2017. szeptember 30., szombat

A Szlovák Paradicsom rejtett oldala

Észak-déli irányban szeltük át a Káposztafalvi-karszt fennsíkját, és bár 24 óránál alig több állt rendelkezésünkre, végigmentünk a leghosszabb szurdokon, kipróbálhattunk egy turistaházat, a karszt hangulatos völgyeiből a legmagasabb kilátópontjára másztunk, majd egy kanyonon átsétálva megérkeztünk egy hegyek közé ékelt tó partjára. Az általunk is bejárt mintegy 30 kilométeres táv azoknak ajánlott, akik a Szlovák Paradicsom belső zugaira, sokoldalú hangulataira is kíváncsiak. 
A magyar túrázók körében is jól ismert Szlovák Paradicsom Nemzeti Park közelségének is köszönheti kiemelkedő népszerűségét: rövid autózást követően máris egy hűs, vadregényes szurdok bejáratánál állhatunk, hogy néhány óra patakmederben gyaloglást, létramászást és pallótaposást vállalva semmihez sem fogható élményeket gyűjtsünk. A mészkővidék hullámos, erdő borította fennsíkját eddig éppen azért nem ismertem, amiért a legtöbb látogató is kihagyja útvonalából: a szurdokokból kikerülve általában a hegylábi szálláshelyre vagy egy következő szurdokba vezetett utunk. Ezúttal azonban a nemzeti park átszelését, távolabb eső turistaösvényeinek megismerését tűztük ki célul.

2017. szeptember 29., péntek

Tátrai titkok nyomában – 1000 éves cirbolyafenyő

A világ legkisebb magashegységéről sokan azt gondolják, hogy méretéből és ismertségéből adódóan annak minden pontját jól ismerjük, és a Tátra semmivel sem tudja meglepni őket. Nagy hiba azonban ezt gondolni. Az alábbi történetekkel talán még a Tátra-szakértőket is sikerül meglepni.
A Kapor-völgy felső részén, a látogatók és turisták számára megközelíthetetlen, szigorúan védett Nefcer-völgyben a Tátrában ma már ritkaságszámba menő, egyedülálló fák, cirbolyafenyők élnek. Az ottani mostoha körülményeket ezeknek a fáknak sem könnyű túlélni, ezért az ott élő fák rendkívül lassan növekszenek, és még a legkeményebb fagyoknak is képesek ellenállni. Az ismert természetvédő, Erik Baláž ebben a völgyben talált egy fát, amely feltételezhetően több mint 1000 éves. „Ez a legidősebb, szabadon élő növény Európában. Napjainkban is folynak a fa életkorának pontosabb meghatározására irányuló részletes vizsgálatok, melynek köszönhetően meghatározhatjuk ennek az egyedülálló fának a pontos korát. Általánosan ismert tény, hogy a cirbolyafenyő akár 800 évig is képes élni, ám az 1000, vagy annál több éves példány számunkra is meglepő lenne” – mondta a természetvédő.

Forrás és fotó: http://www.cas.sk

2017. szeptember 28., csütörtök

Top 10 hely a Tátrában VII. – Ornak

Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy a címben jelzett Top 10 helyszín kiválasztása nagyon szubjektív lista, melyet a bejegyzés írója (Mikołaj Gospodarek) saját tapasztalatai, érzései alapján állított össze. A lista hátterében egy hatalmas fotógyűjtemény áll, melyet 2003-tól megtett tátrai túráin készített. A lista több pontja ugyancsak szép helyszíneket szorított ki a rangsorból, de ez természetes egy ilyen összeállítás esetén. A lista készítőjének reményei szerint a rangsor sokaknak a kezdet, az első lépés lehet tátrai kalandozásukban, más érdekes helyekkel kiegészítve pedig segíthet egy markáns tátrai portfólió összeállításában. Kezdjük hát közös tátrai kalandozásunkat…

2017. szeptember 27., szerda

Tudósítás a tiltott erdőből, melyet turisták sosem pillanthatnak meg

A Belá patak vize különlegesen tiszta,
árvíz idején sem zavarosodik meg
A Csendes- (Tichá dolina) és a Kapor-völgy (Kôprová dolina) szigorúan védett részeibe az ember ritkán teszi be a lábát, vagy ha mégis, akkor csak a régi erdészeti ösvények mentén. Aki a csapásokon kívüli területre merészkedik, azt mindenféle meglepetések érhetik.
Erik Baláž filmes és természetvédő, aki a Csendes- és a Kapor völgyet úgy ismeri mint a tenyerét, egyszer a cirbolyerdőben az ezeréves fenyők között egy több évtizedes holttestre bukkant egy fához kötözve. „A kabátomat kerestem, amit az erdőben felejtettem. Egy másikat találtam helyette, fölemeltem, és csontok hullottak ki belőle.” Egy csehországi ember maradványai voltak, aki otthon búcsúlevelet hagyott hátra, melyben azt írta hogy egy szép helyre indul, ahol senki sem fog rátalálni.
A Csendes- és a Kapor-völgy csaknem száz négyzetkilométeres területe Szlovákiában a legnagyobb ilyen szigorúan védett összefüggő terület, nagy része teljesen ismeretlen az emberek számára. Ide belépni csak a Környezetvédelmi Minisztérium kivételes engedélyével szabad. Ehhez alapos indok kell, például kutatási,- vagy természetvédelmi céllal. Aki engedély nélkül lép be, szigorú büntetést kockáztat.

