Jó hírem van azoknak, akiknek
esetleg hiányzott néhány jól sikerült fotó a Tátrából. Az utóbbi évek átlagát
nézve az idei július a Tátrában nem volt annyira csapadékos, mint azt
megszokhattuk. Az alábbiakban Tomasz Madejski júliusban készült fotóit
láthatjuk.
2016. július 31., vasárnap
2016. július 30., szombat
120 éve indult ez első fogaskerekű a Csorbai-tóhoz
120 évvel ezelőtt, 1896. július 28-án indult
meg a forgalom a Tátra-Csorba állomást a Csorbai-tóval összekötő fogaskerekű
vasút vonalán. A keskenynyomtávú vasúton gőzmozdonyok vontatták a vagonokat. A
szerelvények a 4,74 km hosszú vasúti pálya 451 méter szintkülönbségét 37 perc
alatt tették meg, 7,6 km/óra átlagsebességgel. Ez a fogaskerekű 1933-ig
közlekedett, az akkoriban kevésbé hatékony közlekedési módot autóbuszok
közlekedtetésével váltották fel. A fogaskerekű vonalának újjáépítéséré és a
forgalom ismételt megindítására a Magas-Tátrában 1970-ben megrendezett
sívilágbajnokság apropóján került sor, a felújított fogaskerekű 1970. február
12-én kezdte meg működését. A jelenlegi három db. elektromos kocsi ugyanazt az
utat elődjénél 24 perccel gyorsabban teszi meg.
Forrás: http://www.teraz.sk
2016. július 29., péntek
Még ebben az évben megújul a legrégebbi tátrai szálloda
A több mint 120 éves
tátralomnici szálloda két évtizedes hanyatlás után, a pusztulás széléről
visszatérve a régi és az új kombinációjának köszönhetően még ebben az évben
ismét megnyitja kapuit a turisták előtt. A legrégebben épült, ma is álló tátrai
hotel a teljes megújulás küszöbén áll, az 1893-ban felépített épület felújítása
tavaly tavasszal kezdődött, és még ebben az évben befejeződik. Mivel az épület
Szlovákiában szerepel a nemzeti kulturális örökségek listáján, a felújítás
során az építők mindvégig szorosan együttműködnek a kassai Regionális
Műemlékvédelmi Hivatallal. „Lépésről lépésre egykori egyedi megoldásokat
találunk, és állandóan keressük a módját, hogyan tudjuk ezeket kombinálni a mai
látogatók igényeivel” – mondta el Pavol Franko főépítész.
2016. július 28., csütörtök
A Magas-Tátra tetején – a Gerlachfalvi-csúcs
A Magas-Tátrát – területe alapján
– a világ legkisebb magashegységének is szokás nevezni. Ennek a hegységnek, és
egyúttal a Kárpátoknak is legmagasabb csúcsa a Gerlachfalvi-csúcs
(Gerlachovský štít), amely a főgerinctől déli irányban kihajolva 2655 m
magasságot ér el. A csúcs tulajdonképpen egy észk-déli irányban húzódó, kb.
700 m hosszú hegygerinc, amelyen több csúcs – pl.
a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs (Zadný Gerlachovský štít), a
Kis-Gerlachfalvi-csúcs (Kotlový štít, 2601 m), és középen maga a főcsúcs – is
van. A Kis-Gerlachfalvi-csúcsból kettényílik a gerinc, és kialakítja a déli
irányból nézve már messziről látható, jellegzetes Gerlachfalvi-katlant
(Gerlachovský kotol).
Egy kis történelem
A csúcs első megmászója 1834-ben
sógorával, két ismeretlen zergevadász társával, valamint Spitzkopf (Urbán)
Mártonnal együtt Still János alsóerdőfalvai tanító, a Tátra egyik legjobb
ismerője és avatott vezetője volt. Később többen is maguknak vitatták a csúcs
első megmászásának dicsőségét, de ezt egyikük sem tudta hitelt érdemlően
bizonyítani.
2016. július 27., szerda
Egykori legendás turistautak, melyek ma zárva vannak
Hajdanán ezek a
turistautak, völgyek a legnépszerűbbek közé tartoztak, napjainkban azonban
senki nem jár erre. A Tátra történelmében sok olyan helyet találunk, ahová
2016-ban földi halandó (legálisan) nem teheti be a lábát.
Kéményes-hegy (Kominiarski
Wierch)
Talán a legnépszerűbb
egykori turistaút a napjainkban lezárt utak közül, ahová 1988-ig tömegesen
érkeztek a turisták, amikor is az ott fészkelő és fiókáit is ott nevelő sasok
védelme miatt le kellet zárni a turisták előtt.
