Július a Tátrában

Jó hírem van azoknak, akiknek esetleg hiányzott néhány jól sikerült fotó a Tátrából. Az utóbbi évek átlagát nézve az idei július a Tátrában nem volt annyira csapadékos, mint azt megszokhattuk. Az alábbiakban Tomasz Madejski júliusban készült fotóit láthatjuk.

120 éve indult ez első fogaskerekű a Csorbai-tóhoz

120 évvel ezelőtt, 1896. július 28-án indult meg a forgalom a Tátra-Csorba állomást a Csorbai-tóval összekötő fogaskerekű vasút vonalán. A keskenynyomtávú vasúton gőzmozdonyok vontatták a vagonokat. A szerelvények a 4,74 km hosszú vasúti pálya 451 méter szintkülönbségét 37 perc alatt tették meg, 7,6 km/óra átlagsebességgel. Ez a fogaskerekű 1933-ig közlekedett, az akkoriban kevésbé hatékony közlekedési módot autóbuszok közlekedtetésével váltották fel. A fogaskerekű vonalának újjáépítéséré és a forgalom ismételt megindítására a Magas-Tátrában 1970-ben megrendezett sívilágbajnokság apropóján került sor, a felújított fogaskerekű 1970. február 12-én kezdte meg működését. A jelenlegi három db. elektromos kocsi ugyanazt az utat elődjénél 24 perccel gyorsabban teszi meg.

Forrás: http://www.teraz.sk

Még ebben az évben megújul a legrégebbi tátrai szálloda

A több mint 120 éves tátralomnici szálloda két évtizedes hanyatlás után, a pusztulás széléről visszatérve a régi és az új kombinációjának köszönhetően még ebben az évben ismét megnyitja kapuit a turisták előtt. A legrégebben épült, ma is álló tátrai hotel a teljes megújulás küszöbén áll, az 1893-ban felépített épület felújítása tavaly tavasszal kezdődött, és még ebben az évben befejeződik. Mivel az épület Szlovákiában szerepel a nemzeti kulturális örökségek listáján, a felújítás során az építők mindvégig szorosan együttműködnek a kassai Regionális Műemlékvédelmi Hivatallal. „Lépésről lépésre egykori egyedi megoldásokat találunk, és állandóan keressük a módját, hogyan tudjuk ezeket kombinálni a mai látogatók igényeivel” – mondta el Pavol Franko főépítész.

A Magas-Tátra tetején – a Gerlachfalvi-csúcs

A Magas-Tátrát – területe alapján – a világ legkisebb magashegységének is szokás nevezni. Ennek a hegységnek, és egyúttal a Kár­pátoknak is legmaga­sabb csúcsa a Gerlachfalvi-csúcs (Gerlachovský štít), amely a főgerinctől déli irányban kiha­jolva 2655 m magasságot ér el. A csúcs tulaj­donképpen egy észk-déli irányban hú­zódó, kb. 700 m hosszú hegyge­rinc, amelyen több csúcs – pl. a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs (Zadný Gerlachovský štít), a Kis-Gerlachfalvi-csúcs (Kotlový štít, 2601 m), és középen maga a főcsúcs – is van. A Kis-Gerlachfalvi-csúcsból kettényílik a gerinc, és kialakítja a déli irányból nézve már messziről látható, jellegzetes Gerlachfalvi-katlant (Gerlachovský kotol).

Egy kis történelem

A csúcs első megmászója 1834-ben sógorával, két ismeretlen zergeva­dász társával, valamint Spitzkopf (Urbán) Mártonnal együtt Still János alsóerdőfalvai tanító, a Tátra egyik legjobb ismerője és avatott vezetője volt. Később többen is maguknak vitatták a csúcs első megmászásának dicsőségét, de ezt egyikük sem tudta hitelt érdemlően bizonyítani.

Egykori legendás turistautak, melyek ma zárva vannak

Hajdanán ezek a turistautak, völgyek a legnépszerűbbek közé tartoztak, napjainkban azonban senki nem jár erre. A Tátra történelmében sok olyan helyet találunk, ahová 2016-ban földi halandó (legálisan) nem teheti be a lábát.

