2018. június 18., hétfő

Ismét napirenden a belépő a Magas-Tátrában


A Magas-Tátrában esetlegesen fizetendő belépővel kapcsolatban a szlovákok többsége úgy van, mint akinek a haját húzzák. Az igazság azonban az, hogy az erdészek a külföldi példák nyomán komolyan foglalkoznak ezzel a témával. A legkomolyabb inspiráció Lengyelországból érkezik, hol már 25 éve belépőt kell fizetni a nemzeti parkba. Egyre többször kerül szóba az az elképzelés, hogy a Tátra déli oldalán is bevezessék ezt a gyakorlatot. „A Lengyel-Tátrába jelenleg 5 złoty a belépő, ez kb. 1 euronak felel meg. A gyerekek ennek a felét fizetik. Ez a bevétel lehetővé teszi számunkra olyan projektek megvalósítását, amelyekre máskülönben nem lenne lehetőségünk”c – mondta Szymon Ziobrowski, a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) igazgatója.
A Tátra lengyel oldalán a nemzeti park belépőt a völgyek bejáratánál lehet megváltani. „Évente 3 millió turista látogat a nemzeti parkba, ez egy hatalmas szám. Természetesen ilyen mennyiségű embertömeg hatalmas terhet jelent a környezetnek, melyet a belépődíjakból származó pénzzel tudunk valamelyest helyreállítani” – mondta Ondrzej Maluch természetvédő.

2018. június 16., szombat

Hét furcsa ötlet, amely soha nem valósult meg a Tátrában


Az emberek időről-időre a Tátrában is különféle meglepő ötletekkel álltak elő, ezek azonban nem mindig valósultak meg. Gondoljunk csak bele, hogy nézne ki a Tátra, ha az alábbi ötletek megvalósultak volna…
1. Egykor azt tervezték, hogy a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető aszfaltozott utat meghosszabbítják egészen a Chałubiński-kapuig (Wrota Chałubińskiego).
2. A Gąsienica-Fekete-tóban (Czarny Stawi Gąsienicowa) található kis sziklaszigeten akarták felépíteni Juliusz Słowacki lengyel romantikus költő mauzóleumát.
3. 1922-ben lértehoztak egy projektet, amelynek célja a Gerlachfalvi-csúcsra vezető drótkötélpálya megvalósítása lett volna.

2018. június 15., péntek

Vége a téli zárlatnak, megkezdődött a nyári szezon


Június 14-én befejeződött a téli zárlat, június 15-től ismét túrázhatunk a Tátra magasabban fekvő jelzett turistaútjain. A turisták számára ismét megközelíthetővé válnak a völgyek felsőbb részei, a hágókon át vezető turistautak és a magashegyi csúcsok. „A Magas- és a Liptói-Tátrában 1800 méter tengerszint feletti magasság felett, elsősorban az északi lejtőkön és az árnyékos területeken azonban még számítani lehet hófoltokra, a régi hó maradványaira. Ezeknek a szakaszoknak a keresztezéséhez maximális figyelemre van szükség” – hívja fel a turisták figyelmét honlapján a Hegyi Mentőszolgálat (HZS). Emlékeztetnek arra is, hogy a kora reggeli és a késő délutáni órákban, amikor a hőmérséklet lecsökken, ezek e területek könnyen lejegesedhetnek.

2018. június 13., szerda

Lezárták a Zöld-tótól a Nagy-Morgásra vezető turistautat


A június 9-én a Magas-Tátrára zúdult hatalmas esőzés elmosta a Zöld-tótól a Nagy-Morgásra vezető piros jelzésű turistaút egy részét, ezért a Zöld-tótól (Zelené pleso) a Kő-pataki-tóhoz (Skalnaté plseo) vezető turistautat 2018. június 12-től további értesítésig lezárták. Martina Petránová, a Tátrai Nemzeti Park (Štátne lesy TANAPu) illetékese szerint ennek fő oka a látogatók biztonsága, mivel a hétvégi esőzések következtében a turistaút egy része súlyosan megrongálódott.
A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék következtében kőtörmelék csúszott a turistaútra, amely több helyen is elmosta a nyomvonalat, az ezeken történő átkelés viszont veszélyt jelent a turisták biztonságára.

2018. június 11., hétfő

Újabb halálos kicsúszás a Tengerszem-csúcsra vezető turistaúton


2018. június 11-én, hétfőn újabb halálos baleset történt a lengyel oldalon a Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető jelzett turistaúton. Egy 21 éves, valószínűleg amerikai állampolgárságú turista a csúcsról visszafelé letért a jelzett turistaútról, és a Tengerszem-csúp (Bula pod Rysami) közelében kitett, meredek terepre tévedt. Ezen a nehéz terepen a nedves sziklákon valószínűleg megbotlott, és a mélybe zuhant, melynek következtében a helyszínen életét vesztette.
Miközben a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) hegyimentői éppen elérték a lezuhant turista holttestét, újabb, a Tengerszem-csúcs közelében történt balesethez riasztották őket, szerencsére azonban ő zuhanás következtében csak vállsérülést szenvedett.
Május hónapban csak a Tengerszem-csúcsra vezető turistaúton kilenc baleset történt, ezek közül kettő volt halálos kimenetelű, és ezen kívül megtalálták egy több hónapja eltűnt cseh turista holttestét is, és további öt turista szenvedett sérüléseket.

A vadon élő állatok ragadozónak nézik a drónokat


A napjainkban mind többek számára megfizethetővé váló drónok a turisták körében is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, a Tátrai Nemzeti Parkban (TANAP) azonban tilos a használatuk. A TANAP igazgatója, Pavol Majko szerint ennek a tiltásnak számos oka van. „A drónokat a legtöbben csendesnek és ártalmatlannak tartják. Ezzel szemben azonban mind a hazai, mind pedig a külföldi tanulmányok ennek ellenkezőjét erősítik meg. A nemzeti park megfelelő környezetet biztosít számos törvényileg védett ritka állatfajnak, mint pl. a tátrai zerge, a tátrai mormota, a szirti sas, a vándorsólyom, a nagyragadozók és sok más állatfaj. A tanulmányok viszont megerősítették ezeknek a repülő eszközöknek a vadon élő állatok népességére és viselkedésére gyakorolt negatív hatását” – magyarázta Majko.

2018. június 9., szombat

Szlovák Paradicsom – teszt-túra


Magyarország mellett a környező országokban is számos remek túracélpontot találhatunk. Ezek egyike a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park, amelynek szurdokjait vaslétrák, sziklatálcák és doronglétrák segítségével járhatjuk be. Negyvenötezer forint. Nagyjából ennyibe kerül fejenként egy szervezett, háromnapos buszos út a Budapestről 300 kilométerre levő Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkba, az ár az utazási és szállásköltség mellett a reggelit és a profi túravezetést is tartalmazza. A kirándulást természetesen saját magunk is megtervezhetjük, de ha már útnak indulunk, érdemes legalább egy hosszú hétvégét szánni a környék felfedezésére. Tikk Gabriella nemrég három napot töltött a szurdokjairól híres nemzeti parkban, az alábbiakban az ő szerkesztett beszámolóját tesszük közzé.

2018. június 8., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2018. május 16-31.