2016. július 26., kedd
Halálos villámcsapás ért egy cseh turistát a Liptói-Tátrában
Július
26-án röviddel déli 12 óra előtt a Liptói-Tátrába riasztották a Hegyi
Mentőszolgálat (HZS) hegyimentőit. Ekkor a Liptói-Tátra felett heves vihar
tombolt, melynek során az Elülső-Szalatinról (Predný Salatín) a Szilfásra
(Brestová) vezető gerincen villámcsapás ért egy 36 éves cseh turistát. Az
időjárás javulásában bízva a hegyimentők kérték a Helikopteres Mentőszolgálat
(VZZS) segítségét, de földi úton azonnal a helyszínre indult egy mentőcsapat a Zverovka
menedékháztól. A balesetet észlelő más turisták a sérült családtagjaival együtt
próbálták a férfit a lehető leggyorsabban levinni a gerincről. A sérült
eszméletlen volt, és komoly fejsérüléseket szenvedett.
Menedékházak a Tátra lengyel oldalán
![]() |
Fotó: Nagy Árpád |
Tátrai túráink során kevés olyan
turistautat találunk, amelynek nyomvonalán előbb-utóbb ne érkeznénk meg egy
menedékházhoz. A hegység szinte minden jelentős völgyében találunk
menedékházat, beszéljünk akár a szlovák, akár a lengyel oldalról, ezek mind
történelmüket, mind kialakításukat, mind pedig mai létüket tekintve rendkívül
sokszínűek. Azt hiszem, kockázat nélkül mondhatom, hogy velem együtt nagyon
sokan vagyunk, akik ezért vagy azért nosztalgikusan tekintünk ezekre a hegyi
szálláshelyekre. Ha ismerjük a történetüket, akkor azért, ha laktunk már
bennük, akkor talán azért, ha viszont csak elmegyünk előttük, esetleg egy pohár
frissítőre, egy tányér káposztalevesre térünk be ide, akkor azért. Megcsodáljuk
a zord időjárási körülményeknek ellenálló építészeti kialakításukat, jóízűen
fogyasztjuk finomabbnál finomabb ételeiket (pl. gőzbukta, szarlotka), na és
persze jólesően megpihenünk legtöbbször egyszerű emeletes, máskor modern
ágyaikban. Hosszú oldalakat meg lehetne tölteni a tátrai menedékházak
fordulatokban gazdag történelmével. Terjedelmi okokból most a legek oldaláról
megközelítve szeretnék rövid bepillantást engedni a hegyi kunyhók sallangoktól
mentes világába.
2016. július 25., hétfő
Agresszív és meggondolatlan turisták a Tátrában
A Tátrába látogató
turisták közül sokan elég furcsán viselkednek a hegyek között. A lengyel Tátrai
Nemzeti Park (TPN) munkatársainak július közepén két érdekes és szerencsére nem
mindennapi esetben is be kellett avatkozni a turisták mozgásába.
Egy alkalommal a
Kościelisko-völgyben (Dolina Kościeliska) túrázó szemtanúk jelezték a nemzeti
park őreinek, hogy egy a kezében férfi puskát lóbálva halad felfelé a völgy
turistaútján. A járőrök azonnal a helyszínre siettek, ahol kiderült, hogy a dán
turista a fegyverek és a hadsereg megszállottja. Az is kiderült, hogy
hatástalanított fegyverről volt szó, és a turista elnézést kért az általa
okozott kellemetlenségekért, azt állítva, hogy nem tudott arról, hogy fegyvert
nem lehet bevinni a nemzeti parkba. A parkőrök ezért a felelőtlenségért 200
złoty büntetést szabtak ki rá.
2016. július 24., vasárnap
Új időrekord a Sas úton
Az
ismert lengyel hegyifutó, Piotr Łobodziński hihetetlennek tűnő rekordot állított
fel a Tátra legendás láncos útján, a Sas úton (Orla Perć). Az extrém sportoló a
Zawrat-hágó és a Kereszt-nyereg közötti utat nem több mint 1 óra 16 perc 32
másodperc alatt tette meg (a Sas út teljes hossza 4,3 km, szintkülönbsége kicsivel több mint 1000 méter, ennek megtételéhez egy átlagos turistának, normál körülmények között 7 órára van szükség)! Ez az időeredmény az eddig feljegyzett leggyorsabb teljesítése
a Sas útnak. A szédítő tempó ellenére a sportoló biztosította az érdeklődőket,
hogy az útvonalon végig biztonságban érezte magát, biztos léptekkel haladt, és
amikor kellett, bevetett néhány trükköt is. Gratulálunk Piotrnak, de senkinek
nem ajánljuk, hogy a nyomdokaiban haladjon!