Kéményes-hegy (Kominiarski Wierch)

Talán a legnépszerűbb egykori turistaút a napjainkban lezárt utak közül, ahová 1988-ig tömegesen érkeztek a turisták, amikor is az ott fészkelő és fiókáit is ott nevelő sasok védelme miatt le kellet zárni a turisták előtt.

Halálos villámcsapás ért egy cseh turistát a Liptói-Tátrában

Július 26-án röviddel déli 12 óra előtt a Liptói-Tátrába riasztották a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) hegyimentőit. Ekkor a Liptói-Tátra felett heves vihar tombolt, melynek során az Elülső-Szalatinról (Predný Salatín) a Szilfásra (Brestová) vezető gerincen villámcsapás ért egy 36 éves cseh turistát. Az időjárás javulásában bízva a hegyimentők kérték a Helikopteres Mentőszolgálat (VZZS) segítségét, de földi úton azonnal a helyszínre indult egy mentőcsapat a Zverovka menedékháztól. A balesetet észlelő más turisták a sérült családtagjaival együtt próbálták a férfit a lehető leggyorsabban levinni a gerincről. A sérült eszméletlen volt, és komoly fejsérüléseket szenvedett.

Menedékházak a Tátra lengyel oldalán

Fotó: Nagy Árpád

Tátrai túráink során kevés olyan turistautat találunk, amelynek nyomvonalán előbb-utóbb ne érkeznénk meg egy menedékházhoz. A hegység szinte minden jelentős völgyében találunk menedékházat, beszéljünk akár a szlovák, akár a lengyel oldalról, ezek mind történelmüket, mind kialakításukat, mind pedig mai létüket tekintve rendkívül sokszínűek. Azt hiszem, kockázat nélkül mondhatom, hogy velem együtt nagyon sokan vagyunk, akik ezért vagy azért nosztalgikusan tekintünk ezekre a hegyi szálláshelyekre. Ha ismerjük a történetüket, akkor azért, ha laktunk már bennük, akkor talán azért, ha viszont csak elmegyünk előttük, esetleg egy pohár frissítőre, egy tányér káposztalevesre térünk be ide, akkor azért. Megcsodáljuk a zord időjárási körülményeknek ellenálló építészeti kialakításukat, jóízűen fogyasztjuk finomabbnál finomabb ételeiket (pl. gőzbukta, szarlotka), na és persze jólesően megpihenünk legtöbbször egyszerű emeletes, máskor modern ágyaikban. Hosszú oldalakat meg lehetne tölteni a tátrai menedékházak fordulatokban gazdag történelmével. Terjedelmi okokból most a legek oldaláról megközelítve szeretnék rövid bepillantást engedni a hegyi kunyhók sallangoktól mentes világába.

Agresszív és meggondolatlan turisták a Tátrában

A Tátrába látogató turisták közül sokan elég furcsán viselkednek a hegyek között. A lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) munkatársainak július közepén két érdekes és szerencsére nem mindennapi esetben is be kellett avatkozni a turisták mozgásába.

Egy alkalommal a Kościelisko-völgyben (Dolina Kościeliska) túrázó szemtanúk jelezték a nemzeti park őreinek, hogy egy a kezében férfi puskát lóbálva halad felfelé a völgy turistaútján. A járőrök azonnal a helyszínre siettek, ahol kiderült, hogy a dán turista a fegyverek és a hadsereg megszállottja. Az is kiderült, hogy hatástalanított fegyverről volt szó, és a turista elnézést kért az általa okozott kellemetlenségekért, azt állítva, hogy nem tudott arról, hogy fegyvert nem lehet bevinni a nemzeti parkba. A parkőrök ezért a felelőtlenségért 200 złoty büntetést szabtak ki rá.

