Motorral a Tátrába és a Pieninekbe

Miért érdemes a Magas-Tátrába és környékére motorozni? Legelőször is a Tátra viszonylag közel van. Aztán, az ország – bár már nem számít magyar bevásárlóparadicsomnak, mint a nyolcvanas években –, még mindig viszonylag olcsó. A motorosnak az sem mellékes, hogy az utak jó minőségűek, akkor is, ha egyébként agyonfoltozottak. És végül… nem kell mindenkire vigyorogni, mert ránk sem fog senki. Itt nem érzi úgy a helyi lakos, hogy pusztán azért kedvesnek kell lennie, mert külföldit lát. Egy élménydús motoros túrához még szabadságot sem kell kivennünk, már két nap alatt is rengeteg látnivaló kínálkozik, de akár egy hetet is tartalmasan el lehet itt tölteni. A Magas-Tátrát több úton is megközelíthetjük Magyarországról. Személy szerint a középső utat találom a legszebbnek (Salgótarján, Filakovo [Fülek], Tisovec [Tiszolc], Muran [Murány], Poprád). A táv Budapesttől 255 km, ez kevesebb, mintha az Őrségbe menne az ember, és máris egy hamisítatlan magashegység lábainál találja magát. Ez a világ legkisebb alapterületű magashegysége, szlovákiai része mindössze 260 km²-t tesz ki.

Egy tragédia és egy vaklárma utóélete

A tátrai emberek gyászolják a teherhordót és önkéntes hegyimentőt, aki április elejétől hivatásos hegyimentőként folytatta volna karrierjét, és aki egy bajba jutott hegymászó mentése közben vesztette életét az elmúlt hét végén. A Nagy-Tarpataki-völgyben vasárnap két fiatalember veszítette életét. Egy 22 éves nagymihályi (Michalovce) hegymászó egy sziklaküszöbön át a mélybe zuhant. A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) hivatásos hegyimentőin kívül a közeli Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata) 28 éves alkalmazottja, Martin Huraj is a segítségére indult, aki amellett, hogy ismert teherhordó volt, önkéntes hegyimentőként tevékenykedett. Útban a baleset helyszínére a jeges terepen azonban megcsúszott, és ő is a mélybe zuhant. A zuhanás következtében mindketten halálos sérüléseket szenvedtek.

A turisták mellett a Tátrában élő, a Tátrában dolgozó embereket is mélyen lesújtotta egy barátjuk, kollégájuk elvesztése, akinek a halált egy, a hóból kiemelkedő szikla okozta. „A Hegyi Mentőszolgálat tagjai és vezetői mély fájdalmukat fejezik ki az baleset miatt, melynek során olyan ember vesztette életét, aki másokon akart segíteni” – olvasható a HZS honlapján. „Ez nem egy mindennapos esemény, különösen azért, mert olyan valaki sietett közülünk egy bajba jutott hegymászó mentésére, aki a hegyekben élt és az emberekért dolgozott. Nehéz ez így…” – mondta Miroslav Živčák hivatásos hegyimentő.

Történelmi épületek makettjei – Ótátrafüred, Scepusia villa

Az egykori Scepusia villát a lőcsei Szepesi Hitelbank építtette 1884-ben, mint az első nagyobb beruházását. A szepesszombati Majunke Gedeon építész által tervezett épület 46 kényelmesen berendezett, déli fekvésű szobával rendelkezett, nevét a Szepesség latin elnevezése után kapta. Felépítése előtt, 1883-ban kb. 180 lakószoba volt Ótátrafüreden, az itt kialakított 46 szoba tehát mintegy negyedével növelte meg a gyógyulni, pihenni érkezők elszállásolására alkalmas szobák számát. A századforduló után itt helyezték el a fürdőigazgatóság irodáit, majd 1917-ben a Scepusia és a Csáky ház összeépítésével és kibővítésével létrehozták a Tátra szanatóriumot, melynek 80 szobájában 120 ágy állt a gyógyulni vágyók rendelkezésére. Az I. világháború előtti években a Tátra szanatórium a Magas-Tátra legnagyobb befogadóképességű gyógyszállója volt. A volt Scepusia villa épületét az 1960-as évek közepén lebontották, a helyén ma egy utazási iroda, valamint a Hegyimentő Szolgálat központi irodája található.

