2018. január 15., hétfő

Sárkánycsontok, kincskeresők, szanatóriumok – a Tátra kultúrtörténete

A Magas-Tátra egyet jelent a Budapestről viszonylag rövid időn, fél napon belül elérhető alpesi üdülőhellyel, kirándulási, hegymászási lehetőséggel, a bámulatos ormokkal, a tiszta levegővel. A hegység lábánál az 1820-as évekre ütötte fel fejét a turizmus, nem sokkal később itt épültek a Monarchia pompásabbnál pompásabb szállodái. Kiállításunkból kiderül, miként alakult a masszívum és az emberek közös históriája az utóbbi pár évszázadban.
A zergevadászoktól a késmárki rektorokig
A Tátra első meghódítói a magashegyi pásztorok és zergevadászok voltak, azonban forrás híján pontosan nem datálható, hogy először mikor járt ember a csúcsokon. Az első név szerint ismert túrázó Lászky Jeromos késmárki várkapitány és felesége, Beáta volt, akik a Zöld-tó völgyét látogatták meg kíséretükkel a 16. század első felében. Egyes források szerint csak Beáta volt a felfedező, amiért férje haragját és büntetését vonta magára.
Nem sokkal később a késmárki líceum tanárai és diákjai voltak azok, akik szó szerint és képletesen is kitaposták a későbbi turisták előtt az utat. Frölich Dávid, az iskola rektora volt az első, aki dokumentálta háromnapos túráját a Késmárki-csúcsra, a 17. század közepe táján. Frölich geográfus, csillagász, a „császári és királyi matematikus” cím viselője és a korát megelőző tudós volt. A hegy meghódítására Petrarca ösztönözte, aki maga is megvilágosodás-élményként írta le a Mont Ventoux-ra tett útját.

2018. január 13., szombat

Télen is a Magas-Tátrában

Sokan télen jórészt wellness élményekért keresik fel a Magas-Tátrát, amely a medencékből nézve havas hegyoldalaival remek hátteret nyújt, ám megfelelő körülmények között bizony igazán fantasztikus téli túralehetőségek is rejtőzhetnek az alacsonyabb vonulatokban. Természetesen nincs szó hegymászásról, a téli időszakban jobb elkerülni a veszélyesen kitett vagy csúszós részeket. 
November végi utazásunk alkalmával kicsit kétségek között, de azért reménykedve érkeztünk Ótátrafüredre, hiszen nem lehetett tudni előre, hogy milyen lehetőségek lesznek a téli túrázásra. Időközben abban már biztosak lehettünk, hogy ideális időjárási viszonyok várnak azon a négy napon, amit a Magas-Tátrában töltünk.
Budapestről, Kassai átszállással néhány óra vonatozás után érkeztünk meg Poprádra, majd egy könnyű ebédet követően máris úton voltunk első túránk kiinduló pontja felé, a Csorba-tóhoz. A Csorba-tó és környéke sok turista kedvence, főleg festői környezete és könnyű megközelíthetősége miatt.

2018. január 12., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2017. december 16-31.

A Sokolica a Pieninekben, háttérben a Tátra; A Murowaniec menedékház éjszaka; Tél a Halastavi-völgyben; Megfelelő felkészültséggel és felszereléssel ilyen helyekre is eljuthatunk a Tátrában; A Zerge-hegy, csodás téli időben; Talán a legszebb tátrai panoráma; Az év legrövidebb napja a Gáspár-csúcson; Hová vezet a vándor útja?; A fenyőfa legszebb dísze a frissen hullott hó; A szél munkájának „eredménye” a Gyömbéren; Hétvégi ház a Tátrában; A Betlejemka éjszakai fényei; Egy interkontinentális ballisztikus rakéta kipufogógázai által keletkezett felhő a Gasienica-völgy felett; Gyönyörű halo-jelenség a Wyspowy-Beszkidekben; Angyalok érkeznek a Tátrába; Az egyik legszebb kilátás a Magas-Tátrára, a Tamásfalvi-kilátóból. Az év legszebb napja a Tátrában 2017-ben; A Tátra téli szépségei. 2017 utolsó két hetében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2018. január 10., szerda