2017. szeptember 26., kedd

Megtalálták a négy napja eltűnt turista holttestét

Szeptember 21-én, csütörtökről péntekre virradó éjszaka jelentették a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére egy 29 éves cseh turista eltűnését, aki egyedül indult túrázni a Magas-Tátrába. Az utolsó biztos információk szerint szeptember 20-án, szerdán délután 16 óra körül a Csorbai-tótól indult el túrázni. Sajnos senkinek nem mondta el, pontosan hová megy, de aznap este SMS-ben megírta egy barátjának, hogy minden rendben van vele, csak lemerülőben van a telefonja, és a hegyen kell aludnia. Csütörtökre a meteorológusok a Tátrában 1900 méter feletti magasságban viharos időt jósoltak, 20-30 cm friss hóval.
A hegyimentők a bejelentés után a rendőrséggel együttműködve kezdték meg az eltűnt keresését. A rendőrség Csorbató környékén kereste, ahol az egyik egészségügyi létesítményben megtalálták a holmiját. A hegyimentők kapcsolatba léptek az összes környékbeli menedékházzal, pénteken és szombaton az összes környékbeli turistautat végigjárták, de nem akadtak az eltűnt férfi nyomára.

Találkozás a hiúzzal

A Tátra ösvényein hosszú évek óta folytatott vándorlásaim során örömmel találkoztam a vadon élő tátrai állatfajok szinte valamennyi képviselőjével. Szinte valamennyi, mert hiúzzal vagy vadmacskával találkozni olyan, mintha az ember megütné a lottón a főnyereményt. Gyakorlatilag minden alkalommal láttam zergéket, többször találkoztam szarvasokkal és őzekkel, az ételt kéregető rókák egészen közel jönnek hozzánk, a mormoták pedig hangos füttyel jelezték egymásnak, honnan várható a veszély. Közelről és távolról is találkoztam már medvékkel, valamint a Tátrában élő három viperafaj mindegyikének képviselőjével.
A szombati, hiúzzal történő örömteli találkozás azonban minden eddiginél csodálatosabb élmény volt, amitől egyik pillanatról a másikra felgyorsult a szívverésesem. A gyönyörű ragadozó látványa, aki ráadásul alig pár tucat méterre volt tőlem, olyan volt számomra, mintha magával a Yetivel találkoztam volna. A hihetetlen látványt az állat siránkozó, valószínűleg egy közelben lévő hímet csalogató hangja egészítette ki, így valószínűleg egy nőstény hiúzt volt szerencsém közelről látni.
Számtalan alkalommal végigmentem már a Roztoka-völgyön, míg végül részem lehetett egy ilyen hihetetlen találkozásban. Remélem, hamarosan vadmacskával is sikerül találkozni hasonló körülmények között…

2017. szeptember 25., hétfő

Ezen a nyáron rekordszámú turistát vonzott a Tátra

A lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) összesítette az idei nyári turistaszezon látogatottsági adatait. Ezek ismeretében elmondhatjuk, hogy a turisták a mögöttünk hagyott hónapokban ismét ostrom alá vették a Tátrát. Ez a turistautakon ugyanúgy érzékelhető volt, mint a felvonók előtt kígyózó sorokat látva. A Lengyel-Tátra bármely pontjának látogatottsági adatait nézzük, a turisták számának növekedése gyakorlatilag mindenhol jól érzékelhető. Kígyózó sorokat láthattunk a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő felvonónál, a buszmegállókban, a lovaskocsik indulóhelyein, a nemzeti park pénztárainál, sőt a menedékházakban és a WC-k előtt is. Ez nem is csoda, mivel a TPN adatai szerint csak júliusban és augusztusban 1 millió 640 ezer ember látogatott a nemzeti parkba.
Az már korábban is érzékelhető volt, hogy évről évre egyre többen érkeznek a Tátrába, egyre nő a nyári szezonban a tátrai turistautak népszerűsége. 2015-2016-hoz viszonyítva az idei nyáron mintegy 40 ezerrel többen túráztak a Lengyel-Tátra turistaútjain.

