Szolgálatba állnak a lavinamentő macskák

A magashegységekben beköszöntött a tél, a Tátrában és az Karkonosze-hegységben (Karkonosze) jelentősen megnőtt a lavinák esélye. Sajnos minden évben előfordulnak lavinabalesetek, melyek egyaránt érhetnek kevésbé vagy jól felkészült turistákat, és időnként nagy téli tapasztalattal rendelkező túrázók is a lavina áldozatává válnak. Ilyen helyzetekben rendkívüli jelentősége van az időnek. A lavina alá került személy a hidegnek és az oxigénhiánynak köszönhetően néhány perctől pár tucat percig terjedő ideig élheti túl a lavinát. A mentőakció megszervezése, esetlegesen a lavinamentő kutyának az állomáshelyről a helyszínre történő szállítása sok időt vesz igénybe, amely értékes percekkel csökkenti a túlélés esélyét.

110 éve született Zamkovszky István

110 évvel ezelőtt, 1907. december 25-én egy ötgyermekes család legkisebb gyermekeként Lőcsén született Zamkovszky István (1907-1961), a neves hegymászó és hegyivezető, a Zamkovszky menedékház építője, első tulajdonosa és gondnoka, a Tátra történelmének jeles személyisége, aki egész életét a Magas-Tátrának szentelte. Már kisgyermek korában, amikor a hasonló korú társai még a gyerekjátékokkal játszottak, ő már szívesebben járta a szülőföldje körüli erdőket, dombokat. Fényképésznek tanult, de soha életében nem dolgozott a szakmájában. Mivel egyre jobban csábították a hegyek, munkát keresve a közeli Magas-Tátra festői völgyei felé vette az irányt. Kezdetben több éven keresztül teherhordóként dolgozott a Hosszú-tavi és a Téry menedékházban, szívből szerette ezt a munkát, az erőfeszítésektől és az időjárási körülményektől függetlenül. Megbízhatóságának és szervezési képességeinek köszönhetően, melyeknek többször tanújelét adta, 1934-ben I. osztályú hegyivezető minősítést kapott, majd 1936-ban a Téry menedékház gondnoka lett. Korának legmegbízhatóbb hegyivezetőjeként ismerték, akinek a vezetés nem csak hobbija, hanem az önmegvalósítás egyik eszköze is volt, Zamkovszky volt a sportmászók egyik legsikeresebb vezetője a Tátrában.

Halastó 3.0 – avagy Karácsonykor az élet ismétli önmagát?...

Az oldal állandó olvasói bizonyára emlékeznek arra a 2015 karácsony másnapján, majd 2016 szilvesztere előtt megtörtént, első hallásra viccesnek tűnő eseményekre, hogy az előbbi esetben több mint 100, egy évvel ezelőtt pedig néhány tucat turista rekedt a Halastónál, pontosabban a lovaskocsik végállomását jelentő Hajfű-tisztáson (Włosienica). Tegnap este ismét egy ilyen hírt láttam több lengyel weboldalon, amelyről először azt gondoltam, valamilyen oknál fogva ismét elővették a tavalyi, illetve a két évvel ezelőtti hírt. Aztán rá kellett jöjjek, hogy nem erről van szó, mivel 2017. december 26-án, karácsony másnapján újabb 45 turista „rekedt” a Halastó közelében. Íme a hír:

A tavalyi évhez hasonlóan 45 turista nem volt rá felkészülve a Lengyel-Tátrában, hogy télen a hegyekben korábban sötétedik. A csoport a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető turistaúton, a Hajfű-tisztáson (Włosienica) ragadt. A 24tp.pl weboldal egyik olvasójától származó információt a Tátrai Nemzeti Park (TPN) parkőrségének vezetője is megerősítette. Azt is elmondta, hogy mindenkit, aki tegnap a Bialaki-szénégetőn (Palenicza Białczańska) belépőt váltott a nemzeti parkba, tájékoztattak arról, hogy a lovaskocsik csak 17 óráig közlekednek. Mindezek ellenére kevéssel 17 óra után 45 turista gyűlt össze a Hajfű-tisztáson, akik miután szembesültek vele, hogy nincs fent több lovaskocsi, a nemzeti parktól, a hegyimentőktől, a tűzoltóktól és a rendőrségtől kértek segítséget.