Magashegyi menedékházak felejthetetlen kilátással

Akinek kellő tapasztalata van a lefagyott, adott esetben jeges terepen történő túrázásban, és rendelkezik megfelelő téli felszereléssel, mint pl. a hágóvas (vagy csúszásgátló) és túrabot, az a síelőkhöz hasonlóan télen is élvezheti a Tátra szépségeit. Ezúttal két magashegyi menedékházat, a Hosszú-tavi menedékházat és a Téry menedékházat látogatjuk meg.
Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata)
A Hosszú-tavi menedékház a Nagy-Tarpataki-völgy (Veľká Studená dolina) felső részén, az ún. Tar-pataki-hát (Zbojnícky chrbát) mögött található. Mai szlovák nevét (magyarul rabló) a múltban errefelé sűrűn előforduló vadorzóknak köszönheti, akik az egész völgyet bejárták. A házat a Magyar Királyi Erdőfelügyelőség vadászkunyhóként építette 1907-ben, az eredeti épületet napjainkig több alkalommal átépítették. Az emlékezetes, 1999-es tűzvész után a házat lebontották, majd eredeti formájában teljesen újjáépítették.
Az 1960 méter tengerszint feletti magasságban található menedékházban jelenleg 16 személynek tudnak szállást biztosítani, minden bizonnyal felejthetetlen élményt nyújtó napkeltével vagy a napnyugtával. Maga a völgy hét km hosszú, és ez a völgy a Tátra tavakban leggazdagabb völgye, összesen 26 kisebb-nagyobb vízfelület található itt.

2018. január 8., hétfő

Zergebalesetek a jeges hegyoldalakon

A múlt évi karácsonyi ünnepek idején tapasztalt időjárás, a lejegesedett lejtők sajnos nem csak emberi életeket követeltek a Magas-Tátrában, az ilyen körülmények a zergék életét is alaposan megnehezítik. December 25-én és 26-án négy fiatal élete ért értelmetlen véget a Magas-Tátra turistaútjain. Ezekkel az emberi tragédiákkal egy időben azonban a szakemberek több tátrai zerge elpusztult maradványait találták meg a tátrai völgyekben.
A lejegesedett, havas hegyoldalak, a naponta többször a völgyek magashegyi részei fölött repülő mentőhelikopter zaja, valamint a téli zárlat hatálya alá tartozó turistautakon közlekedő fegyelmezetlen turisták összesen 11 zerge pusztulását idézték elő a karácsonyi ünnepek alatt. A genetikai változékonyság fenntartása szempontjából a mára már viszonylag stabil tátrai zergeállomány minden egyes tagjának nagy jelentősége van.
A Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (Správa TANAPu) felhívja a tátrai természetbe kirándulók figyelmét, hogy tartsák tiszteletben a természetvédelmi irányelveket, kirándulásuk során viselkedjenek felelősségteljesen, és mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a Tátrában élő állatokkal együtt mindenki, aki a Tátrába kirándul, biztonságosan visszatérhessen a családjához.

Forrás és fotó: http://spravatanap.sk

2018. január 6., szombat

Lélekmelegítés a mínuszokban

A múlt héten a csodás Mátrai télben tettem egy kört, most hétvégén pedig menyasszonyommal a Tátra lábához utaztunk, hogy egy nyugodt, csendes hétvégén töltődjünk fel egy kis karácsonyi szellemmel. Ótátrafüredet (Stary Smokovec) vettük célba, vagyis pontosítok, mert a szállás Tarajkán (Hrebienok) volt, ahová már külön lanovkával kell felmenni. Ez egy medvelátott hely. De kezdjük az elején….
Februárban jártunk már Tarajkán és mivel már a túraútvonalak nagy része zárva van, olyan helyet kerestünk, ahol elég tág a lezáratlan rész. Nem terveztünk erős túrát, inkább pihenni mentünk (amúgy is nagyon rövidek a nappalok) sétálni a hóban, betérni menedékházakba, meg minden ehhez kapcsolódó hangulatos tevékenység…

