A Korona-hegytől a Sólyom-szikláig – Tutajozás a Dunajecen

Napjainkban Alsólehnichez tartozik a korábban Vörös Kolostornak (Červený Kláštor) nevezett település, amely ismertségét és népszerűségét a műemlék kolostor mellett leginkább a Dunajec-áttörésnek köszönheti. Az eredetileg karthauzi, később kamalduli kolostor melletti kis öbölből indulnak a tutajok, amelyek a Pieninek szűk, kanyargós völgyén áthatolva jutnak el az Erdős (Lesnica) településtől északnyugatra található végállomásra.

A Dunajec-áttörésben használt tutajok öt db, egymáshoz erősített ladikból állnak, amelyek hossza 5,75 m, szélessége pedig egyenként 45 cm. Egy-egy tutaj max. 14 személyt képes szállítani, rajtuk kívül a tutaj vezetője, valamint annak segítője alkotja a vízi jármű személyzetét. A tutajt az elől ülő „Mester” irányítja, ő szabja meg az útirányt, tőle függ, hogy a folyó gázlóin hogyan kelünk át. A tutaj kormányzását gyakorlatilag a hátul elhelyezkedő segéd végzi, aki evezőjével a Mester által kívánt nyomvonalra vezeti a járművet. A legtöbb Mester menetközben kommentálja a látnivalókat, az érdekességeket, és különböző történetekkel, kérdésekkel szórakoztatja a tutaj utasait.

Menedékházak a Tátrában: a hegyek ékszerei és a lelkes bérlők

Nem csak az emberek életében fordulnak elő sorsfordító események, érdekes élettörténetek. A tátrai menedékházak életében is sok ilyennel találkozunk, melyeket egykor menhelynek, menedékhelynek neveztek. Sajátos a sorsa a menedékházak üzemeltetőinek, bérlőinek is, sőt, sokan közülük már a legendák közé emelkedtek. Az alábbiakban ismerkedjünk meg a tátrai menedékházakhoz fűződő legérdekesebb történetekkel. 

Zamkovszky menedékház (Zamkovského chata, 1475 m)

A Kis-Tarpataki-völgyben, a vízesések felett található menedékházat a korábban a Téry menedékházban dolgozó Zamkovszky István hegymászó építtette 1943-ban. A házat a II. világháború után államosították, és Pistának (ahogy Zamkovszkyt a hegymászók egymás között nevezték) el kellett hagynia azt. 1952-ben azonban újabb, még ennél is nagyobb csapás érte – el kellett hagynia a Tátrát, ahová már soha többé nem térhetett vissza. A Tátra iránt érzett sajgó vággyal a szívében 53 évesen halt meg. Felesége csaknem 40 évvel túlélte őt, se „saját” házukba ő sem tette be többé a lábát. A ház bérlője jelenleg Janka Kalinčíková.

Mit tegyünk, ha viharba kerülünk a Tátrában?

Az előttünk álló, nyár eleji időszakban a korábbi évekhez hasonlóan tátrai túráink tervezése, kivitelezése során fokozottan figyelni kell a napközben kialakuló viharokra. Elevenítsük most fel azokat a legfontosabb ismereteket, melyek szükségesek annak érdekében, hogy hirtelen ránk törő vihar esetén tisztában legyünk a követendő viselkedéssel.

Olyan napokon, amelyekre a meteorológiai előrejelzések egyértelműen viharokat jósolnak, a legjobb, ha nem indulunk magashegyi túrára. A hegyekben azonban az időjárás pillanatok alatt megváltozhat, így nem biztos, hogy a közeledő vihar előtt időben biztonságos helyre tudunk jutni. A túra tervezése során ügyeljünk arra, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a kockázatot, ha minden előkészítés ellenére lecsap ránk a vihar a magashegyi terepen.

A nyári hónapokban a Tátrában a konvektív viharok a jellemzőek, melynek során a forró levegő feláramlásának következtében keletkezik a csapadék. Az ilyen viharoknak a déli és a délutáni órákban a legnagyobb a veszélye, ezért ajánlott a túrát a lehető legkorábbi időpontban megkezdeni. Ha így teszünk, a kora délutáni órákban már lefelé, a menedékházak vagy a völgyek felé tartva érhet el bennünket a vihar.