Új időrekord a Sas úton

Az ismert lengyel hegyifutó, Piotr Łobodziński hihetetlennek tűnő rekordot állított fel a Tátra legendás láncos útján, a Sas úton (Orla Perć). Az extrém sportoló a Zawrat-hágó és a Kereszt-nyereg közötti utat nem több mint 1 óra 16 perc 32 másodperc alatt tette meg (a Sas út teljes hossza 4,3 km, szintkülönbsége kicsivel több mint 1000 méter, ennek megtételéhez egy átlagos turistának, normál körülmények között 7 órára van szükség)! Ez az időeredmény az eddig feljegyzett leggyorsabb teljesítése a Sas útnak. A szédítő tempó ellenére a sportoló biztosította az érdeklődőket, hogy az útvonalon végig biztonságban érezte magát, biztos léptekkel haladt, és amikor kellett, bevetett néhány trükköt is. Gratulálunk Piotrnak, de senkinek nem ajánljuk, hogy a nyomdokaiban haladjon!

Forrás és fotó: http://portaltatrzanski.com

Halálos baleset történt a Sas úton

Július 23-án, szombaton valószínűleg kicsúszott és nagy magasságból lezuhant egy középkorú férfi a Sas útnak (Orla Perć) a Kis-Zerge-hegy (Mały Kozi Wierch) és a Fagyott-tavi-taraj (Zmarzłe Czuby) közötti részén. A szerencsétlenül járt turista testét más turisták találták meg, akik értesítették a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR). A hegyimentők a helyszínre érkezve sajnos már csak az 50 év körüli férfi halálának beálltát tudták megállapítani, így nem maradt más dolguk, csak a holttestet Zakopanéba szállítani.

Forrás és fotó: http://tatromaniak.pl

380 éve született Daniel Speer

A Tátráról közölt első feljegyzések közé tartozik a 380 évvel ezelőtt Boroszlóban (ma Wroclaw) született Daniel Speer (1636-1707) német író és zeneszerző 1683-ban, Lipcsében megjelent Ungarischer oder Dacianischer Simplicissimus c. műve, melyben arról ír, hogy a késmárki líceum tanulói minden évben tátrai hegymászó-kiránduláson vettek részt. A mulattató mo­dorban megírt, kalandos élményeket tartalmazó útirajz szerint 1654-ben ba­rátaival, egy tátraalji tanító vezetésével háromnapos kirándulás során felmásztak egy meg nem nevezett csúcsra. Sajnos ebből a leírásból nem derül ki, hogy pontosan mely csúcsot mászták meg, hisz csak általánosságban, földrajzi nevek nélkül írja le a kirándulást. A ké­sőbbi kutatások szerint ez a csúcs valószínűleg a Késmárki-csúcs lehetett. A leírás szerint ezt a tátraalji tanítót tekinthetjük az első hegyi vezetőnek a Tátrá­ban, akiről írásbeli feljegyzés maradt, hisz a műben a szerző leírja, hogy a kirándulást vezető tanító a résztvevők számára előírta a szükséges felsze­relést, a hegy megmászásának több útját is ismerte, neveiket a csúcson egy kőra­kás alá elrejtett pléhdobozban lévő pergamenre feljegyezték, valamint lefelé jövet egy könyvecskében leírtak szerint igazodtak el.

Forrás: Tátrai túrák

Fotók és videók a Tátrából – 2016. július 1-15.

Valahol a Tátrában; egy újabb szép ködkísértet; a Csorbai-tó eső után; a Pátria-tű a Bástya-gerincen; reggel a Tengerszem mellett; néha a hölgyeknek is kedveskedjünk, nem mindig csak az uraknak...; kilátás a Kereszt-nyeregből; egy napsütéses szép túra a Liptói-Tátra főgerincén; a Szalatin csúcsai a Liptói-Tátrában; Valahol a Tátrában…; a Tátra Nagyszalókról; este a Zöld-tónál. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. júliusának első felében megosztott fotókon. No comment... Vagy mégis, de csak egy szó: gyönyörű; A Tatry Project 2. része; Sas út 2015 – A szelíd arca…; A Malompataki-völgy és a Furkota-völgy legszebb részei drónnal készült felvételen. Ezúttal ezek a videók kerültek be a válogatásba, melyek megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok!