A szú rendhagyó módon már a törpefenyőket támadja

A 2004-es szélvihar után hatalmas tömegű kidőlt fa maradt az egykori erdők helyén, melyeket aztán gyorsan ellepett a szú, amely mára a beavatkozás mentes terület csaknem felén teljesen letarolta. A szú pusztítását a fagyok sem tudják megállítani. Ján Ferenčík, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) Kutató Állomásának munkatársa szerint a szúkárok napról napra nagyobb területeket érintenek. „A szú megállíthatatlanul elszaporodott a 2004-es szélviharban érintett területen, valamint a későbbi, kisebb viharok sújtotta területeken is.” A szúcsapás elleni védekezésben a hangsúly jelenleg a legmagasabb szintű védettséget élvező, beavatkozás mentes területek védelmén van. „A szúfélék az utóbbi időkben már az olyan, nem tipikusan célpontként ismert növényeket is támadják, mint a törpefenyő, ebben az állományban azonban eddig még nem történt nagyobb mértékű károsodás.”

Ébredeznek téli álmukból a tátrai medvék

A Tátrai Nemzeti Parkban (TANAP) élő medvék lassan felébrednek téli álmukból, és előbújnak téli rejtekhelyükről. A TANAP zoológusa, Pavol Kráľ elmondta, hogy az utóbbi napokban több medvenyomot is találtak a hóban. „Arra számítunk, hogy fokozatosan minden medve felébred, beleértve az újszülött bocsokat nevelő nőstényeket is” – mondta a szakember. Rámutatott ugyanakkor, hogy a medvék nem alszanak valódi téli álmot, általában 3-5 hónapot töltenek téli búvóhelyükön, és a téli álomból felébredve soványak és éhesek.

Amint arról Pavol Majko, a TANAP igazgatója beszámolt, a Tátra szlovák és lengyel oldalán, valamint a szomszédos Kócs-hegységben a legutóbbi megfigyelések szerint együttesen mintegy 138 medve élhet. A szlovák természetvédők lengyel kollégáikkal, valamint egy tanzániai nemzeti park szakembereivel közösen néhány éve műholdas nyomkövetővel láttak elé néhány tátrai medvét, melynek köszönhetően nyomon tudják követni a medvék életét. A Medve (Medveď) projektnek köszönhetően a szakemberek nem csak a Tátrában élő medvék számát tudják körülhatárolni, hanem életterüket, mozgásukat is nyomon tudják követni.

Kettős tragédia a Nagy-Tarpataki-völgyben

A HZS honlapján megjelent fotó.
Balra a turista, jobbra a teherhordó zuhanásának nyomvonala.

Március 26-án délután a Nagy-Tarpataki-völgyben (Veľká Studená dolina), a Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata) felé tartó szemtanúktól érkezett egy bejelentés a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, mely szerint egy nő segélykiáltását hallották útközben. Ezután észlelték, hogy a segítségért kiabáló nő egy sziklaküszöbön tartózkodik, amelyen keresztül állítólag lezuhant a barátja. A szemtanúk elsőként a Hosszú-tavi menedékházat hívták telefonon, ahol a személyzet kérte őket, hogy hívják a Hegyi Mentőszolgálatot. A turisták és a hegyimentők közötti telefonkapcsolat a nem megfelelő lefedettség miatt nagyon rossz volt, a vonal többször is megszakadt. A szemtanúk később jelezték, hogy eljutottak arra a helyre, ahová állítólag a nő társa lezuhant. Mint később kiderült, a 22 éves szlovák fiatalember zuhanás közben az élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket szenvedett. A viharos szél miatt a völgyben a mentőhelikoptert nem lehetett bevetni, ezért Ótátrafüredről földi mentőcsapat indult a helyszínre, a szemtanúktól kapott tájékoztatás alapján a Hosszú-tavi menedékházból egyúttal önkéntes hegyimentők is a helyszínre indultak.

