2018. augusztus 15., szerda

Peter Petras: „Meg kellett győzni a feleségemet…”


Amikor Peter Petras (71 éves) 20 ével ezelőtt újra megnyitotta a Rainer kunyhót (Rainerova chata), nem is sejtette, hogy már a következő nap fekete nap lesz a Tátra történelmében, hiszen 1998. július 14-ről 15-re virradó éjjel leégett a Hosszú-tavi menedékház. A lelkesedést és örömöt nagy katasztrófa követte, ahogy Petras mondta, az egyik szeme örült, a másik sírt.
1863-ban Rainer János György egy hangulatos kis menedékkunyhót épített a Reiner-réten (Starolesnianska poľana), nem messze a Tarajkától (Hrebienok), amely halála után gyorsan hanyatlásnak indult. Később még felújították, de a turisták nem nagyon kedvelték egészen addig, amíg a késmárki Peter Petras nem vette szárnyai alá. „Mint teherhordó, a szomszédos Zerge-szállóban dolgoztam, akkor még nem tudtam, hogy a mellett álló kis kőépület volt a Tátra első menedékháza. A kunyhóban akkoriban nagy rendetlenség és rengeteg szemét volt. Egyre erősödött bennem a gondolat, hogy meg kell mentenem a kunyhót” – mondta Petras.

2018. augusztus 13., hétfő

A legjobb túrák gyerekkel a Tátra szlovák oldalán


Sok családban vannak kisgyermekek, akiknek szeretnénk megmutatni a Tátra szépségeit, de nem vagyunk benne biztosak, hogy teljesíthető-e számukra a tervezett túra. Emiatt sokan inkább el is vetik a tátrai nyaralás ötletét. Kellő körültekintéssel azonban sem a gyermekeknek, sem a felnőtteknek nem kell lemondani a Tátra nyújtotta élvezetekről.  Számos túraútvonal és turistaösvény létezik ugyanis, amelyek a legkisebbek számáéra is alkalmasak az első tátrai élmények megszerzésére. Íme néhány túraútvonal, amely a gyermekek számára is megfelelő lehet, leginkább 3 éves kortól.

2018. augusztus 11., szombat

Fotók és videók a Tátrából – 2018. július 16-31.


A Vörös-tavi-völgy; A Zöld-tó, ahonnan kevesen látják; Amikor füstölög a teherhordó rakománya; Villámárvizek a Tátrában; A sok esős fotó után végre valami biztató: a Halastó ma reggel; A Gerlachfalvi-csúcs a múlt héten; A Menguszfalvi-völgy a Sátán csúcsáról; Szombaton szép idő volt a Tátrában, ahogy ezt a Giewont felé vezető úton készített fotó is bizonyítja; Szombati kilátás a Gerlachfalvi-csúcsról; Lorenz-hágó, a Tátra egyik legszebb hágótúrája; Út a Nagyszalóki-csúcsra; Egy kis humor a hegyekből; Körös körül a Poprádi-tó körül; Egy esős nap utáni csendélet valahol Zakopanéban, miután mindenki és minden rommá ázott; Kedvcsináló fotó a Chocholowi-völgyből; Szép fotó a Liptói-Tátra szépségeiről. A Lomnici-csúcs madártávlatból; A Téry menedékháztól a Jordán-úton át a Lomnici-csúcsra. Július második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2018. augusztus 10., péntek

145 éve alakult meg a Magyarországi Kárpátegyesület


145 évvel ezelőtt, 1873. augusztus 10-én Ótátrafüreden megalakult a Magyarországi Kárpátegyesület, az ország első, a világ hetedik turista klubja. Az egyesület a Tátra, és általában a Kárpátok feltárására, megismertetésére, az abban az időben fejlődésnek indult idegenforgalom elősegítésére alakult, nem utolsósorban a Szepesség természeti kincseinek kiaknázása céljából. A Kassa-Oderbergi vasút 1871-ben történt megnyitásával az ország távolabbi részén élők számára is elérhető közelségbe került a természet iránti sze­retetükről elhíresült szepesiek által már századokkal azelőtt megismert hegység. A Kárpátegyesület rövid időn belül országos jelentőségű szervezetté vált, mely alakuló felhívásában a következő célt tűzte maga elé:
„Íme természeti kincseknek és ritkaságoknak mily bő anyagi halmaza, a mely nemcsak a szaktudósuknak geológiai, mineralógiai, botanikai és zoológiai tekintetben tanulmányozásra készen áll, hanem a mulatságot és szórakozást keresőnek s vadászat és halászat kedvelőinek élvszomját is teljesen kielégítheti. Hogy azonban ezek a természeti kincsek és szépségek könnyebben kiaknázhatók legyenek szükség, hogy a gátul szolgáló természeti akadályok lehetőleg elháríttassanak, utak s ösvények, menházak, irányzójelek építése s felállítása s alkalmas vezetők felfogadása által kényelmesebben és biztosabban megközelíthetővé tétessenek.”

2018. augusztus 8., szerda

225 évvel ezelőtti első megmászások a Tátrában


A Fehér-tavi-csúcs (Jahňací štít, 2229 m) a Magas-Tátra főgerincé­nek szép kilátá­sáról híres, leg­keletibb csúcsa, amelyről a kilátás a legszebbek közé tartozik az egész Tátrában. A csúcs egyike a Magas-Tátra tu­risták által is megmászható csúcsainak, amelyről a Magas-Tátra keleti részének valamennyi fontosabb csúcsa látható. A csúcsra ve­zető, a Felső turistaútból a Késmárki-Zöld-tónál (Zelené pleso, 1545 m) elágazó sárga jelzésű turistaút a Vörös-tavi-völ­gyben (Červená dolina) halad. A völgy zárlatá­ban, a Vörös-tavat (Červené pleso, 1811 m) és a Kék-tavat (Belasé pleso, 1865 m) magunk mögött hagyva, egy vaslánc­okkal biztosított szakasz leküz­dése után érjük el a Karó-tavi-átjárót (Kolový priechod, 2118 m), amelyen átkelve a gerinc ny. ol­dalán könnyű, ámde meglehe­tősen hullámzó út ve­zet a csúcsra.
A csúcsról látható többek között a Késmárki-Zöld-tó (Zelené pleso, 1545 m), a Késmárki-Fekete-tó (Čierne pleso, 1579 m), a Sárga-tó (Žlté pleso, 1935 m), a Nagy-Fehér-tó (Veľké Biele pleso, 1612 m), a Zsázsa-tavacskák (Žeruchové plieska, 1763, 1845 m) és a Háromszög-tó (Trojrohé pleso, 1620 m), valamint a Karó-tó (Kolové pleso, 1565 m) a Karó-tavi-völgyben (Kolová dolina). A csúcs első megmászója 1793. au­gusztus 9-én Robert Townson volt egy Grosser Hans nevű zergeva­dász társaságá­ban.

2018. augusztus 6., hétfő

Egy ismert hegymászó és egy hegyivezető a Tátra újabb áldozatai


Augusztus 4-én a délutáni órákban lengyel turisták értesítették a Hegyi Mentőszolgálatot (HZS) arról, hogy a Hincó-tavi-toronyra (Hincová veža) vezető gerincen lezuhant egy hegymászó. A balesetet szenvedett hegymászó több sziklalépcsőn keresztül összességében több mint 100 métert zuhant, a zuhanás egy sziklás teknőben ért véget. A hegyimentők helikopterrel érkeztek a helyszínre, a zuhanás következtében azonban a lengyel hegymászó olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztett, földi maradványait a hegyimentők az ótátrafüredi hullaházba szállították. Mint kiderült, a baleset áldozata Wojciech Czarny lengyel hegymászó, aki májusban megdöntötte a Nyugati-Tátra főgerincén vezető túra gyorsasági rekordját, a 44 km hosszú, 5400 méter szintkülönbségű utat 9 óra 59 perc alatt maga mögött hagyva.