Gyönyörű fotók a Tátrából

Tomasz Nasiadek jól ismert tátrai fotós, akinek a fotóit már eddig is több ezren kísérték figyelemmel a közösségi médiában. A fiatalember elmondta magáról, hogy a fotózással kapcsolatos kalandja már hosszú ideje elkezdődött, de csak három éve foglalkozik természetfotózással, melyet folyamatosan próbál fejleszteni. Minden szabad percét a hegyekben tölti, melyeket a legjobban szeret fotózni, és ahol a leginkább otthon érzi magát.

Sajnos nem engedhet meg magának gyakori utazásokat, ezért a közelben található hegyekben próbálja meg megtalálni azt a fajta szépséget, melyet talán nem láthat mindenki. Gyakran fényképez napfelkeltét és naplementét, hiszen ezeket mindig olyan felejthetetlen jelenségek kísérik, melyek hosszú ideig megmaradnak az ember memóriájában.

Tátrai titkok nyomában – Kő rózsafüzér

A világ legkisebb magashegységéről sokan azt gondolják, hogy méretéből és ismertségéből adódóan annak minden pontját jól ismerjük, és a Tátra semmivel sem tudja meglepni őket. Nagy hiba azonban ezt gondolni. Az alábbi történetekkel talán még a Tátra-szakértőket is sikerül meglepni.

Az Oszterva az egyik leglátogatottabb kilátócsúcsa a Tátrának, melyet a turisták legegyszerűbben a Poprádi-tótól indulva érhetnek el. Nagyon kevesen tudják azonban, hogy a csúcs alatti egyik kisebb toronyról egy kövekből készített rózsafüzér lóg lefelé. Ma már sajnos nem tudjuk, mi motiválta az ismeretlen alkotót, hogy ebben a magasságban azonos méretű kövekből egy hatalmas rózsafüzért állítson össze. Ez bizonyára nem csak nagyon kemény munka volt, hanem nagy bátorság is kellet hozzá, hiszen a szocializmus éveiben keményen büntették az ilyen illegális tevékenységet. Az ilyen típusú véleménynyilvánítást ráadásul az akkori rezsim akár börtönbüntetéssel is sújtotta. Mindazonáltal az ismeretlen, bátor művész, aki valószínűleg hegymászó, építész és teherhordó is volt egy személyben, a totalitarizmus éveiben szokatlan alkotást olyan jól elrejtette a turisták elől, hogy sokan még ma sem tudnak a létezéséről, pedig csak pár méterre található a jelzett turistaúttól.

Forrás és fotó: http://www.cas.sk

Nem érvényes a téli zárlatról szóló szabályozás

A közelmúltban került nyilvánosságra, hogy a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) látogatási rendje mintegy 15 éve nem érvényes. Az eredeti, 1999-ből származó szabályozást ugyanis eltörölte a Természet- és tájvédelemről szóló 2002-es törvény. A TANAP Igazgatóság vezetői már régóta beszélnek az új látogatási rend elkészítésének szükségességéről, erre azonban mind a mai napig nem került sor. A látogatási rend a látogatók különböző csoportjainak – mint pl. turisták, síelők, hegymászók, hegyi vezetők, síalpinisták, vitorlázórepülők – mozgását szabályozza a védett területeken. Érvényes szabályozás hiánya miatt viszont a fenti csoportok a Tátrában legálisan nem folytathatják tevékenységüket. Jogellenes volt többek között a sípálya kijelölése az 5. (legmagasabb) szintű védettséget élvező területen.

Zerge-csorba / Kozia Przełęcz

A Zerge-csorba egy keskeny bemetszés a Tátra egyik oldalgerincén, a Fagyott-tavi-torony (Zamarłą Turnią) és a Zerge-bástya (Kozie Czuby) között, a Zerge-hegy (Kozi Wierch) közelében. A Sas út (Orla Perć) ezen a szakaszon egyirányú útvonalán található, két méter széles csorba szűk nyílásába mindkét oldalról láncok és létrák vezetnek le, úgyszintén láncok segítik a feljutást a csorbába mindkét irányból. Sokak számára ismert a Fagyott-tavi-toronyról való lejutást lehetővé tevő 12 méter hosszú vaslétra, amely a szinte függőleges sziklafalra van felerősítve.