Botrány! – A saját ágyából riasztotta a hegyimentőket

Március 26-án, vasárnap kora reggel egy férfi hívta fel a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR), aki azt mondta, hogy a barátaival együtt eltemette egy lavina a Tengerszem-csúcs (Rysy) alatt. Reggel 5 óra után érkezett a bejelentés, melynek hatására a TOPR szinte teljes állományát riasztották, a Halastavi menedékházban lévő hegyimentő gyalogosan indult a helyszínre, majd a sötétség ellenére a mentőhelikopter is azonnal a helyszínre repült. A hegyimentők kb. 20 perc elteltével ismét felvették a kapcsolatot a férfival annak érdekében, hogy további információhoz jussanak a lavina pontos helyéről. Ezután a bejelentő fokozatosan belezavarodott a mondandójába, és nem tudott további részletekkel szolgálni. Ez felkeltette az ügyeletes figyelmét, és ekkor arra gondolt, hogy ez valószínűleg téves riasztás lehet. Az ezt követő, csaknem egy órán át tartó beszélgetés igazolta a feltételezést. A férfi végül elismerte, hogy nincs is a hegyekben, hanem… otthon fekszik a saját ágyában, Racibórzban!

Forrás és fotó: http://tatromaniak.pl

Felhőtenger és Brocken-hegyi kísértet a Tátrában

Az alábbiakban néhány gyönyörű felvételt láthatunk, melyek a Lengyel-Tátrában, a Kondár-púpon (Kopa Kondracka) készültek. A fotós abban a szerencsés helyzetben volt, hogy a felhők felett járt, ráadásul láthatott egy Brocken-hegyi kísértetet is, amely az egyik legcsodálatosabb optikai jelenség a hegyekben.

Érdekességek a Tátra történelméből – Horogkereszt a Baráton

Több ezer turista, sorban állás a turistautakon, tömegek a hegyen és Zakopanéban– úgy tűnik, a Tátra ma már nem számít titokzatos, távoli és megközelíthetetlen vidéknek. Higgyék el azonban, hogy sok különös história vár még megismerésre, mint pl. az alábbi érdekes történet, amely biztosan felkelti a Tátra-mániákusok érdeklődését.

A náci ideológia abszurd ötleteinek egyik gyöngyszeme a Tátrából. 1941-ben a német hatóságok kitalálták, hogy a Barát (Mnich) sziklacsúcsának a Halastótól is látható falára egy nagy, fehérre festett, fából készült horogkeresztet erősítenek. Ez azonban teljesen érthetően nem tetszett az akkori hegymászóknak, ezért közülük ketten, Czesław Łapiński és Kazimierz Paszusz a csúcs megmászása (amely jelentős szerepet játszott a lengyel hegymászás történetében) során elérték és meglazították a horogkeresztet a sziklafalra rögzítő köteleket. A többit aztán elvégezte a következő első erősebb szélroham, amely a törmelékmezőre döntötte a csúcsot elcsúfító emblémát. A „szentségtörést” a halny számlájára írták, a Lengyel-Tátrában mindennapos szélvihart kiáltották ki bűnösnek, amely legfeljebb egy sóhajjal tudott válaszolni a vádakra.

Forrás: http://goryiludzie.pl

Fotók és videók a Tátrából – 2017. március 1-14.

Hamisítatlan tél a Király-hegyen. Hólabirintus színesben. A Tátra a Lubań (1225 m) csúcsáról. Kilátás a Svinicára vezető útról. Tavaszelő a Tátrában. Freedom. Lefelé a Zöld-tavi csúcsról. Halny a Lengyel-Öt-tó völgyében. A Nagy-Tarpataki-völgy a Nagytarpataki-Zerge-horhosból. Egy szokásos téli reggel a tátrai gerinceken. Tátrai klasszikusok. A Sas-út télen. A Lengyel-Öt-tó völgye tegnap. Ezt a látványt Ikarosz is megirigyelné. A Bélai-Tátra legszebb csúcsai Zúgóból (Podspády). Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2017 márciusámak első felében megosztott fotókon. A téli Gerlach nehézségei. Kommentár nélkül. Szomorú-nyereg – Liptói-Tátra. Lesíelés a Közép-oromról. A Deményfalvi Szabadság-barlang.

Szerafin László beszámolója az 1981-es tátrai főgerincbejárásról

Néhány éve működik a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen egy kis csapat, részben a NYAC, illetve a MAC hegymászói, akik szabadidejüket a hegymászósportnak szentelik. 1981 nyarán nagy és felelősségteljes vállalkozásba kezdtek: a cél a Magas-Tátra főgerince volt a Kopa-hágótól a Liliom-hágóig.