Jelzett utakon kívüli túrázás a Tátra szlovák oldalán

A Tátra déli oldalán a jelzett turistautakon kívül történő mozgást szabályozó rendelkezések kicsit eltérnek a lengyel oldalon érvényes, egy korábbi bejegyzésben közzétett előírásoktól. Az alábbiakban megpróbáljuk összegezni, hogy a Tátra szlovák oldalán hogyan, milyen feltételek megléte esetén lehet elhagyni a jelzett turistautakat. Először is a Tátra szlovák oldalán használható útvonalak három csoportját: vannak jelzett turistautak, vannak jelzés nélküli, csak hegyivezető kíséretében járható útvonalak, és vannak hegymászó útvonalak.
Az első csoportba tartozó útvonalakra lényegében ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a Tátra lengyel oldalán, vagyis a jelzett turistautakon – a magashegyi útvonalakat érintő, a téli időszakra (november 1. – június 14. között) érvényes lezárásokat figyelembe véve – bárki túrázhat.

2018. augusztus 4., szombat

Látkép ivócsarnokkal és promenáddal


Valamikor a 70-es évek végén történt a Tátrában. Az üdülőhely parkjában, amely egykor jobb napokat, kertészt azonban már rég nem látott, délutánonként megjelent egy idős pár. Leültek egy padra, fogták egymás kezét, és néztek a régi, fából készült zenepavilon felé, amely kopott volt, a lépcsője korhadt, és környékét benőtte a gaz.
De az ő képzeletükben napernyős hölgyek és sétapálcás urak élvezték a fürdőzenekar délutáni hangversenyét, és egy régi keringő melódiája szállt a virágokkal szegélyezett, ápolt sétányok felett. Aztán – minthogy a csoda nem történt meg és nem tért vissza a múlt – a két öreg felállt, és szótlanul eltipegett. Ez a kép jutott mindig eszembe osztrák fürdőhelyeken járva, ahol megőrződött és működik mindaz, aminek maradványait itt, az egykori Monarchia keleti felén az utóbbi években megpróbáljuk életre kelteni, ha még lehet.
Nagymamám mesélte, hogy gyerekkorában (XIX-XX. század fordulója) ők sosem nyaraltak külföldön, mert dédapám nem volt hajlandó a jó magyar pénzt külföldön pazarolni. E dicséretes patriotizmus értékéből egy keveset levon, ha ránézünk az akkori térképekre: Pöstyéntől Szovátáig, Bártfától Tusnádig, Stubnyafürdőtől Palicson át Crkvenicáig elég csinos választék volt olyan fürdőhelyekből, ahová útlevél és pénzváltás nélkül is el lehetett jutni.

2018. augusztus 3., péntek

Vízesések a Lengyel-Tátrában


A nagyobb vízeséseken lezúduló víz mennydörgése már messziről hallható. Az elszabaduló vízcseppek nyáron ködszerűen úsznak a gyors sodrású patakokon képződő vízesések felett. A vízesés egyike a turistákra váró legszebb magashegyi látványosságoknak. A Tátrában is sokkal több vízesés található, mint azt gondolnánk, ezek nagy része azonban kis méretét tekintve név nélkül marad. Több olyan van, amely nem érhető el jelzett turistaúton. Azokat viszont, amelyek a turistautak közelében találhatók, a nagy magasságból lezúduló víz jellegzetes hangja miatt már messziről felismerhetők, és mindenkire mély benyomást tesznek. A rohanó víz ereje és hangja emlékeztet minket a természet erejére, és a lehető legjobban illusztrálja annak frissítő erejét.
A Lengyel-Tátra legismertebb vízesései a Siklawa-vízesés (Wielka Siklawa), valamint a Roztoka-patakon található Mickiewicz-vízesések (Wodogrzmoty Mickiewicza). A Siklawa-vízesés Lengyelország legnagyobb vízesése. Bár a vízesés gyönyörű látvány, nem szabad megfeledkezni róla, hogy emellett veszélyes hely is. A zuhatag jobb oldalán van egy hosszú, jégkorszaki eredetű sima sziklatábla, az úgynevezett „Danielki”, amelyen jegesedés esetén nagyon könnyen meg lehet csúszni. A sziklatábla neve egy szerencsétlenségre emlékeztet, 1924-ben ugyanis itt csúszott ki és vesztette életét Jan Gąsienica Daniel tátrai vezető.

2018. augusztus 1., szerda

Közzétették a tavaszi zergeszámlálás eredményeit


Többévnyi folyamatos állománybővülés után idén csökkent a Tátrában élő zergék száma, a legutóbbi felmérésen a hegység szimbólumának számító kérődzőkből az elmúlt évi 1042 zergéhez képest idén nyár elején már csak 989 zergét számoltak össze. A Tátrában évente rendszerint kétszer tartanak zergeszámlálást: az állatokat a hegység teljes területén – vagyis annak szlovák és lengyel részén is – megszámolják. A szlovák és a lengyel Tátrai Nemzeti Park munkatársai által közösen, önkéntesek segítségével végzett legutóbbi állományfelmérésből kiderült, hogy az ott élő zergék száma az egy évvel korábbi és a tavaly őszi adatokhoz mérten is csökkent, az előbbihez képest mintegy félszáz, az utóbbihoz viszonyítva 274 példánnyal. Az összeszámolt 989 zergéből 94 volt idei gida. A friss adatok ismét igazolták, hogy az állomány nagyobb hányada a hegység szlovák oldalán él, ott 691 zergét számoltak össze, míg a lengyel oldalon 298-at.

2018. július 30., hétfő

Cseh hegymászó tragikus balesete a Magas-Tátrában


Július 30-án, hétfőn délelőtt egy cseh hegymászó vesztette életét a Magas-Tátrában, miután éppen a fejét találta el egy lezuhanó kő. A tragikus baleset a Zöld-tavi-völgy (Dolina Zeleného plesa) felett található Réz-pad-katlanban (Medená kotlina), a Réz-pad-toronyok (Ušatá veža) alatt történt, ahol a lehulló szikla közvetlenül a hegymászó fejét találta el. Ahogy Zuzana Hopjaková, a Légi Menőszolgálat (VZZS) szóvivője elmondta, a szerencsétlenül járt férfi életét a fején lévő sisak sem tudta megmenteni, a fejét ért ütés következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a hegyimentők gyors megérkezése ellenére a helyszínen életét vesztette.
Forrás és fotó: https://spis.korzar.sme.sk

15 ezer €-t fizetett a mentésért, mert nem volt biztosítása


2014. június 29-én a szlovák és a lengyel hegyimentők is kerestek egy lengyel fiatalembert, aki Katowicéből érkezett a Tátrába, és a lezuhant a Tengerszem-csúcsról (Rysy) a csúcs szlovák oldalán. Mivel nem volt utasbiztosítása, ezért a 15 ezer € mentési költséget saját zsebből kellett kifizetnie. A fiatal férfi június 29-én a Halastótól (Mosrkie Oko) ment fel a Tengerszem-csúcsra, a csúcs közelében azonban a sűrű ködben elveszítette a tájékozódási képességét, és néhány méter magasságból lezuhant a csúcs szlovák oldalán. A zuhanás során számos sérülést szenvedett, emiatt egyedül nem tudta tovább folytatni az utat. Sikerült értesíteni a lengyel Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR), akik értesítették az esetről a szlovák Hegyi Mentőszolgálat (HZS). Mivel a bajba jutott turista nem tudta pontosan megmondani, hogy hol érte baleset, ezért a hegyimentők több csoportban indultak a Tengerszem-csúcs irányába. Az éjszakai órákban a Hunfalvy-völgyi menedékház gondnokának sikerült kommunikálni a bajba jutott turistával, így be tudták azonosítani, hogy a fiatalember a csúcs északkeleti falában, a Rejtett-völgy irányába zuhant le.