A Zerge-csorbát a Gąsienica-völgyből (Dolina Gąsienicowa) a Zerge-völgyecskén (Dolinka Kozia) keresztül, míg a Lengyel-Öt-tó völgyéből (Dolina Pięciu Stawów Polskich) a Puszta-völgyecskén (Dolinka Pusta) át érhetjük el. A Lengyel-Öt-tó völgyéből a Zerge-csorbába vezető út technikailag nagyon érdekes túra, amelyen keresztül elérhetjük, illetve adott esetben elhagyhatjuk a Sas utat. A csorbába vezető sárga jelzés a Lengyel-Öt-tó völgyében vezető kék jelzésű turistaútból ágazik el északi irányban, a Fagyott-tavi-torony sziklafaláig. Ezt elérve kezdődnek az út nehézségei. A nyomvonal itt a szinte függőleges sziklafalon vezet, amelyen láncok segítségével juthatunk fel. A szűk csorba alá érve simára csiszolt, csúszós sziklalépcsők várják a turistákat, amelyek közvetlenül a Zerge-csorbába vezetnek.

Középkori lelőhelyek a Szlovák Paradicsomban

2016-ban 40 év után ismét megnyitották a turisták előtt a régóta lezárt Kyseľ-szurdokot, amely 1976-ban leégett. Egykor ez volt a leglátogatottabb szurdok a Szlovák Paradicsomban. Újbóli megnyitása óta via ferrata útvonal vezet a szurdokban, ennek megfelelően a nehezebb szakaszokon megfelelően beépített technikai segédeszközök segítik a haladást. Bár első ránézésre úgy tűnhet, hogy ezen a nehéz terepen a régmúltban biztosan nem jártak emberek, ennek ellenére mégis találtak itt az emberi jelenlétre utaló, a régmúltból származó leleteket.

A Kyseľ-szurdok mindezidáig nem volt célpontja szisztematikus régészeti kutatásoknak. Ha azonban a közeli Menedékkő-fennsíkra (Kláštorisko) gondolunk, ahol a XIII. századból származó karthauzi kolostor romjai találhatók, bízvást gondolhatjuk, hogy ez a környék már ősidők óta lakott volt.

A legjelentősebb leleteket a Rózsa-barlangban találták a kutatók, amely a Menedékkő-fennsíktól kb. 130 méterre található, és amely már időtlen idők óta ismert. A barlanghoz számos legenda kötődik, például arról, hogy a tatárjárás során itt rejtőzött el a helyi lakosság, valamint már a XX. században, a Szlovák Nemzeti Felkelés idején a felkelők egyik egységének búvóhelye volt a barlang.

A Tátra nem idiótáknak / I. rész

Figyelem: ma éjszaka sötét lesz!

Anna Luthor blogbejegyzése alapján:
A Tátra gyönyörű. Nem a Krupówki, nem Zakopane belvárosának bárjai, de még csak nem is a Gubałówka. Hanem a Tátra – a gyönyörű lengyel hegyek. Minden évben több millió turista látogat ide, közülük 3,3 millió (2015-ös adat) ellátogat a Tátrai Nemzeti Parkba. Ezek nagy részét sajnos …nak nevezhetjük. Az emberi butaság egyik legtökéletesebb példája a Halastónál rekedt 80 turista hírhedt esete 2016 szilveszterének előestéjéről. Természetesen arról a 80 turistáról van szó, akik nem voltak rá felkészülve, hogy éjszaka a hegyen is sötét lesz. Ennek tudatában nem meglepő az a tény, hogy a Halastótól a parkolóba vezető aszfaltozott út megtétele olyan nehéznek bizonyult számukra, mintha a Sas úton túráztak volna. Joggal kérdezhetik, miért csodálkozom ezen? Hát elmondom. Miután az említett turistacsoport bejelentést tett a hegyimentők ügyeletén, elsőként rendőrök érkeztek a helyszínre, és a mi kimerült, rémült turistáink, akik nem voltak képesek saját lábukon, az aszfaltozott úton elhagyni a nemzeti parkot, hirtelen csodálatos változáson mentek keresztül, és teljes mértékben visszanyerték vitalitásukat. Lehet? Lehet!

Fotók és videók a Tátrából – 2017. május 1-15.

