcsán egy sziklába vájt szemet vehetünk észre. A legenda szerint ezt a nyílást egy malomkő ütötte, melyet egy sziklává változott fukar molnár tart a feje fölött, aki állítólag a hegyekben szabadult meg minden bűnétől. A mítosz szerint a malomkő a mai napig kopik, porlad, nyáron kövek, homok és kavics, télen pedig a hó jelképezi a malomból kikerülő lisztet.

Forrás: http://www.aketatrychceme.sk

Bialkai-szénégető – Halastó – Tengerszem

A Tátra legnagyobb tavához, a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető túra a Lysza Polana határátkelőhely közelében található Bialkai-szénégető (Palenica Białczanska, 984 m) nevű parkolóból indul. A kényelmesebbek akár a góralok által hajtott lovas fogatokkal is feljuthatnak a Hajfű-tisztásig, onnan azonban már minden kinek gyalog kell megtenni az út hátralévő részét. Bár viszonylag hosszú a felfelé vezető út, mivel szinte végig szilárd burkolatú úton vezet, és a távhoz képest nem tartalmaz jelentős szintkülönbséget, ez a túra a kisgyermekes családoknak éppúgy ajánlható, mint az idősebbeknek, valamint a fogyatékkal élőknek is. A gyalogtúra alsó szakaszának jelzés nélküli aszfaltozott úton vágunk neki, amely teljesen a Halastó partján álló menedékházig vezet. Túránk alsó részén az erdős Bialka-völgyben haladunk, majd kis idő múlva elérjük a jobbról, a Topor-irtásról (Toporowa Cyrhla) érkező piros jelzést, és innentől már ezen megyünk tovább. Hamarosan megérkezünk az útvonal egyik legfőbb látnivalójához, a Mickiewicz-vízesésekhez (Wodogrzmoty Mickiewicza, 1099 m), amely a Lengyel-Öt-tó lefolyását képező Roztoka-patakon (Potok Roztoka) egymás alatt kialakult három nagyobb, és több kisebb vízesés láncolata.