2017. szeptember 23., szombat

A Tengerszem-csúcs (Rysy, 2499 m) megmászása

Bár a kirándulószezon szeptember beköszöntével lassan véget ér, azonban a Magas-Tátra festői hegyei ebben a szép időben is tárt karokkal várják a túrázókat. Mai beszámolónkban a Tátra legmagasabban fekvő, turistaúton megközelíthető csúcsát próbáljuk megmászni. Íme, a 2499 méter magas Tengerszem-csúcs!
Túránk a Csorba-tó mellől indul, 1350 méter tengerszint feletti magasságból. A Magas-Tátra második legnagyobb kiterjedésű tava, 19,76 hektár, 20 méter mély. Az egész napos túra pihenőkkel körülbelül 8 órát vesz igénybe, így ajánlatos még korán elindulni, hogy elkerülhetőek legyenek a délután a hegyekben gyakran kialakuló viharok. Az útvonal hossza körülbelül 20 km, 1150 méteres szintkülönbséggel. Íme a túránk útvonala:
A tótól elindulva egy piros jelzésű ösvény vezet első megállónkig, a Poprádi-tóig (Popradské Pleso). Az útvonal először egy könnyen járható tanösvényen halad, majd bekanyarodik a hegyoldalba, ahol elénk tárul a gyönyörű Menguszfalvi-völgy (Mengusovská dolina) és látványa.

2017. szeptember 22., péntek

A HZS a kedvezőtlen időjárási körülményekre figyelmeztet

2017. szeptember 21: A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) figyelmezteti a Tátrába készülő turistákat, hogy Szlovákia magashegységeiben a tartós, jelentős mennyiségű csapadék valamint az erős szél miatt kedvezőtlenek a túrázás feltételi. 1800 méter magasság felett továbbra is havazásra kell számítani, kb. 1900 m-től pedig – az utóbbi napokban lehullott 10-20 cm hónak köszönhetően – a Tátrát összefüggő hótakartó borítja. A tegnapi viharos szél ma fokozatosan gyengülni fog, de ma éjjel, illetve holnap délelőtt további szélerősödés várható. Továbbra is jelentős mennyiségű csapadék várható, amely a magasabban fekvő területeken hó formájában fog jelentkezni. A szélnek és a hónak köszönhetően a turistautak sok helyen jegesek, csúszósak lehetnek. Melegedés jövő héttől várható, ezért a hegyimentők mindenkinek azt javasolják, hogy vegyék fontolóra az ezen a hét végén a magashegyi környezetbe tervezett túrájukat.
2017. szeptember 22: A turistautak a csapadék következtében csúszósak, 1800 méter feletti magasságban havasak, jegesek! A magashegyi környezetben 10-40 cm friss hó található, helyenként hóátfúvásokkal. A hegyimentők továbbra is fokozott figyelmet kérnek a látogatóktól, és senkinek nem javasolják a magashegyi hágókon történő átkelést. Arra is felhívják a turisták figyelmét, hogy este egyre korábban, ma már 18:30 után már sötétedik.

Forrás: https://www.hzs.sk; Fotó: Téryho chata

Fotók és videók a Tátrából – 2017. szeptember 1-16.

Őszi panoráma a Zöld-tónál; Új híd a Zsári-völgyben; Tényleg erre van szükség a Tátrában, 2015 méter magasságban?; A Volovec és a Hegyes-Rohács; Úton a Sebes (Bystrá) csúcsára; Tegnapi fotó a Kapor-csúcsról; A Batizfalvi-tó a Gerlachfalvi-csúcs alatt; Valahol, valaki, valahová...; A Sebes (Bystrá) felé; A Holló-kő és a Sirató nyár végén; Napfelkelte a Gasienica-völgyben; Ez a fotó vajon honnan készülhetett?...; A Szepesi-Öt-tó valamennyi tava látható ezen a fotón; Naplemente a Giewont alatt. Túra a Gerlachfalvy-csúcsra; Liptói-Tátra, Ék-hegy, Rét-hegy; A Kyseľ-szurdok via ferratája. 2017 szeptemberének első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2017. szeptember 21., csütörtök

A Szlovák Paradicsom legszebb túrái – Piecky-szurdok

Szlovákia legismertebb turistacélpontjai nem véletlenül a Tátra szédítő magasságú csúcsai, az Alacsony-Tátra és a Kis-Fátra erdő borította mély völgyei. A hegyvidékek csúcsai és völgyei mellett olyan féktelen folyók teszik változatosabbá a tájat, mint pl. a tutajozási lehetőséggel hívogató Dunajec. Mindazonáltal ha egyszer ellátogatunk a Szlovák Paradicsom vad világába, ha megtapasztaljuk a titokzatos, sötét erdőkben, a lélegzetelállító, mély szakadékok mélyén folydogáló patakokban vezető túra hangulatát, ha sikerül legyőzni a vízesések létráit és a szurdokok doronglétrahídjait, akkor szinte biztos, hogy később is vissza akarunk térni a hegységbe. A következő néhány mondattal szeretném bemutatni az olvasónak ennek a varázslatos hegyvidéknek a legszebb turistaútjait, melyet bárki felfedezhet magának, ha veszi hozzá az erőt és a bátorságot. Lássuk tehát a Hajts Béla által annak idején a Felvidék Paradicsomának nevezett Szlovák Paradicsom legszebb turistaútjait bemutató sorozatunk negyedik részét. 