Sas út / Orla Perć

A Zawrat-hágó (Zawrat) és a Kereszt-nyereg (Przełęcz Krzyżne) között vezető Sas út a leghíresebb gerinctúra a Tátrában, melyet egyúttal Lengyelország legnehezebb jelzett turistaútjaként tartanak számon. Az alábbi leírás bemutatja a teljes útvonal legfontosabb pontjait, a nemzeti parkba történő belépéstől az onnan történő kilépésig. Ez az opció azonban csak a legfelkészültebb túrázóknak ajánlott, másoknak két vagy több részre kell bontani az útvonalat, melyet a számos fel- és levezető utak tesznek lehetővé.

Kuźnice (Kuźnice)

Kuźnice a Lengyel-Tátra egyik leglátogatottabb pontja. A jelentős turistaközpont a Lengyel-Sebes-völgyben (Dolina Bystrej), 1000 méter tengerszint feletti magasságban található. Népszerűségét elsősorban a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő felvonónak köszönheti, amelynek itt található az alsó állomása. Kuźnice (régebbi nevén Hámor /Hamrami/) a XIX. századi Galíciában a vas- és acélgyártás egyik központja volt. A hámor, amely a XIX. század első felében élte fénykorát, a magyar Homolács család tulajdonába tartozott. A létesítmények bezárása óta sok minden történt itt, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) erőfeszítéseinek köszönhetően a közelmúltban helyreállították a történelmi épületeket, amelyek így ma is – ráadásul ingyenesen – látogathatók.

Vadorzó-hágó / Mięguszowiecka Przełęcz pod Chłopkiem

Különleges, csak megfelelő tapasztalattal rendelkezőknek ajánlott ösvény egy nagyszerű kilátással jutalmazó hágóba – ez a Vadorzó-hágó, egy kivételes hely a Tátra turisztikai térképén. A hágó a Tátra főgerincén található, a Menguszfalvi-csúcsok (Mięguszowieckie Szczyty) két csúcsa, a Középső- (Mięguszowiecki Szczyt Pośredni) és a Keleti-Menguszfalvi-csúcs (Mięguszowiecki Szczyt Czarny) között, egyben a Halastavi-völgy (Dolina Rybiego Potoku) és a szlovák oldalon található Menguszfalvi-völgy (Mengusovská dolina) között. A Vadorzó-hágó a legmagasabb (2307 méter), jelzett turistaúton elérhető hágó a Lengyel-Tátrában. Lengyel nevét a hágó keleti részén magasodó, 15 méter magas sziklatorony, a Parasztocska (Chłopek) után kapta, magyar és német neve viszont az egykori vadorzóknak állít emléket.

Menedékházak a Tátra szlovák oldalán

Fotó: marusic.blog.sme.sk

Tátrai túráink során kevés olyan turistautat találunk, amelynek nyomvonalán előbb-utóbb ne érkeznénk meg egy menedékházhoz. A hegység szinte minden jelentős völgyében találunk menedékházat, beszéljünk akár a szlovák, akár a lengyel oldalról. Ez alól talán csak a Liptói-Tátra a kivétel, ahol bár három menedékház is található, közülük azonban csak egy, mégpedig a Zsári-völgyben álló Zsári menedékház (1325 m) található magashegyi környezetben, a másik kettő közül az egyik (Oravica menedékház, 812 m) egy kisebb településen, a másik (Zverovka menedékház, 1037 m) pedig egy közúton is elérhető turistaközpontban található.

A Magas- és a Lengyel-Tátrában ezzel szemben valódi magashegyi környezetben épült menedékházakat találhatunk, melyek mind történelmüket, mind kialakításukat, mind pedig mai létüket tekintve rendkívül sokszínűek. Azt hiszem, kockázat nélkül mondhatom, hogy velem együtt nagyon sokan vagyunk, akik ezért vagy azért nosztalgikusan tekintünk ezekre a hegyi szálláshelyekre. Ha ismerjük a történetüket, akkor azért, ha laktunk már bennük, akkor talán azért, ha viszont csak elmegyünk előttük, esetleg egy pohár frissítőre, egy tányér káposztalevesre térünk be ide, akkor azért. Megcsodáljuk a zord időjárási körülményeknek ellenálló építészeti kialakításukat, jóízűen fogyasztjuk finomabbnál finomabb ételeiket (pl. gőzbukta, szarlotka), na és persze jólesően megpihenünk legtöbbször egyszerű emeletes, máskor modern ágyaikban. Hosszú oldalakat meg lehetne tölteni a tátrai menedékházak fordulatokban gazdag történelmével. Terjedelmi okokból most a legek oldaláról megközelítve szeretnék rövid bepillantást engedni a hegyi kunyhók sallangoktól mentes világába.