Forrás
és fotó: http://portaltatrzanski.com
2016. július 23., szombat
Halálos baleset történt a Sas úton
Július
23-án, szombaton valószínűleg kicsúszott és nagy magasságból lezuhant egy középkorú
férfi a Sas útnak (Orla Perć) a Kis-Zerge-hegy (Mały Kozi Wierch) és a Fagyott-tavi-taraj
(Zmarzłe Czuby) közötti részén. A szerencsétlenül járt turista testét más
turisták találták meg, akik értesítették a Tátrai Önkéntes
Mentőszolgálatot (TOPR). A hegyimentők a helyszínre érkezve sajnos már csak az
50 év körüli férfi halálának beálltát tudták megállapítani, így nem maradt más
dolguk, csak a holttestet Zakopanéba szállítani.
Forrás és fotó: http://tatromaniak.pl
380 éve született Daniel Speer
A
Tátráról közölt első feljegyzések közé tartozik a 380 évvel ezelőtt Boroszlóban
(ma Wroclaw) született Daniel Speer (1636-1707) német író
és zeneszerző 1683-ban, Lipcsében megjelent Ungarischer oder Dacianischer
Simplicissimus c. műve, melyben arról ír, hogy a késmárki líceum tanulói minden
évben tátrai hegymászó-kiránduláson vettek részt. A mulattató modorban megírt,
kalandos élményeket tartalmazó útirajz szerint 1654-ben barátaival, egy
tátraalji tanító vezetésével háromnapos kirándulás során felmásztak egy meg nem
nevezett csúcsra. Sajnos ebből a leírásból nem derül ki, hogy pontosan mely
csúcsot mászták meg, hisz csak általánosságban, földrajzi nevek nélkül írja le
a kirándulást. A későbbi kutatások szerint ez a csúcs valószínűleg a
Késmárki-csúcs lehetett. A leírás szerint ezt a tátraalji tanítót tekinthetjük
az első hegyi vezetőnek a Tátrában, akiről írásbeli feljegyzés maradt, hisz a
műben a szerző leírja, hogy a kirándulást vezető tanító a résztvevők számára
előírta a szükséges felszerelést, a hegy megmászásának több útját is ismerte,
neveiket a csúcson egy kőrakás alá elrejtett pléhdobozban lévő pergamenre
feljegyezték, valamint lefelé jövet egy könyvecskében leírtak szerint igazodtak
el.
Forrás:
Tátrai túrák
2016. július 22., péntek
Fotók és videók a Tátrából – 2016. július 1-15.
Valahol a
Tátrában; egy újabb szép ködkísértet; a Csorbai-tó eső után; a Pátria-tű a
Bástya-gerincen; reggel a Tengerszem
mellett; néha a hölgyeknek is kedveskedjünk, nem mindig csak az uraknak...; kilátás
a Kereszt-nyeregből; egy napsütéses szép túra a Liptói-Tátra főgerincén; a
Szalatin csúcsai a Liptói-Tátrában; Valahol a Tátrában…; a Tátra Nagyszalókról;
este a Zöld-tónál. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. júliusának
első felében megosztott fotókon. No comment... Vagy mégis, de csak egy szó:
gyönyörű; A Tatry Project 2. része; Sas út 2015 – A szelíd arca…; A
Malompataki-völgy és a Furkota-völgy legszebb részei drónnal készült
felvételen. Ezúttal ezek a videók kerültek be a válogatásba, melyek
megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok!
2016. július 21., csütörtök
Sas út / Orla Perć
A Zawrat-hágó
(Zawrat) és a Kereszt-nyereg (Przełęcz Krzyżne) között vezető Sas út a leghíresebb gerinctúra a Tátrában, melyet egyúttal
Lengyelország legnehezebb jelzett turistaútjaként tartanak számon. Az
alábbi leírás bemutatja a teljes útvonal legfontosabb pontjait, a nemzeti
parkba történő belépéstől az onnan történő kilépésig. Ez az opció azonban csak
a legfelkészültebb túrázóknak ajánlott, másoknak két vagy több részre kell
bontani az útvonalat, melyet a számos fel- és levezető utak tesznek lehetővé.
Kuźnice (Kuźnice)
Kuźnice a Lengyel-Tátra egyik
leglátogatottabb pontja. A jelentős turistaközpont a Lengyel-Sebes-völgyben
(Dolina Bystrej), 1000 méter tengerszint feletti magasságban található.
Népszerűségét elsősorban a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő
felvonónak köszönheti, amelynek itt található az alsó állomása. Kuźnice
(régebbi nevén Hámor /Hamrami/) a XIX. századi Galíciában a vas- és acélgyártás
egyik központja volt. A hámor, amely a XIX. század első felében élte fénykorát,
a magyar Homolács család tulajdonába tartozott. A létesítmények bezárása óta
sok minden történt itt, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) erőfeszítéseinek
köszönhetően a közelmúltban helyreállították a történelmi épületeket, amelyek
így ma is – ráadásul ingyenesen – látogathatók.