Újabb halálos zuhanás, ezúttal a Nagy-Tarpataki-völgyben

December 26-án a délelőtti órákban szemtanúktól érkezett bejelentés a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, akik a Nagy-Tarpataki-völgyben (Veľká Studená dolina), a Király-szakadék (Kráľovský žľab) alatt egy mozdulatlan férfit találtak a hóban, aki nem mutatott életjelet. A bejelentés idején éppen egy másik baleset sérültjének mentését végző mentőhelikopterrel együtt Ótátrafüredről egy földi mentőcsoport is a helyszínre indult, ahol megállapították, hogy a 33 éves cseh turista a nagy magasságból történő zuhanás következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A szerencsétlenül járt turista holttestét Ótátrafüredre szállították, ahol átadták az illetékes hatóság képviselőinek.

Újabb fiatal halálos kicsúszása a Nagy-kaptatón

2017. december 26-án, a kora reggeli órákban a szlovák Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeleti központjába a lengyel hegyimentők (TOPR) ügyeletéről érkezett bejelentés a Kis-Tarpataki-völgyben (Malá Studená dolina) a Téry menedékház (Téryho chata) felé vezető jelzett turistaúton, a Nagy-kaptató (Valký hang) környékén történt kicsúszásról. A bejelentő a kicsúszás után nem látta társát, akivel vizuális kapcsolata sem volt, őt csak egy órával a bejelentés után találta meg. Időközben két hegyimentővel a fedélzetén a helyszínre érkezett a Helikopteres Mentőszolgálat (VZZS) helikoptere, akik evakuálták a súlyosan sérült 25 éves fiatalembert, akit Ótátrafüreden átadtak a mentőszolgákat orvosainak. Annak ellenére, hogy a mentés valamennyi résztvevő mindent megtett a férfi megmentése érdekében, a lengyel turista belehalt a kicsúszás során szerzett sérüléseibe.

Tragikus balesetek napja a Magas-Tátrában

2017. december 25-én, hétfőn több balesethez is riasztották a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) szakembereit a Magas-Tátrában. A reggeli órákban a Lominici-nyereg (Lomnické sedlo) alatti sípályán éppen egy szlovák síelő sérüléseit látták el, amikor újabb bejelentés érkezett, melyben a Kis-Tarpataki-völgyben (Malá Studená dolina), a Téry menedékház (Téryho chata) közelében balesetet szenvedett cseh turistához hívták a hegyimentőket, aki a Kis-kaptató (Malý hang) jeges lejtőjén megcsúszott, és több száz métert csúszott lefelé meredek lejtőn. A hegyimentők azonnal a helyszínre indultak, a 25 éves cseh nő az esés következtében azonban olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A HZS szakemberei a holttestet Ótátrafüredre szállították, ahol átadták az illetékes hatóság képviselőjének.

Tompa Mihály – Márta könnye

Hol a Kárpát havas tetőin,
- Mint barna csókák a téli fára, -
Halk szárnyütéssel a kifáradt
Felhők megűlnek éjszakára;
Hol a vihar fogantatik,
S szül a mennydörgés száz harsány fiut;
Hol a havas rózsája búsúl,
S a törpe fenyvek tengő szára fut:
Magában egy kicsinyke tó
Áll a jégvölgyi csúcs alatt,
Mely méltán tiszta, mint a köny,
Ha bús leány szemén fakad;
Hiszen könyhullatás özönje!
E kis tavacska: Márta könnye. 

Fotók és videók a Tátrából – 2017. december 1-15.

A Tátra Bükkszentkeresztről; Téli szépség a Tátrából; A Tátra a dobogókői kilátóból; Nincs rossz idő, csak rosszul öltözött turista; A Téry-horhos múlt hét szombaton; A Tátrába is megérkezett a Mikulás; Esti panoráma az Ornak menedékháztól; Hátsó-Jávor-völgy, Kis-Nyereg-hágó, Jég-völgyi-csúcs; A Lomnici-nyereg a viharos szél előtt; Tátrai klasszikus; Reggel a Zöld-tavi menedékháznál; Ilyen az idei tél a Kő-pataki-tónál; A Niagara-vízesés Csorbató felett; Szeretne valaki egy ilyen éjszakai találkozást? Az Alacsony-Tátra téli szépségei; Novemberi túra a Zawratra; Sokunk kedvence, a Téry menedékház. 2017 decemberének első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Egyre népszerűbb a Tátrában a síalpinizmus