A túra gondolata már az elmúlt év őszén megfogalmazódott bennünk. Bár néhányunk korábban megjárta egyebek közt az Eiger, a Matterhorn, a Mont Blanc és a Lavaredo csúcsát, tapasztalatunk jóval elmaradt azokétól, akik ezt a sportot Magyarországon magas színvonalon űzik. Ismertük a korábbi sikertelen hazai próbálkozások listáját is. Pedig ezeken az expedíciókon az élvonalbeli magyar hegymászók vettek részt. Kezdettől fogva tisztában voltunk a feladat nehézségével, ezért utunk tervét a legkörültekintőbb precizitással, a lehetséges változásokat is számításba véve állítottuk össze. Mindegyikünk feladatát szinte órára pontosan megterveztük, kijelöltük előre a helyszínen a gerincre vezető útvonalakat, a bivakhelyeket, összeállítottuk a szükséges felszerelések pontos listáját stb. Gondosan tanulmányoztuk az eddigi nagyszámú sikertelen hazai vállalkozás, valamint a Neidenbach Ákos vezette magyar és a téli csehszlovák expedíciók tapasztalatait.

Medve támadt egy erdei munkásra a Besszádokban

Ahogy arról az eSanok.pl portál beszámolt, Lengyelország délkeleti sarkában, a Külső-Keleti-Kárpátokban található Besszádok-hegységben (Bieszczady), Jałowe (más források szerint Stebnik) falu közelében március 19-én, vasárnap egy medve megtámadott egy erdei munkást. Az erdészet dolgozója munkatársaival együtt a favágáshoz szükséges szerszámok összegyűjtése és az erdő másik részére szállítása céljából tartózkodott az erdőben. Munka közben elhaladt egy medvebarlang mellett, melyet nem vett észre. A megriasztott állat pillanatokkal később utána futott, megtámadta őt. A munkás számos sérülést szenvedett el, az állat több helyen, többek között mindkét lábán, a jobb karján, a mellkasán és a hasán is megharapta. Az áldozatnak sikerült eljutnia a közelben tartózkodó sógorához, majd autóval jutottak vissza az otthonukba, ahonnan mentőt hívtak. Röviddel ezután a sérült férfit mentőhelikopter szállította kórházba, az élete szerencsére nincs veszélyben, miután sebeit ellátták, már ki is engedték a kórházból.

Tavaszi karbantartás a tátrai felvonókon

A www.vt.sk honlapon olvasható tájékoztatás szerint 2017 tavaszán az alábbi ütemterv szerint végzik a Magas-Tátrában közlekedő felvonók szokásos tavaszi karbantartását:

Ótátrafüred – Tarajka, siklóvasút:

Március 20-24 – karbantartás.

Március 25-26 – közlekedik.

Március 27-31 – karbantartás.

Április 1-től közlekedik.

Felhőkülönlegességet fotóztak a Tátra lábánál

Március 16-án ritka természeti látványosságnak örülhettek Poprád lakói, a város felett ugyanis undulatus asperatus felhők képződtek, melyeket csupán 2009-től kezel külön felhőtípusként a tudomány. Jelenleg annyit lehet biztosan tudni róla, hogy viharok környezetében jön létre, és rendkívül látványos. A Tátrában és a Tátra környezetében jelenleg szeles időjárás érzékelhető, amely kedvez a rétegfelhők kialakulásának. Az ilyen időjárási helyzetben gyakran képződő stratocumulus felhők gyönyörű természeti hátteret képeznek.

Lefagyott kezekkel fotóztam

Küzdelem és boldogság. Egy hegymászó tanfolyam pillanatai Mohai Balázs fotográfus szemével. Aki profi hegymászó akar lenni, annak kiváló terep a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata, a Tátra keleti részén, Szlovákia és Lengyelország határán lévő Magas-Tátra. Itt aztán a lelkes jelentkező elsajátíthatja a sport minden csínját-bínját. Mohai Balázs, az MTI fotográfusa február végén vett részt az Excelsior Hegymászó Sportegyesület téli alpesi hegymászó tanfolyamán, és – mint írta – „lefagyott kezekkel fotózott is közben”. A sorozat a The Boston Globe című amerikai napilap internetes oldalán is lejött. A felvételeken a kiképzés nehezebb, hajmeresztő és örömtelibb pillanatai is láthatóak.