A Tátra a Pieninekből. Útban a Lomnici-csúcsra. Brocken-hegyi kísértet a Babia Góra csúcsán. Nem várt találkozás. Műemlék vasúti viadukt, úton a Tátra felé. Alaszkai malamut a Sólyom-völgyben. Lubló vára és a Magas-Tátra. Húsvét hétfő Zár településen. Éjszakai kilátás a Téry-horhosból. A Zamarla-torony a Zerge-csorba és a Fagyott-tavi-csorba között. A Kriván – A tavasz már a láthatáron. A Hunfalvy-hágó, a Róth Márton-csúcs és a Tátra-csúcs. Naplemente a Tátrában. A Kis-Jég-völgy a Fekete-Jávor-völgyből. A Ruman-fogak, háttérben a Tengerszem-csúcs és a Dénes-csúcs. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2017. május első felében megosztott fotókon. A Magas-Tátra egy motoros sárkányrepülő fedélzetéről. Follow me to: Slovakia. Ez alkalommal ezek a videók került be a válogatásba, melyek megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok!

220 éve született II. Frigyes Ágost

220 évvel ezelőtt, 1797. május 18-án született II. Frigyes Ágost, 1836–1854 között Szászország harmadik királya, aki azzal írta be magát a Tátra történelmébe, hogy 1840. augusztus 4-én megmászta a Krivánt. A látogatás emlékére Münster György liptóújvári királyi erdőmester jóvoltából éppen egy évvel az esemény után a csúcson egy emlékoszlopot állítottak fel. Az emlékoszlop 2 és fél m magasságú volt, 2 m széles és 2 m magas kőtalapzaton állt, minden oldalán vaslemezekkel fedve, tetején az aranyozott szász korona mását helyezték el. A majd 1 tonna súlyú emlékmű egyik oldalán a szász címer volt látható, két másik oldalán lévő német feliratok mellett a negyedik oldalon a következő felírás volt ol­vasható:

„Itt állt egy távol népnek szabadelvű királya,

S e föld szépségén lelke gyönyörbe merült.

Vajha ne csak földjét tudnák bámulni hazánknak:

Nemzete légyen erős s tettei híre dicső!”

Sajnos az emlékoszlop nem sokáig állt a Krivánon, 1850-1855 táján vandál ke­zek – talán a tetején elhelyezett aranyozott koronáért, talán nemzetiségi ellentétek okán – lerombolták, s az oszlop utolsó darabjait 1861-ben hozták le a csúcsról.

Forrás: Tátrai túrák;

„Fa paloták” – Fedezzük fel Zakopane legszebb épületeit / III.

Zakopane műemlékei nem nagyon régiek, és művészileg nem is képviselnek különösen nagy értéket. A legrégebbi épületek a XIX. század első felében épültek. A Tátra lábánál található műemlék épületek értékét leginkább azok a lengyel történelemből ismert prominens művészek, tudósok és politikusok adják, akik hosszabb-rövidebb időt eltöltöttek Zakopanéban, és laktak ezekben az épületekben. A következőkben szeretnék bemutatni néhányat Zakopane legszebb műemlék épületei közül, melyek leginkább az I. világháború előtt, illetve a két világháború közötti időszakban épültek. Zakopanei sétánkat a város talán legismertebb utcájában, az éjjel-nappal, télen-nyáron turistáktól hangos, nyüzsgő sétálóutcában, a Krupówkin folytatjuk.

Nyomkövetővel látták el a fára mászó nőstény medvét

Mozgalmas hétvégéjük volt május elején a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (Správa TANAPu), munkatársainak. Figyelmüket – ahogy a Tátrába látogató turisták és az ott élők figyelmét is – elsősorban a május 5-én, Ótátrafüred központjában egy vörösfenyőre felmászó nőstény medve és két kölyke kötötte le. A nőstény medve láthatóan teljesen nyugodtan ült a fán, figyelte, mi történik alattuk az utcán, nyalogatta és ápolta a kölykeit. Amikor eljött az ideje, hogy táplálék után nézzen, lassan lemászott a fáról, jóízűen falatozott a járda melletti zöldterületen, majd átkutatott néhány nem medvebiztos hulladékgyűjtő konténert, nem kis szemétkupacot hagyva maga után. A medvecsalád kalandja az Ótátrafüred kellős közepén található fenyőfán természetesen a járókelők figyelmét is felkeltette, ezért az ő biztonságuk érdekében a természetvédők a városi rendőrség tagjaival közösen kénytelenek voltak kordonnal lezárni a fa környékét, nehogy a fűben legelésző medvéhez túl közel kerülő lelkes fotósok sérülésnek legyenek kitéve. A nemzeti park munkatársait nagyon meglepte, hogy sokan a figyelmeztetést figyelmen kívül hagyva beléptek a kordonnal körülzárt területre. Ezzel nem csak saját, hanem a medvék biztonságát is veszélyeztették, hiszen egy esetlegesen bekövetkező támadás során az állatvédőknek ki kellett volna lőni a medvét, függetlenül attól, hogy az csak a kölykeit védte volna a támadással.