A Sarafi-vízesés a Zsári-völgyben; A Csorbai-tó a lemenő nap utolsó sugarainak fényében; A gyönyörű Kis-Fátra; Tavaszodik a Tátrában; Malompataki-völgy; A Piecky-szurdok Pünkösd hétfőn; Vertikális panorámafotó a Roztoka-völgyből; A Zöld-tó az elmúlt hétvégén; Jól sikerült fotó a mai Sherpa 100 teherhordó versenyről; Zergék az Alacsony-Tátrában; Ezért a panorámáért érdemes az Alacsony-Tátrában túrázni; A Csorbai-tó vihar előtt; Kilátás a Placslivo csúcsáról nyugat felé; Ilyen viharnak nem szeretnék a részese lenni a Tátrában.
Amit látunk, azt a film nem adja vissza, ezt élőben látni kell; A Magas-Tátra 2018-as hivatalos reklámfilmje; A Tátra tegnap reggeltől estig, kicsit felgyorsítva; Liptói-határhegy és Zerge-hegy.
Május második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2018. június 7., csütörtök

Kerüljük el a Lengyel-Öt-tó völgyében bóklászó medvét


A lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) arra figyelmezteti a turistákat, hogy az utóbbi napokban több alkalommal is láttak egy medvét a Lengyel-Öt-tó völgyében (Dolina Pięciu Stawów Polskich), aki egészen közel merészkedett a turistákhoz. A nemzeti park felhívja a turisták figyelmét, hogy semmilyen körülmények között ne próbálják meg etetni a medvét. Abban az esetben, ha medvével találkoznak, lassan és nyugodtan hagyják el a helyszínt. Bár hatalmas és erős állatokról van szó, ennek ellenére gyorsan és fürgén mozognak, ezért ne tegyünk hirtelen mozdulatokat, ne kínáljunk neki élelmiszert, semmivel ne keltsük fel az érdeklődését. A medve ok nélkül nem támad, ezért óvatosan kerüljük el a vele történő közvetlen találkozást.
Forrás és fotó: https://portaltatrzanski.pl

2018. június 6., szerda

Összemérték erejüket a tátrai teherhordók


2018. május 26-án immár 18. alkalommal találkoztak a magashegyi teherhordók, hogy összemérjék erejüket a „Sherpa 100” elnevezésű versenyen. Ezt a versenyt minden évben a fiatalon elhunyt Juraj Petranksý teherhordó emlékre rendezik meg, akit munka közben lavina sodort el a Téry menedékházhoz vezető úton. Az idei verseny startjánál 56 sportember sorakozott fel, köztük 17 profi teherhordó. A férfiak hátára pontosan 100 kg. súlyú pakkok kerültek, a női versenyzők 25 kg-os súllyal indultak útnak. A verseny a szokásos útvonalon zajlott, a Tarajkáról (Hrebienok, 1284 m) a Zamkovszky menedékházig (Zamkovského chata, 1475 m) kellett felvinniük az előre elkészített csomagokat.
A verseny szervezője, Jana Kalinčiaková, a Zamkovszky menedékház vezetője elmondta, hogy a verseny változékony időjárási körülmények között zajlott. „Dél körül kisebb vihar vonult át a térségen, de a hivatásos teherhordókat ez általában nem zavarja. Tudják, hogy az árut fel kell vinni a menedékházba, egy vihar nem állítja meg őket. Minden fejben dől el” – mondta Kalinčiaková. Hozzátette, hogy az idei versenyre főleg a Magas-, az Alacsony-Tátrából, valamint a Fátrából érkeztek versenyzők, de voltak Csehországból érkezett indulók is.

2018. június 4., hétfő

Továbbra is zárva marad a Svinica és a Zawrat közötti turistaút


A két héttel ezelőtt a Niebieska-torony (Niebieska Turnie) csúcstömbjéből történt hatalmas sziklaomlás (sziklakitörés) következtében a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) biztonsági okokból azonnal lezárta a Svinicáról (Świnica) a Zawrat-hágóba (Zawrat) vezető piros jelzésű turistautat. A legfrissebb információk szerint ez a rendkívül népszerű turistaút valószínűleg hosszabb ideig nem lesz hozzáférhető!
Ahogy a nemzeti park illetékesei elmondták, a hatalmas méretű sziklaomláshoz minden bizonnyal hozzájárultak a megelőző napok jelentős esőzései és fagyos éjszakái, ennek következtében ugyanis a sziklák repedéseibe beszivárgott víz éjszaka megfagyott, és szétrepesztette a sziklát. A hideg éjszakák a meleg nappalokkal kombinálva előkészítették a terepet egy sziklakitörés megtörténtéhez.

2018. június 3., vasárnap

A Sas úton túráztunk. Aktuális fotók a Sas útról


Úgy döntöttünk, hogy nekivágunk a Sas útnak (Orlą Perć), és megnézzük, milyenek a körülmények ma a Tátra legnehezebb turistaútján. A túrát hagyományosan Kuźnicéban (Kuźnice) kezdtük, és a nap első sugarai már a Gąsienica-szécsen (Hal Gąsienicowa) fogadtak minket. A Sas út a Zawrattól (Zawrat) a Kereszt-nyeregig (Przełęcz Krzyżne) lényegében már nyári körülmények uralkodnak. Nagyobb mennyiségű megkeményedett firnhó található még a Honoratka-szakadékban, de a sziklafal segítségével biztonságban át lehet jutni rajta. Egy másik nagyobb hófolt van még az Északi-Gránát-csúcs (Skrajny Granat) közelében, a létra tövénél, de ez is megkerülhető a sziklafal mellett. Téli körülmények uralkodnak azonban a Gąsienica-völgyből a Zawratra történő felmenetel során, itt ma még szükség van hágóvasra, a hágó megközelítése hágóvas nélkül rendkívül kockázatos. Az alábbi fotók ezen a túrán készültek.

2018. június 2., szombat

Tátrai mítoszok és legendák – Legendás csúcsok


Miért nincs a Nagyszalóki-csúcsnak hegyes orma? Éltek a Tátrában valaha tündérek? Legendák és mítoszok nélkül a hegyek csak hegyek, a völgyek csak völgyek lennének. A hegyek egyedi varázsa és levegője mindig is inspirálta az embereket. Hallottunk már a sárkányok által okozott földrengésekről, a titokzatos üstökösről, amely kialakította a Tátra mai arculatát, vagy a kővé dermedt kapzsi molnárról. Megpróbáltuk összegyűjteni a legérdekesebb tátrai mítoszokat és legendákat.
A kővé dermedt molnár
Ha közelebbről megnézzük a Poduplaszki-völgyben (Bielovodská dolina) található Molnár (Mlynár) csúcsát, a csúcsán egy sziklába vájt szemet vehetünk észre. A legenda szerint ezt a nyílást egy malomkő ütötte, melyet egy sziklává változott fukar molnár tart a feje fölött, aki állítólag a hegyekben szabadult meg minden bűnétől. A mítosz szerint a malomkő a mai napig kopik, porlad, nyáron kövek, homok és kavics, télen pedig a hó jelképezi a malomból kikerülő lisztet.

2018. június 1., péntek

Bialkai-szénégető – Halastó – Tengerszem


A Tátra legnagyobb tavához, a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető túra a Lysza Polana határátkelőhely közelében található Bialkai-szénégető (Palenica Białczanska, 984 m) nevű parkolóból indul. A kényelmesebbek akár a góralok által hajtott lovas fogatokkal is feljuthatnak a Hajfű-tisztásig, onnan azonban már minden kinek gyalog kell megtenni az út hátralévő részét. Bár viszonylag hosszú a felfelé vezető út, mivel szinte végig szilárd burkolatú úton vezet, és a távhoz képest nem tartalmaz jelentős szintkülönbséget, ez a túra a kisgyermekes családoknak éppúgy ajánlható, mint az idősebbeknek, valamint a fogyatékkal élőknek is. A gyalogtúra alsó szakaszának jelzés nélküli aszfaltozott úton vágunk neki, amely teljesen a Halastó partján álló menedékházig vezet. Túránk alsó részén az erdős Bialka-völgyben haladunk, majd kis idő múlva elérjük a jobbról, a Topor-irtásról (Toporowa Cyrhla) érkező piros jelzést, és innentől már ezen megyünk tovább. Hamarosan megérkezünk az útvonal egyik legfőbb látnivalójához, a Mickiewicz-vízesésekhez (Wodogrzmoty Mickiewicza, 1099 m), amely a Lengyel-Öt-tó lefolyását képező Roztoka-patakon (Potok Roztoka) egymás alatt kialakult három nagyobb, és több kisebb vízesés láncolata.