2018. július 28., szombat

A Gyűrűk Ura tájait megszégyenítő hegység a szomszédban


Nemrég egy barlangász poszttal elindítottuk európai barangolásainkról és felfedezéseinkről szóló sorozatunkat. Ebben a második írásban még mindig a hegyekből jelentkezünk és egy csodaszép túraútvonalat mutatunk meg. Nem vagyunk még csúcsformában, épp csak felálltunk az irodai székből, szóval nem kell megijedni, elsősorban nem az edzett túrázókhoz szólunk.
Szlovákia észak-nyugati részén a Kis-Fátra hegyeinek lábánál fekszik Terchová település (magyarul: Terhely) és a Vrátna folyó völgye. Innen a völgyből indul egy felvonó, ami azt jelenti, hogy minden fáradtság nélkül néhány perc alatt több száz méterrel feljebb kerülhetünk, egészen pontosan 1520 m magasra és elindulhatunk a néhány órás hegygerinctúrán vagy tele tömhetjük a hasunkat az itteni étteremben és irány vissza a lanovkával a völgybe.

2018. július 27., péntek

Túraútvonalak a Fekete-Gąsienica-völgyben


Kuźnice – Boczań-hegy – Gąsienica-szécs
Kuźnicéból (Kuźnice) a Gąsienica-szécsre (Hala Gąsienicowa) két útvonalon juthatunk el, közülük az egyik a kék jelzésen a Boczań-hegy (Boczań) oldalában vezet. A Boczań-hegy erdős hegyoldalán a Skupień-lejtő (Skupnów Upłaz) felé vezető, az alsó részén kövekkel kirakott turistaút egy kilátópontjáról a fák között szép panoráma nyílik a Kalata-rétre (Polana Kalatówki) és a fölötte emelkedő Giewontra (Giewont). Feljebb a gerincen hosszan emelkedő, alaposan erodálódott törmelékes úton megérkezünk a Király-púpi-nyeregbe (Przełęczy między Kopami), ahonnan már csak fél óra, és megérkezünk a Gąsienica-tisztás szélén található Murowaniec menedékházba (Schronisko Murowaniec, 1500 m).

2018. július 25., szerda

Rendkívüli csúcsmászás a Gerlachfalvi-csúcson


Angelika Chrapkiewicz-Gądek, aki spinális izomatrófiában szenved, 2018. július közepén barátai segítségével feljutott a Tátra és a Kárpátok legmagasabb csúcsára, a Geralchfalvi-csúcsra (Gerlachovský štít, 2655 m). „A betegség egyre előrehaladottabb állapotban van, de nem adom fel, további terveim vannak, melyeket meg szeretnék valósítani” – jelentette ki Angelika a csúcsmászást követően. A 37 éves lengyel nő, aki 3 éves korától szenved a gerincagyi atrófiának is nevezett betegségben, igyekszik pozitívan gondolkodni, és további kihívásokat keresni. Nem a Gerlach volt az első csúcsmászása, egy évvel ezelőtt a Barát (Mnich) két éve pedig Lengyelország legmagasabb csúcsa, a Tengerszem-csúcs (Rysy, 2499 m) tetejére jutott fel, emellett pedig 2001-től pedig a Mozgássérült Búvárok Nemzetközi Szövetségének (Handicapped SCUBA) vizsgázott búvára.
Angelika Zakopanéban született és nevelkedett, jelenleg azonban Krakkóban él, de mint mondta, a víz és a búvárkodás mellett a hegyek még mindig a szenvedélye. Tinédzserként a barátai vitték először a hegyekbe a saját hátukon cipelve. 10 évvel ezelőtt egy alapítvány támogatásával feljutott a Kilimandzsáróra, és ez megváltoztatta az életét. Rájött, hogy mások segítségével képes feljutni a hegycsúcsokra, és a férje segítségével elkezdte szervezni a tátrai túrákat.

2018. július 23., hétfő

Normalizálódik a helyzet, de volt, aki nem vette komolyan a figyelmeztetéseket…


Az elmúlt heti villámárvizeket követően a Magas- és a Lengyel-Tátrában lassan normalizálódik a helyzet. Ma, július 23-án ismét megnyitották a Poduplaszki-völgyet (Bielovodská dolina), a Kis-Tarpataki-völgy (Malá Studená dolina) pedig a Tar-patak hídjának gyors újjáépítése után már tegnap reggeltől elérhetővé vált. Ugyancsak elérhető a Nagy-Tarpataki-völgy (Veľká Studená dolina), és az aszfaltozott úton a Szilézia ház (Sliezsky dom) is. A Tátra déli oldalán ma már csak a Jávor-völgy (Javorová dolina) és a Hátsó-Rézaknák völgye (Žadné Meďodoly), valamint a Tátraerdőfalváról (Tatranská Lesná) a Tar-pataki-vízesésekhez (Studenovodské vodopády) vezető sárga jelzésű turistaút van lezárva.

A Lengyel-Tátrában a zakopaneinfo.hu hírei szerint jelenleg a következő utak vannak még lezárva:
- A Mickiewicz-vízesésektől (Wodogrzmoty Mickiewicza) a Lengyel-Öt-tó völgyébe (Dolina Pięciu Stawu Polskich) vezető zöld jelzés (itt egy hidat is elmosott a víz).
- A Brzeziny parkolóból a Murowaniec menedékházhoz vezető fekete jelzés.
- A Ruszin-tisztásról (Rusinowa Polana) a Wołoszyn-tisztásra (Polana pod Wołoszynem) vezető fekete jelzés.
- A Halastóhoz (Morskie Oko) vezető aszfaltozott útból jobbra elágazó, a Kutyatej-rétre (Psia Trawka) vezető piros jelzés.

Éld meg a Tátrát – új telefonos alkalmazás a Tátráról


A közelmúltban új telefonos alkalmazás vált elérhetővé a Magas-Tátráról, Zaži Tatry (Éld meg a Tátrát) néven. A fejlesztők ígérete szerint ez egy olyan alkalmazás, melyet az okostelefonunkra vagy táblagépünkre letöltve nem tévedhetünk el a Magas-Tátrában. Az alkalmazás segítségével 3D-s térképeket nézhetjük meg a tervezett túraútvonalakat, tájékozódhatunk a felvonók működéséről, megkereshetjük és beazonosíthatjuk a csúcsokat, völgyeket, tavakat és menedékházakat.
Az alkalmazás segítségével olyan módon ismerhetjük meg a Tátrát, ahogy korábban még sosem.
3D Mapa
Madártávlatból, a madarak szemszögéből, ráadásul internet kapcsolat nélkül azonosíthatunk be 180 csúcsot, 70 tavat, 16 vízesést, 21 menedékházat és hegyi szálló, mindezeket 67 völgyben.
Chodníky s navigáciou (Navigáció a turistautakon)
Az alkalmazás segítségével kiválaszthatjuk a számunkra leginkább megfelelőt a 205 túraútvonal közül, melyek teljes hossza 407 km. Az alkalmazás azonnal megmutatja a felhasználó pontos helyét, és az adott hely tengerszint feletti magasságát.
Fotografie a články (Fotók és cikkek)
Megismerkedhetünk a Tátra történelmével, legendáival, valamint a jelenlegi életével, az érdekes információknak köszönhetően valamennyi túra megismételhetetlen élményt jelent majd.