2016. július 20., szerda
Vadorzó-hágó / Mięguszowiecka Przełęcz pod Chłopkiem
Különleges, csak megfelelő
tapasztalattal rendelkezőknek ajánlott ösvény egy nagyszerű kilátással
jutalmazó hágóba – ez a Vadorzó-hágó, egy kivételes hely a Tátra turisztikai
térképén. A hágó a Tátra főgerincén található, a Menguszfalvi-csúcsok (Mięguszowieckie
Szczyty) két csúcsa, a Középső- (Mięguszowiecki Szczyt Pośredni) és a
Keleti-Menguszfalvi-csúcs (Mięguszowiecki Szczyt Czarny) között, egyben a
Halastavi-völgy (Dolina Rybiego Potoku) és a szlovák oldalon található
Menguszfalvi-völgy (Mengusovská dolina) között. A Vadorzó-hágó a legmagasabb
(2307 méter), jelzett turistaúton elérhető hágó a Lengyel-Tátrában. Lengyel
nevét a hágó keleti részén magasodó, 15 méter magas sziklatorony, a
Parasztocska (Chłopek) után kapta, magyar és német neve viszont az egykori
vadorzóknak állít emléket.
2016. július 19., kedd
Menedékházak a Tátra szlovák oldalán
Fotó: marusic.blog.sme.sk |
Tátrai túráink során kevés olyan
turistautat találunk, amelynek nyomvonalán előbb-utóbb ne érkeznénk meg egy
menedékházhoz. A hegység szinte minden jelentős völgyében találunk
menedékházat, beszéljünk akár a szlovák, akár a lengyel oldalról. Ez alól talán
csak a Liptói-Tátra a kivétel, ahol bár három menedékház is található, közülük
azonban csak egy, mégpedig a Zsári-völgyben álló Zsári menedékház (1325 m)
található magashegyi környezetben, a másik kettő közül az egyik (Oravica
menedékház, 812 m) egy kisebb településen, a másik (Zverovka menedékház, 1037
m) pedig egy közúton is elérhető turistaközpontban található.
A Magas- és a Lengyel-Tátrában
ezzel szemben valódi magashegyi környezetben épült menedékházakat találhatunk,
melyek mind történelmüket, mind kialakításukat, mind pedig mai létüket tekintve
rendkívül sokszínűek. Azt hiszem, kockázat nélkül mondhatom, hogy velem együtt
nagyon sokan vagyunk, akik ezért vagy azért nosztalgikusan tekintünk ezekre a
hegyi szálláshelyekre. Ha ismerjük a történetüket, akkor azért, ha laktunk már
bennük, akkor talán azért, ha viszont csak elmegyünk előttük, esetleg egy pohár
frissítőre, egy tányér káposztalevesre térünk be ide, akkor azért. Megcsodáljuk
a zord időjárási körülményeknek ellenálló építészeti kialakításukat, jóízűen
fogyasztjuk finomabbnál finomabb ételeiket (pl. gőzbukta, szarlotka), na és
persze jólesően megpihenünk legtöbbször egyszerű emeletes, máskor modern
ágyaikban. Hosszú oldalakat meg lehetne tölteni a tátrai menedékházak
fordulatokban gazdag történelmével. Terjedelmi okokból most a legek oldaláról
megközelítve szeretnék rövid bepillantást engedni a hegyi kunyhók sallangoktól
mentes világába.
2016. július 18., hétfő
Lezárt szurdokok a Szlovák Paradicsomban
Figyelem! A heves esőzéseket követő
megnövekedett vízszint miatt a Hegyi Mentőszolgálat a Szlovák Paradicsomban
további értesítésig lezárta a Suchá Belá, a Piecky és a Nagy-Sólyom-völgy
szurdokait. Az összes többi szurdokban is magasabb vízszinttel kell számolni,
emiatt a hegyimentők fokozott óvatosságra intik a turistákat.
A biztosító berendezések cseréje
miatt ideiglenesen lezárták a Kysel-völgy sárga turistaútját is.
Kérlek Titeket, hogy osszátok meg
ezt a bejegyzést, hogy minél több, a napokban a fenti szurdokba induló
turistához eljusson a hír.
A lengyelek keresnek a turistákon, a szlovákok nem
Amíg a Tátra szlovák
oldalán fél éven keresztül több mint 200 km hosszúságú jelzett turistaút le van
zárva a turisták előtt, addig a lengyel oldal turistaútjai egész évben hozzáférhetők.
A Lengyel-Tátrában összesen 275 km jelzett turistaút áll a turisták
rendelkezésére, melyek használatáért fizetni kell, a szlovák oldal
turistaútjainak használata viszont ingyenes. A Lengyel-Tátrában túrázók naponta
5 złotyt fizetnek a turistautak használatáért, és mivel a Tátra lengyel oldalát
évente átlagosan 3 millió turista keresi fel, így a turistautak használata éves
szinten kb. 15 millió złoty bevételt jelent a nemzeti parknak, amelyet építési
és felújítási munkákra lehet felhasználni.