Lezárt szurdokok a Szlovák Paradicsomban

Figyelem! A heves esőzéseket követő megnövekedett vízszint miatt a Hegyi Mentőszolgálat a Szlovák Paradicsomban további értesítésig lezárta a Suchá Belá, a Piecky és a Nagy-Sólyom-völgy szurdokait. Az összes többi szurdokban is magasabb vízszinttel kell számolni, emiatt a hegyimentők fokozott óvatosságra intik a turistákat.

A biztosító berendezések cseréje miatt ideiglenesen lezárták a Kysel-völgy sárga turistaútját is.

Kérlek Titeket, hogy osszátok meg ezt a bejegyzést, hogy minél több, a napokban a fenti szurdokba induló turistához eljusson a hír. 

A lengyelek keresnek a turistákon, a szlovákok nem

Amíg a Tátra szlovák oldalán fél éven keresztül több mint 200 km hosszúságú jelzett turistaút le van zárva a turisták előtt, addig a lengyel oldal turistaútjai egész évben hozzáférhetők. A Lengyel-Tátrában összesen 275 km jelzett turistaút áll a turisták rendelkezésére, melyek használatáért fizetni kell, a szlovák oldal turistaútjainak használata viszont ingyenes. A Lengyel-Tátrában túrázók naponta 5 złotyt fizetnek a turistautak használatáért, és mivel a Tátra lengyel oldalát évente átlagosan 3 millió turista keresi fel, így a turistautak használata éves szinten kb. 15 millió złoty bevételt jelent a nemzeti parknak, amelyet építési és felújítási munkákra lehet felhasználni.

Gerlach, Wysoka, Babia Góra és Turbacz – 1 nap alatt

Meg lehet mászni négy hegyvonulat legmagasabb csúcsát egyetlen nap alatt? Úgy tűnik, igen. Június 29-én legalábbis arra vállalkozott a Wartkie Kiyrpce legénysége, hogy egyetlen nap leforgása alatt megmássza a Tátra, a Pieninek, a Beszkidek és a Gorce legmagasabb csúcsát. „A terv az volt, hogy egy nap alatt megmásszuk ezt a négy csúcsot anélkül, hogy hullafáradtan érnénk a nap végére. Nem az volt a cél, hogy ezt a lehető leggyorsabban vigyük véghez, tisztán csak az egy napba szerettünk volna beleférni. Közben egy kicsit kerékpároztunk, egy kicsit hegyet másztunk, túráztunk és futottunk is. Reggel 4:00-kor indultunk Nowy Targból, és este 22::00-ra érkeztünk vissza. Közben megtettünk 51 km-t és legyőztünk 3400 méter szintkülönbséget” – tájékoztatnak.

120 éve avatták fel a Gerlachfalvi-csúcson a millenniumi emléktáblát

1896. július 18-án a millennium alkalmából emléktáblát avattak a Gerlachfalvi-csúcson, a Magas-Tátra legmagasabb csúcsán. A 80 x 60 x 8 cm méretű, dioritból készült emlék­táblát Egenhoffer Teréz terve alapján készítették el, és Galkó József hegyi vezető irányításával egy 35 főből álló hegymászó­csapat segítségével vitték fel a csúcsra június 16-17-én. Az emléktábla aranyozott felirata az alábbi volt:

A magyar nemzet

honalapításának

ezredik

évfordulója emlékére

Első Ferencz József

bölcs uralkodása 48. évében

1896

íme a legmagasabb oltár

ezredéves hazánkban

új ezer esztendőt kér az

egektől imánk

Magyarországi Kárpát egyesület

A Tátra építészei – Majunke Gedeon

Elegáns szállodák, fürdőházak, magashegyi menedékházak és egyedi templomok nélkül a tátrai települések kevésbé mutatnák vonzó arcukat. A települések képét uraló néhány vasbeton monstrumot viszont a késő modernizmus jegyében tervezték. A Müller Antal, Majunke Gedeon és Hoepfner Guidó által tervezett épületek viszont még napjainkban is az európai elegancia magas szintjét képviselik.