2018. július 21., szombat

Szólít a vadon


Ha az ember javíthatatlanul idealista, és olyan írók könyveit forgatja legszívesebben, mint Thoreau, Jack London, Krakauer, Reinhold Messner, Diemberger, vagy Heinrich Harrer, akkor könnyen megértheti, hogy mi az ami miatt mindig visszajövök a hegyekbe. Kár lenne tagadni, hogy a hegyek utáni sóvárgásom nem múlik az évek múltán sem. Olyan kapocs ez köztem, és az anyatermészet között, ami felülírhatatlan, hiába is ágálnék ellene. A Magas-Tátra pedig kiváló helyszíne lehet egy romantikus léleknek, akitől nem állnak messze a fennkölt és hangzatos gondolatok. Honnan jön ez a románc, nem tudom, de nagymamám Lengyelországban született, így máris közelebb kerültünk e messzi hegyekhez. Talán még régebbi e kötődés, de úgy gondolom valamennyien a természet gyermekei vagyunk, és nem tűnt még el mindannyiunkból a benne élni vágyás. A tudatos fotózás újkeletű dolog nálam, de jó lenne visszaadni azt a csodát, amit ott fent lát az ember. Kétségtelen, hogy bőven van még mit tanulnom, de ha már úgyis kivágyódik a lélek, miért ne lehetne összekötni a hegymászást a fényképezéssel?

2018. július 20., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2018. július 1-15.


Panoráma a Nagy-Morgásról; A varázslatos Fenyves-tavi-völgy; Kilátás az Öt-tavi-katlanra; A Vörös-torony-hágó és a Kis-Nyereg-hágó; Mint a tükörben; Kilátás a Krivánról; Tátrai klasszikusok; A Lengyel-Öt-tó völgyéből a Liptói-határhegyre; Nem mindennapi szivárvány a Rohácsokból; A Tátrában nem nagyon láthatunk tőlük kedvesebb lakókat; Gyönyörű fotók a Kysel-szurdokból; Néhány napja mormoták, most zergék. Sokan miattuk is szeretjük a Tátrát. A Kis-Tarpataki-völgy és a Téry menedékház; Ostatni Górale – Trailer; Zergeszámlálás a Tátrában; Egész estés néznivaló a Sas útról. Július első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2018. július 19., csütörtök

Figyelem! – A heves esőzés miatt útlezárások a Tátrában! - Frissítve!


A szlovák Hegyi Mentőszolgálat (HZS) 2018. július 19-én reggel az alábbi figyelmeztetést adta ki: A Hegyi Mentőszolgálat és a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészet (Štátne lesy TANAP-u) figyelmezteti a Tátrába induló turistákat, hogy a heves esőzések következtében elmosott hidak miatt több turistautat is le kellett zárni. További értesítésig lezárták a Poduplaszki-völgyet (Bielovodská dolina) és a Jávor-völgyet (Javorová dolina), valamint a Felső turistaút (Magisztrále) egy szakaszát. A Poduplaszki-völgy a Lengyel-nyereg (Poľský hrebeň) alatti elágazástól Lysá Polanáig teljes egészében le van zárva. Hasonló a helyzet a Jávor-völgyben, a HZS honlapján folyamatosan frissítik a lezárással kapcsolatos információkat.
A heves esőzés miatt megduzzadt patak ugyancsak elmosta a Tar-patak (Studenovodský potok) hídját a Rainer-kunyhó (Rainerová chata) közelében, a Tarajkáról (Hrebienok) a Kis-Tarpataki-völgy (Malá Studená dolina) felé vezető a Felső turistaúton. Ennek következtében a Felső turistaút a Tarajka és a Kő-pataki-tó között jelenleg nem járható. Ugyancsak lezárták a Rainer-kunyhó feletti elágazástól a Nagy-Tarpataki-völgybe (Veľká Studená dolina) vezető kék jelzésű turistautat, valamint a Tar-pataki-vízesésektől (Vodopády Studeného potoka) Tátralomnicra vezető kék jelzést. A fentieken kívül több híd is megsérült a Csendes- (Tichá dolina) és a Kapor-völgyben (Kôprová dolina) is.
A hegyimentők és a nemzeti park arra kéri a turistákat, hogy tartsák tiszteletben ezeket a figyelmeztetéseket, és ne induljanak a fenti völgyekbe, ahol jelentős kármentesítési munkákra van szükség. A heves esőzések következtében a Tátra más pontjain is eltűnhetnek a patakokon átívelő hidak, víz alá kerülhetnek a turistautak, azért arra kérik a turistákat, hogy kerüljék a felesleges kockázatot, ne próbáljanak meg átkelni az erős sodrású hegyi patakokon, saját életük és testi épségül megőrzése érdekében inkább forduljanak vissza, amennyiben ilyen helyzettel találkoznak.

2018. július 18., szerda

Egy juhászkutya két turistát is megharapott a Kalata-réten

Az első, akkor még ártalmatlan eseményre június 30-án került sor, amikor az esti órákban a Ferfiś nevű tátrai juhászkutya (Owczarek podhalański) megharapta egy turista fenekét, aki letért a Kalata-réten (Polana Kalatówki) jelzett turistaútról, és megközelítette a juhokat. Az eset este 20 óra 15 perckor történt, a turista nem szenvedett semmilyen sérülést, és nem is hibáztatta a kutyát. Július 2-án este 9 óra után ugyanaz a juhászkutya megharapta egy 35 éves lengyel férfi combját. „Azonnal beszéltünk a pásztorral, aki készségesen bemutatta a kutya oltási könyvét. Véleményünk szerint a turista feleslegesen közelítette meg azt a területet, ahol a juhok legeltek. A férfit, akinek a szakadt nadrágja és testén két harapásnyom jelezte a nem kívánt találkozást, kórházba szállították. A megharapott férfi barátságosan rendezte az ügyet a pásztorral, aki nagyon sajnálja az esetet, és a megharapott férfi sem hibáztatta sem a pásztort, sem a kutyát. Bát az eb be volt oltva, gazdája azóta már elvitte a turisták által sűrűn látogatott Kalata-rétről” – mondta Edward Wlazło, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) parkőrségének vezetője.