A turistautak színjelölése Lengyelországban

Egy szombat délután, a közeli erdőkben végzett futás közben egyszer csak szembe találtam magam a turistautak új jelzőtábláival. Ekkor vetődött fel bennem az ötlet, hogy néhány mondatban leírjam a turistautak színjelölésével kapcsolatos alapvető ismereteket, melyet minden turistának ismernie kell, nevezetesen hogy jelent-e valamit, és ha ige, mit jelent a turistautak különböző színjelölése.

Egy-egy tátrai túra során bizonyára sokan hallhattuk már az alábbi mondatokat:

„Azért indultam a zöld jelzésen, mert azt gondoltam, hogy ez egy könnyű út.”

„Nem, nem megyünk arrafelé, a fekete a legnehezebb útvonal.”

„A kék jelzés nem nehéz utat jelöl, hogy kerülnek ide a láncok?”

„A fenébe, ez nagyon nehéz, pedig csak zöld jelzésű útvonal.”

Gyermeki naivitással úgy véltem, hogy a turistautak színe határozza meg azok nehézségét. A szüleim természetesen megpróbálták elmagyarázni, mi mit jelent, de ki hallgat a szüleire? J Nem ritkán meglepődtem, amikor a piros jelzésű úton nem találkoztam semmilyen nehézséggel, és egy teljesen szokványos túrát tettem, miközben a kék jelzésen vissza kellett fordulnom, mert nem tudtam megbirkózni a nehézségekkel. Szerencsére hamar megtanultam, hogy mi a helyzet az utak színjelölésével. Bár az idei tavasz nem kényezteti el a túrázókat, de napról napra egyre közeleg a nyári csúcsidény, még a szezon kezdete előtt érdemes felidézni azokat a turistajelzéseket, amelyekkel leggyakrabban találkozhatunk a Lengyel-Tátrában és Lengyelországban.

Medvekaland Ótátrafüreden

Ahogy az oldal olvasói már korábban is olvashatták, 2017. május 5-én, pénteken délelőtt egy anyamedve és két kölyke Ótátrafüred központjában felmászott egy kb. 20 méter magas fenyőfa tetejére. Az esethez riasztott tűzoltók először nagynyomású vízsugárral próbálták meg rávenni a medvéket, hogy másszanak vissza a földre, ám ez nem vezetett eredményre. Ezt követően a természetvédőkkel egyetértésben a városi rendőrség emberei kordonnal zárták körül a fát, és megvárták, amíg a medvék önszántukból lemásznak róla. Délután három óra körül az anyamedve le is mászott a fáról, majd kisvártatva visszatért, és a kölyköket is lehozta a fa tetejéről.

Érdekességek a Tátra történelméből – Aranyláz a Krivánon

Több ezer turista, sorban állás a turistautakon, tömegek a hegyen és Zakopanéban– úgy tűnik, a Tátra ma már nem számít titokzatos, távoli és megközelíthetetlen vidéknek. Higgyék el azonban, hogy sok különös história vár még megismerésre, mint pl. az alábbi érdekes történet, amely biztosan felkelti a Tátra-mániákusok érdeklődését.

A Kriván a szlovákság „szent hegye”, melynek népszerűsége talán csak a lengyeleknek a Giewonthoz fűződő viszonyával hasonlítható össze. Ezt támasztja alá az évről évre egyre nagyobb számú, a csúcsra feljutó turista, a csúcs jelenléte a nemzeti himnuszban, az állami címerben, és legújabban a szlovák eurocenten is.  Kevesen tudják azonban, hogy a csúcs első megmászói minden bizonnyal a Kriván aranybányáiban dolgozó aranybányászok voltak a XV. században, akik a kb. 2100 méter magasságban fekvő járatokban bányászkodtak. A hegyek azonban itt is féltve őrzik kincseiket. A haszon olyan kicsi volt, hogy a nemesérc bányászata során kifejtett erőfeszítések, valamint az a áldozott összeg nem voltak arányban a kitermelt ásvány értékével, így a bányák hamarosan befejezték működésüket. Az egykori bányászkodás nyomai néhol még ma is láthatók a csúcsra vezető kék jelzésű turistaút mentén.