2017. szeptember 20., szerda

Napernyő, paraván és grillparty a Zawrat-hágón

Azok a turisták, akik szeptember 9-én, szombaton a délutáni órákban a Gąsienica-völgyből a Zawrat-hágóba vezető turistaúton maguk mögött hagyták a láncokat, a hágó előtt pár lépéssel nem hittek a szemüknek, amikor a hágóban megláttak egy paravánnal körülvett napernyő alatt jókedvűen táborozó társaságot. Mint később kiderült, néhány varsói fiatalember nem mindennapi legénybúcsút szervezett egy kollégájuknak, és úgy gondolták, hogy erre a Zawrat-hágó, a legnehezebbnek tartott tátrai turistaút, a Sas út (Orla Perć) kezdőpontja a legalkalmasabb helyszín. A kerti székeken pihenő, flip-flop papucsos társaság a gázpalackkal működtetett grillsütőben grillkolbászt sütögetett, és hamarosan sült kolbász ínycsiklandozó illata terjengett a levegőben. Az incidensről szemtanúk tájékoztatták a Tygodnik Podhalański című portált, akik fotókat is küldtek a szokatlan helyen tartott legénybúcsúról. Az esemény híre természetesen gyorsan eljutott a Tátrai Nemzeti Park (TPN) parkőrségéhez, melynek vezetője gyors intézkedést ígért az ügyben. Bejelentette, hogy megpróbálják elérni a fiatalokat, egyúttal közölte, hogy ezért a szabálysértésért legfeljebb 1000 złoty összegű bírság szabható ki részükre.

2017. szeptember 19., kedd

Eltérő adatok a medvék és farkasok számáról

A Szlovákiában élő medvék és farkasok számáról hosszú ideje jelentősen eltérő adatok látnak napvilágot a Környezetvédelmi Minisztérium (KM) és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) kiadványaiban. Ezt bizonyítja egy közelmúltban napvilágot látott jelentés, amely szerint 2016 márciusában 2235 medve és 2540 farkas élt Szlovákiában. Ezek az adatok a Nemzeti Erdészeti Központ (NEK) által az agroturizmusban érdekelt üdülőhelyek számára, a nagyvadak számának szabályozásáról készült jelentésben szerepelnek. „A medvék és a farkasok állományának szabályozására nem csak azért van szükség, mert ezek az állatok nagy károkat okoznak az állattenyésztőknek, hanem azért is, mert a méretében nem növekedő területen megjelenő egyre növekvő számuk hozzájárul ahhoz, hogy elveszítik az embertől való természetes félénkségüket” – áll a jelentésben.
A KM nem ért egyet a jelentésben álló adatokkal, a környezettudatos üdülőhelyek részére készített legutóbbi gondozási tervekre hivatkozva a minisztérium becslése szerint a medvék száma 1255, a farkasok száma pedig 300-600 között lehet. A gondozási tervben felhívják a figyelmet arra, hogy a farkasok és medvék egységes és átfogó megfigyelése és feltérképezése lehet az alapja a nagyvadak aktív védelemének. „Korábban az elégtelen kutatás és ellenőrzés szabad utat adott a szubjektív véleményeknek, nem volt egységes védelmi és irányítási rendszer, a kompetenciákat különböző célokkal és eljárásokkal osztották fel” – olvasható a gondozási tervben.

2017. szeptember 18., hétfő

130 éve született dr. Komarnicki Román

130 évvel ezelőtt, 1887. szeptember 18-án régi lengyel család sarjaként Bécsben született dr. Komarnicki Román (1887-1973), a kitűnő hegymászó, az I. világháborúban a honvéd sí- és hegymászó kiképzés oktatója (hadapród őrmester a Csorbai-tavi különítménynél). Édesapja, Komarnicki Zsigmond Varsóban született régi lengyel családból, ott is nevelkedett. A lengyel függetlenség híve volt, ezért az orosz cári rendőrség gyakran zaklatta, majd 1860 körül el kellet hagynia az országot és francia földön telepedett le. Párizsban elvégezte az École Centrale-t és mivel nem térhetett vissza az Oroszországhoz tartozó Varsói nagyhercegségbe, Magyarországon telepedett le. Mint francia állampolgár, vasúti mérnökként érkezett, majd a késmárki Nendtvich Karolinát vette feleségül. Fiai Gyula, Román és László és lánya Mária Budapesten illetve Bécsben születtek, nevelkedtek, Magyarország lett a hazájuk. A Komarnicki fivérek csak felnőtt korukban ismerkedtek meg rokonságuk lengyel részével – egyik nagybátyjuk a varsói egyetem tanára, a másik Lengyelország nagykövete volt a Nemzetek Ligájában Genfben. Ahogy ezt Komarnicki Gyula mondogatta, kapcsolatuk Lengyelországgal nem a rokoni szálakon, hanem a hegymászáson alapultak.