145 éve született Hajts Béla

145 évvel ezelőtt, 1872-ben született Hajts Béla (1872-1926), az iglói fiúiskola tanára. 1918-tól a Magyarországi Kárpátegyesület Iglói Osztályának elnöke, s úgy e szervezet, mint a szepesi turista élet irányítása alatt élte fénykorát. Igló környékét illetően ő honosította meg a „Paradicsom” nevet, akkor még „Felső-Magyarország Paradicsoma” néven (mai szlovák nevén Slovenský raj, eredeti földrajzi nevén Káposztafalvi-mészkőhegység). A Kápolna-, a Meszléri- és Karoliny-vízeséseknél az Iglói Osztály tagjainak közreműködésével előbb fa-, később vaslétrákat és átjárókat készítve tárta fel a Kyseľ-szurdok szépségeit. A Menedékkő-fennsíkon az osztály vezetése alatt felépítették a róla elnevezett, 1922. szeptember 23-án átadott Hajts Béla menedékházat, és ennek közelében a Posewitz-lugast. Vezetése mellett tárták fel a Porácsi-, Kotterbachi-, Barát-, Ördög-, Rózsa-, Medvelyuk-barlangokat, s látták el sodronnyal a „Hajts-tölcsért”.

Teniszpálya lesz a legendás tavacska helyén?

Korunk egyre inkább üzleti alapokon működő világa sajnos a Magas-Tátrát sem kíméli. A Lomnici-csúcs (Lomnický štít) lábánál, Tátralomnicon egy üzletember, az egykori ismert teniszező Branislav Stankovič teniszstadiont szeretne építeni, ahol versenyeket is szeretne szervezni. Az ötlettel csak az a gond, hogy a stadiont a méltán közkedvelt Tavacska (Jazierko, egykor Lipthay-tavacska) helyén szeretné létrehozni.

Stankovič korábban Kassán, majd az utóbbi években már Poprádon is szervezett rangos tenisztornákat, melyekre a világranglistán is jegyzett játékosokat hívott meg. Az üzletember azt állítja,m egy, a Tátrában megrendezett versenyre még nevesebb játékosokat lehetne megnyerni. Ezért új teniszstadiont akar építeni a Tavacska helyén, közel a sípályákhoz. „Talán én vagyok az egyetlen befektető, aki nem apartmanokat szeretne építeni a Tátrában” – hangsúlyozza.

Lévay József – Borongás

Fotó: Rafał Raczyński‎

Felleg borong a Tátra ormán

S a messze tájra néz mogorván.

Mint egy tükör tárul elébe

Magyarország tündér-vidéke;

De a mit e tükörbe lát,

Nem űzi el borúlatát.

Nincs itt öröm, csak eltörődés,

Csak önmagát dúló törekvés:

Sóhajtva tűr a zaklatott hon,

Vihar gázol határainkon,

S elfúl attól, bármily kevés,

Csirájában a magvetés.

Puhúl a föld kemény göröngye,

Harmatozza verejték gyöngye;

De áldását ha szűken adja,

A munkás kéz lecsügged rajta

S föld és nép, két testvér-elem,

Egymáshoz már ma hűtelen.

Felelőtlen turisták kerültek bajba a Lengyel-Tátrában

Néhány nappal ezelőtt egy kisgyerekkel túrázó család rekedt a sötétség és a köd miatt a Konrád-völgy (Dolina Kondratowa) felső részén a Lengyel-Tátrában. Szerencséjük volt, hogy a hegyimentők időben megtalálták és lehozták őket a hegyről. Ugyanezen a napon, egy kicsit korábban kb. délután 13 óra magasságában a Tátrai Nemzeti Park (TPN) egyik munkatársa találkozott velük, aki nem javasolta nekik a továbbhaladást. A parkőr így mesélte el a történetet: „A Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch) közelében, a főgerincen találkoztam a Konrád-púpi-nyereg (Przełęcz pod Kopą Kondracką) felé tartó két felnőttel és a hatéves kisfiúval, valamennyien hágóvasban, a mamának térkép a nyakában. Akkor még kötéllel össze voltak kötve. Bemutatkoztam és megkérdeztem, hová tartanak, melyre azt a választ kaptam, hogy a gerincen a Konrád-púpi-nyeregbe. Mivel ekkor már délután volt, a téli körülmények, valamint a gyerek jelenléte miatt javasoltam nekik, hogy forduljanak vissza, és mondjanak le erről a túráról.