Forrás: http://goryiludzie.pl; Fotó: www.plus.sme.sk

Meghalt egy turista a Lengyel-Tátrában

Május 11-én, csütörtökön egy, a Gąsienica-Zöld-tó felé túrázó turista riasztotta a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) ügyeletét, aki meglátott a tó közelében, a Svinica lábánál egy fekvő emberi testet. Amikor a hegyimentők a helyszínre érkeztek, a férfi már nem élt. A baleset körülményei egyelőre nem ismertek, nem hivatalos hírek szerint az áldozat egy 23 éves új-zélandi állampolgárságú fiatalember. A hegyimentők véleménye szerint a fiatal férfi valószínűleg esés közben beüthette a fejét (ezúttal nem nagy magasságból történő kicsúszásról lehet szó, a terep arrafelé eléggé lapos), vagy pedig szívproblémák okozhatták a halálát, melynek pontos okát a boncolás fogja megállapítani.

A Szimbolikus temető magyar emléktáblái – Antal Péter „Bütyök”

A Magas-Tátrában a Poprádi-tó közelében, az Oszterva sziklái alatt található az 1934-ben létesített, a nagyközönség előtt 1940-ben megnyitott Szimbolikus temető. A temető középpontjában álló kápolna körüli sziklákon a Tátrában balesetet szenvedett és elhunyt hegymászók, turisták emléktáblái vannak elhelyezve, de emellett a világ más magashegységeiben elhunyt szlovák és lengyel hegymászók emléktáblái is megtalálhatók itt. A Szimbolikus temető szikláin 2015 őszén 352 emléktáblán 492 áldozat neve szerepelt, ezek között néhány magyar hangzású névvel is találkozhatunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak ők szenvedtek halálos balesetet a Tátrában, hiszen nem minden áldozatnak állítanak emléktáblát. A most kezdődő cikksorozatban azokról a magyar hegymászókról, turistákról szeretnék néhány mondatban megemlékezni, akiknek emléktáblája megtalálható a Szimbolikus temetőben.

Lengyel legenda – Az Ojcówi Nemzeti Park

Krakkótól 30 km-re északra, a Prądnik-patak (Prądnik) völgyében, egy vadregényes szépségű, 10 km hosszú erdős völgyben (Dolina Prądnika) található a 21 km2 területű Ojcówi Nemzeti Park (Ojcowski Park Narodowy). Lengyelország 23 nemzeti parkja közül a legkisebb különleges formájú fehér mészkőszikláiról, barlangjairól, várairól híres. A folyóvizek a földtörténet jura időszakában vájták egyre mélyebbre medrüket a Krakkó-Częstochowai fennsíkba, kialakítva így napjainkra ezt a látványos, túrázásra csalogató patakvölgyet. Ezek a látványos mészkőszirtek a Prądnik-patak völgyében, valamint az ide torkolló Sąspówi-völgyben (Dolina Sąspówska) vezető jelzett turistautak mentén találhatók.

A nemzeti park egyetlen települése Ojców, amely a terület középpontjában fekszik. Az elszórtan fekvő házakból álló településen láthatóak Ojców várának romjai. A vár alatti szépen gondozott parkban található a Természettudományi Múzeum, amely a nemzeti park földrajzával, állat- és növényvilágával ismerteti meg a látogatókat, a közelben található Regionális Múzeum pedig a környező vidék történelmét, hagyományait mutatja be.

Milyen folyadékot fogyasszunk túra közben?

A táplálkozáskutatók szerint egy egészséges felnőttnek naponta kb. 2-2,5 liter folyadékot kell meginni. A folyadékpótlás iránti igény a hegyekben, túra közben természetesen növekszik. Mivel azonban a hátizsákban korlátozott a hely, valamint a hátunk kímélése céljából azt javasoljuk, hogy legfeljebb két másfél literes ásvány- vagy forrásvizet pakoljunk bele, és ha szükséges, ehhez rakjunk be izotóniás italt, aloe vera italt, kókuszvizet, vagy termoszban valami meleg italt. Nincs jelentősége, hogy a fentiek közül mit és milyen arányban választunk, a legfontosabb, hogy túra közben rendszeresen biztosítsuk a szervezetnek a folyadékpótlást. Mit pakoljunk tehát a hátizsákba egy több órás hegyi túra előtt?