2018. május 30., szerda

Hogy túrázhatunk legálisan a jelzett turistautakon kívül?


A lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) egyes rendelkezéseinek és szabályainak értelmezését kérték Grzegorz Lorkától, a nemzeti park őrségének helyettes vezetésétől annak érekében, hogy a szabálysértések elkerülése érdekében tisztázzák a turisták és hegymászók számára nem teljesen egyértelmű helyzeteket. Az első kérdés annak meghatározása, hogy ki tartózkodhat a Lengyel-Tátrában a hegymászóterepeken. A Halastó (Morskie Oko) környékén vannak pl. olyan területek, melyen a hegymászók jogszerűen mozoghatnak, de itt az első kérdés: ki számít hegymászónak? Kell-e rendelkeznie bármilyen speciális felszereléssel, vagy konkrét ismeretekkel. Milyen alapok osztályozzák a Tátrában az útvonalak nehézségét? Ez azért fontos, mert szigorúan a sziklamászó útvonalaktól eltekintve vannak a Tátrában olyan útvonalak, amelyek 0+ nehézségűek, ennek következtében nem igénylik hegymászó felszerelés használatát. Tehát elvárható-e valakitől, hogy kötelet használjon ott, ahol erre nincs szükség, másfelől pedig felmerül a kérdés, hogy jogszerűen tartózkodik-e a jelzett turistautakon kívül?
-- A nemzeti park igazgatójának rendelete határozza meg, mely területek állnak a Tátrában a hegymászók rendelkezésére. Azok a hegymászók, akik ezeken a területeken mozognak, kötelesek bejegyezni magukat a túrakönyvbe, ez az egyetlen kötelezettség, melyet be kell tartaniuk. Túrakönyv a Halastavi, a Lengyel-Öt-tavi és a Murowaniec menedékházban, valamint a Gáspár-csúcson található. Emellett egészen a közelmúltig szükség volt hegymászó igazolványra is, erre azonban ma már nincs szükség. Nem ellenőrizzük azt sem, hogy a hegymászóterepen tartózkodó személyeknél van-e hegymászó kötél és más felszerelés. Sok olyan képzett hegymászó van, akinek a könnyebb utakon semmilyen biztosítóeszközre nincs szüksége. Elvileg még a hátizsák sem kötelező felszerelés. Mindenki, aki beírta magát a Túrakönyvbe, jogosan tartózkodhat a hegymászók számára hozzáférhető területen.

2018. május 29., kedd

Fél éve eltűnt turista holtteste került elő a Tátrában


2017. október 29-én arra kérték a Hegyi Mentőszolgálatot (HZS), hogy segítsen egy cseh állampolgárságú turista megkeresésében, aki a Magas-Tátrába indult túrázni, ám egyik menedékházba sem jelentkezett be. A családja október 26-án, csütörtökön lépett vele utoljára kapcsolatba telefonon, családtagjai és ismerősei már korábban is megszokták, hogy alkalmanként akár több napig is nem jelentkezik. Október 29-én, vasárnap este kellett volna hazaérkeznie, de mivel ez nem történt meg, a család tájékoztatta a hegyimentőket a férfi eltűnéséről. Azon a hét végén péntekről szombatra virradóra hatalmas vihar söpört végig a Tátrán, amely a magasabb régiókban egészen vasárnapig tartott. 1500 méter tengerszint feletti magasság felett kb. fél méter friss hó hullott, és a szezon első lavinái is megindultak a hegyoldalakon.
Nagyon kevés információ állt rendelkezésre az 53 éves férfi mozgásáról, a hegyimentők a rendőrség segítségét kérve, a cellainformációk alapján szerezték utolsó információkat a cseh turista tartózkodási helyéről.

2018. május 28., hétfő

Több mint 1,3 millió eurós kárt okozott az erdőtűz


A Magas-Tátrában pusztító, május eleji erdőtűz okozta természeti károk értéke meghaladja az 1,3 millió eurót. Ezt Sólymos László környezetvédelmi miniszter jelentette ki a Késmárki-itató (Kežmarské žľaby) térségében tartott sajtótájékoztatón, ahol a hónap elején mintegy 30 hektárnyi területen pusztított a tűz. Egyben bejelentette, hogy a tárca pénzügyi keretet szabadít fel a légi tűzoltáshoz használatos ballon, közismertebb nevén bambi bucket vásárlására, mely hasonló helyzetekben azonnal az Állami Természetvédelmi Hivatal (ŠOP) rendelkezésére állna.
„A legmagasabb, ötödik védettségi szintű zóna minden elpusztult négyzetmétere óriási veszteség az országnak. Különösen akkor, amikor a tárcánál konkrét lépéseket teszünk azért, hogy a legértékesebb térségek egyre nagyobb védelmet élvezzenek” – jelentette ki Sólymos.

2018. május 26., szombat

Érdekességek a Tátra időjárásával kapcsolatban


A hegyekben az időjárást a természet törvényei szabályozzák, és ennek köszönhetően a körülmények gyakran és gyorsan változnak. Az alábbiakban néhány érdekes tényt olvashatunk a Tátra időjárásával kapcsolatban.

1. A Tátra történetében a halny idején mért legerősebb széllökések sebessége elérte 288 km/órát, ez 1968-ban fordult elő.

2. A ködtenger gyönyörű jelensége a hőmérsékleti inverziónak köszönhetően alakul ki, vagyis olyankor, amikor a magasabban fekvő helyeken melegebb van, mint lent, a völgyekben.

3. 1500 méter tengerszint feletti magasság felett a Tátrában gyakorlatilag az év minden hónapjában előfordulhat havazás.

2018. május 25., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2018. május 1-15


A Magas-Tátra a Szilicei-fennsíkról; Szép fotók a Kapor-völgyből; A jó idő beköszöntével a keresztes viperák is felélénkültek; Halastó - Liptói-határhegy - Lengyel-Öt-tó völgye; Fotók a Kis-Tarpataki-völgyből; Reggel a Bélai-Tátra lábánál; Elülső-Szoliszkó; A múlt hét közepén tomboló tátrai erdőtűz oltásának drámai pillanatai; Pillanatkép a Poduplaszki-völgyből; Így is lehet; A Tátra a Pieninekből; Május első napja a Tátra alatti tisztásokon; Ismerős szépségek; A Liptói-Tátra gyönyörű gerincei. Tavasz a Tátrában; Napfelkelte a Lomnici-csúcson.
Május első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2018. május 22., kedd

Sziklaomlás miatt lezárták a Svinica-Zawrat közötti turistautat


Egy óriási sziklatömb kiszakadása és ennek következményei miatt 2018. május 21-én, hétfőn délelőtt átmenetileg (valószínűleg hosszú időre) lezárták a Lengyel-Tátrában a Svinicát (Świnica) a Zawrattal (Zawrat) összekötő piros jelzésű turistautat. A hatalmas sziklatömb hétfőn délelőtt, 10:30 körül szakadt ki a Niebieska-torony (Niebieska Turnie) déli falából, és megsemmisítette a rendkívül népszerű útvonal egy jelentős részét. A kiszakadás helyéről folyamatosan kisebb-nagyobb sziklatömbök hullnak alá. Az érintett útvonal jellegét figyelembe véve (rendkívül kitett, jelentős technikai nehézségek) nagyon fontos, hogy senki ne tervezzen túrát és ne induljon útnak a kérdéses útszakaszon. Ugyancsak életveszélyesnek mondható a Niebieska-torony megmászása, jelenleg úgy tűnik, a népszerű turistaút hosszú időn át le lesz zárva a turisták előtt.
Mivel egy rendkívül népszerű útvonalról van szó, fontos lenne, hogy minél több turistához eljusson a lezárásról szóló hír, ezért a Tátrai Nemzeti Park azt kéri, hogy aki teheti, ossza meg ezt a bejegyzést annak érdekében, hogy az esetlegesen a Tátrába készülők minél előbb értesüljenek a lezárásról.