Dokumentumfilm készült a Tátrában élő hiúzok életéről

A Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (Správa TANAPu) saját honlapján lehetővé tette az érdeklődőknek, hogy megnézzék a Tátrában élő hiúzok megfigyeléséről készített dokumentumfilmet. „A 20 perces, videó- és fotócsapdák felvételeit is tartalmazó ismeretterjesztő rövidfilm különböző érdekességeket mutat be a Szlovákiában élő legnagyobb macskaféle ragadozók természetes élőhelyükön eltöltött mindennapjairól” – mondta Pavol Majko, a TANAP igazgatója.

Az új dokumentumfilmet az érdeklődők a spravatanap.sk oldalon találják meg „Tatranská rysica 2016” cím alatt. A természetvédők szerint a hiúzok élőhelye a Tátrában a hegyek lábától akár az alpesi zónáig is terjedhet. Ez a megalkuvást nem ismerő ragadozó hangtalanul mozog, és tökéletesen beleolvad környezetébe. Értékes betekintést nyújtanak a ragadozók mindennapi életébe a fotócsapdák felvételei, melyeket a természetvédők nem csak az erdei utak mentén és a jelzett turistautak közelében, de a vadcsapásokon is elhelyeztek.

Forrás: https://spis.korzar.sme.sk; Fotó: Tomáš Hulík

Kilátás a Lengyel-Öt-tó völgyéből

Az alábbiak fotókon a Lengyel-Öt-tó völgyéből (Dolina Pięciu Stawów Polskich) nyíló kilátást csodálhatjuk meg. A fotók március 8-án készültek, amikor is, ahogy az látható, ideális túraidő volt a Tátrában. Ne feledjük azonban, hogy a Tátrában még tél van, és jelenleg is 2-es fokozatú lavinaveszély van érvényben.

Tátrai titkok nyomában – A Kriván bányái

A világ legkisebb magashegységéről sokan azt gondolják, hogy méretéből és ismertségéből adódóan annak minden pontját jól ismerjük, és a Tátra semmivel sem tudja meglepni őket. Nagy hiba azonban ezt gondolni. Az alábbi történetekkel talán még a Tátra-szakértőket is sikerül meglepni.

A Kriván Szlovákia egyik jelképe. Kevesen tudják azonban, hogy egykor kevéssel a csúcs alatt bányák működtek. Jakob Fugger bányavállalkozó már 1507-ben megkezdte a Kriván alatt az arany utáni kutatást. A XVIII. század végén újabb kísérletek történtek antimon kitermelésére vonatkozóan, az eredmények azonban olyan csekélyek voltak, hogy gyorsan be is fejezték a munkát. A legmagasabban fekvő alagutat 50 méterrel a Kriván csúcsa alatt ásták. A jellegzetes nevet viselő Handel-völgyből egészen 2200 méter magasságig lovaskocsik közlekedésére is alkalmas szekérutat építettek a Pál-háton keresztül. A Kriván egykori bányái még ma is sok ember fantáziáját megmozgatják, de a magasan fekvő járatokat senkinek nem ajánlott felkutatni, hiszen megfelelő szakértelem és helyismerettel rendelkező vezető nélkül a bányák utáni kutatás könnyen végzetessé válhat.

Forrás és fotó: http://www.cas.sk

Fotók és videók a Tátrából – 2017. február 16-28.

A Jármay-asztal behavazva. Hegymászó a Svinica alatt. Nem mindennapi fotó a Zöld-tavi menedékházról. „Lépcsőzés” a Tengerszem-csúcsra. A Miedziane és a Miedziane-hágó. A Tátra a Pieninekből, a Korona-hegyről. Légifotó a Magas-Tátra keleti részének csúcsairól, völgyeiről. Az Anyóka-hegy (Babky, balra) és a Hegyes (Ostrá, középen) a Szalatinról (Salatín). A Svinicára vezető út kezdetén. No comment. Tátrai zergék a téli tájban. A Gerlach Poprádról. Felhőtánc a fejünk felett. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2017 februárjának második felében megosztott fotókon. Téli hegymászótúra a Jég-völgyi-csúcsra. Téli túra a Zerge-hegyre. Alacsony-Tátra - kommentár nélkül. Tengerszem-csúcs - csak tapasztalt téli túrázóknak.

Ismét tarolt a szél a Tátrában

Az elmúlt hétvégi szélvihar következtében a Tátrai Nemzeti Parkban további közel 6400 köbméter fa dőlt ki, illetve károsodott, ami több mint 8500 darab fát jelent. Az anyagi kár nagysága 5800 euró körül van. „Elsősorban a Zúgó (Podspády) és Javorina (Tatranská Javorina) védett körzetekben lévő erdőket érte kár, ahol a szél az első becslések szerint összesen 6000 köbméter fát döntött ki" – mondta a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészetének (Štátna lesy TANAPu) igazgatóhelyettese, Pavol Fabian.