2016. július 17., vasárnap
Gerlach, Wysoka, Babia Góra és Turbacz – 1 nap alatt
Meg lehet mászni négy
hegyvonulat legmagasabb csúcsát egyetlen nap alatt? Úgy tűnik, igen. Június
29-én legalábbis arra vállalkozott a Wartkie Kiyrpce legénysége, hogy egyetlen
nap leforgása alatt megmássza a Tátra, a Pieninek, a Beszkidek és a Gorce
legmagasabb csúcsát. „A terv az volt, hogy egy nap alatt megmásszuk ezt a négy
csúcsot anélkül, hogy hullafáradtan érnénk a nap végére. Nem az volt a cél,
hogy ezt a lehető leggyorsabban vigyük véghez, tisztán csak az egy napba
szerettünk volna beleférni. Közben egy kicsit kerékpároztunk, egy kicsit hegyet
másztunk, túráztunk és futottunk is. Reggel 4:00-kor indultunk Nowy Targból, és
este 22::00-ra érkeztünk vissza. Közben megtettünk 51 km-t és legyőztünk 3400
méter szintkülönbséget” – tájékoztatnak.
2016. július 16., szombat
120 éve avatták fel a Gerlachfalvi-csúcson a millenniumi emléktáblát
1896.
július 18-án a millennium alkalmából emléktáblát avattak a
Gerlachfalvi-csúcson, a Magas-Tátra legmagasabb csúcsán. A 80 x 60 x 8 cm
méretű, dioritból készült emléktáblát Egenhoffer Teréz terve alapján
készítették el, és Galkó József hegyi vezető irányításával egy 35 főből álló
hegymászócsapat segítségével vitték fel a csúcsra június 16-17-én. Az
emléktábla aranyozott felirata az alábbi volt:
A magyar nemzet
honalapításának
ezredik
évfordulója emlékére
Első Ferencz József
bölcs uralkodása 48. évében
1896
íme a legmagasabb oltár
ezredéves hazánkban
új ezer esztendőt kér az
egektől imánk
Magyarországi Kárpát egyesület
2016. július 15., péntek
A Tátra építészei – Majunke Gedeon
Elegáns szállodák,
fürdőházak, magashegyi menedékházak és egyedi templomok nélkül a tátrai
települések kevésbé mutatnák vonzó arcukat. A települések képét uraló néhány
vasbeton monstrumot viszont a késő modernizmus jegyében tervezték. A Müller
Antal, Majunke Gedeon és Hoepfner Guidó által tervezett épületek viszont még
napjainkban is az európai elegancia magas szintjét képviselik.
Kitörölhetetlen
nyomokat hagyott a tátrai településeken a szepesszombati családból származó
Majunke Gedeon, akit a történészek a tátrai építészet legfontosabb alakjának
tartanak. Ő honosította meg a Magas-Tátrában a nyugat-európai városokban és
falvakban abban alkalmazott jellegzetes, favázas építészeti stílust.
2016. július 14., csütörtök
Mészkősziklák világa - Őz-szikla, Fagyos-barlang
Június utolsó hétvégéjére
terveztük első nyári tátrai túránkat, úticélunk a Lengyel-Tátra egy általunk,
magyar turisták által kevésbé ismert, de legalábbis kevésbé látogatott
magaslata, a Fehér-völgyből (Dolina Białego) elérhető Őz-szikla (Sarnia Skała),
majd másnap a népszerű Kościelisko-völgy (Dolina Kościeliska) bejárása volt,
annak barlangjaival és menedékházával együtt. Folyamatosan figyeltük az
időjárás előrejelzéseket, mégpedig a helyi, lengyel oldalakat, amelyek
tapasztalataim szerint a Magas- és a Lengyel-Tátra tekintetében a
legmegbízhatóbb prognózissal szolgálnak. Sajnos az előrejelzések nem voltak
egyértelműek, mi ennek ellenére elindultunk, gondoltuk, egy kis esőtől semmi
bajunk sem lehet. Nem is lett, de az eső minden nap felborította a programot…
2016. július 13., szerda
A nyári szezonban minden nap nyitva lesz a Ťatliak menedékház
Június
közepén a Liptói-Tátrában található Rohácsi-völgyben is megkezdődött a nyári
turistaszezon. A Tátra e részének legnagyobb tengerszint feletti magasságban
(1393 m) található menedékháza, a Ťatliak menedékház idén nyáron munkanapokon
8:00-tól 18:00-ig, hétvégén pedig 7:00-tól 20:00 óráig várja a turistákat.
„Júliusban és augusztusban viszont minden nap reggel 7-tól este 8-ig leszünk
nyitva, vagy ameddig a forgalom kívánja” – mondta Tomáš Toček, a menedékházat
üzemeltető „Chata Zverovka Egyesület” vezetője. Az üzemeltetők fokozatosan
bővíteni szeretnék a büfé kínálatát, többek között különlegesen finom
tejtermékekkel, természetes alapanyagból készült cukormentes gyümölcslevekkel,
jó minőségű szeszes italokkal, és a kínálatból a friss gyümölcs sem fog hiányozni.