Két nap alatt két halálos baleset és egy magyar sérült a Tátrában


Május 20-án a délutáni órákban egy 57 éves lengyel turista mentéséhez kérték a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét, aki a Koncsisztáról (Končistá) történő ereszkedés közben a csúcsra vezető főszakadékban kicsúszott a havas lejtőn. Három lengyel turista mászott fel a Koncsisztára, ahonnan a jelenleg még hóval borított főszakadékban ereszkedtek le a Stólai-völgy (Štôlska dolina) irányába, egyikük megbotlott, és megállíthatatlanul csúszni kezdett lefelé a nyári hóval borított meredek lejtőn. A kb. 150 méteres kicsúszást csak a havas lejtő alján lévő hómentes sziklák állították meg. Ezt követően társai azonnal hozzáláttak az eszméletlen állapotban lévő, súlyosan sérült társuk újraélesztéséhez, amelyet a mentőhelikopterrel megérkező hegyimentők folytattak, de a lengyel férfi a szakemberek minden erőfeszítése ellenére a helyszínen életét vesztette. A lengyel férfi olyan területen szenvedett balesetet, ahová nem vezet jelzett turistaút, így azt turisták nem látogathatják.

2018. május 20., vasárnap

Helyek a Tátrában, ahol nincs turista – Nagy-halom


A Nagy-halom (Wielki Kopienec) ok nélkül alulértékelt csúcs a Lengyel-Tátrában. Az 1328 méter magas kilátócsúcsot a Topor-irtásról (Toporowa Cyrhla) induló zöld jelzésű turistaúton alig több mint egy óra alatt elérhetjük. Az első dolog, ami a csúcsról a szemünkbe ötlik a Skupień-lejtő (Skupniowy Upłaz), a Gąsienica-szécsre (Hala Gąsienica) vándorló turisták tömegével. Jobbra a Giewont, a Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) és a Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch), északra a Havaslaja (Podhale), távolabb a Pieninek (Pieniny), a Gorce és a Nyugati-Beszkidek egy része (Beskid Wyspowy) látható. A csúcs alatti zöldellő Olczai-völgyben (Dolina Olczyska) az Olczai-patak (Olczyski Potok) csobogása hallatszik. A Nagy-halomról a Sárga-toronytól (Żółta Turnia, 2087 m) a Svinicáig (Świnica, 2301 m) bezárólag széles kilátás nyílik a Gąsienica-völgy (Dolina Gąsienicowa) irányába dél felé.

2018. május 18., péntek

Jakubina – a Liptói-Tátra második legmagasabb csúcsa


Évek óta túrázással töltjük a hosszú hétvégéket a Magas-Tátrában, és mindig megállapítjuk: „Milyen gyönyörű hely! Vajon van erre máshol is lehetőség?”. Csak a közelmúltban, talán 2-3 nyárral ezelőtt fedeztük fel, hogy a Tátrának van egy nyugati kistestvére is, mégpedig a Rohácsok, amelyek nem csak felveszik a versenyt a Magas-Tátrával, de sok szempontból meg is előzik azt. Így kezdtünk el túrázni a Liptói-Tátrában. Fokozatosan, dombról dombra, hegyről hegyre. Most viszont úgy döntöttünk, hogy megmásszuk a hegység második legmagasabb csúcsát, a Jakubinát.
Még a reggeli ködben érkeztünk meg a Szűk-völgybe. Hideg volt, és majd leragadt a szemünk a korai ébredéstől. A kényelmes, kavicsos ösvényen csak néhány turistával találkoztunk. Feljebb áfonyabokrok vártak ránk, amely állítólag bőven terem a völgyben. Néhány perc múlva aztán megérkeztünk a Racskó-völgybe és a Jamniki-völgybe vezető utak elágazásához. „Figyelem! Medve!” – olvashattuk a táblán a figyelmeztetést.

2018. május 16., szerda

Fizetőssé kellene tenni a mentést a Lengyel-Tátrában?


A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) minden évben több száz mentési műveletet hajt végre a Lengyel-Tátrában. Ezek közül jó néhány helikopter használatát igényli, amely jelentősen megnöveli a művelet költségeit. Az önhibájukon kívül balesetet szenvedett turistákon kívül gyakran felelőtlen turisták hívják segítségül a hegyimentőket, akik sokszor saját felelőtlenségük miatt kerülnek veszélybe. A valós baleseteken kívül több esetben ittas személyek, vagy olyanok hívják a kérik a helikopter segítségét, akik taxinak nézik a mentőhelikoptert.
A jelenlegi jogi helyzet
A TOPR tevékenységét egy legutóbb 2011. augusztus 8-án módosított, a hegyvidéki területeken és a kijelölt sípályákon történő biztonságról és mentésről szóló törvény szabályozza. A törvény 4. paragrafusa arra kötelezi a hegyvidéki területeken mozgó személyeket, hogy tájékozódjanak az aktuális időjárási körülményekről, a TOPR és a nemzeti park figyelmeztetéseiről, és kövessék e szervezetek ajánlásait. A törvény szövegében említésre kerül a megfelelő felszerelés szükségessége, de semmilyen következményt nem tartalmaz a rendelkezések be nem tartása esetére.

2018. május 14., hétfő

Újabb dinoszaurusz-nyomok a Tátrában

A dinoszauruszok a Föld szinte minden részéhez hasonlóan a Tátrában is itt hagyták lábnyomukat. A jól ismert szlovák paleontológus, Martin Kundrát szinte már az egész világot beutazta az őslények nyomait kutatva, a hazájában csak szlovák Indiana Jones-ként ismert szakember azonban a Magas-Tátrában is bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy a világ legkisebb magashegységében is ott hagyták lábnyomukat. A 48 éves, világhírű paleontológus Milan Sýkora munkáját folytatta, aki 1975-ben három dinoszaurusz lábnyomát találta meg a Magas-Tátra nyugati részén. „Sýkora úr elvitt engem erre a helyre, és már az első négy órában tíznél is több teljes láblenyomatot találtunk” – mondta Kundrát.

2018. május 12., szombat

A paradicsom itt van a szomszédunkban


A szűk, sziklás völgyekben nagy zajjal és rémisztő erővel vágtattak a hóolvadástól és a szokatlanul bőséges esőzéstől megáradt patakok. A leghíresebb szlovák nemzeti park ezúttal nem a legparadicsomibb arcát mutatta, de a Sólyom-völgy hatalmas vízesése lélegzetelállító látványt nyújtott.