2018. január 4., csütörtök

Nem szokványos baleset a Halastóhoz vezető úton

A „Kampány a lovak dolgoztatása és elpusztítása ellen” (Kampania przeciwko transportowi i ubojowi koni) elnevezésű lengyel facebook csoport szemtanúkat keres! Aki látta az alábbi balesetet, jelentkezzen a mok@viva.org.pl e-mail címen.
Egy szemtanú elmondta, hogy a fotón látható esemény 2017. december 26-án az ünnep második napján történt. A lovaskocsi hajtója nem hogy nem tájékoztatta a Tátrai Nemzeti Parkot (TPN) arról, hogy menet közben összerogyott egy ló, de miután a ló ismét felállt, visszafogta a kocsi elé, és a turistákkal teli lovaskocsi tovább folytatta útját.
A TPN egyik alkalmazottjával folytatott telefonbeszélgetésből kiderül, hogy a nemzeti park sajnálatos módon semmit nem tud az esetről, így a ló jelenlegi egészségi állapotáról sem. A közösségi oldalon megtalálható állatvédő csoport igyekszik megtudni a részleteket, amelyről további tájékoztatást ígértek. Az eset tisztázása érdekében kérelemmel fordultak a nemzeti parkhoz, valamint értesítették az esetről a bűnüldöző szerveket, melyektől szintén az ügy tisztázását kérik. Kérelmükben azt is tisztázni szeretnék, miért húztak a lovak kerekeken guruló kocsikat a szánok helyett, amelyek sokkal könnyebbek, és amelyeken kevesebb turista szállítható?
A csoport egyúttal aláírásgyűjtésbe kezdett a lovaknak a turisták szállításában történő dolgoztatása ellen, amelyhez a következő linken lehet csatlakozni: http://www.petycje.pl

2018. január 2., kedd

Két magyar turista a Kis-Rozsutecen rekedt szilveszterkor

2017. december 31-én, röviddel sötétedés előtt két magyar turista kérte a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét, akik a Kis-Fátrában található Kis-Rozsutecre (Malý Rozsutec) túráztak, de nem rendelkeztek sem hágóvassal, sem jégcsákánnyal, a jeges turistaúton nem mertek leereszkedni a csúcsról. A hegyimentők a helyszínre érkezve először is meleg takarókkal és forró itallal látták el őket, mert addigra kissé kihűltek és kimerültek voltak. Ezt követően lekísérték őket a csúcs alatti kis telepre, ahonnan terepjáróval szállították őket Terhelyre (Terchová), ahol a két 44 éves turista csatlakozott az ismerőseikhez.

Forrás és fotó: https://www.hzs.sk

Halastó 4.0 – ezúttal részegen, agresszívan…

Hajfű-tisztás (Polana Włosienica). Idáig szállítják a lovasszánok a Halastóhoz tartó turistákat. December 31-én, szilveszter napján, 13 óra körül kb. 300 ember várt arra, hogy levigyék őket a lovasszánok. Olyan hosszú sor várakozott arra, hogy elinduljanak a Bialkai-szénégető (Palenica Białczańską) parkolójába, hogy a sor vége a PTTK pavilonjánál állt.
„Egy férfi a Tátrai Nemzeti Park (TPN) egyenruhájában azt mondta, hogy 200 embert tudnak még levinni, többet nem, mert nincs több szán. Ez botrány! Hogy jutunk le a parkolóban hagyott autónkhoz?” – mondta felháborodva egy varsói nő. Mint a legtöbben, akik ott voltak, ő sem akart gyalog lemenni. Nem vette figyelembe a tájékoztatást, hogy a Hajfű-tisztásról 17:00 órakor indul az utolsó lovasszán a parkolóba.
Sok fiatal, láthatóan ittas turista egyetértett vele, akik várakozás közben alkoholt, sört és forralt bort fogyasztottak. Gyorsan kitört a botrány. Az ittas várakozók a parkőröket kezdték sértegetni. Egy fiatal férfi, miután megtudta, hogy sem ő, sem a felesége, sem a gyermeke nem fér bele abba a 200 fős csoportba, akit még levisznek a lovasszánok, megpróbálta megvesztegetni a parkőrt, hogy őt és családját vigye le a szolgálati autóval, és miután a parkőr erre nemet mondott, sértegetni kezdte az őröket, majd verekedést provokált.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...