2018. július 17., kedd

Ismét járható a Zöld-tótól a Nagy-Morgásra vezető turistaút


Július 14-től ismét megnyitották a turisták előtt a június elején történt jelentős esőzés által elmosott piros jelzésű Felső turistaútnak (Magistrála) a Zöld-tótól (Zelené pleso) a Kő-pataki-tóhoz (Skalnaté pleso) vezető szakaszát. A Tátrai Nemzeti Park (Štátne lesy TANAPu) külső vállalkozók segítségével állította helyre az elmosott turistautat, amely a júniusi esőzések következtében olyan jelentősen károsodott, hogy a látogatók biztonsága miatt szükségesnek látták az út lezárását. A helyreállítás a TANAP sajtóközleménye szerint a kedvezőtlen időjárási körülmények, valamint nem utolsósorban a felelőtlen turisták miatt (sic!) húzódott ilyen sokáig, akik nem vették figyelembe a turistaút használatát tiltó táblát, ezzel is akadályozva a helyreállítási munkálatokat.
A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék következtében a turistaútra csúszott kőtörmelék eltávolítása mellett – amely több helyen is elmosta a nyomvonalat – a turisták biztonságának növelése érdekében új láncokat is elhelyeztek az útvonalon.
Forrás és fotók: http://www.lesytanap.sk

2018. július 16., hétfő

Hermelinek a Tátrában


A kisméretű, nem túlságosan feltűnő hermelineket (Mustela erminea) legtöbben nem kötik a Tátrához, ennek ellenére mégis talán a hermelin a legelterjedtebb ragadozó emlős ezekben a hegyekben. A hermelin, (más néven hölgymenyét) a menyétfélék családjába (Mustelidae) tartozó faj, amely Lengyelországban szigorú védelem alatt áll. A Tátrában az erdősávtól kezdve a magashegyi részekig minden növényzeti övben megtalálható, bár a sűrű erdőket nem kedveli.  A hermelin teljes hossza – a farkát nem számítva – max. 33 cm lehet (ez alapvetően élőhelyétől függ), a hímek legfeljebb 116, a nőstények max. 80 gramm súlyúak. Földbe ásott járatokban, lyukakban, kőrakások alatt él. A párzási időszak február-márciusra esik, a nőstény a párzást követő 70 nap elteltével 2-18 csupasz hermelinkölyköt hoz a világra, akik életük első tíz napjában vakok, és két hónapig anyjuk gondozza őket.

2018. július 14., szombat

A Magas-Tátra rejtett emlékei


A magyar turistaság és hegymászás bölcsőjét a Kárpátok legmagasabb vonulatánál, és egyben a világ legkisebb magashegységében találjuk. Bár lassan 100 éve annak, hogy a trianoni döntés elcsatolta hazánk legszebb és legnagyobb hegyeit, ennek ellenére a Magas-Tátra, még ha csöndben is, de őrzi a magyar turistaság emlékeit.
Egy tátrai kirándulás alkalmával az avatatlan szemeknek fel sem tűnnek a hegységben és a településeken található magyar történelmi emlékek. A lenyűgöző tájban gyönyörködve, mit sem sejtve sétálunk el egy kunyhó vagy egy lerobbant emlékhely mellett, melyek mind hazánk turistaságának hagyatékai. Ezek a történelmi emlékek a szlovák identitáskeresés miatt már régóta nem, vagy csak nagyon óvatosan hirdetik magyar vonatkozásukat. Mi ezúttal a terepet bejárva és utánaolvasva fedeztük fel a Tátra egyik varázslatos völgyét, illetve elfeledett és csendes történelmét.

2018. július 13., péntek

Túraútvonalak a Lengyel-Öt-tó völgyében


Bialkai-szénégető – Lengyel-Öt-tó völgye
A Lengyel-Tátra egyik legszebb völgyének, a Lengyel-Öt-tó völgyének a leggyorsabb megközelítési módja a Bialkai-szénégető (Palenica Białczańska) parkolóból a völgybe vezető turistaút. Az útvonal a Bialkai-szénégető parkolójából indul, és egy darabig a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető, aszfaltozott úton haladó piros jelzésű turistaúton vezet. Az aszfaltutat a Mickiewicz-vízesések (Wodogrzmotach Mickiewicza) után jobbra elágazó zöld jelzésen hagyjuk el. Innen az eleinte erdőben, majd felső részén a törpefenyő övezetben vezető turistaút nehézségek nélkül emelkedik egyre feljebb a festői Roztoka-völgyben (Dolina Roztoki). A völgy felső részén elmegyünk a Lengyel-Tátra legnagyobb vízesése, a Siklawa mellett, majd néhány perc múlva megérkezünk a Nagy-tó (Wielki Staw) partjára.
Menetidő: a piros, majd zöld jelzésen 2 óra 50 perc.
Távolság:
Szintkülönbség: 685 m.
Nehézség: 2 csillag

2018. július 11., szerda

A Tátra szlovák oldalán sincs hiány őrültekből…


Néhány nappal ezelőtt a Magas-Tátra turistaúton is elérhető legmagasabb csúcsán feltűnt egy emléktábla, amely egy cég alkalmazottainak nevét tartalmazta, ezzel megemlékezve arról, hogy június 21-én megmászták a Tengerszem-csúcsot (Rysy, 2499 m). Ez azonban nem volt elég nekik, a tábla fölé egy vasúti féktámaszt is a sziklához erősítettek. Ebből egyértelművé vált, hogy a táblát egy vasúttársaság munkatársai helyezték el, és valószínűleg nem számoltak a következményekkel. Az állam természetvédelmi szervezetek képviselőit, és a turistatársadalmat is felháborította az eset, a hivatalos szervek hangsúlyozzák, hogy egy nemzeti parkban nem teheti senki azt, amit akar.
„Ez egy hegycsúcs, ahol ha mindenki azt tehetné, amit akar, már egy talpalatnyi helyünk sem lenne” – mondta az eset kapcsán Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (Správa TANAPu) igazgatója, majd hozzátette, hogy a Tengerszem-csúcs a Kriván mellett a Tátra legnépszerűbb csúcsai közé tartozik. „A szlovákok nagyon találékonyak, koszorúkat visznek a hegyekbe, kőembereket építenek azokon a helyeken, ahol a múltban tragédia történt, de egy vasúti fékező és ez a tábla eddig a csúcs” – tette hozzá az igazgató azzal, hogy az ügyet jelentették a Környezetvédelmi Felügyelőségnek, és értesítették a további illetékes szerveket is.

2018. július 9., hétfő

A természet ereje ismét meglepte a szakembereket: már nem zöld a Csorbai-tó vize


A Magas-Tátra egyik legszebb és legnépszerűbb tavának, a Csorbai-tónak (Štrbské pleso) a vize évek óta zöld színű volt, elsősorban az algák és a cianobaktériumok miatt. A tó felszíne éveken át komornak látszott, amely szomorú érzéssel töltötte el a turistákat, napjainkban azonban ismét kristálytiszta a tó vize, melyen csónakázva akár a több méter mélyen úszkáló halakat és az élővilág más képviselőit is tisztán láthatjuk.
A tó sötét vize sokáig nem is emlékeztette az erre járókat a kristálytiszta tátrai tavakra. Az évek során számtalan elmélet született arra vonatkozóan, hogy mitől zöldült be a tó vize, aztán kiderült, hogy a víz elszíneződését alapvetően a szokatlanul magas hőmérséklet okozta, melynek következtében a víz túlhevült, és a benne élő növények erőteljes növekedésnek indultak.

2018. július 7., szombat

Fotós a Tátrában


26 évvel ezelőtt kezembe vettem egy Zenit fényképezőgépet egy 125 mm-es Zeiss optikával, és elindultam megörökíteni a természetet. Fotóztam már sok mindent, extrém helyeken és körülmények között is, de a Tátra valahogy kimaradt. Egy hegymászó ismerősöm ajánlotta, hogy érdemes lenne megnéznem. Érdekelt, de a gyakorlatban nem egyszerű a nehéz felszereléssel mozogni egy magashegységben. Az ilyen fotózás rengeteg kompromisszummal és veszéllyel jár. A nagy súly miatt jelentősen kisebb távolságokat lehet megtenni, és az egyensúlyozás is nehezebb. A fotózáshoz ideális időjárás (nekünk a rossz idő a jó) és időpontok tovább nehezítik a „túrát”.