„Specialitásokat is kínálunk, mint pl. mint pl. a pácolt camembert, vagy a
rohácsi pirítós” – mondta el a menedékház egyik alkalmazottja.
2016. július 12., kedd
Ismét nőtt a Tátra zergeállománya
Mintegy tizedével bővült egy év
alatt a Tátra zergeállománya, a június végén végzett állományfelmérés szerint a
hegység szimbólumának számító kérődzőkből 1232 egyed él a Tátrában – közölte a
Tátrai Nemzeti Park (TANAP) erdeit felügyelő állami ügynökség (Státne Lesy TANAPu)
sajtóosztálya. A nemzeti prak munkatársai által végzett állományfelmérés
eredményeiből kiderül, hogy a teljes állomány 13 százaléka, 165 egyed, idei
gida. Ez az arány Jozef Hybler, az SLTANAP zoológusa szerint azt bizonyítja,
hogy a populáció életképes, nagyon jó körülmények között él, és megerősíti az
utóbbi években beindult állományfejlődés örömteli trendjét.
Az
állományfelmérés során a zergéket a Tátra teljes területén – vagyis a hegység
szlovák és lengyel részén is – számolják. Az idei adatok ismét igazolták, hogy
az állomány nagyobb hányada a TANAP területén, azon belül a Bélai-havasokban
(Belianske Tatry) él, itt fordulnak elő a legnagyobb létszámú zergecsordák is.
A Tátra szlovák oldalán 847 egyedet számoltak össze, közülük 87 volt a gida,
míg a lengyelországi részén idén 385 zergét számoltak, közülük 78 volt gida.
2016. július 11., hétfő
Csak tudatlan ember kereshetett aranyat a Krivánon
Miért is görbe a
Kriván? Azt mondják, hogy ez a bányászok lelkiismeretét terheli. Addig
bányásztak aranyat a belsejében, amíg a csúcs veszélyesen megdőlt... Egész nap
fekvő helyzetben bányásztak. Másképp nem lehetett, mert a bánya szűk volt, a
gránit túl szívós, és a technika nagyon primitív. De olyan gyorsan kellett
dolgozniuk, ahogyan csak lehetett, mert egy évben csak három hónapot tudtak
dolgozni. Hosszabban nem engedték a mostoha tátrai körülmények, alig hogy
elkezdték, abba kellett hagyni a túlzott hideg miatt. A tárnákat befújta a hó,
a szűk járatokat beborította az első fagy, a véső és kalapács kicsúszott az
elgémberedett ujjak közül. Némelyiküknek csak fa lábbelije vagy vasalt bocskora
volt, különben úgy öltöztek, mint a favágók, irhadarabokat csavartak maguk
köré, amelyek a hegyes szikladaraboktól is megvédték őket. Bár színaranyat csak
jelentéktelen, szabad szemmel alig látható szemcsékben találtak a kovakő
erekben, a kemény gránitba ágyazódva, sosem vesztették el reményüket, hogy a
Kriván alatt egyszer gazdag aranybányát találnak.
2016. július 10., vasárnap
Nagyfelbontású tátrai panoráma
2016. június 23-án este, naplemente
idején készítette az alábbi, nagy felbontású panorámaképet a Tátráról Michał
Adamowski. A 19 függőleges képkockából összeállított, 24660x2216 pixel
méretű panorámaképen feliratozva láthatjuk a fontosabb tátrai csúcsokat Nowy
Targ városából nézve, megkönnyítve így azok beazonosítását.
2016. július 9., szombat
135 éve született Lavallé Márta
135
évvel ezelőtt, 1881. július 7-én született Sevillában Lavallé Márta (1881-1959),
aki 1899-1900-as években mászott a Magas-Tátrában későbbi férje, Jordán Károly
társaságában. Férjével több tátrai túrán vett részt, többek között az
Omladék-völgy egyik legszebb csúcsa, a később róla elnevezett Márta-csúcs (2433
m) első megmászásában (1899. augusztus 29.), melyet akkoriban kuriózumnak
számító módon, vezető nélkül, kettesben másztak meg. Dr. Komarnicki Gyula 1960.
március 11-én a Magyar Földrajzi Társaság emlékülésén felolvasott
emlékbeszédében Lavallé Márta saját, a korábban a Turisták Lapjában megjelent szavait
tolmácsolta a Márta-csúcs első megmászásának körülményeiről:
„Hajnali
1/2 4-kor indultak Csorbatóról és az Omladékvölgyben, amelyben akkor még nem
vezetett ösvény, feljutottak a céljukat képező csúcs tövében fekvő Jeges-tóhoz.