Kitörölhetetlen nyomokat hagyott a tátrai településeken a szepesszombati családból származó Majunke Gedeon, akit a történészek a tátrai építészet legfontosabb alakjának tartanak. Ő honosította meg a Magas-Tátrában a nyugat-európai városokban és falvakban abban alkalmazott jellegzetes, favázas építészeti stílust.

Mészkősziklák világa - Őz-szikla, Fagyos-barlang

Június utolsó hétvégéjére terveztük első nyári tátrai túránkat, úticélunk a Lengyel-Tátra egy általunk, magyar turisták által kevésbé ismert, de legalábbis kevésbé látogatott magaslata, a Fehér-völgyből (Dolina Białego) elérhető Őz-szikla (Sarnia Skała), majd másnap a népszerű Kościelisko-völgy (Dolina Kościeliska) bejárása volt, annak barlangjaival és menedékházával együtt. Folyamatosan figyeltük az időjárás előrejelzéseket, mégpedig a helyi, lengyel oldalakat, amelyek tapasztalataim szerint a Magas- és a Lengyel-Tátra tekintetében a legmegbízhatóbb prognózissal szolgálnak. Sajnos az előrejelzések nem voltak egyértelműek, mi ennek ellenére elindultunk, gondoltuk, egy kis esőtől semmi bajunk sem lehet. Nem is lett, de az eső minden nap felborította a programot…

A nyári szezonban minden nap nyitva lesz a Ťatliak-menedékház

Június közepén a Liptói-Tátrában található Rohácsi-völgyben is megkezdődött a nyári turistaszezon. A Tátra e részének legnagyobb tengerszint feletti magasságban (1393 m) található menedékháza, a Ťatliak-menedékház idén nyáron munkanapokon 8:00-tól 18:00-ig, hétvégén pedig 7:00-tól 20:00 óráig várja a turistákat. „Júliusban és augusztusban viszont minden nap reggel 7-tól este 8-ig leszünk nyitva, vagy ameddig a forgalom kívánja” – mondta Tomáš Toček, a menedékházat üzemeltető „Chata Zverovka Egyesület” vezetője. Az üzemeltetők fokozatosan bővíteni szeretnék a büfé kínálatát, többek között különlegesen finom tejtermékekkel, természetes alapanyagból készült cukormentes gyümölcslevekkel, jó minőségű szeszes italokkal, és a kínálatból a friss gyümölcs sem fog hiányozni. „Specialitásokat is kínálunk, mint pl. mint pl. a pácolt camembert, vagy a rohácsi pirítós” – mondta el a menedékház egyik alkalmazottja.

Ismét nőtt a Tátra zergeállománya

Mintegy tizedével bővült egy év alatt a Tátra zergeállománya, a június végén végzett állományfelmérés szerint a hegység szimbólumának számító kérődzőkből 1232 egyed él a Tátrában – közölte a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) erdeit felügyelő állami ügynökség (Státne Lesy TANAPu) sajtóosztálya. A nemzeti prak munkatársai által végzett állományfelmérés eredményeiből kiderül, hogy a teljes állomány 13 százaléka, 165 egyed, idei gida. Ez az arány Jozef Hybler, az SLTANAP zoológusa szerint azt bizonyítja, hogy a populáció életképes, nagyon jó körülmények között él, és megerősíti az utóbbi években beindult állományfejlődés örömteli trendjét.

Az állományfelmérés során a zergéket a Tátra teljes területén – vagyis a hegység szlovák és lengyel részén is – számolják. Az idei adatok ismét igazolták, hogy az állomány nagyobb hányada a TANAP területén, azon belül a Bélai-havasokban (Belianske Tatry) él, itt fordulnak elő a legnagyobb létszámú zergecsordák is. A Tátra szlovák oldalán 847 egyedet számoltak össze, közülük 87 volt a gida, míg a lengyelországi részén idén 385 zergét számoltak, közülük 78 volt gida.