2018. július 6., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2018. június 16-30.


A Késmárki-Fehér víz szépsége és ereje teljében; A Felkai-völgy felső részén nagy az esélye, hogy mormotával találkozzunk; Undulatus asperatus; Friss fotó a Sas útról; A Poduplaszki-Fagyott-tó; A Karám-rét a Poduplaszki-völgyben; Az ilyen völgyekért lehet szeretni a Tátra lengyel oldalát; A Kis-Hincó-tó; Tea és szarlotka – tegnap, a Lengyel-Öt-tónál; Töprengés; A Hincó-tavi-katlan; Ideális hely és ideális körülmények az aktív pihenéshez; Gyönyörű panoráma a Kereszt-nyeregből; Turbánliliom a Bélai-Tátrában. A Lengyel-Öt-tó völgyében; Négy évszak; A Magas-Tátra hivatalos nyári kampányfilmje. Június második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2018. július 4., szerda

Kyseľ-szurdok – a feltárástól a tűzvészen át a ferratáig


Immár több mint 40 év telt el a Kyseľ-szurdokban keletkezett tűzvész, majd a szurdok ezt követő lezárása óta. A négy évtized során számos nosztalgikus hangulatú írás jelent meg a turisták számára nem hozzáférhető szurdokról, amely a tűzvészt megelőzően a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park legnépszerűbb szurdokai közé tartozott. 2016-ban aztán elérkezett a nap, amikor nem hagyományos módon, hanem via ferrata útvonalnak kialakítva ismét megnyitották a turisták előtt a szurdokot. Ezúttal a szurdoknak a XX. század elején történt feltárásával, valamint az 1976-ban bekövetkezett tűzvész részleteivel ismerkedhetünk meg.
A Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) 1898-ban ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját. Az egyesületben igen aktív tevékenységet folytatott az Iglói (ma Spišská Nová Ves) osztály, akik ebben az időszakban tűzte maga elé célul a Káposztafalvi-mészkőhegység és a Glac-fennsík közötti területen fekvő szurdokvölgyek feltárását. Az osztály fiatalja elsőként a Kis-Sólyom-völgyet (Malý Sokol) vették célba, ahová a szurdok természeti szépségein túl az ott megtalálni vélt havasi gyopár is csábította őket. A Glac-fennsík erdésze tette be a bogarat fülükbe, aki mutatott nekik néhány gyopárt a Kálvária szikláin. Bár a Kis-Sólyom-völgy volt a havasi gyopár megtalálásának elsődleges célpontja, végül mégis a Nagy-Sólyom-völgy (Veľký Sokol) lett az elsőként feltárt szurdok.

2018. július 2., hétfő

Szent Elmo tüze a Tátrában


A Szent Elmo tüze néven ismert meteorológiai jelenség során a statikus feltöltődés okozta miniatűr villámokat figyelhetünk meg különböző felületeken, különösen magas, hosszú, hegyes végű tárgyak (árbócok, villámhárítók csúcsán, repülőgép szárnyvégein). Tulajdonképpen egy zivataros időben fellépő koronakisülésről van szó, melyet fütyülő, sziszegő hanghatás kísér. Ez az akuszto-optikai jelenség nappali fényben többnyire láthatatlan, sötét felhőkkel a háttérben, hajnalban, alkonyatkor és éjszaka azonban lángcsóva formában jelenik meg. A kellően misztikus és látványos jelenséget már régóta ismerik, nevét azoktól a tengerészektől kapta, akik a viharos időben Antióchiai Szent Erazmuszhoz (olaszul Elmo) fohászkodtak, és nem is féltek ezektől az ártalmatlan kisülésektől, mivel úgy hitték, hogy meghallgatásra talált az imájuk.

2018. június 30., szombat

Harmincéves a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park


2018. június 21-én nemzetközi konferencia keretében emlékeztek a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park létrehozásának harmincadik évfordulójára. Sólymos László szlovák környezetvédelmi miniszter köszönetet mondott apark munkatársainak, és ismertette azokat a lépéseket, melyeket a tárca a természetvédelem területén tervez. „Harminc éve hoztrák létre a Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkot. Az évek során Szlovákiában sok minden megváltozott. Valami gyorsan változott, valami fokozatosan, és valami csak az utóbbi pár évben változik. A természetvédelem az a terület, ahol van mit behoznunk“ – jelentette ki a konferencián a miniszter. A szaktárca vezetője köszönetet mondott a nemzeti park dolgozóinak munkájukért. Megjegyezte, hogy épp a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park a jó példa arra, hogyan válhat a természetvédelem az egész térség fejlődésének egyik pillérévé. „Rendkívül büszke vagyok, hogy a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park márkajel mára elfogadottá vált az egész régióban“ – jegyezte meg Tomáš Dražil, a nemzeti park igazgatója. Elmondása szerint a helyi gazdaság jelentős forrása az idegenforgalom, amely közvetlenül függ a nemzeti park természetes környezetének minőségétől. A Szlovák Paradicsom rengeteg lehetőséget kínál túrázásra, kerékpározásra, lovaglásra, síelésre, sziklamászásra és jégmászásra.

2018. június 29., péntek

Az elfeledett Lorenz-hágó (Bystré sedlo)


Kevés olyan magashegyi túracélpont van a Magas-Tátrában, amely annyira kiesik a turisták látóköréből, mint a Lorenz-hágó (2314 m). Talán azért, mert ez egy olyan útvonal, ahol nincs menedékház, melyben az egész napos túra során megpihenhetünk és felfrissülhetünk. Vagy pedig azért, mert ez az útvonal nem vezet fel egyetlen csúcsra sem. Ezen a túrán általában kevés turistával találkozunk, de minél kevesebben vagyunk, annál inkább élvezhetjük az érintetlen tátrai természettel való találkozást.
Malompataki-völgy (Mlynická dolina)
Hajnalban kellemes vonatozással kezdjük a napot a Zsolna – Kassa (Žilina – Košice) között közlekedő gyorsvasút Csorbai (Śtrba) állomásáról a Csorbai-tóhoz (Śtrbské pleso) közlekedő fogaskerekűn. Az állomástól kissé jobbra indulunk az úton, majd a tavat megkerülve a síugrósáncoknak is helyt adó sportkomplexum felé vesszük az irányt. Itt kezdődik a sárga jelzésű turistaút, melyet a nap folyamán végig követnünk kell. Ezen az egyirányú körtúrán megyünk végig a Malompataki-völgyön, majd annak végén a Lorenz-hágón át jutunk el a Furkota-völgybe, útvonalunktól függően akár egészen annak szájáig. Hét órás túránk első része egy viszonylag forgalmas útvonalon vezet a Fátyol-vízesésig (Vodopád Skok). Idáig kétirányú az útvonal, és a turistaútnak ez a része egész évben járható, innen tovább azonban a téli zárlat miatt csak június 15-től október 31-ig túrázhatunk. A Malompatak vize hatalmas gránit táblákon 25 méter magasságból zuhan alá, kialakítva ezzel a Tátra egyik legnagyobb vízesését, a Fátyol-vízesést, melyet láncok segítségével hagyunk magunk mögött. A vízesés fölött szemünk elé tűnik a Felső-Fátyol-tó (Pleso nad Skokom), melynek víztükrében a nyár folyamán gyönyörű virágok, köztük a sárga színben pompázó pettyes tárnicsok látványában gyönyörködhetünk.