Innen jól áttekinthető a hegy felépítése. A legkönnyebbnek látszik a csúcs
délkeleti gerince, amelyet egy hófolyosón át érnek el, azután csakugyan minden
nehézség nélkül hatolnak fel a csúcsnak déli előormáig, amelyen meglepetésükre
egy kőrakást és egy elpiszkolódott névjegyet találnak, ezen mindössze Károly
név olvasható. A még kb. 30 méterrel magasabb főoromtól átmászhatatlannak
látszó gerinctű - a mai Wachter-torony - választja el őket, amely mögött sima
fallal szökik fel a főcsúcs.
2016. július 8., péntek
Találkozás a sassal
Kapcsolatom a Tátrával teljességgel
rendezetlen. Ígéretes kezdést követően minden további szándékom dacos
ellenállásba ütközött a hegy részéről; az első kirándulás csúcsmászását
követően 1700 m fölé soha többé nem jutottam. Kicsit kezdett már misztikussá
válni, ahogy válogatott időjárási fortélyokkal veri vissza a hegység minden
kísérletemet. Talán teljes érdektelenségbe fulladt volna ez a viszony – hiszen
hozzánk a Maglić, Durmitor és a Szlovén-Alpok is közelebb esik – ha nem éreztem
volna egyre intenzívebb sóvárgást a Sas út végigjárására. De éreztem, s az idei
nyár egyik programja lett volna ez, ha nem jön közbe az az apró malőr, hogy a
meglehetősen korán, már februárban megkezdett hegymászó szezonban a barátaim és
harcostársaim ilyen célra szánt szabadidejét jórészt feléltük, s a nyár
derekára csapat nélkül maradtam.
2016. július 7., csütörtök
Podbanszkó – Csendes-völgy – Fenyves-tavi-völgy
Podbanszkó (950 m ) – a sárga jelzésen Csendes-völgy
elágazás (983 m )
– a Toman-völgybe vezető egykori turistaút elágazása (1164 m , 3:15 ó) – a piros
jelzés elágazás a Gáspár-csúcs alatt (1265 m , 0:45 ó) – a piros jelzésen Retesz-hágó
(1879 m ,
2:00 ó) – a zöld jelzésen a Kolbenheyer-völgyben – Fenyves-tavi-völgybe vezető elágazás
(1490 m ,
1:00 ó) – a piros jelzésen Alsó-Fenyves-tó (1674 m , 0:45 ó). Vissza
ugyanezen az útvonalon 6:50 óra. Teljes menetidő 14:35 óra.
A parkolóból a Béla-patak hídján átkelve balra indulunk,
majd a zöld jelzésű turistaút elágazásától továbbra is a sárga jelzésen megyünk
tovább az aszfaltozott úton, jelentős emelkedés nélkül a Csendes-völgy mélyén,
egykor gyönyörű, mára azonban a szúkárok miatt erősen károsodott erdei
környezetben. Jobb oldalon a Liptói-Kereszt-hegy kiterjesztett nyúlványai
láthatók számos völggyel és vályúval. Elérjük a Toman-völgybe vezető, 2008-ban
lezárt turistaút elágazását, majd egyre szebb panoráma nyílik az előttünk
északnyugati irányban magasodó Vörös-hegyek csoportjára.
2016. július 6., szerda
Jutalom a korán kelőknek
Korán kellett kelniük a Radnóti
Színház társulatának azon tagjainak, akik nyaralásuk egyik napját a Magas-Tátra
főgerincének keleti végén álló Fehér-tavi-csúcs (Jahňací štít) meghódítására
szánták. Szállásunkról, Tátralomnicról a „hatórási” busszal utaztunk át a pár
megállónyira található Fehér-víz (Biela Voda) autóbusz megállóig, innen már
gyalog vágtunk neki a folyamatosan emelkedő Késmárki-Fehérvíz-völgyének (Dolina
Bielej vody). A völgyben vezető sárga jelzésen kb. másfél órányi gyaloglás után
fordultunk be a Zöld-tavi-völgybe (Dolina Zeleného plesa), ahol 9.30-kor értük
el a Zöld-tavi menedékházat (Chata pri Zelenom plese).
2016. július 5., kedd
Túlélték a villámcsapást a Nagyszalóki-csúcs alatt
Július
1-én, pénteken délután villámcsapás ért két turistát a Magas-Tátrában, a
Nagyszalóki-csúcs (Slavkoský štít) közelében, melynek következtében mindketten
égési sérüléseket, horzsolásokat szenvedtek, és zavarodott állapotba kerültek.
A bejelentés után a hegyimentők azonnal a Helikopteres Mentőszolgálat (VZZS)
segítségét kérte, amely két hegyimentővel a fedélzetén a balesethez a lehető
legközelebbi megfelelő helyen szállt le, mivel a kedvezőtlen időjárás miatt nem
tudtak közvetlenül a baleset helyszínére repülni. Innen a hegyimentők gyalog
jutottak el a sérültekhez, akiket elsősegélyben részesítettek, majd a hegyimentőkkel
együtt az időközben megérkező helikopter fedélzetére csörlőzték őket. A két
sérülttel Ótátrafüredre repültek, ahol egyiküket átadták az Országos
Mentőszolgálat szakembereinek, súlyosabban sérült társát pedig a mentőhelikopterrel
poprádi kórházba szállították.