Az elmúlt években felgyűlt „paradicsomi” tapasztalatok birtokában teljes magabiztossággal indultam neki a túrának, annak ellenére, hogy a Fehér-patak völgye (Biely potok, Tomášovská Belá) és a Sólyom-völgy (Sokolia dolina) szurdoka ismeretlen terep volt számomra. Végül nem is az útvonal újdonsága, hanema tavaszi, megáradt patakok állítottak kisebb-nagyobb kihívások elé.Egy másik magyar csoporttól tudtuk meg, hogy a Suchá Belát le is kellett zárni egy életveszélyessé vált létra miatt. Bár nem tartom a Szlovák Paradicsomot veszélyes helynek, annyi bizonyos, hogy ezúttal nem volt nehéz összeszedni valamilyen végtagsérülést.

2018. május 10., csütörtök

Fotók és videók a Tátrából – 2018. április 16-31


Ismerős valakinek?; Néhány a Liptói-határhegyről; Egy héttel ezelőtt; Az idei krókusz-szezon talán legcukibb látogatói; Tavaszodik a Nagy-Tarpataki-völgyben; A Tátra Késmárkról a hajnali órákban; Tavaszodik a Halastónál; A Tátra április 21-én. Lassan vége a télnek; A Fátyol-vízesés a Sólyom-völgyben; A romantikusan szép Ruszin-tisztás; Kilátás a Liliom-hágóról; Szenzációs fotók a lengyel hegyimentők munkájáról; A Nagy-Tar-patak ereje és szépsége teljében; Van aki ezt a helyet nem ismeri? Egy újabb fantasztikusan szép, látványos videó szeretett Tátránkról; Hegyivezetős túra a Bibircs csúcsára.
Április második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2018. május 8., kedd

Halálos kicsúszás, emberi maradványok, tragikus rosszullétek a hegyekben


Május 4-én pénteken délután egy 43 éves cseh turista lett rosszul az Alacsony-Tátra főgerincén, a Malá Chochuľa csúcs közelében. A férfi barátai riasztották a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletét, a bejelentést követően egy orvossal a fedélzetén Besztercebányáról a helyszínre indult a VZZS mentőhelikoptere, ahol azonnal megkezdték a turista újraélesztését, ez azonban a gyors beavatkozás ellenére nem vezetett eredményre, a férfi a helyszínen életét vesztette. Halálának pontos okát a boncolás fogja megállapítani.
Május 6-án, vasárnap délután ugyancsak rosszulléthez riasztották a hegyimentőket, ezúttal a Bélai-Tátra lábánál, Zár (Ždiar) közelében lévő Bachleda-völgyben (Bachledová dolina), a Lombkorona tanösvény bejáratánál. Itt egy 42 éves szlovák turista hirtelen rosszul lett, és összeesett. A férfi életét a több mint egy órán át tartó, a legmodernebb újraélesztési technikák alkalmazásával végrehajtott újraélesztési kísérletek ellenére sem sikerült megmenteni.

2018. május 7., hétfő

A cirbolyafenyő


A cirbolyafenyő (Pinus cembra) a Tátra talán legjellegzetesebb fenyőféléje, amely Európában csak a magashegységekben él, Lengyelországban egyedül a Tátrában fordul elő. Gyógyító tulajdonságai, valamint keménységének köszönhető széleskörű felhasználási lehetőségei régóta ismertek. Ezek idővel a cirbolyaállomány megritkulásához vezetett, jelenleg azonban a Tátrában élő valamennyi cirbolyafenyő megfelelő védettséget élvez. A cirbolya a tűlevelűek osztályába, azon belül a fenyőfélék családjába tartozik. Lassan növekszik, viszont meglehetősen hosszú ideig él, jól ellenáll az alacsony hőmérsékleteknek, a szélviharoknak és a kártevőknek is. Koronája sűrű és szabályos, ágai gyakran a földig érnek. A fiatal fák kérge sima felületű, világos- vagy barnásszürke, idővel aztán gyantás hólyagok és hosszanti barázdák jelennek meg rajta. Merev, hegyes tűlevelei 5-9 cm hosszúak és tömött csomókban ötösével állnak. A cirbolyafenyő átlagos magassága 35-40 méter.

2018. május 5., szombat

Gyógyüdülőhelyek Dél-Lengyelországban


A stresszes mindennapok elől menekülő vagy gyógyulni vágyóknak is érdemes Lengyelország felé venni az irányt, ugyanis kevésbé köztudott, de lengyel barátaink is számos gyógyhellyel büszkélkedhetnek. A csodás dél-lengyel tájak, a friss hegyi levegő, és a gyógyvízkúrák helyszíneit azért is érdemes megemlíteni, mert nem egy gyógyüdülő köszönheti régmúlt népszerűségét magyar uraknak.
Légzőszervi betegségek kezelése
Ilyen például Szczawnica települése, mely csodás fekvésének köszönhetően rendkívüli mikroklímával rendelkezik, mely különösen jó hatással van a légzőszervi megbetegedésekre. A Dunajec folyó bal partján fekszik a Pieninek vonulatai között. A területen 12 gyógyvízforrás fakad (hidrogénkarbonátos, jódos, brómos, ásványi anyagokban gazdag), melyek közül az elsőről a 16. században tesznek említést. Az ide érkezők az ivókúrákon túl hidroterápiás és inhalációs kúrák közül választhatnak. A gyógyüdülő elsősorban a légúti megbetegedések kezelésére specializálódott, de különös figyelmet fordítanak az idegrendszeri és reumatológiai gyógykezelésekre is.

2018. május 3., csütörtök

Erdőtűz tombol a Magas-Tátrában


2018. május 3-án, a kora délutáni órákban erdőtűz keletkezett a Magas-Tátrában, a hegység keleti részén, a Késmárki-itató (Kežmarský Žľab) közelében, a Farcsík (Stežky) nevű domb oldalában. „A lángok 14:00 óra előtt csaptak fel, az előzetes információk alapján már 30 hektárnyi területen ég az erdő. A tűz megfékezésén többtucat hivatásos tűzoltó dolgozik, az oltást megnehezíti a nehezen megközelíthető magaslati terep” – közölte Zuzana Farkasová, a Tűzoltó és Katasztrófavédelmi Alakulat munkatársa. 
A tűz oka egyelőre ismeretlen, keletkezéséhez valószínűleg az elmúlt napok száraz, szélsőségesen meleg időjárása is hozzájárulhatott. Az erdőtűz nehezen megközelíthető terepen keletkezett, ezért evakuálni kellett a turistákat. A helyszínen dolgozó tűzoltók munkáját helikopterek segítik, a délutáni órákban a helyszínre érkezett a Védelmi Minisztérium helikoptere, és a kora esti órákban megkezdte az oltást a levegőből.

Baleset, infarktus, pánik a turistautakon


Meglehetősen sok dolguk akadt a szlovák és a lengyel hegyimentőknek a május 1-én véget ért hosszú hétvégén. A számos mentőakció közül két esetben tragikusan végződött esetnél kellett beavatkozniuk, a Szlovák Paradicsomban pedig egy sokkot kapott magyar turistát kellett lekísérniük a szurdokból.
Április 28-án, szombaton a késő délutáni órákban halálos baleset történt a Lengyel-Tátrában, ahol egy fiatal turista lezuhant a Hosszú-Giewont (Długi Giewont) gerincéről. A baleset egy meglehetősen kitett, a turistaforgalom előtt lezárt, szigorúan védett természetvédelmi területen következett be. Három fiatalember letért a jelzett turistaútról, majd a gerincről egyikük kb. 20 métert zuhant a Konrád-völgy (Kondratowa Dolina) irányába. A bejelentést követően a helyszínre repült a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) helikoptere, de az azonnali újraélesztési kísérlet ellenére a fiatal férfi életét nem lehetett megmenteni. A szerencsétlenül járt turista egyik társa a balesetet követően nem volt képes önállóan visszatérni a kitett területről, ezért két hegyimentő kísérte őt olyan területre, ahol a helikopter a fedélzetére tudta őt venni. Harmadik társuk elhagyta a helyszínt, nem ismert, hogy hová ment, valószínűleg valahogy vissza tudott térni a kitett terepről, és a Konrád-völgy felé visszatért Zakopanéba.