A Magas-Tátrában is egyre népszerűbb téli sportolási forma a síalpinizmus. „A 10-15 évvel ezelőttihez képest jelentősen megnőtt az érdeklődés a behavazott természetben történő síelés iránt. Korábban csak néhány síelővel találkoztunk a tátrai völgyekben, szinte mindannyian ismertük egymást. Manapság egyre többen vágynak arra, hogy az érintetlen, szűz hóban síeljenek, egyre többet szeretnének látni, és egyúttal egyre népszerűbbé válnak az adrenalin-növelő sportok, köztük a síalpinizmus” – mondja Roman Hric hegyi vezető és szenvedélyes síalpinista.

Egyúttal figyelmeztet, hogy meg kell különböztetni az ún. sítúrázókat, akik a síléceiken az előkészített sípályákat használva jutnak fel a hegyre, és a síalpinistákat, akik a völgyekben és a hágókban a behavazott turistautakon közlekednek. „Azok között, akik az előkészített sípályákon kívülre merészkednek, az egyik legnépszerűbb a Zöld-tóhoz (Zelené pleso) vezető út, amely nagyon szép útvonal, ráadásul itt nem olyan nehéz a tájékozódás, mint egy lesiklópályán. Ezen kívül a Poprádi-tóhoz és a Sziléziai házhoz vezető útvonal is nagyon népszerű” – mondja Hric.

A sítúrázókra vonatkozó szabályok a Lengyel-Tátrában

Az utóbbi időszakban a tátrai turisták körében is egyre népszerűbb a síalpinizmus, mint síelési forma, amely ötvözi a sífutás és a lesiklás előnyeit. Mielőtt azonban valaki ráállna a két sílécére, érdemes megismerkedni a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) ezzel kapcsolatos rendelkezéseivel, szabályaival. A Lengyel-Tátrában az összes jelzett turistaúton lehet síelni, az alábbi korlátozásokat figyelembe véve:

- A Myślenicei-tornyoktól (Myślenickie Turnie) a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch), valamint a Gąsienica-tisztásról (Hala Gąsienicowa) a Liliom-hágóba (Liliowe) csak felfelé lehet sítúrázni (mindkét esetben közel van egy sípálya, lefelé azon lehet síelni);

- A Gombás-nyeregből (Przełęcz w Grzybowce) a Felső-Konrád-nyeregbe (Wyżnią Kondracką Przełęcz), a Toman-völgyből (Dolina Tomanowa) a Keskeny-csorbába (Chudą Przełączkę), valamint a Mormota-halmon (Świstówka Roztocką) keresztül vezető turistaút december 1. és május 15. között le van zárva;

- november 30-ig és május 1. után a nemzeti park területén csak napközben lehet mozogni.

Porcukorhóba burkolt, mézeskalács-falucskák a Tátrában

A Tátra a Kárpátok legmagasabb vonulata, melyen Szlovákia és Lengyelország osztozik. A több mint kétezer méteres csúcsokkal teli magashegység lejtői egész évben vonzzák a természetközeli pihenésre vágyó turistákat. Nemcsak a hósipkás hegyek, a vadregényes erdők és a meredek patakvölgyek érdemesek azonban a látogatók csodálatára, de a környék épségben megőrzött néprajzi értékei és kultúrája is. Ezekkel pedig a vidék meseszép falucskáiban a legjobb ismerkedni.

Az alábbiakaban bemutatunk tíz csodákkal teli, kicsi települést a Tátra és az Alacsony-Tátra Magyarországhoz közelebbi, szlovákiai részén, melyek télen talán még szebbek, amikor belepi őket a hótakaró.

A femina.hu teljes cikke itt olvasható!

Forrás és fotó: https://femina.hu

Karácsonyig három hószobor készül el a Rainer-kunyhónál

A Rainer-kunyhó gondnoka, Peter Petras azt tervezi, hogy Karácsonyig három hószobrot farag ki a kunyhó előtt található Rainer-réten (Starolesniansa poľana). Közülük az egyik, egy 4 méter magas Mikulás már most készen van, ez a kunyhó előtt látható, és már készül a Betlehem váza is. „Már a múlt évben is volt itt december 6-án Mikulás szobor, köszönhetően annak, hogy az idei évhez hasonlóan jók voltak a hóviszonyok. A tavalyi volt ennek a prototípusa, az idei Mikulás szobor készítése során kiküszöböltem a múltbéli hiányosságokat, ezért azt gondolom, ez most elég jól sikerült” – mondta az alkotó.