2017. szeptember 16., szombat

Turistaút 24 méter magasan, a fák koronája felett

A jelenlegi ismereteink szerint talán nem túlzás, hogy idén Szlovákiában a legnagyobb síterep-beruházásokat a Bélai-Tátra lábánál, Zár (Ždiar) és a Bachleda-vögy (Bachledová dolina) környékén találjuk. A legújabb látványosság egy „tanösvény”, 24 méter magasan a föld felett, a fakoronák között, csodás kilátással a környék hegyeire.
A lengyel határhoz közeli régióban is beindultak a fejlesztések. Néhány évvel ezelőtt adták át az első ülőliftet a Zár határában található Strednica síterepen, a hihetetlenül hosszú faluban pedig, annak is a végén, a Strachan Panzió mellett egy hasonló nevű pálya épült. Úgy látszik, itt is haladnak a korral, ha minden jól megy, akkor a téli szezonra már egy négyszemélyes ülőlift jár a pálya mellett.
Ha közúton elhagyjuk a Tátralomnicot, el sem kell menni Zárig, ha előtte jobbra lekanyarodunk, akkor a Bachleda-völgybe jutunk, ahol az előző években már szintén komoly fejlesztéseket hajtottak végre.

2017. szeptember 15., péntek

Nyár végi túra a Sokolicára

Augusztus utolsó hétvégéjén a Pieninek hegységbe, ezen belül is a Sokolica nevű hegyre vezetett az utunk. A Sokolica alatt kanyargó, szlovák-lengyel határfolyó, a Dunajec egy látványos szurdokvölgyben tör át a Pienineken. A magyar turisták körében a Dunajec elsősorban a tutajútjairól ismert. Egy ilyen tutajút során született az elhatározás, hogy a folyó fölött meredeken ívelő, 747 méter magas csúcs, egy túra célpontja is lehet, ami ráadásul ideális „kedvcsináló” lehet a 11 éves fiamnak is.
Közel 4 óra autózás után érkeztünk meg Erdős (Lesnica) településre, ahol a Pieninek menedékház (Chata Pieniny) parkolójából indítottuk a túrát. A Sokolica eléréséről magyar nyelven gyakorlatilag semmit sem találtam az interneten, ebből arra következtettem, hogy ez a túraútvonal alig vagy egyáltalán nem ismert a hazai turista társadalom előtt. A szlovák nyelvű honlapok böngészése során eljutottam a menedékház üzemeltetőjéhez, aki telefonon nagyon készséges volt, és angol nyelven útbaigazítást tartott a Sokolica eléréséről.

2017. szeptember 14., csütörtök

Két hátizsákot és emberi maradványokat találtak a Tátrában

A lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) kutatói két hátizsákot, ruhadarabokat, italos palackokat, levesporokat és emberi maradványokat találtak a közelmúltban a Roztoka-völgy (Dolina Roztoki) erdős, a turistautaktól távoli területén. A rendőrség szakemberei a talált dolgok átadásakor a ruhadarabok egyikében megtalálták egy emberi alkarcsont maradványait. A szakemberek szerint elgondolkodtató az a tény, hogy két hátizsákot találtak, de csak egy hálózsákot, és csak egy embertől származó csontmaradványokat. A zakopanei rendőrség szóvivője elmondta, hogy az ügyben két szálon folyik az eljárás: egyrészt ki szeretnék deríteni, mi okozta az elhunyt halálát, másrészt azonosítani kell azt a személyt, akihez a megtalált felszerelési tárgyak tartoztak. A megtalált felszerelés között találtak többek között italos palackokat, valamint olyan instant levesporokat, amelyek 2008-ban és 2009-ben készültek, ami azt jelentheti, hogy az emberi maradványok legalább 8 évvel ezelőtt kerültek a Roztoka-völgybe.

2017. szeptember 13., szerda

115 éve a lengyelek javára döntöttek Grazban a Halastóról

A mai Szlovákia és Lengyelország határa a Tátrában csak 1945-től halad a ma ismert nyomvonalon, a határvonalon korábban több alkalommal is jelentős változások történtek, melyek Lengyelország (majd annak felosztása után Galícia) és Magyarország közötti különböző konfliktusok miatt alakultak ki. Minél régebbre megyünk vissza az időben, annál nehezebb meghatározni a Tátrában vezető határ nyomvonalát. A legnyilvánvalóbb az, hogy a határ a két országot elválasztó hegység főgerincétől bizonyos távolságra húzódott.
Történelmi dokumentumok bizonyítják, hogy a határ nem mindig a ma ismert nyomvonalon vezetett. A XVIII. század második felében a határ hosszú szakaszon a Tátra főgerincen haladt, a Tengerszem-csúcson (Rysy) nem fordult el a Nagy-Békás-csúcs (Velký Žabí štít) felé, mint ma, hanem a Tátra-csúcson (Vysoká), a Ganekon (Gánok), a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcson (Zadný Gerlachovský štít), a Lengyel-nyergen (Polský hrebeň), a Közép-hegységen (Šviśtový štít) át a Varangyos-tavi-csúcsig (Malý Javorový štít) vezetett. A Lengyel-nyereg egyes történészek szerint éppen annak a ténynek köszönheti nevét, hogy hajdan itt ért véget Lengyelország. Ebből aztán nem nehéz levezetni, hogy azokban az időkben Lengyelország legmagasabb csúcsa a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs volt.

