A
Magas-Tátra első emeletes épületét 1848-1850 között építtette Tátrafüred akkori
bérlője, Rainer János György és felesége, Erzsébet asszony. Az épületet
kezdetben egyszerűen csak Nagy-háznak hívták, később Tündérlak lett a neve, de
Alpesi villa néven is emlegették, majd a csehszlovák időkben Bellevue névre
keresztelték át. „Az épületben 17 vendégszobát alakítottak ki, ezek mind a déli
oldalon helyezkedtek el. Az északi oldalon az épület teljes hosszában egy
folyosó húzódik, amely hőszigetelő funkciót is betöltött. Az épület pillérekkel
tagolt főhomlokzata enyhe késő-klasszicista stílusban épült, a pillérek között,
a vakolat alatt pedig faszerkezet rejtőzik” – mondta Maroš Semančík művészettörténész.
„1881-ben a fiaival, köztük a későbbi a trónörökössel, Ferenc Ferdinánddal
együtt ebben az épületben tartózkodott I. Ferenc József császár testvére,
Károly Lajos főherceg. Az épületben a szocializmus éveiben az Interhotel Tatry
tulajdonában volt, legutóbb pedig különböző magánvállalkozások irodái voltak
itt elhelyezve”.
Bár az
épületről nem mondható el, hogy a Tátra legszebb épülete lenne, de mégis van
egy különlegessége – ez volt az első emeletes épület a Magas-Tátrában. A korabeli
feljegyzésekből megállapítható, hogy nincs más olyan épület a Tátrában, amely
azzal büszkélkedhet, hogy az Habsburg főherceg és a későbbi trónörökös is
megfordult volna benne. Ennek ellenére ez az épület ma veszélyben van. A hírek
szerint már aláírták a szerzősét, mely szerint a tulajdonos szándéka szerint
apartmanszállodát építenének fel épület helyén.
Amennyiben
ez megtörténik, a Magas-Tátra ismét szegényebb lesz egy felbecsülhetetlen értékű
épülettel. De viszont eggyel több apartmanszálloda lesz elkérhető. Mint mindig…
Forrás
és fotó: https://plus7dni.pluska.sk
Mi a probléma azzal, ha egy romhalmaz helyett lesz egy használható, a Tátra látogatóit kiszolgáló új létesítmény?
VálaszTörlésEgy történelmi jelentőségű épületet felújítani kéne, nem ledózerolni és másat építeni helyette.
TörlésTudod szerintem két nagy probléma is van ezzel. Az egyik, hogy ismét a magyar történelem és turistaság egyik emlékét törlik el üzleti érdekből, hogy egy sokadik jellegtelen apartmant/szállodát építsenek a helyére. Én például ha arra járok, ezeket az épületeket is felkeresem és bőven megteszi egy átlagos 2 csillagos szállás is, mert nem azért megyek oda. A másik, hogy nyilván neked vajmi kevés ismereted lehet Rainer Jánosról, aki nélkül a tátrai turizmus évtizedekkel lenne lemaradva, vagy lehet, hogy a Tátra nagy része csak egy erdőgazdálkodási, legeltetési terület maradt volna a 20. század közepéig is. Sarkosítva ez az újabb "fejlesztés" olyan, mintha a belvárosban mondjuk Ybl épületeit tudatosan hagynák lepusztulni, hogy a helyére szállodát vagy plázát építhessenek. Ha a szlovák/csehszlovák állami szerveken múlt volna a Rainer kunyhó egy illegális mosdóként végezte volna, amit hagynak összedőlni. Szóval az a gond, hogy az épített örökséget menteni kellene, nem eltüntetni. Az olvasás pedig nem szégyen.
VálaszTörlésNagyon meglepett a harmadik hozzászóló stílusa és általánosításai.
VálaszTörlésMagamról talán annyit, én írtam az első bejegyzést, de nem ez a fontos. Az inkább, hogy 32 évvel ezelőtt egy egyetemi tátrai kirándulás után lettem a hegyek szerelmese, elsősorban a Tátráé. Azóta sziklát már nem mászok, de járom a hegyeket és Szlovákiában edzek kerékpárral is, terepen is és országúton is. Havonta többször, Budapestről. Ez azért fontos, mert alapból nem tudnék szlovákul, de most már megy egy kicsit. Emiatt a könyvtáram a hegyekről és a Tátráról sem magyar nyelvű, olvasgatok szlovákul is. Már oda járnak vissza a gyerekeim is, mind a hárman. Most elsős kislányom nem volt még négy éves, amikor 2000 m fölé túrázott velem és nem cipelni kellett.
A gondom a kedves bejegyzővel az, hogy a múltban él és el sem tudja képzelni azt, hogy valaki másképpen mint ő, de jó szándékkal viszonyul a Tátrához.
Mert számolatlanul sorolhatnám azokat a helyeket, ahol nem változik semmi, ugyanolyan rossz, mint 25-30 éve. És igen, vendéglátóipari helyekről is beszélek, mert számomra a Tátra nemcsak az, hogy 12 órás túrákat teszek. És emiatt szerintem kell a változás, hogy a természet szépségének megtartása ne az legyen, hogy minden marad ósdi, lepusztult és silány.
És csak udvariasságból nem teszek semmilyen személyes megjegyzést sem...remélem, a hegyekben találkozunk.
Nyilván mindenkinek mások és mások a szempontjai, de az építészeti örökség is része a Tátra szépségeinek. Számomra a Tátrához nagyon is hozzátartoznak a régi, patinás épületek, sokkal egyedibb hangulatúak, mint azok az újabb panziók és szállók, amikkel az utóbbi időben teleszórták a Tátrát. Kár lenne ezért az épületért is, még ha a tulajdonosnak egyszerűbb és/vagy jövedelmezőbb lenne is egy újabbat építenie, mint ezt felújítania. Ezt pl úgy is meg lehetne oldani, hogy a kulturális örökség részeként kezelnék az ilyen épületeket, esetleg támogatást adva a felújításukhoz (lehet, hogy ez megy is Szlovákiában, nem tudom).
VálaszTörlésAz meg kár, hogy a kommentelők milyen gyorsan eljutnak az ad hominem megállapításokhoz. Miért nem lehet elfogadni, hogy ahogy régi és új épület is lehet érték, úgy a különböző vélemények is? És ebből a szempontból mindegy, hogy valaki először jár a Tátrában, vagy már 32 éve. Mondom ezt úgy, hogy idén lesz 40 éve, hogy először voltam a Tengerszem-csúcson.
Ha műemléki védettség alatt áll akkor a felújítása, újjáépítése szabályozott. De egyáltalán nem tűnik építészetileg értékes épületnek.
Törlés