A vihar legnagyobb mértékben a Jávor-völgy (Javorová dolina) és a Széles-völgy (Široká dolina) közötti területet sújtotta, ahol a kidőlt fák elvágták az erdészházakhoz vezető utat. Míg Javorinában az erős szélnek közel 2000 köbméternyi fa esett áldozatául, addig Zúgó védett körzetében 4000 köbméternyi fáról beszélhetünk. További 400 köbméternyi fa kidőlését Oravice és Habovka körzetéből jelentették.

2016 baleseti statisztikái a Tátrából

A szokásoknak megfelelően a tavasz közeledtével a Tátra mindkét oldalán elkészültek az elmúlt év baleseti statisztikái. A hegység szlovák oldalán a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) hegyimentői 2016-ban összesen 2445 esetben avatkoztak be Szlovákia hegységeiben. Ez közel 10 %-os emelkedést jelent a megelőző évhez képest. A legtöbb beavatkozásra az elmúlt évben is a sípályákon került sor, összesen 1659 esetben, ez 6,6 %-al több, mint egy évvel korábban. Az előző évivel összehasonlítva ha nem is nagy mértékben, de csökkent a halálos balesetek száma, a korábbi 40 esethez képest 2016-ban 34 személy vesztette életét a szlovák hegyekben.

A hegyekben történt balesetek több mint 51 %-a esetében szlovák állampolgár volt a baleset érintettje, őket a lengyelek követik 15,66 %-al, majd a csehek következnek 9 %-al. A megelőző évnél 16,8 %-al több beavatkozásra került sor hegyvidéki területen, a hegymentők 768 esetben indultak turisták és hegymászók mentésére, a legtöbb esetben jelzett turistaúton, vagy könnyebb terepen történt balesethez. II-es, vagy annál magasabb nehézségi fokot meghaladó hegymászó terepen 57 esetben kellett beavatkozni, ezen kívül öt lavinabalesethez, és két, barlangban történt balesethez riasztották a hegyimentőket.

Március 1-től tilos az éjszakai túra a Lengyel-Tátrában is

A Tátra lengyel oldalán működő Tátrai Nemzeti Park (TPN) úgy döntött, hogy meghosszabbítja a Lengyel-Tátra területén érvényben lévő, az éjszakai mozgást tiltó időszakot. Ezzel kapcsolatban a nemzeti park az alábbi közleményt hozta nyilvánosságra: „Az utóbbi időben azt észleltük, hogy egyre több bakancsos turista túrázik éjjel a Tátrában, és egyre több sítúrázó tartózkodik sötétedés után a sítúraútvonalakon és a sípályákon. Ez a magatartásforma azonban érzékenyen érinti a tátrai természetet, ezért úgy döntöttünk, hogy meghosszabbítjuk a nemzeti parkban történő éjszakai mozgást tiltó időszakot, amely ezután (a korábbi április 1-től eltérően) március 1-től november 30-ig lesz érvényben. A sítúrázók éjszakai jelenléte a sítúraútvonalakon és a sípályákon a hó karbantartását végzők szempontjából is veszélyes, különösen korlátozott látási viszonyok között, hiszen ilyen esetben bármikor fennáll a munkagépnek, vagy a kifeszített drótkötélnek történő ütközés veszélye.

Lengyel hegymászó halálos zuhanása a Magas-Tátrában

Március 3-án, pénteken egy fiatal lengyel hegymászó barátnője (aki otthon tartózkodott Lengyelországban) tájékoztatta a szlovák Hegyi Mentőszolgálatot (HZS) arról, hogy kapott egy SMS üzenetet a barátjától, melyben egyik társa zuhanásáról értesítette őt. Az üzenetben az írta, hogy nem látja a társát, aki lezuhant, és segítségre van szüksége. A hegymászó telefonon nem lehetett felhívni, mivel a térségben nagyon gyenge volt a térerő. A telefon cellainformációit bemérve a hegyimentők megállapították, hogy a lengyel hegymászó a Közép-orom (Postredný hrot) masszívumáról zuhant le a Dubke-padon (Dubkeho lávka) keresztül a Kis-Tarpataki-völgy (Malá Studená dolina) irányába.