2016. július 4., hétfő
Hogy pakoljunk a hátizsákba, hogy az kényelmes legyen?
Egy megfelelően
bepakolt hátizsák a hegyi túra során képes azt a kényelmet biztosítani, amely
ennek a tevékenységének a végzéséhez szükséges, ellentétben a diszkontokban
megvásárolható, kézben vagy fél vállon hordozott táskákkal. Egy jó hátizsáknak
mindenekelőtt a biztonsági és kényelmi szempontoknak kell megfelelnie, amelynek
az előbb említett egyéb táskák nem felelnek meg. Évszázadokkal ezelőtt, amikor
a hegyekben járó első embernek jött az ötlet, hogy szabaddá kell tenni a kezét,
csodájára jártak annak az újításnak, melyet napjainkban jókedvűen veszünk a
hátunkra, egész nap cipeljük, és néha (szerencsére csak ritkán) gondolkodás
nélkül leteszünk a földre.
A kényelmes
hátizsáknak köszönhetően gond nélkül jutunk egyik helyről a másikra, és nem
csak a hegyekben. Személy szerint én minden más táskánál jobban szeretem a
hátizsákot. Mindig és mindenhol. Most azonban nézzük azokat a kérdéseket,
amelyek egy hátizsákba történő bepakolás során merülhetnek fel. A hátizsák
puszta léte nem minden.
2016. július 3., vasárnap
Ember a hegyek között
„Kora őszi fotóim között
böngészgetve rábukkantam egy-két olyan fotóra, melyek a hegyek szépségei
mellett a hegyek között túrázó turistákat is ábrázolnak. Ezúttal azonban
ahelyett, hogy az utómunka során eltávolítottam volna őket a képről, úgy
döntöttem, hogy a helyükön hagyom őket, hogy nekik köszönhetően egy bizonyos
mértékig láttassam, milyen kicsi is az ember a hatalmas hegyek között”. Az
alábbi fotók a Gáspár-csúcsról Kasprowy Wierch) a Vörös-hegyek (Czerwone
Wierchy) felé vezető gerincúton, a Gąsienica-völgyben (Dolina Gąsienicowa), a
Lengyel-Öt-tó völgyében (Dolina Pięciu Stawów Polskich), a Liptói-határhegyen (Szpiglasowy
Wierch) és a Baráton (Mnich) készültek.
2016. július 2., szombat
160 éve született dr. Téry Ödön
Az
1870-es években kezdte meg sikerekben bővelkedő tátrai tevékenységét a 160 évvel ezelőtt a Torontál megyei Óbébán (ma Románia) született dr. Téry Ödön
(1856-1917) orvos, a magyar turistamozgalom egyik megalapítója, a Tátra nagy
szerelmese. 1876. augusztus 11-én Schwartz Pál, Still János és Horvay Jakab
vezetőkkel ő mászta meg elsőként a Közép-orom csúcsát, melynek megmászását
korábban még a nevesebb Tátra-írók, valamint a vezetők is a lehetetlenségek
közé sorolták. Egy évvel később, 1877. augusztus 6-án Spitzkopf Márton
vezetővel szintén ő volt a Fecske-torony első megmászója. Téry Ödön elsősorban
nem hegymászóként, hanem a Tátra ügyének harcosaként vált ismertté,
1889-1891-ig a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE), 1892-1910 között pedig a
Magyar Turista Egyesület (MTE) ügyvivő alelnöke majd elnöke is volt.
2016. július 1., péntek
Fotók és videók a Tátrából – 2016. június 16-30
Vihar
Zakopane felett; kilátás a Szoliszó menedékháztól a Csorbai-tóra; naplemente a
Liptói-határhegyről; a ritkán látott Szalóki-völgy a Szontagh-tavacskával; néhány
fotó a Téry-menedékházhoz vezető útról; éjszaka a Tátrában; az Alsó-és
Felső-Sebes-tó a Sebes-pataki-völgyben; a varázslatos Jávor-völgy; a
Lengyel-nyereg alatti Fagyott-tó; a gyönyörű környezetben fekvő Litvor-tó.
Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info
oldal Facebook profilján
2016. júniusának első felében megosztott fotókon. A Fenyves-tavi-völgy tavai egy
drónnal készült szép videón; kilátás a Nagy-Menguszfalvi-csúcsról; Tatry
Project előzetes; a Magas- és a Bélai-Tátra 2015-ben; Tatry Project - 1. rész -
Irány a Magas-Tátra. Ezúttal ezek a videók kerültek be a válogatásba,
melyek megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)