2018. május 2., szerda

Mennyi medve, zerge és mormota él a Tátrában?


Amikor a tátrai állatokra gondolunk, legtöbbünknek azonnal a zergék, a medvék és a mormoták jutnak eszünkbe. Vajon hány egyed él ezekből az álatokból a Tátrában? Természetesen a vadon élő állatoknál nem lehetséges teljesen pontos egyedszámot megállapítani, mivel ezek az állatok állandóan mozgásban vannak. Ugyanezen okból nem lehet pontosan meghatározni, hogy hány egyed él a Tátra szlovák vagy a lengyel oldalán. A szakemberek ma már azonban képesek arra, hogy minden faj esetében megadjanak egy hozzávetőlegesen pontos számot az adott állatfaj egyedeiről.
Tátrai zerge (Rupicapra rupicapra tatrica)
A 2018-as tavaszi zergeszámlálás alkalmával 1042 zergét számoltak össze a szakemberek, közülük 149 nőstény és 280 hím egyedet, valamint 245 gidát sikerült beazonosítani, a többi zergét nem sikerült beazonosítani. A becslések szerint az állományból 296 zerge élt a Lengyel-Tátrában, 746 pedig a hegység szlovák oldalán. A lengyel Vörös Könyv szerint a tátrai zerge kritikusan veszélyeztetett fajnak (CR) minősül. A zergék májusban hozzák világra kölykeiket, a párzási időszak október végétől decemberig tart, ebben az időszakban a hímek is csatlakoznak a zergenyájhoz. A nőstények kb. 180 nap múlva, május környékén hozzák világra egyetlen (ritkán kettő) gidájukat, aki már néhány óra után követni kezdi az anyját. A zergegidák az első két hétben kizárólag anyatejjel táplálkoznak, és kb. 5-6 hetes korukban válnak képessé önállóan táplálkozni. Életük korai időszakában a zergék nyugalmának megzavarása veszélyes lehet fejlődésükre, a Tátra szlovák oldalán többek között ezért is tart a téli zárlat június közepéig.

2018. április 30., hétfő

Robert Townson – Voyage en Hongrie


Townson, Robert - Voyage en Hongrie; précédé D’une Description de la ville de Vienne et des Jardins impériaux de Schoenbrun. Traduit de l’anglais par Cantwel (André Samuel, Michel). Paris, 1803.
A szerző természettudós, a Royal Society of Edinburgh tagja, 1793. május 5-től, öt hónapon keresztül járta Magyarországot. Könyvének előszavában írja: „Bár sok útleírás jelent meg az utóbbi időben, Magyarország egyiknek sem volt tárgya; pedig ez az ország – ha Britanniára nézve nem is jelentős politikai fontosságú – megérdemli figyelmünket”. Fő célja, hogy kikutassa és megismertesse Magyarország földrajzát, természeti viszonyait, különösen föld-, ásvány- és növénytanát. Műve francia fordításban – akkoriban kevesen tudtak angolul – széles körben elterjedt és nagy népszerűségnek örvendett. Útja során először főúri családjainkat (Széchenyi, Esterházy, Festetics) kereste fel, majd néhány rábamenti város és Győr meglátogatása után Komáromba érkezett. Onnan Esztergomon és Visegrádon keresztül Budára utazott.

2018. április 28., szombat

A Halastó keletkezésének legendája


Egy lengyel legenda szerint ezen a helyen, ahol most hegyek és sziklák vannak, egykor termékeny földek, erdők és rétek voltak. A határ lengyel oldalán élt egy gazdag úr, akit Morski-nak hívtak, ugyanakkor a szomszédban, a határ magyar oldalán élt egy fiatal herceg. Morski úrnak volt egy csodálatosan szép lánya, akit a határ túloldalán élő fiatal herceg egyszer meglátott, és azonnal halálosan beleszeretett. Megkérte édesapjától a lány kezét, ő azonban megesküdött, hogy csak honfitársának adja lánya kezét, külföldi nem viheti el tőle. Az öreg Morski katona volt, ezért a király szolgálatában messzi földre kellett utaznia. Lányát addig kolostorba záratta, és azt mondta, hogy elátkozza, ha hozzámegy a magyar herceghez, mert ő inkább az ördöghöz adja feleségül, mint egy idegenhez. Hosszú ideig katonáskodott, a fiatal lány addig nagyon unatkozott, miközben a herceg továbbra is udvarolt neki. Csodálatos korallokat, ékszereket, selyem- és bársonyszalagokat ajándékozott neki. A lánynak egy magyar földről érkező tündér megjövendölte, hogy nagy dáma lesz belőle, ezüst palotában és arany szobákban fog élni. A tündér elbűvölte a lányt, aki megígérte neki, hogy elhagyja a kolostort.

2018. április 27., péntek

Egy falat Tátra


Nincs jobb egy háromdimenziós térképnél, ahol a hegycsúcsok méretarányosan emelkednek ki a felszínből. Pontosabban mégis van ennél jobb: ha a térkép csokiból van és ehető. Így kínálja a Tátra térképét az a krakkói édességbolt, ahol a Tátra ízléses csokimakettje megvehető és megehető. A „Goralskie Praline” nevet viselő bolt cégére szerint minden desszertet kézzel készítenek, és kínálatukat a Krakkótól délre kezdődő lengyel–szlovák hegyvidék gorál világa inspirálja. Hogy mit is jelent ez a „gorál világ”, az általában homályos marad, pedig sokan hivatkoznak erre a Kárpátok szlovák és lengyel oldalán is.
A gorál (vagy gurál) összefoglaló nevévé vált e hegyvidéki határzónát lakó, sajátos nyelvű népeknek, akik akcentusában erős a szlovák és a lengyel behatás is. Ahogy az lenni szokott, a hegyek két oldalán kialakuló nemzetállamok mindegyike – a lengyel és a szlovák elit is – magának vindikálta a gorálok örökségét, és a gorál nyelvet saját akcentusuknak tekintette. Pedig kultúrájuk alapján a gorálok sem tekinthetők egységesnek; a legkomolyabb gorálkutatók elkülönítenek többek között árvai, zywieci és szepesi gorálságot is. A legsötétebb fejezet a gorálok lelkéért zajló harcban egyértelműen az volt, amikor a világháborúban a német megszállók kitalálták, hogy a gorálok igazából elszlávosodott germánok, Goralenvolk néven próbáltak nekik új, árja identitást adni – ez a törekvés végül teljesen eredménytelennek bizonyult.

2018. április 25., szerda

Megvadult egy ló a Halastóhoz vezető turistaúton


Április 18-án, a délelőtti órákban a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető turistaút kezdetén található Bialkai-szénégető (Palenica Białczańska) parkoló közelében, a lovaskocsik megszokott megállóhelyén megvadult két ló. Az utasokkal az indulásra várakozó lovaskocsi egyszer csak elindult a Halastó irányába, majd miután a lovak valamilyen ismeretlen okból megriadtak, hirtelen az ellenkező irányba, a parkoló felé fordultak, és nekimentek a Tátrai Nemzeti Park (TPN) üres jegyárusító pavilonjának. Az ütközés pillanatában a kocsin utazó 10 személy közül egy lengyel turista lerepült a kocsiról, ennek következtében vállsérülést szenvedett. Az eset szemtanúi „Prrr” kiáltásokkal próbálták megállásra bírni a lovakat, azok azonban nem reagáltak, és tovább futottak, és csak akkor álltak meg, amikor a kocsin utazó egyik turista megragadta a gyeplőt.