Gyönyörű téli panorámák a Liptói-Tátrából

Liptói-Tátra (Západné Tatry), Rohács-csoport (Roháče) – csúcsok és hágók a Zsári-völgy (Žiarská dolina) és a Zsári menedékház (Žiarska chata) felett. Szomorú-nyereg (Smutné sedlo), Vastag-púp (Hrubá kopa) és Rét-nyereg (Lučné sedlo) – három frekventált kilátópont. 2017. február végén volt lehetősége a fotók készítőjének, hogy távolról megfigyelje az Alacsony-Tátrát, közelről szemrevételezze a Liptói-Tátrát, és elérhető közelségből fotózza a Magas-Tátrát. 

Mindenki meggyőződhet róla, szép látvány!

A szebbnél szebb, forgatható panorámafotók itt tekinthetők meg.

Higgyék el, érdemes rákattintani!...

Forrás: http://skitourguru.com; Fotók: Michal Bulička

185 éve született Döller Antal

A galíciai Winnikiben 186 évvel ezelőtt, 1831-ben született Döller Antal (1832-1912) őrnagy, a Magyarországi Kárpátegyesület alapítója tagja, egyik legaktívabb tisztségviselője (éveken át ügyvezető alelnöke). Az 1848-1849-es szabadságharc során mint osztrák katona még a magyarok ellen harcolt. 1872-ben Késmárkon telepedett le, ezután életét a Kárpátok és a Tátra kutatásának szentelte. 1873-ban egyik alapítója, majd 10 évig egyik alelnöke volt a Magyarországi Kárpátegyesületnek. Szenvedélyes hegymászóként 1892-ben a közreműködésével alakult meg a Magyar Turista Egyesület Tátra Osztálya, melynek 1892 és 1901 között az alelnöke volt. 1874-ben nyugdíjba vonult, és még ebben az évben Déchy Mórral és Still János vezetővel megmászta a Gerlachfalvi-csúcsot, ez volt a hetedik ismert csúcsmászás, egyben először a Felkai-próbán keresztül. 1875-ben magyar állampolgárságot szerzett, megtanult magyarul, és a Kárpátegyesület tiszteletbeli tagja lett.

Jelentős károkat okozott a múlt heti vihar a Tátrában

Kb. 2000 db, mintegy 1335 köbmétert kitevő élő fa nem tudott ellenállni a február 24-én a Tátrai és a Pieninek Nemzeti Parkon átsöprő szélviharnak. A legnagyobb károk a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) Állami Erdészet kezelésében lévő Javorina (Tatranská Javorina) és Oravicapuszta (Oravice), valamint a Pieninekben található Vöröskolostor (Červený Kláštor) községekhez tartozó erdőkben keletkeztek.

 „A Tátrában 850 m³ fát csavart ki a vihar, melyek elsősorban az utak és a tátrai települések közelében dőltek ki” – mondta Pavol Fabian, TANAP Állami Erdészet igazgatóhelyettese. Az erős szélnek a beavatkozás mentes övezetekben a szú által megtámadott fák sem tudtak ellenállni.

Nem biztos, hogy azonnal jön a segítség!

Február 23-án, csütörtökön reggel 8 óra körül ért véget az a mentőakció a Lengyel-Tátrában, amely az előző napon, vagyis szerdán délután 15:00 óra körül eltévedt turista keresésére irányult. Azon a napon egy lengyel férfi a Vörös-hegyekhez (Czerwone Wierchy) tartozó Sötét-hegyről (Ciemniak) a Kościelisko-völgybe (Dolina Kościeliska) történő ereszkedés közben eltévedt, letért a jelzett turistaútról, és olyan terepre tévedt, ahonnan nem tudott övállóan tovább menni. A férfi mobiltelefonjáról a „Ratunek” alkalmazás segítségével értesítette a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) ügyeletét. Ennek köszönhetően a hegyimentők a bejelentést követően azonnal és pontosan meg tudták határozni, hogy a férfi az Öszvér-völgy (Dolina Mulowa) küszöbének közelében tartózkodik. A nehezen megközelíthető, veszélyes területen lévő turista mentése céljából azonnal készenlétbe helyezték a mentőhelikoptert, amely azonban az erős szél miatt nem tudta megközelíteni a helyszínt, így a hegyimentők gyalog indultak a völgybe.