2017. szeptember 12., kedd

Hegyivezetővel tévedtek el a Gerlachon

Szeptember 10-én szombat az éjszakai órákban egy ötfős lengyel turistacsoport kérte a szlovák Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét, akik a bejelentés szerint a Lengyel-nyeregből (Polský hrebeň) a Gerlachfalvi-csúcsra (Gerlachovský štít) vezető gerincen (Martin út) eltévedtek, és kitett terepre érkezve nem tudták tovább folytatni útjukat. A turistáktól érkezett információ alapján kb. 250 méterrel a Tetmajer-horhos (Gerlachovské sedlo) alatt lehettek, a gerinc Felkai-völgy felőli oldalán. Miután a hegyimentők vasárnap, a kora reggeli órákban földi mentés során eljutottak a jelzett helyre, nyomát sem találták a bejelentőknek, és kétség merült fel azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán jártak-e ott? Ezután ismét kapcsolatba léptek a bajba jutottakkal, és kérték őket, hogy fotózzák le azt, amit jelen helyzetükből látnak, kiderült, hogy a lengyelek a gerinc másik oldalán, a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcsnak (Žadný Gerlachovský štít) a Poduplaszki-völgy (Bielovodská dloina) felőli oldalán, a Komarnicki-szakadékban (Žľab Komarnických)  vannak.

2017. szeptember 11., hétfő

Vadászat a Brocken-hegyi kísértetre

Néhányan óvakodnak tőle, és megelégszenek az ártatlan, klasszikus szivárvánnyal. Mások hosszú éveket várnak a Brocken-hegyi kísértettel történő pillanatnyi, rendkívüli optikai tisztaságú találkozásra. De miért? A Tátrával való érintkezésben sok ember egyfajta miszticizmust lát. Elfogadjuk azokat a szabályokat, melyekhez az embernek alkalmazkodnia kell. A nyers természet olyan közeli, kézzelfogható és közvetlen, hogy betolakodónak érezhetjük magunkat abban a világban, ahol a medvék fenségesen sétálnak, a mormoták egymást figyelmeztetve füttyögnek, és a büszke zergék parádéznak. Passzívan nézzük a nap és a felhők kegyetlen játékát, ahol a nap és a tiszta idő semmiféle garanciát nem jelent arra, hogy egy pillanat múlva nem lesz hatalmas vihar. Olyan, amelytől égnek áll a hajunk, és amelytől a fém alkatrészek figyelmeztetően szikráznak.
Máskor a napkelte és a napnyugta csodás látványa játszódik le a szemünk előtt. A nappal és az éjszaka határa, a hatalomváltás a Nap és a Hold között. Szinte hihetetlen, hogy a természetben nap mint nap ilyen események zajlanak. Az ember, miközben magányosan gyalogol az ösvényen e hatalmas gépezet morzsányi alkatrészének érezheti magát, vagy betolakodónak, akit egy láthatatlan erő egy pillanat alatt elsöpörhet, vagy másképpen egy megkülönböztetett entitás, akit elvarázsol annak az előadásnak a szépsége, melynek rendezője maga a természet.

2017. szeptember 9., szombat

Beköszönt a tél a Tátrába

Szeptember első hétfőjén a Tátra magasabban fekvő részei fehér lepelbe borultak. Az alábbi fotókat szeptember 4-én, a Zawratra vezető túrán készítette Marcin Wiktorowski.

2017. szeptember 8., péntek

Már épül a Tátra legnagyobb szállodája

Három hónappal ezelőtt megkezdődtek a földmunkák az Alacsony-Tátrában található Jasna síterepén. Itt zajlik Szlovákia egyik legnagyobb szállodaipari beruházása, az ötcsillagos Damian Jasna Hotel építkezése, ahol a tervek szerint 2019 nyarán fogadhatják az első vendégeket.
A Verbici-tó (Vrbické pleso) mellett egy hatalmas szállodai és vendéglátóipari komplexum építkezése kezdődött meg. A földmunkák után már maga az építkezés is megkezdődött az elmúlt héten.
A pályaszállás összesen 37 ezer négyzetméter alapterületen fogadhatja vendégeit. A szálloda részen 54 darab 35 négyzetméteres sztenderd szobát, valamint egy 260 négyzetméteres elnöki lakosztályt alakítottak ki. Az apartmanok között 104 darab stúdió épül, 1-5 szobás kiosztásokban, 40 és 120 négyzetméter közötti méretben. Ezeken felül 18 luxusapartman (110-270 m2 közötti) és 5 exkluzív penthouse (200-600 m2) is megvásárolható.