2018. április 23., hétfő

A meleg időjárás miatt megnőtt a kullancsveszély


A meleg időjárás kedvez a kullancsoknak, előfordulásuk áprilistól októberig a legintenzívebb. Ezek a paraziták egész Szlovákia területén előfordulnak, azonban nem minden egyed vírushordozó. „A fertőzött kullancsok elsősorban a Vág folyó mentének teljes hosszán okoznak gondot” – tájékoztatott a Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ). Ebben a térségben észlelték a legtöbb vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásra utaló megbetegedést, ami a nyári időszakban kulminál.
A Vág mentén kívül veszélyes területnek minősül Szlovákia délnyugati része. az érintett régiók közzé tartozik a Tribecs- és a Vtáčnik-hegység, a Nyitra-vidéki és a Garam menti dombság, a Kis-Kárpátok térsége, valamint a Trencsényi, Nyitrai, Érsekújvári és a Lévai járások. Sajnos a klímaváltozás miatt már a magasabban fekvő vidékekre is eljutnak a kullancsok, így a Tátrában is előfordulhatnak. Nem ritka, hogy 1000-1200 méteres magasságban, sőt a déli lejtőkön akár 1400 méteres magasságban is lehet találkozni velük.

2018. április 21., szombat

Repülő gépezet, és szörny a Halastóban – avagy öt tátrai legenda


A Tátrában számos helyhez legendák sora fűződik, melyekben fantasztikus lények és elméletek jelennek meg. Az alábbiakban öt ilyen legendát osztok meg az olvasókkal, melyet sokan talán még nem hallottak.
1. Régebben úgy tartották, hogy a Lengyel-Tátra nyugati részén található Fenyves-tónak (Smreczyński Staw) nincs feneke. A legenda szerint egy pásztor árkot akart ásni, hogy a tó vizét egy közeli rétre vezesse, de amikor egyszer csak hangokat hallott, hirtelen megtorpant. A hang ugyanis figyelmeztette őt, hogy ha tovább ássa az árkot, akkor az egész országot el fogja árasztani a tenger vize.
2. A legenda szerint az Alsó-Gáspár-barlangban (Jaskinia Kasprowa Niżnia) arany kacsák élnek, melyek évente egyszer gyémánt tojást tojnak.

2018. április 20., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2018. április 1-15.


Lassan búcsúzik a tél; Szép napot a Tátra-járóknak; Az első krókuszok a Chocholowi-völgyben; Kilátás a Poprádi-tóra és az Omladék-völgyre a Pátriáról; Lassan olvad a jég a Zöld-tónál; A Busóc melett a Poprád folyóba torkolló Béla-patak; A tátrai klasszikus; Tegnap a Chocholowi-völgyben; Tegnap a Poprádi-tónál, Talán nem szükséges leírni, hogy ezek a fotók melyik klasszikus tátrai turistaúton készültek; Liptói-Tátra, Zsári-völgy, Zsári-nyereg a múlt hét végén; Lent a Dunajec kanyarog, háttérben a Tátra – mindez a Dunajec-áttörés fölött emelkedő Sokolica csúcsáról; Olvad a jég a tátrai tavakon; Kilátás a Gáspár-csúcsról; Kora reggel a Gasienica-völgyben. A Lomnici-csúcs egy percben; Ezekben a napokban a Tátrában minden a krókuszokról szól; A kedvező időjárásnak köszönhetően ez a hét, és még az előttünk álló hétvége is a krókuszokról szól a Tátrában; Hegyivezetővel a Markazit-toronyra.

2018. április 19., csütörtök

Halálos síalpinista baleset a Vörös-mederben


2018. április 19-én a délutáni órákban szemtanúk jelezték a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, hogy a Bástya-gerincen található Vörös-mederben (Červený žlab) egy síalpinista kb. 300 métert zuhant lefelé. A bejelentést követően mentőhelikopter és ezzel együtt egy földi mentőcsapat is a helyszínre indult. A hegyimentőkkel a helyszínre érkező orvos sajnos már csak azt tudta megállapítani, hogy a síalpinista a zuhanás következtében az élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket szenvedett, a baleset pontos oka azonban nem ismert. A szerencsétlenül járt férfi holttestét egy lavinamező felszínén találták meg, ezért elképzelhető, hogy ő maga indított el egy lavinát. A mentőhelikopter később két hegyimentővel és egy lavinamentő kutyával ismét a baleset helyszínére repült, hogy átvizsgálják a lavinamezőt, akik átvizsgálták a lavinamezőt, de eredménytelenül. A cseh nemzetiségű síalpinista holttestét kötéltechnika segítségével vitték le a völgybe, majd Ótátrafüredre szállították, ahol átadták az illetékes hatóság képviselőinek.
Forrás és fotó: https://www.hzs.sk

2018. április 18., szerda

Megtámadtak egy lengyel hegyivezetőt a Gerlach alatt


Felháborító eset történt a napokban a Magas-Tátra legmagasabb csúcsára vezető, csak hegymászók és hegyivezetők által vezetett ügyfelek által használható útvonalon. A Gerlachfalvi-csúcsra vezető szokásos útvonalon ugyanis megtámadtak egy 45 éves lengyel hegyivezetőt. Az esetről és annak körülményeiről a lengyel elektronikus sajtóban és a közösségi médiában egymásnak teljesen ellentmondó hírek jelennek meg, ezért az alábbiakban a szlovák rendőrség honlapján megjelent közlemény olvasható:
„A Magas-Tátra Körzeti rendőrkapitányság közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett erőszak bűntett magalapozott gyanúja miatt büntetőeljárást folytat ismeretlen személy ellen. Az egyelőre ismeretlen elkövető 2018. április 14-én, szombaton, a délelőtti órákban a Magas-Tátra egyik magashegyi útvonalán, a Gerlachfalvi-csúcsra (Garlechovský štít) vezető szokásos útvonal Batizfalvi-próba nevű sziklaküszöbén, kb. 2300 méter tengerszint feletti magasságban megfenyegetett egy 45 éves lengyel nőt. Az esetet megelőzően ők ketten rövid beszélgetést folytattak, melynek során Klaudia a mobiltelefonjával lefotózta beszélgetőpartnerét.

2018. április 17., kedd

Halálos baleset a Tengerszem-csúcs felé vezető turistaúton


2018. április 14-én, szombaton egy turista valószínűleg megbotlott, vagy megcsúszott a Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető jelzett turistaúton, és néhány száz métert csúszott a Tengerszem (Czarny Stawu pod Rysami) irányában, a kicsúszás a tó felett kb. 150-200 méterrel ért véget. Az eset szemtanúi azonnal értesítették a hegyimentőket, mások megpróbálták újraéleszteni a férfit, melyet a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) helyszínre érkező szakemberi folytattak, a férfi azonban a kórházba szállítást követően életét vesztette.
A Tátrában ezekben a napokban szép, napos időjárás a jellemző. A virágzó krókuszok és a tavaszi aura ellenére a magasabban fekvő területeken még téli körülmények uralkodnak, a turistautakat nedves, kásás hó borítja.

