Telemetriás nyakörv a tátrai zergéken Hír

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2017/01/25
Hirdetés
A zergék védelme a Tátrában már több évtizedes múltra tekinthet vissza. Ezen állatok rendszeres és szervezett védelme már a XIX. század közepén, a Magyarországi Kárpátegyesület megalapítása előtt megkezdődött, majd 1873-tól már az egyesület foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy megmentse a tátrai zergepopulációt. Később a különböző természetvédelmi szervezetek szakemberei, kutatói hallatták szavukat a zergék védelmében, majd 1949-ben történt az első jelentős áttörés, amikor megalakult a Tátrai Nemzeti Park.
A zergék létszáma az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott. A legalacsonyabb egyedszámot a II. világháborút követő években regisztráltak, amikor a tátrai zerge a kihalás szélére került. 2000-től beszélhetünk arról, hogy a gyakorlatban is intenzíven védik a Tátrában a zergéket, és ez jól tükröződik az évente elvégzett zergeszámlálás eredményeiben is. Napjainkban a Tátra teljes területén évente két alkalommal végeznek zergeszámlálást. A legutóbbi, 2016 őszén, a hegység szlovák és lengyel oldalán együtt elvégzett számlálás adatain szerint a Tátra területén jelenleg 1367 zerge él. A zergék egyedszámának ingadozását a múltban több tényező kombinációja befolyásolta. Ilyenek voltak pl. a vadászat, az orvvadászat, a ragadozók, a betegségek, a látogatási szabályokat megsértő turisták, valamint a szélsőséges időjárási körülmények.

A zergepopuláció védelme érdekében 1969 és 1972 között a szakaemberek ún. tartalékállományt hoztak létre, melynek során a Magas- és a Bélai-Tátrában csapdákkal befogott tátrai zergéket telepítettek az Alacsony-Tátrába. Ez az endemikus faj fennmaradása érdekében létrehozott állomány azonban ma már vészhelyzetben visszatelepítésre alkalmatlan lenne, mivel új lakóhelyén keveredett az ugyancsak oda betelepített alpesi zergékkel. Mivel mindannyiunk érdeke, hogy a tátrai zerge egyediségét a maga tisztaságában megőrizzük, minden lehetséges intézkedést meg kell hozni és be kell tartatni annak érdekében, hogy fenntartsuk a jelenlegi stabil populációt.
A Tátrai Nemzeti Park Igazgatósága (Správa TANAPu) 2016-ban látott hozzá a tátrai zergék védelme és ellenőrzése céljából létrehozott önálló projekt megvalósításához. Ennek keretébe sikeresen befogott, és a legújabb technológiával felszerelt telemetriás nyomkövetővel látott el négy egyedet annak érdekében, hogy a műholdas technológia segítségével nyomon kövessék a mozgásukat. A nyakörvet GPS és GSM modullal, hőmérséklet érzékelővel, VHF jeladóval, valamint automatikus lekapcsolódási mechanizmussal látták el. Meghibásodása esetén a nyakörv részét képező pamut réteg – amely önmagában is szükséges a használathoz – az időjárási körülményeknek köszönhetően szétesik, és a zerge elveszíti a gallért. A gallért működtető energiaforrások várható élettartama – számos tényezőtől függően – kb. három év. A projekt keretében a befogott zergéktől DNS mintákat vettek, és ezek elemzését is elvégezték, valamint biotechnológiai módszerekkel paraziták jelenlétét is vizsgálták az állatok ürülékében.
A tátrai zergepopuláció kutatása során a korábbiakban főleg a székletükben talált biológiai eredetű anyagok alapján kilenc nőstényt sikerült azonosítani, melyek génjei a tátrai zergepopuláció alapját képezhették. A jelenlegi kutatás célja genetikai szinten értékelni a Tátra jelenlegi zergeállományát. Ebből a célból a Tátrában élő zergék genetikai adatait összehasonlítják az Európa más hegységeiben élő zergék adataival. Sikerült azonosítani a tátrai zergék egy új genetikai típusát (Tatra X), ezt azonban a génbankban még nem publikálták, a vizsgálatok ugyanakkor azonban megerősítették a tátrai zergék egyedülállóságát. A szakemberek szerint azonban folytatni kell a kutatásokat, és tovább kell gyűjteni a mintákat az egyedszintű azonosítás érdekében. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy meg tudjuk állapítani pl. a családi, rokoni kapcsolatokat és sok más paramétert. A tátrai zergékben előforduló, variábilis Y kromoszóma azonosítása fontos információt nyújthat az állomány vérvonaláról egészen az alapítókig visszamenőleg, ez pedig kellően kiegészítheti az őshonos alfajról alkotott összképet. Az így kapott adatbázis a biológiai anyagokkal és a GPS nyomkövető adataival együtt megfelelő alapot szolgáltat egy, a zergék nyomon követését lehetővé tevő adatbázishoz, és a zergék további védelméhez.





Forrás és fotó: http://spravatanap.sk
Hirdetés
Hirdetés