2017. szeptember 7., csütörtök

A Szlovák Paradicsom legszebb túrái – Sólyom-völgy

Szlovákia legismertebb turistacélpontjai nem véletlenül a Tátra szédítő magasságú csúcsai, az Alacsony-Tátra és a Kis-Fátra erdő borította mély völgyei. A hegyvidékek csúcsai és völgyei mellett olyan féktelen folyók teszik változatosabbá a tájat, mint pl. a tutajozási lehetőséggel hívogató Dunajec. Mindazonáltal ha egyszer ellátogatunk a Szlovák Paradicsom vad világába, ha megtapasztaljuk a titokzatos, sötét erdőkben, a lélegzetelállító, mély szakadékok mélyén folydogáló patakokban vezető túra hangulatát, ha sikerül legyőzni a vízesések létráit és a szurdokok doronglétrahídjait, akkor szinte biztos, hogy később is vissza akarunk térni a hegységbe. A következő néhány mondattal szeretném bemutatni az olvasónak ennek a varázslatos hegyvidéknek a legszebb turistaútjait, melyet bárki felfedezhet magának, ha veszi hozzá az erőt és a bátorságot. Lássuk tehát a Hajts Béla által annak idején a Felvidék Paradicsomának nevezett Szlovák Paradicsom legszebb turistaútjait bemutató sorozatunk harmadik részét.

2017. szeptember 6., szerda

Illegális a drónozás a Lengyel-Tátrában

Napjainkban a turisták körében egyre népszerűbbek a drónokról készített felvételek, a közösségi oldalakon több ilyen felvételt láthatunk. Kevesen tudják azonban, hogy ez a tevékenység a Lengyel-Tátrában külön engedély nélkül nem lehetséges. Ez a tilalom nem csak a Tátrai Nemzeti Parkra (TPN), hanem Lengyelország más nemzeti parkjaira is vonatkozik. A TPN munkatársa egy lengyel portál kérdésére az alábbiakkal indokolta a drónfelvételek tilalmát: „A drónok alacsony magasságban repülnek, ennek következtében a propellerek hangja megzavarhatja az élelmet kereső állatokat, így aztán a turistautaktól távoli területekre menekülnek. A repülő szerkezetektől leginkább a madarak szenvednek, melyekre a drónok reális veszélyt jelentenek”.

Forrás: http://portaltatrzanski.com; Fotó: Peter Tamas

2017. szeptember 5., kedd

Viharos szél, sáros, havas turistautak

A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) honlapján megjelent figyelmeztetés szerint a 2017. szeptember 5-én, kedden a Magas-, a Liptói- és az Alacsony-Tátra gerincein erős, helyenként viharos széllökésekre (25-30 m/s – 90-115 km/h) kell számítani. A lehullott csapadék következtében a turistautak csúszósak lehetnek, az ösvényeket 2000 méter felett helyenként hó boríthat. A hegyimentők a Tátrában túrázóktól fokozott figyelmet kérnek, és jelen körülmények között nem javasolják a magashegyi hágókon történő átkelést. „Az előre jelzett szélsebesség az év ezen időszakában gyakori jelenségnek számít ezekben a hegységekben, mindazonáltal potenciális veszélyt jelent az emberi tevékenységre, különösen a túrázásra és a hegymászásra” – áll a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) figyelmeztetésében.
Ugyancsak nem túl kedvezőek a túrázás feltételi a Tátra lengyel oldalán. A Tátrai Nemzeti Park (TPN) közleményében olvasható, hogy a turistautakon több helyütt tócsák alakultak ki, melyek nehezítik a közlekedést, és vannak olyan turistautak, melyeket teljesen elöntött a víz. Az ösvényeket az erdőövezetben sár, a felsőbb részeken itt is hó borítja, helyenként jegesedés is lehetséges. A lengyel hegyimentők arra kérik a turistákat, hogy alaposan fontolják meg, hová indulnak túrázni.

Top 10 hely a Tátrában VI. – Lomnici-csúcs

Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy a címben jelzett Top 10 helyszín kiválasztása nagyon szubjektív lista, melyet a bejegyzés írója (Mikołaj Gospodarek) saját tapasztalatai, érzései alapján állított össze. A lista hátterében egy hatalmas fotógyűjtemény áll, melyet 2003-tól megtett tátrai túráin készített. A lista több pontja ugyancsak szép helyszíneket szorított ki a rangsorból, de ez természetes egy ilyen összeállítás esetén. A lista készítőjének reményei szerint a rangsor sokaknak a kezdet, az első lépés lehet tátrai kalandozásukban, más érdekes helyekkel kiegészítve pedig segíthet egy markáns tátrai portfólió összeállításában. Kezdjük hát közös tátrai kalandozásunkat…