2018. április 16., hétfő

Technikailag nehézséget jelentő túrák a Tátrában


Evés közben jön meg az étvágy – ez egy nagy igazság. Miután magunk mögött hagytunk az első, egyszerűbb tátrai túrát, előbb-utóbb vágyat érzünk valami nehezebbre, egyre nagyobb kihívásokat állítunk magunk elé, majd végül következik a Sas út (Orla Perć). Egy ilyen technikailag nehezebb túra előtt sokakban felmerülhet a kérdés, hogyan kezeljük a kitettséget és a nagy magasságot? Hogyan mozogjunk a nagy kihívást jelentő, helyenként láncokkal biztosított turistautakon?
A Tátra igényesebb turistaútjait, melyek nyomvonalán több helyen is mesterséges segédeszközöket építettek be, általában nagy kitettség jellemzi. Ezeket a helyeket mindig félelemmel vegyes izgalommal közelítjük meg, fontos azonban, hogy próbáljuk meg megszelídíteni a félelmet. Nem szabad, hogy a félelem megbénítson minket, mert ez könnyen olyan szituációt eredményezhet, hogy nem leszünk képesek mozogni. Az ilyen, eredetileg mentális, később fizikai bénultság elsősorban egyensúlyzavart, ehhez kapcsolódóan pedig koordinációs nehézségeket okozhat. Hogyan tudjuk leküzdeni a nehéz sziklafalakat? Először is – egyenként. A kitettséget fokozatosan lehet növelni – kezdetben könnyebb, rövidebb utakat válasszunk, és mindenekelőtt olyat, amelyről gond nélkül vissza tudunk fordulni.

2018. április 14., szombat

Tátrai mítoszok és legendák – Miről kapta a nevét a Tátra?


Miért nincs a Nagyszalóki-csúcsnak hegyes orma? Éltek a Tátrában valaha tündérek? Legendák és mítoszok nélkül a hegyek csak hegyek, a völgyek csak völgyek lennének. A hegyek egyedi varázsa és levegője mindig is inspirálta az embereket. Hallottunk már a sárkányok által okozott földrengésekről, a titokzatos üstökösről, amely kialakította a Tátra mai arculatát, vagy a kővé dermedt kapzsi molnárról. Megpróbáltuk összegyűjteni a legérdekesebb tátrai mítoszokat és legendákat.
Miről kapta a nevét a Tátra?
Azon a helyen, ahol ma a Tátra található, a legenda szerint egykor hatalmas síkság terült el. A mítoszok a tatárok vad támadásáról szólnak, akik a mai Szlovákia és Lengyelország közötti síkságon csaptak össze ott élő őseinkkel. A tapasztalat tatár harcosokkal vívott csatában vesztésre álltunk, ezért a vezérek úgy döntöttek, segítséget kérnek egy titokzatos öregembertől.

2018. április 13., péntek

Gąsienica-Zöld-tó / Zielony Staw Gąsienicowy

A Gąsienica-tavak csoportjához tartozó Gąsienica-Zöld-tó egy gyönyörű, 15 méter mély tiszta vizű tó. A Zöld-Gąsienica-völgy (Zielona Dolina Gąsienicowa) legnagyobb tavaként ismert, jégkorszaki eredetű tó a Szélső-torony (Skrajna Turina) lábánál kialakult katlanban terül el, 1672 méter tengerszint feletti magasságban. Területe 3,84 hektár, ezzel a Lengyel-Tátra nyolcadik legnagyobb tava. Kiterjedése 275x238 méter, űrtartalma 260 500 m3, legmélyebb pontja 15,1 méter, vize 10 méter mélységig átlátható. A vízben élő kis mennyiségű planktonnak köszönhetően halványzöld víztükre már a XIX. században romantikus séták kedvelt célpontja volt. Mivel közel van a Murowaniec menedékházhoz (alig egy óra alatt elérhető) a Gąsienica-Zöld-tó a turisták által gyakran látogatott célpont, de még így is sokkal ritkábban, mint a Kápolna-gerinc másik oldalán található Gąsienica-Fekete-tó.

2018. április 11., szerda

Félelem a hegyekben


A magashegyekben történő túrázás elválaszthatatlan a félelemtől. A hegyekben több veszély is leselkedik a turistákra, az egyik leggyakoribb veszélyforrás a magasságtól való félelem. Az emberek gyakran megkérdezik tőlem, hogy nem félek-e olyan nagy mélységek felett túrázni? Természetesen félek. Sőt, azt gondolom, hogy aki nem fél, annak nem kellene a hegyekben menni. Az alábbiakban megpróbálom megmagyarázni ezt a paradoxont…
Az akrofóbia nem csak önmagában a nagy magasságtól való félelmet, a tériszonyt jelenti, hanem úgyszintén, és talán mindenekelőtt a nagy magasságból történő lezuhanástól való félelmet. Ez különböző embereknél különböző módon nyilvánul meg, de mindenkiben benne van, akkor is, ha mélyen elnyomjuk magunkban. Ez a genetikailag belénk kódolt önmegtartóztatáshoz kapcsolódik, és akár bármilyen más fóbiát múltbéli traumatikus élmények is felerősíthetik.

2018. április 10., kedd

Holttestet találtak a Giewont alatt


Április 8-án, vasárnap reggel a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) hegyimentői egy férfi holttestet találtak a Giewont lábánál található Palánkos-völgyben (Dolina Strążyska). A rendőrség szóvivője elmondta, hogy minden valószínűség szerint annak a 43 éves varsói férfinak a holttestét találták meg, aki még március közepén tűnt el, halálát valószínűleg nagy magasságból történő lezuhanás okozta. Róla egy barátja elmondása szerint – akivel a férfi korábban közölte, hogy felmegy egy menedékházba – azt feltételezték, hogy a Tátrába indult. Az egyik lengyel újság még márciusban megírta, hogy a keresett férfinak nem volt magashegyi tapasztalata, korábban csak egy alkalommal, két évvel ezelőtt járt a Tátrában.

2018. április 9., hétfő

Hokus Krokus – avagy a nemzeti park kérése a turistákhoz


A lengyel Tátrai nemzeti Park (TPN) Kościelisko községgel együtt meghirdette a „Hokus Krokus” elnevezésű akcióját. Ennek célja, hogy tájékoztatást nyújtson a Tátrában a napokban virágzó, éppen ezért turisták tömegeit vonzó kórkuszokról, ötleteket adjon, hogy hol csodálhatjuk meg ezeket az elragadóan szép kicsiny virágokat, és nem utolsósorban a természettel szembeni felelősségteljes magatartásra ösztönözze a turistákat.
A krókusz (hivatalos nevén a kárpáti sáfrány – Crocus heuffelianus) vagy ahogy arrafelé nevezik a „gorál tulipán” a tavasz szimbóluma a Tátrában. Legnagyobb mennyiségben a Chochołowi-tisztáson (Polana Chochołowska) fordulnak elő, ahol a 2005-2015 közötti években kb. 14 millió hagyma virágzott.

2018. április 7., szombat

Szürke időben a színes Magas-Tátrában


Gyerekkoromban sokáig Csehszlovákia, egészen pontosan a Besztercebányán át vezető út és a Magas-Tátra volt „a” külföld. Kicsit össze is folyik, hogy mennyi időt töltöttünk ott; valószínűleg két hetek lehettek, de nekem hónapoknak tűnnek, mert ott minden más volt, mint amit megszoktam, és még egy egyszerű bevásárlás vagy buszozás is élményt jelentett :) A környék szeretete azóta is megmaradt bennem: egyszer 2003-ban, egyszer pedig 2007-ben is visszanéztem ide. Sajnos az olyan igazi attrakciók, mint a lanovkák és a hegycsúcsok kimaradtak mindkét alkalommal, de az „elektricskával” azért sikerült utazni. Az útiterv 2017 augusztusában se volt bonyolultabb: egy reggeli vonattal fel Csorbára (Štrba), onnan fogaskerekűvel még feljebb a Csorba-tóhoz (Štrbské pleso), onnan a villamosvasúttal át Tátralomnicra (Tatranská Lomnica), onnét vonattal le Poprádra, Poprádról pedig haza.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...