2018. március 28., szerda

Újabb barbárság: apartmanszálloda épül a Tündérlak helyén


A Magas-Tátra első emeletes épületét 1848-1850 között építtette Tátrafüred akkori bérlője, Rainer János György és felesége, Erzsébet asszony. Az épületet kezdetben egyszerűen csak Nagy-háznak hívták, később Tündérlak lett a neve, de Alpesi villa néven is emlegették, majd a csehszlovák időkben Bellevue névre keresztelték át. „Az épületben 17 vendégszobát alakítottak ki, ezek mind a déli oldalon helyezkedtek el. Az északi oldalon az épület teljes hosszában egy folyosó húzódik, amely hőszigetelő funkciót is betöltött. Az épület pillérekkel tagolt főhomlokzata enyhe késő-klasszicista stílusban épült, a pillérek között, a vakolat alatt pedig faszerkezet rejtőzik” – mondta Maroš Semančík művészettörténész. „1881-ben a fiaival, köztük a későbbi a trónörökössel, Ferenc Ferdinánddal együtt ebben az épületben tartózkodott I. Ferenc József császár testvére, Károly Lajos főherceg. Az épületben a szocializmus éveiben az Interhotel Tatry tulajdonában volt, legutóbb pedig különböző magánvállalkozások irodái voltak itt elhelyezve”.

Bár az épületről nem mondható el, hogy a Tátra legszebb épülete lenne, de mégis van egy különlegessége – ez volt az első emeletes épület a Magas-Tátrában. A korabeli feljegyzésekből megállapítható, hogy nincs más olyan épület a Tátrában, amely azzal büszkélkedhet, hogy az Habsburg főherceg és a későbbi trónörökös is megfordult volna benne. Ennek ellenére ez az épület ma veszélyben van. A hírek szerint már aláírták a szerzősét, mely szerint a tulajdonos szándéka szerint apartmanszállodát építenének fel épület helyén.
Amennyiben ez megtörténik, a Magas-Tátra ismét szegényebb lesz egy felbecsülhetetlen értékű épülettel. De viszont eggyel több apartmanszálloda lesz elkérhető. Mint mindig…




Forrás és fotó: https://plus7dni.pluska.sk

6 megjegyzés:

  1. Mi a probléma azzal, ha egy romhalmaz helyett lesz egy használható, a Tátra látogatóit kiszolgáló új létesítmény?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egy történelmi jelentőségű épületet felújítani kéne, nem ledózerolni és másat építeni helyette.

      Törlés
  2. Tudod szerintem két nagy probléma is van ezzel. Az egyik, hogy ismét a magyar történelem és turistaság egyik emlékét törlik el üzleti érdekből, hogy egy sokadik jellegtelen apartmant/szállodát építsenek a helyére. Én például ha arra járok, ezeket az épületeket is felkeresem és bőven megteszi egy átlagos 2 csillagos szállás is, mert nem azért megyek oda. A másik, hogy nyilván neked vajmi kevés ismereted lehet Rainer Jánosról, aki nélkül a tátrai turizmus évtizedekkel lenne lemaradva, vagy lehet, hogy a Tátra nagy része csak egy erdőgazdálkodási, legeltetési terület maradt volna a 20. század közepéig is. Sarkosítva ez az újabb "fejlesztés" olyan, mintha a belvárosban mondjuk Ybl épületeit tudatosan hagynák lepusztulni, hogy a helyére szállodát vagy plázát építhessenek. Ha a szlovák/csehszlovák állami szerveken múlt volna a Rainer kunyhó egy illegális mosdóként végezte volna, amit hagynak összedőlni. Szóval az a gond, hogy az épített örökséget menteni kellene, nem eltüntetni. Az olvasás pedig nem szégyen.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon meglepett a harmadik hozzászóló stílusa és általánosításai.
    Magamról talán annyit, én írtam az első bejegyzést, de nem ez a fontos. Az inkább, hogy 32 évvel ezelőtt egy egyetemi tátrai kirándulás után lettem a hegyek szerelmese, elsősorban a Tátráé. Azóta sziklát már nem mászok, de járom a hegyeket és Szlovákiában edzek kerékpárral is, terepen is és országúton is. Havonta többször, Budapestről. Ez azért fontos, mert alapból nem tudnék szlovákul, de most már megy egy kicsit. Emiatt a könyvtáram a hegyekről és a Tátráról sem magyar nyelvű, olvasgatok szlovákul is. Már oda járnak vissza a gyerekeim is, mind a hárman. Most elsős kislányom nem volt még négy éves, amikor 2000 m fölé túrázott velem és nem cipelni kellett.
    A gondom a kedves bejegyzővel az, hogy a múltban él és el sem tudja képzelni azt, hogy valaki másképpen mint ő, de jó szándékkal viszonyul a Tátrához.
    Mert számolatlanul sorolhatnám azokat a helyeket, ahol nem változik semmi, ugyanolyan rossz, mint 25-30 éve. És igen, vendéglátóipari helyekről is beszélek, mert számomra a Tátra nemcsak az, hogy 12 órás túrákat teszek. És emiatt szerintem kell a változás, hogy a természet szépségének megtartása ne az legyen, hogy minden marad ósdi, lepusztult és silány.
    És csak udvariasságból nem teszek semmilyen személyes megjegyzést sem...remélem, a hegyekben találkozunk.

    VálaszTörlés
  4. Nyilván mindenkinek mások és mások a szempontjai, de az építészeti örökség is része a Tátra szépségeinek. Számomra a Tátrához nagyon is hozzátartoznak a régi, patinás épületek, sokkal egyedibb hangulatúak, mint azok az újabb panziók és szállók, amikkel az utóbbi időben teleszórták a Tátrát. Kár lenne ezért az épületért is, még ha a tulajdonosnak egyszerűbb és/vagy jövedelmezőbb lenne is egy újabbat építenie, mint ezt felújítania. Ezt pl úgy is meg lehetne oldani, hogy a kulturális örökség részeként kezelnék az ilyen épületeket, esetleg támogatást adva a felújításukhoz (lehet, hogy ez megy is Szlovákiában, nem tudom).
    Az meg kár, hogy a kommentelők milyen gyorsan eljutnak az ad hominem megállapításokhoz. Miért nem lehet elfogadni, hogy ahogy régi és új épület is lehet érték, úgy a különböző vélemények is? És ebből a szempontból mindegy, hogy valaki először jár a Tátrában, vagy már 32 éve. Mondom ezt úgy, hogy idén lesz 40 éve, hogy először voltam a Tengerszem-csúcson.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha műemléki védettség alatt áll akkor a felújítása, újjáépítése szabályozott. De egyáltalán nem tűnik építészetileg értékes épületnek.

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...