2017. szeptember 4., hétfő

Hibrid járművek válthatják a lovakat a Halastónál

A Tátrai Nemzeti Park (TPN) júliusban úgy döntött, hogy új típusú járművekkel váltják ki a Halastóhoz közlekedő útvonalon dolgozó lovak munkáját. A nemzeti park enyhíteni szeretné a turistákat vontató lovak szenvedését, ezért ezen az útvonalon hamarosan hibrid járművek szállítják majd a turistákat.
A lovak nehéz fizikai munkáját elektromos meghajtású járművekkel kívánják kiváltani. Ennek az új járműnek a prototípusa már létezik, jelenleg éppen tesztelés alatt áll. A legutóbbi próbálkozás nagyon jó eredményeket hozott, a jármű mind a felfelé, mind pedig a lefelé vezető utat problémamentesen járta végig. A járművön ennek ellenére még kisebb módosításokat kell végrehajtani, és további tesztelések is szükségesek. Miután ezek megtörténnek, megkezdődhetnek a tárgyalások a járművek tömeggyártásáról.
A jelenleg is tesztelt jármű elektromos motorral van felszerelve, így semmilyen káros anyagot nem bocsát ki. A jármű automatikusan bekapcsol, amikor a terhelés eléri az állatokat jelenleg érintő legnagyobb terhelést. A jármű a tervek szerint egyszeri feltöltéssel 4-5 teljes fordulót lesz képes megtenni.

Forrás: http://portaltatrzanski.com; Fotó: TPN

2017. szeptember 2., szombat

Ismét napirenden a nemzeti park belépő Szlovákiában

A nemzeti parkokba való belépésért vagy a park területén eltöltött éjszakákért fizetendő külön illetékből befolyó összeggel növelni lehetne a környezetvédelmi projektekre fordítható forrásokat – állítják a szlovák pénzügyminisztérium elemzői, akik szerint hasonló intézkedésekkel fokozatosan 130 millió eurót lehetne összegyűjteni. 
Ha nemzeti park, akkor egyeurós belépő – ezzel az ötlettel rukkoltak elő a pénzügyminisztérium elemzői, akik szerint az 1 eurókból évente minimum 6 millió eurót lehetne begyűjteni. „Alternatív megoldás lehet a védett területen eltöltött éjszakáért fizetendő extra illeték” – olvasható a tárca elemzőinek jelentésében. Az így begyűjtött összeget aztán visszafordíthatnák az adott terület fejlesztésére, például a túraösvények javítására vagy különböző környezetvédelmi projektekre. Az elemzők szerint azért elkerülhetetlen alternatív finanszírozási formákat keresni, mert a környezetvédelmi projektek uniós forrásokból vagy állami költségvetésből való finanszírozása hosszú távon tarthatatlan. 

2017. szeptember 1., péntek

Újabb halálos zuhanás a Tátrában

A tegnapi, a Hunfalvi-csúcson történt tragikus végű zuhanás után szeptember első napján sajnos újabb halálos baleset történt a Tátrában, ezúttal annak lengyel oldalkán. A Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető turistaúton, a csúcs északi falát ferdén keresztülszelő, mintegy 300 m szintkülönbségű, folyosó jobb oldalát képező Tengerszem-sziklabegyről (Grzęda Rysów) zuhant le egy 50 éves szlovák férfi. A balesetről szemtanúk értesítették a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) ügyeletét. „A szemtanúk azt látták, hogy valaki zuhan lefelé. Véletlenül, civilként a helyszín közelében tartózkodott a TOPR egyik hegyimentője, aki azonnal megpróbált segítséget nyújtani, de csak a halál beálltát tudta megállapítani, a breznói férfi nem élte túl a zuhanást” – mondta el Andrzej Maciata hegyimentő. Pár perccel ezután megérkezett a mentőhelikopter, a szerencsétlenül járt turista zuhanása azonban meglehetősen nehezen megközelíthető helyen ért véget. „A férfi olyan helyre zuhant, hogy a testet kb. 50 métert le kellett ereszteni annak érdekében, hogy fel tudjuk csörlőzni a helikopter fedélzetére” – mondta el a hegyimentő. „A baleset pontos körülményeit nem ismerjük, az eset nagyon nehéz, kitett, láncokkal biztosított helyen történt, ahol nagy a kicsúszás veszélye” – tette hozzá a mentőcsapat vezetője. A szerencsétlenül járt turista holttestét a hegyimentők a zakopanei kórházba szállították.

Forrás és fotó: http://24tp.pl

Fotók és videók a Tátrából – 2017. augusztus 16-31.

A Téry-menedékház; A Varangyos-tó; A Gerlachfalvi-csúcs; Kilátás a Közép-oromról; A Poprádi-medence; Esküvői fotózás a Téry-menedékháznál; Irány a Lomnici-csúcs; A Bélai-Tátra főgerince; A Nagytarpataki-Jeges-tó; A Pátria-tű; A Felső-Fátyol-tó; Esti hangulat a Halastavi menedékháznál; Esti fények a Kis-Viszokáról, 20 évvel ezelőtt állították fel a Gerlachfalvi-csúcson a ma is álló keresztet, Ezt a panorámát el lehetne nézegetni egy ideig; Kilátás a Kapor-csúcsról; A Gasienica-Hosszú-tó és a Gasienica-Hátsó-tó. Tátra-csúcs – Tengerszem-csúcs – Koncsiszta, ahogy kevesen látjuk; A Sas út maga; Túra az Ék-hegyre, a Liptói-Tátra egyik legszebb csúcsára; Tengerszem-csúcs túra a Halastótól a Csorbai-tóig.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...