Számos turista, aki már látta a hóból kifaragott Mikulást, észrevette, hogy az feltűnő módon hasonlít az alkotójára, Peter Petrásra. Ugyanezt már a múltban is észlelték a jó megfigyelők, amikor az idős „hószobrász” egy tátrai teherhordót faragott ki a hótömbből. „Azt hiszem, ez azért van így, mert ha az ember bármilyen anyagból megformáz valakit, akarva-akaratlanul olyan személyről veszi a mintát, akit a leggyakrabban lát, vagy akivel a legtöbbet találkozik. Nos, amikor reggel a tükörbe nézek, mindig magamat látom, talán ezért a hasonlóság. Ez persze akkor is érvényes, ha majd egy lovat fogok faragni a hóból, az is rám fog hasonlítani” – mondja mosolyogva.

Kulig, avagy lovasszánozás Zakopanéban

Tél van. Mély hó és csikorgó fagy. Esténként messzire világító fáklyák fényénél igáslovak húzzák az élménytől fellelkesült turistákkal teli szánokat. Manapság a lovasszánozás (kulig) elsősorban kereskedelmi tevékenység, de ez nem mindig volt így. A helyi utazási irodák által szervezett esti fáklyás lovasszánozás az egyik legnépszerűbb téli vonzerő Zakopanéban. Az esti szánozás legtöbbször szabadtéri kolbászsütéssel végződik, és az ezt követő mulatozás gyakran reggelig is eltart. A lovak által megtett útvonalak nagyon különbözőek lehetnek – városi vagy erdei, illetve esetenként a Tátrai Nemzeti Park határain belül vezetnek. Amennyiben enyhébb a tél, és nincs elegendő hó, a lovasszánokat gumikerekes szekerekkel helyettesítik, ez azonban már nem ugyanaz az érzés… Az egyetlen dolog, amiben az ilyen típusú kikapcsolódásra vágyók bízhatnak, az a biztos havazás, ami Zakopanéba télen elég sokszor előfordul.

Ismét látogatható a Jégtemplom a Tarajkán

A jégbe fagyott szépség. Talán ezekkel a szavakkal lehetne legpontosabban jellemezni az idei Jégtemplomot, melyet Gaudí alkotása, a barcelonai Sagrada Familia inspirált. Az utóbbi években a Magas-Tátra egyik legfőbb téli vonzerejének számító jégtemplom, amely ezúttal nagyobb és hidegebb, mint a korábbiak, december 8-tól, péntektől várja a látogatókat. A rideg jégkockák a jégszobrászok munkája következtében zergéket, családokat ábrázoló remekművekké formálódtak, melyet színes ólomüvegek tesznek még varázslatosabbá. Érdekes módon ez a Tátra egyetlen olyan vonzereje, ahol a látogatók jobban fázhatnak, mint kint, a szabadban. „A kupola alatt -10 °C a hőmérséklet, ezért aztán a jégszobrok a szokásosnál is érzékenyebbek a külső hőmérsékletre” – mondta Zuzana Fabianová, a Tatry Mountain Resorts szóvivője.

A tátrai Jégtemplomot ezúttal ismét Adam Bakoš tervezte meg, aki saját elmondása szerint 0° alatti hőmérsékleten érzi igazán jól magát. Munkáját ezúttal szlovák, cseh és spanyol jégszobrászok segítették, akik idén a korábbinál 100 tonnával több jeget használtak fel, melyet csak az eddiginél nagyobb kupola alatt tudtak elhelyezni. Adam Bakoš azonban ezúttal nem vett részt a Jégtemplom ünnepélyes megnyitóján, az alkotás főszobrásza ugyanis megbetegedett, a jégtemplom elkészítése kikezdte az egészségét.

Termálfürdők a legszebb téli hegycsúcsok között

A  hósapkát viselő hegyek akár már most, a síszezon előtt is fantasztikus látványt nyújtanak, a domborulatok pedig gyönyörű kirándulásokat ígérnek a legbátrabb túrázók számára, utána pedig mennyei élvezet elnyújtózni a helyi termálfürdő forró vízben. Ezúttal Lengyelország és Szlovákia hófedte vidékein találtunk pompás fürdőket.