2018. június 27., szerda

Mérgező növények a Tátrában


A tátrai növények, virágok „érinthetetlensége” nem csak a természetvédelmi szempontokon túl amiatt is fontos, mert jelentős részük mérgező hatású. A természetes gyógymódok hívei és a házi-patikák kedvelői nem tévednek akkor, amikor felsorolják a gyógynövényként is hasznosítható növények gyógyhatását, fontos tudni azonban, hogy a tapasztalatlan, a témában kevéssé jártas laikusok számára egyes növények gyógyhatása és az általuk okozott veszélyek közötti határ igen vékony, esetenként alig észlelhető. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a terápiás dózis alig tér el a mérgező dózistól.
A magashegyi virágos növényeket áttekintve rendkívül erős mérgező hatásának köszönhetően a vezető hely a közismert nevén egyszerűen csak gyilkosnak nevezett erőteljes sisakvirágot (Aconitum firmum) illeti, melyet a „Mérgek királynőjeként” is emlegetnek. Elnevezése állítólag Arisztotelésztől származik, az I. században élt Dioszkoridész görög katonaorvos pedig azt állította, hogy „…a növény olyan mérgező, hogy megöli a skorpiókat.”

2018. június 25., hétfő

Ismét közvetlen autóbuszjárat Zakopane és Poprád között


A nyári turistaszezon kezdetével együtt ismét közvetlen, menetrend szerinti autóbuszjárat indult Zakopane és Poprád (illetve napi egy alkalommal Poprád AquaCity) között, amely attól függetlenül jelentősen megkönnyíti a Tátra látnivalóinak megközelítését, hogy a hegység melyik oldalán van a szállásunk. Az autóbusz menetrendbe állításával elsősorban azokra gondoltak, akik nem saját gépjárművel, hanem tömegközlekedéssel érkeznek a Tátrába, és azzal szeretnének eljutni a hegység túlsó oldalára.
A menetrend szerint közlekedő autóbuszok június 15. és október 14. között közlekednek, a Zakopanéból induló járatok az új buszpályaudvarról (Nowy Dworzec, az állomás mellett), a 11-es kocsiállásról indulnak. A járat Cyrhla, Murzasichle, Poronin, Bukowina Tatrzańska településeken keresztül érkezik meg Lysa Polanára (Poprád felé csak a lengyel oldalon áll meg!), majd Javorina, Zár (az autóbusz megáll a Lombkorona tanösvényhez vezető turistaút elágazása közelében is), Barlangliget (a Bélai cseppkőbarlang közelében), Késmárki itató, Fehér-víz parkoló, Matlárháza, Tátralomnic, Ótátrafüred útvonalon érkezik meg Poprádra.

2018. június 23., szombat

Serpák a Magas-Tátrában - a teher gyógyítja a testet és a lelket


Hosszú évek óta járom a Magas-Tátra turistaútjait, de mindig elcsodálkozom, amikor egy serpa jön velem szemben, hatalmas terhet cipelve a hátán. Csodálattal vegyes tisztelettel húzódom félre és adok neki utat, hogy a megkezdett tempójában folytathassa az útját. A Magas-Tátrában négy turistaház van, amelynek az ellátását hegyi teherhordók, a serpák biztosítják, ezek a Hunfalvy-völgyi (a Rysy alatti) menedékház 2250 méteren, a Téry menedékház 2015 méteren, a Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata) 1960 méteren és a Zamkovszky menedékház 1475 méteren. A többi menedékház alacsonyabban található és azok áruval történő ellátását gépjárművekkel, quadokkal oldják meg. Az említett négy turistaház működéséhez viszont minden szükséges anyagot a serpák visznek fel: fűtőanyagot, sört, élelmiszert, ásványvizet, gázpalackokat, mosogatószert, ágyneműt, wc-papírt, stb...

2018. június 22., péntek

Öngyilkos zuhanás a Sas úton


2018. június 22-én délelőtt a Sas úton (Orla Perć) túrázó turisták hátrahagyott felszerelést találták, majd miután a felszerelés tulajdonosa nem került elő, értesítették a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR). Mivel a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a mentőhelikopter nem tudott felszállni, így 9 fős földi mentőcsapat indult a helyszínre, amely hamarosan elérte annak a 40 év körüli férfinak a holttestét, aki a Zamarła-torony (Zamarła Turnia) közelében, a Puszta-völgyecske (Dolinka Pusta) irányában zuhant le a gerincről. A TOPR ügyeletese arról tájékoztatta a sajtót, hogy a baleset valószínűleg mára virradó éjszaka történt. A hegyimentők hozzáláttak a földi szállítás előkészületeihez, időközben azonban oly mértékben javultak az időjárási körülmények, hogy fel tudott szállni a mentőhelikopter, és végül annak legénysége a zakopanei kórházba szállította, majd átadta a rendőrségnek a férfi földi maradványait.

Fotók és videók a Tátrából – 2018. június 1-15.


A Tátra talán legszebb, és biztosan a legnagyobb tava egy fotón; A Tengerszem-vízesés; Hát ezért...; Előtérben a Kolbenheyer-völgyecske, háttérben a Fenyves-tavi-völgy gyönyörű tavaival; Nem éppen szokványos esküvői fotózási előkészületek...; Egy holland fotómodell, egy profi lengyel fotós, és egy lengyel hegyivezető - ez lett belőle...; Szép körtúra Kuznicéból Kuznicéba; Teljesen friss fotó erről a gyönyörű hegységről...; Kilátás az Ornak gerincére vezető turistaútról; A Nagy-Hincó-tó és a Kapor-csúcs az Olga-csúcsról; Így néz ki a tátrai őserdő; Kilátás a Racskó-völgyből a Liptói-Tátrában; Ehhez a fotóhoz talán nem szükséges kommentár...; TatraTea receptek, ínyenceknek. Április végén a Liptói-határhegyre; Múlt hét végi túra a Kereszt-nyeregbe, 2018. június 8, Kościelisko-völgy – Medve a közelben...; Best of Zakopane; Gerinctúra a Liptói-Tátra főgerincén.

2018. június 20., szerda

20 éve égett le a Hosszú-tavi menedékház


Amint arra bizonyára sokan emlékeznek, 1998. június 14-ről 15-re virradó éjszaka folyamán leégett a Nagy-Tarpataki-völgyben található Hosszú-tavi menedékház, a Magas-Tátra egyik legrégebben álló menedékháza. Az egész évben nyitva tartó, 1960 méter tengerszint feletti magasságban álló épület története a XX. század elejére nyúlik vissza. A Magyar Királyi Erdészet már 1907-ben felépített a menedékház helyén egy vadászházat, melyet apró változtatások után három évvel később a turisták rendelkezésére bocsátottak. A kőből és fából épült menedékház az emlékezetes tűzvész előtti formáját 1984-86-ban nyerte el, mai szlovák neve (Zbojnícka chata, szó szerinti fordításban Rabló menedékház) a völgyben a korábbi századokban folytatott orvvadászatra emlékeztet.

2018. június 18., hétfő

Ismét napirenden a belépő a Magas-Tátrában


A Magas-Tátrában esetlegesen fizetendő belépővel kapcsolatban a szlovákok többsége úgy van, mint akinek a haját húzzák. Az igazság azonban az, hogy az erdészek a külföldi példák nyomán komolyan foglalkoznak ezzel a témával. A legkomolyabb inspiráció Lengyelországból érkezik, hol már 25 éve belépőt kell fizetni a nemzeti parkba. Egyre többször kerül szóba az az elképzelés, hogy a Tátra déli oldalán is bevezessék ezt a gyakorlatot. „A Lengyel-Tátrába jelenleg 5 złoty a belépő, ez kb. 1 euronak felel meg. A gyerekek ennek a felét fizetik. Ez a bevétel lehetővé teszi számunkra olyan projektek megvalósítását, amelyekre máskülönben nem lenne lehetőségünk”c – mondta Szymon Ziobrowski, a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) igazgatója.
A Tátra lengyel oldalán a nemzeti park belépőt a völgyek bejáratánál lehet megváltani. „Évente 3 millió turista látogat a nemzeti parkba, ez egy hatalmas szám. Természetesen ilyen mennyiségű embertömeg hatalmas terhet jelent a környezetnek, melyet a belépődíjakból származó pénzzel tudunk valamelyest helyreállítani” – mondta Ondrzej Maluch természetvédő.