Ne etessük a vadállatokat!

Öt órás várakozás a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő felvonónál, a kelleténél nagyságrendekkel kevesebb parkolóhely a Bialkai-szénégetőn (Palenica Białczańska). A turisták május első napjaiban sem okoztak csalódást, tömegek lepték el a Tátra turistaútjait. Különösen a napsütésesnek ígérkező május 1-én érkeztek tömegek a Havasaljára (Podhale), azon belül is a Tátrába, amely az utakon hatalmas dugókat okozott. A Havasalja lakói nem is nagyon emlékeznek rá, mikor volt utoljára ekkora tömeg errefelé május elején.

A turisták elsődleges célpontjai a Halastó (Morskie Oko), a Ruszin-tisztás (Rusinową Polana), felvonóval a Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch), valamint a Kościelisko- és a Chochołowi-völgy (Dolina Kościeliską, Dolina Chochołowską). Ahogy azt ilyen tömeg esetében megszokhattuk, nem lehetett sorban állás nélkül belépni a nemzeti parkba, és sajnos a nagy tömeg a szokottnál is több hulladékot hagyott maga mögött a turistautak mentén. Szomorú, hogy néhány turista a kiürített italos flakonokat, konzervdobozokat – ahelyett, hogy magával vinné a hátizsákjában – egyszerűen eldobja a turistautak mentén.

Magyar turista szorult a hegyimentők segítségére

Május 6-án, szombaton egy 40 éves magyar nő szorult a hegyimentők segítségére, aki a Zöld-tótól (Zelené pleso) történő ereszkedés közben, a sárga jelzésű turistaúton elesett, ennek következtében a olyan súlyos bokasérülést szenvedett, hogy nem volt képes önállóan folytatni a túrát. A hegyimentők Ótátrafüredről, a Hegyi Mentőszolgála (HZS) ügyeletéről indultak a helyszínre, akik a sérülthez megérkezve elsősegélyben részesítették, majd ezt követően Kong hordágyon a HZS terepjárójához szállították, amely a Fehér-víz autóbuszmegállóban adat át a beteget az Országos Mentőszolgálat oda érkező mentőautójának.

Forrás és fotó: https://www.hzs.sk

Ungarischer oder Dazianischer Simplicissimus

Ungarischer oder Dazianischer Simplicissimus vorstellend Seinen wunderlichen Lebens-Lauff und Sonderliche Begebenheiten gethaner Reisen. Nebenst Wahrhafter Beschreibung des vormals im Flor gestandenen, und öfters verunruhigten Ungerlands… . Herausgegeben vom gedachten Dacianischen Simplicissimo. Neue Auflage. Leipzig, 1854.

A Grimmelshausen híres Simplicissimusának ihletésére először 1683-ban napvilágot látott mű második kiadása. Szerzője sokáig ismeretlen volt, a legújabb kutatások szerint a névtelenség a német Daniel Speert rejti. A kötet két dolog miatt figyelemre méltó: az egyik egy 1654-es tátrai túra részletes, érzékletes leírása (amely miatt szlovák és lengyel fordításban is megjelent), a másik pedig a kiadó, Johann Christian Seiz előszó végén olvasható fejtegetése, amely szerint a magyarok történelmének vége, felszívódnak az osztrák birodalomban, és nem marad utánuk semmi, csak a Corpus Juris.

Forrás és illusztráció: http://axioart.com

Medve ül a fán két kölykével Ótátrafüreden - Frissítve!

Május 5-én, pénteken reggel Ótátrafüredre riasztották a környékbeli tűzoltókat, ahol a bejelentés szerint egy medve két kölykével együtt felmászott a település központjában lévő egyik fenyőfára. „Az egység megérkezése után kollégáim megállapították, hogy a medve két kölykével együtt felmászott a kb. 20 méter magas fára” – mondta az Eperjesi Tűzoltóság regionális igazgatója. A tűzoltók kötéltechnika alkalmazásával egy közeli épület felé húzták a fát, majd nagynyomású vízsugárral próbálták meg a medvét megijeszteni, azt remélve, hogy ettől önszántából visszamászik a földre. Mivel azonban nagy volt a kockázata annak, hogy ettől a kölykök a földre eshetnek, a tűzoltók hamarosan befejezték ezt a tevékenységet.