Terma Bania – Lengyelország

A Terma Bania a Lengyel-Tátra egyik legújabb fürdőkomplexuma, alig négy évvel ezelőtt nyitotta meg a kapuit a látogatók előtt, Zakopanétól nem messze. Az egész éven át nyitva tartó fürdő már megjelenésében is gyönyörködtet, tájba simuló építészeti megoldásai, lépcsőzetes medence rendszere és zöld növényekkel beültetett teteje egyedülálló a térségben.

Egyedi élményt jelent télen, hiszen közvetlenül a sípályák mellé telepítették, így a meleg vízben ülve gyönyörködhetünk a téli táj szépségében, este pedig a kivilágított pályák mellett, a hóban levő medencében lazíthatjuk ki izmainkat. A fürdőben használt termálvíz 2500 méter mélyről tör fel 72°C-osan, melyet a vendégek többféle medencében, akár 34°C-osan is élvezhetnek. A fürdőt két részre „hangos” és „csendes” zónára osztották. Így különítették el a bulizni, szórakozni vágyókat és a pihenésre, relaxálásra áhítozókat. 

A Csorbai-tónál kezdetét vette a síszezon

December 1-én a Csorbai-tónál kezdetét vette a 2017/2018-as tátrai síszezon, egyelőre az Interski, a Turista és a Junior lesiklópályákat hozták használható állapotba. „A hó vastagsága 40 cm, jelenleg nagyjából két és fél kilométer hosszú pálya áll a síelők rendelkezésére” – mondta Zuzana Fabianová, a Tatry Mountain Resort (TMR) ügynökség szóvivője, és hozzátette, hogy a pályák reggel 8.30-tól várják a síelőket. A magas-tátrai téli szezon hivatalosan december 8-án nyílik, amikor a látogatók számára a Tarajkán (Hrebienok) megnyitják a hegység egyik leglátogatottabb téli különlegességét, a tátrai jégkatedrálist, melyet idén a spanyolországi Sagrada Familia gondolatának jegyében faragnak jégbe. A jégtemplom meglátogatása továbbra is ingyenes, az érdeklődők az itt megrendezésre kerülő koncerteket is meglátogathatják.

A Csorba-tói központban nem ritka a december elejei síelés. „A természeti viszonyoknak köszönhetően ez átlagosnak számít, lévén, hogy az utóbbi öt évben rendszeresen december elején nyitottuk meg központunkat a látogatók előtt. A tavalyi év különlegesnek számított, ugyanis az első síelők már november 26-án birtokba vehették a pályákat” – magyarázta Fabianová.

Tragikus lavinabaleset a Nagy-Tarpataki-völgyben

December 6-án a délutáni órákban egy szlovák síelő jelentette a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, hogy a Nagy-Tarpataki-völgyben (Veľká Studená dolina), a Nagytarpataki-Zerge-horhos (Malý Závrat) alatt lavina zúdult le. Az előzetes információk szerint a lavina elsodorta a bejelentő barátját, akinél sajnos nem volt sem lavina jeladó, sem pedig semmilyen lavinamentő felszerelés. A hegyimentők mentőhelikopterrel indultak a helyszínre, ezzel egy időben Ótátrafüredről három fős földi mentőcsoport, valamint a Hosszú-tavi menedékház két alkalmazottja is a helyszínre indult, akik a bejelentővel, egy szemtanúval és az időközben megérkező hegyimentőkkel együtt láttak hozzá a lavina által érintett terület feltérképezéséhez. A mentőhelikopter mentőkutyával a fedélzetén érkezett a helyszínre, majd miután leeresztette a legénységét, további mentőkutyákért visszaindult a bázisra.

Hétvégén megnyitják a tarajkai szánkópályát

A Magas-Tátrában az utóbbi napokban lehullott hó és a megfelelő hőmérséklet lehetővé teszik, hogy idén az utóbbi években megszokottnál jóval korábban megnyissák a 2,5 km hosszú tarajkai szánkópályát, amelyen a Tarajkáról (Hrebienok) Ótátrafüredre (Starý Smokovec) csúszhatunk le. A téli sportok kedvelői így ezen a télen már decemberben is hódolhatnak szenvedélyüknek. Az elsősorban a családosok és baráti társaságok körében népszerű szánkópálya a Magas-Tátra egyik fő téli vonzereje, hiszen a pálya felső része a tarajkai siklóval kényelmesen megközelíthető, így az itt szánkózóknak csak a 2,5 km hosszú pályán történő élményekkel teli lecsúszás a „feladata”.