2018. június 16., szombat

Hét furcsa ötlet, amely soha nem valósult meg a Tátrában


Az emberek időről-időre a Tátrában is különféle meglepő ötletekkel álltak elő, ezek azonban nem mindig valósultak meg. Gondoljunk csak bele, hogy nézne ki a Tátra, ha az alábbi ötletek megvalósultak volna…
1. Egykor azt tervezték, hogy a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető aszfaltozott utat meghosszabbítják egészen a Chałubiński-kapuig (Wrota Chałubińskiego).
2. A Gąsienica-Fekete-tóban (Czarny Stawi Gąsienicowa) található kis sziklaszigeten akarták felépíteni Juliusz Słowacki lengyel romantikus költő mauzóleumát.
3. 1922-ben lértehoztak egy projektet, amelynek célja a Gerlachfalvi-csúcsra vezető drótkötélpálya megvalósítása lett volna.

2018. június 15., péntek

Vége a téli zárlatnak, megkezdődött a nyári szezon


Június 14-én befejeződött a téli zárlat, június 15-től ismét túrázhatunk a Tátra magasabban fekvő jelzett turistaútjain. A turisták számára ismét megközelíthetővé válnak a völgyek felsőbb részei, a hágókon át vezető turistautak és a magashegyi csúcsok. „A Magas- és a Liptói-Tátrában 1800 méter tengerszint feletti magasság felett, elsősorban az északi lejtőkön és az árnyékos területeken azonban még számítani lehet hófoltokra, a régi hó maradványaira. Ezeknek a szakaszoknak a keresztezéséhez maximális figyelemre van szükség” – hívja fel a turisták figyelmét honlapján a Hegyi Mentőszolgálat (HZS). Emlékeztetnek arra is, hogy a kora reggeli és a késő délutáni órákban, amikor a hőmérséklet lecsökken, ezek e területek könnyen lejegesedhetnek.

2018. június 13., szerda

Lezárták a Zöld-tótól a Nagy-Morgásra vezető turistautat


A június 9-én a Magas-Tátrára zúdult hatalmas esőzés elmosta a Zöld-tótól a Nagy-Morgásra vezető piros jelzésű turistaút egy részét, ezért a Zöld-tótól (Zelené pleso) a Kő-pataki-tóhoz (Skalnaté plseo) vezető turistautat 2018. június 12-től további értesítésig lezárták. Martina Petránová, a Tátrai Nemzeti Park (Štátne lesy TANAPu) illetékese szerint ennek fő oka a látogatók biztonsága, mivel a hétvégi esőzések következtében a turistaút egy része súlyosan megrongálódott.
A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék következtében kőtörmelék csúszott a turistaútra, amely több helyen is elmosta a nyomvonalat, az ezeken történő átkelés viszont veszélyt jelent a turisták biztonságára.

2018. június 11., hétfő

Újabb halálos kicsúszás a Tengerszem-csúcsra vezető turistaúton


2018. június 11-én, hétfőn újabb halálos baleset történt a lengyel oldalon a Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető jelzett turistaúton. Egy 21 éves, valószínűleg amerikai állampolgárságú turista a csúcsról visszafelé letért a jelzett turistaútról, és a Tengerszem-csúp (Bula pod Rysami) közelében kitett, meredek terepre tévedt. Ezen a nehéz terepen a nedves sziklákon valószínűleg megbotlott, és a mélybe zuhant, melynek következtében a helyszínen életét vesztette.
Miközben a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) hegyimentői éppen elérték a lezuhant turista holttestét, újabb, a Tengerszem-csúcs közelében történt balesethez riasztották őket, szerencsére azonban ő zuhanás következtében csak vállsérülést szenvedett.
Május hónapban csak a Tengerszem-csúcsra vezető turistaúton kilenc baleset történt, ezek közül kettő volt halálos kimenetelű, és ezen kívül megtalálták egy több hónapja eltűnt cseh turista holttestét is, és további öt turista szenvedett sérüléseket.

A vadon élő állatok ragadozónak nézik a drónokat


A napjainkban mind többek számára megfizethetővé váló drónok a turisták körében is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, a Tátrai Nemzeti Parkban (TANAP) azonban tilos a használatuk. A TANAP igazgatója, Pavol Majko szerint ennek a tiltásnak számos oka van. „A drónokat a legtöbben csendesnek és ártalmatlannak tartják. Ezzel szemben azonban mind a hazai, mind pedig a külföldi tanulmányok ennek ellenkezőjét erősítik meg. A nemzeti park megfelelő környezetet biztosít számos törvényileg védett ritka állatfajnak, mint pl. a tátrai zerge, a tátrai mormota, a szirti sas, a vándorsólyom, a nagyragadozók és sok más állatfaj. A tanulmányok viszont megerősítették ezeknek a repülő eszközöknek a vadon élő állatok népességére és viselkedésére gyakorolt negatív hatását” – magyarázta Majko.

2018. június 9., szombat

Szlovák Paradicsom – teszt-túra


Magyarország mellett a környező országokban is számos remek túracélpontot találhatunk. Ezek egyike a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park, amelynek szurdokjait vaslétrák, sziklatálcák és doronglétrák segítségével járhatjuk be. Negyvenötezer forint. Nagyjából ennyibe kerül fejenként egy szervezett, háromnapos buszos út a Budapestről 300 kilométerre levő Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkba, az ár az utazási és szállásköltség mellett a reggelit és a profi túravezetést is tartalmazza. A kirándulást természetesen saját magunk is megtervezhetjük, de ha már útnak indulunk, érdemes legalább egy hosszú hétvégét szánni a környék felfedezésére. Tikk Gabriella nemrég három napot töltött a szurdokjairól híres nemzeti parkban, az alábbiakban az ő szerkesztett beszámolóját tesszük közzé.

2018. június 8., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2018. május 16-31.


A Sarafi-vízesés a Zsári-völgyben; A Csorbai-tó a lemenő nap utolsó sugarainak fényében; A gyönyörű Kis-Fátra; Tavaszodik a Tátrában; Malompataki-völgy; A Piecky-szurdok Pünkösd hétfőn; Vertikális panorámafotó a Roztoka-völgyből; A Zöld-tó az elmúlt hétvégén; Jól sikerült fotó a mai Sherpa 100 teherhordó versenyről; Zergék az Alacsony-Tátrában; Ezért a panorámáért érdemes az Alacsony-Tátrában túrázni; A Csorbai-tó vihar előtt; Kilátás a Placslivo csúcsáról nyugat felé; Ilyen viharnak nem szeretnék a részese lenni a Tátrában.
Amit látunk, azt a film nem adja vissza, ezt élőben látni kell; A Magas-Tátra 2018-as hivatalos reklámfilmje; A Tátra tegnap reggeltől estig, kicsit felgyorsítva; Liptói-határhegy és Zerge-hegy.
Május második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...