A Szlovák Paradicsom 5 legszebb turistaútja – II. rész

A Szlovák Paradicsom minden kétséget kizáróan Szlovákia egyik legszebb része. De vajon a nemzeti park melyik része a legszebb a legszebbek között? A nemzeti park különleges nevet visel, a természet által Kelet-Szlovákiában, a Szepességben létrehozott szépség valóban olyan, mint egy földi paradicsomi a Felvidéken (A „Felső-Magyarország Paradicsoma” elnevezést Hajts Béla honosította meg – a szerk.). Ennek köszönhetően a Szlovák Paradicsomnak több olyan része is van, melyet Szlovákia legszebb turistacélpontjai között tartanak számon. Bizonyára az olvasók közül is többen, több alkalommal meglátogatták már ezt a vidéket. Lássuk hát, mely területeket tartanak a látogatók a Szlovák Paradicsom öt legszebb részének, ahová minden turistának érdemes előbb-utóbb ellátogatnia.

Fotók és videók a Tátrából – 2017. április 16-30.

A Tátra Bukowina Tatrzanska felől. Húsvét vasárnap reggel Zakopanéban. Húsvét hétfő a Tengerszem-csúcsra vezető turistaútról. A Tátra északi oldala Húsvét vasárnap. A Csorbai-halastó Tátra-Csorba mellett. Téli táj a Halastónál. A Ruszin-tisztáson. Lefelé a Kis-Viszokáról. A lengyel hegyimentők embert próbáló munkája. Havas hegyek és éjszakai kilátás. A Kriván néhány héttel ezelőtt. Áprilisi tél a Poprádi-tónál. Pár napja a Tátrában. A „Római fürdő” a Domica-barlangban. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2017. április második felében megosztott fotókon. Freeride síelés a Karcsmar-kuloárban. Téli pillanatkép a Kis-Fátrából. Ez alkalommal ezek a videók került be a válogatásba, melyek megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok!

Új könyv a Tátra virágairól

2016 decemberében a Tátrai nemzeti Park (TANAP) Tátralomnicon található múzeumában tartották a Magas-Tátra virágait bemutató legújabb, „Tatry a Kvety” (Tátra és virágok) című könyv keresztelőjét. Ahogy a könyvben szereplő fotók készítője – egyúttal a szlovák állami hírügynökség, a TASR fotóriportere – Milan Kapusta elmondta, a könyvben szereplő fotókat nyolc év alatt sikerült összegyűjteni. „Sokaknál találkozunk azzal a meghatározással, hogy a Tátra csupasz sziklák világa. A hegymászók legtöbbje számára elsősorban mászásra alkalmas sziklafalakat jelent. Most azonban szeretnénk megmutatni a Tátra egy másik oldalát, például a virágokon keresztül” – mondta a fotók készítője. A 124 virágot bemutató könyv anyaga nyolc év alatt állt össze, melyet 33 tájkép, valamint a rovarok, gombák és zergék világát bemutató fotók egészítenek ki, így a könyvben összesen 163 fotó szerepel. Ahogy a fotós elmondta, néhány, a jelzett turistautaktól távol, szigorúan védett területeken élő virágokról készült fotó elkészítéséhez a nemzeti park külön engedélyére volt szüksége.

Hogy kattintsunk jó fotót a hegyekben?

Napjainkban, amikor az elérhető fényképezőgépek száma és fajtája szinte korlátlan, és szinte mindenkinek van valamilyen fényképezőgépe, ha nem is digitális vagy tükörreflexes fényképezőgép, de legalább kamerával ellátott mobiltelefon, érdemes elgondolkodni rajta, hogy tudjuk emelni fotóink művészi értékét. Általánosságban azt tartják, hogy az ember, és nem a gép készíti el a fotót. Ez valóban így van. A jó fotós másoknál jobb fotót készít egy mobiltelefonnal, mint a gyengébb képességű fotós a legjobb SLR géppel. Nem szükséges azonban speciális szakmai tanfolyamokat elvégezni ahhoz, hogy az általunk bejárt helyeket megörökítő fotókkal saját érzelmeinket is megmutassuk.

Az alábbi mondatok a kezdő fotósoknak, az amatőröknek szólnak, mivel úgy gondolom, hogy néhány alapelv ismerete elegendő ahhoz, hogy olyan fotókat készítsünk, amelyek vonzzák a tekintetet és olyan érzelmeket váltanak ki másokból, amelyet mi magunk éreztünk akkor, amikor lenyomtuk az exponáló gombot.