A december 8-án, a tarajkai Jégtemplommal egy időben megnyitó szánkópályán naponta 8:30-tól 16:00-ig lehet szánkózni, és ezen időszak alatt természetesen a szánkókölcsönző is nyitva tart. A szánkópálya működéséhez természetesen megfelelő mennyiségű hó szükséges, ez jelen pillanatban rendelkezésre áll.

Mennyi cseh turista szenved tragikus balesetet a Tátrában?

A felelőtlen cseh turisták feletti sajnálkozás már hosszú ideje a szlovák „folklór” részét képezi. Amikor valaki meghal a Tátrában, Szlovákiában sokan szinte automatikusan azt gondolják, hogy biztosan megint egy cseh turista vált a hegyek áldozatává. Az utóbbi évek statisztikái viszont azt mutatják, hogy többet beszélnek a csehekkel történt szerencsétlenségekről, mint ahány eset valójában történik. Az idei statisztika azonban eltér a megszokottól, már jóval év vége előtt látszik, hogy ez lesz a legrosszabb év az utóbbi évtizedben.

Felelőtlenség

A hegyek gyakran követelnek áldozatokat, akik bármilyen állampolgárok is, legtöbbször könnyelműségüknek és a felkészületlenségüknek köszönhetően kerülnek bajba. Egyértelműen igaz ez arra a 29 éves cseh férfira, aki szeptember végén rövidnadrágban, edzőcipőben és egy könnyű kabátban indult túrázni. Holttestét csak néhány nap múlva találták meg Csorbató közelében, a Szoliszkó-gerinc alatt. Az elmúlt hét végén két cseh síalpinista halt meg az Alacsony-Tátrában.

Lehet-e sízni a Kárpátok alatt?

Jeszenszky Géza és Neidenbach Ákos különleges idő- és térbeli utazásra hívja olvasóit több mint száz év magyar sítörténetét áttekintő könyvében. Sítechnikai szakkönyvek, síkalauzok már a múlt század első évtizedeiben is megjelentek, de ez az első kötet, amely a Kárpát-medence magyarságának sísportjáról történeti összefoglalót ad. A „Képek a magyar sísport történetéből” alcímet viselő könyv korabeli dokumentumokat, fényképeket válogat, a precíz és pontos történeti áttekintés mellett anekdotákat, hiteles katasztrófatörténeteket is közread. Megtudhatjuk, mit tettünk Trianon előtt és a bécsi döntések lehetősége nyomán a Tátrában vagy Erdélyben, hogy kiépüljenek a sísport feltételi. A kötet második fele pedig jó tanácsokkal szolgál a kezdőknek, praktikus útmutatót ad a sísportok szerelmeseinek is.

A Kairosz Kiadó gondozásában megjelent könyv bemutatója 2017. december 12-én, kedden 18.30 órakor lesz a Virányosi Közösségi Házban (1125. Bp. Szarvas Gábor út 8/c.), melyre az alkotók szeretettel várják az érdeklődőket.

Forrás: Neidenbach Ákos

Fotók és videók a Tátrából – 2017. november 16-30.

A Magas-Tátra a Bükkből; A Halas-tó; Lesíelés a Vörös-torony-hágóból; A Tátra a Szilicei-fennsíkról; Ez a csúcs sokaknak ismerős lehet; A Ruszin-tisztásra vezető út; A Bélai-Tátra két főcsúcsa; Reggel a Csorbai-tónál; Úton a csúcs felé; Közeleg a síszezon; A behavazott Tátra a repülőgép ablakából; Kuznice mára virradó éjjel; A napsütötte Pieninek, háttérben a havas Tátra; A Tátra harmadik legmagasabb csúcsa; Októberi Tengerszem-csúcs túra.

Hernád-áttörés - Kolostor-szurdok - Kysel-szurdok via ferrata; Látványos videó a Gerlachfalvi-csúcsra vezetett túráról; A Gubalówka madártávlatból; A Pieninek, Szlovákia legszebb szeglete; Őszi túra a Fátyol-vízeséshez és a Lorenz-hágóba.

2017 novemberének második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!