Csak tudatlan ember kereshetett aranyat a Krivánon

Miért is görbe a Kriván? Azt mondják, hogy ez a bányászok lelkiismeretét terheli. Addig bányásztak aranyat a belsejében, amíg a csúcs veszélyesen megdőlt... Egész nap fekvő helyzetben bányásztak. Másképp nem lehetett, mert a bánya szűk volt, a gránit túl szívós, és a technika nagyon primitív. De olyan gyorsan kellett dolgozniuk, ahogyan csak lehetett, mert egy évben csak három hónapot tudtak dolgozni. Hosszabban nem engedték a mostoha tátrai körülmények, alig hogy elkezdték, abba kellett hagyni a túlzott hideg miatt. A tárnákat befújta a hó, a szűk járatokat beborította az első fagy, a véső és kalapács kicsúszott az elgémberedett ujjak közül. Némelyiküknek csak fa lábbelije vagy vasalt bocskora volt, különben úgy öltöztek, mint a favágók, irhadarabokat csavartak maguk köré, amelyek a hegyes szikladaraboktól is megvédték őket. Bár színaranyat csak jelentéktelen, szabad szemmel alig látható szemcsékben találtak a kovakő erekben, a kemény gránitba ágyazódva, sosem vesztették el reményüket, hogy a Kriván alatt egyszer gazdag aranybányát találnak.

Nagyfelbontású tátrai panoráma

2016. június 23-án este, naplemente idején készítette az alábbi, nagy felbontású panorámaképet a Tátráról Michał Adamowski. A 19 függőleges képkockából összeállított, 24660x2216 pixel méretű panorámaképen feliratozva láthatjuk a fontosabb tátrai csúcsokat Nowy Targ városából nézve, megkönnyítve így azok beazonosítását.

135 éve született Lavallé Márta

135 évvel ezelőtt, 1881. július 7-én született Sevillában Lavallé Márta (1881-1959), aki 1899-1900-as években mászott a Magas-Tátrában későbbi férje, Jordán Károly társaságában. Férjével több tátrai túrán vett részt, többek között az Omladék-völgy egyik legszebb csúcsa, a később róla elnevezett Márta-csúcs (2433 m) első megmászásában (1899. augusztus 29.), melyet akkoriban kuriózumnak számító módon, vezető nélkül, kettesben másztak meg. Dr. Komarnicki Gyula 1960. március 11-én a Magyar Földrajzi Társaság emlékülésén felolvasott emlékbeszédében Lavallé Márta saját, a korábban a Turisták Lapjában megjelent szavait tolmácsolta a Márta-csúcs első megmászásának körülményeiről:

„Hajnali 1/2 4-kor indultak Csorbatóról és az Omladékvölgyben, amelyben akkor még nem vezetett ösvény, feljutottak a céljukat képező csúcs tövében fekvő Jeges-tóhoz. Innen jól áttekinthető a hegy felépítése. A legkönnyebbnek látszik a csúcs délkeleti gerince, amelyet egy hófolyosón át érnek el, azután csakugyan minden nehézség nélkül hatolnak fel a csúcsnak déli előormáig, amelyen meglepetésükre egy kőrakást és egy elpiszkolódott névjegyet találnak, ezen mindössze Károly név olvasható. A még kb. 30 méterrel magasabb főoromtól átmászhatatlannak látszó gerinctű - a mai Wachter-torony - választja el őket, amely mögött sima fallal szökik fel a főcsúcs.

Találkozás a sassal

Kapcsolatom a Tátrával teljességgel rendezetlen. Ígéretes kezdést követően minden további szándékom dacos ellenállásba ütközött a hegy részéről; az első kirándulás csúcsmászását követően 1700 m fölé soha többé nem jutottam. Kicsit kezdett már misztikussá válni, ahogy válogatott időjárási fortélyokkal veri vissza a hegység minden kísérletemet. Talán teljes érdektelenségbe fulladt volna ez a viszony – hiszen hozzánk a Maglić, Durmitor és a Szlovén-Alpok is közelebb esik – ha nem éreztem volna egyre intenzívebb sóvárgást a Sas út végigjárására. De éreztem, s az idei nyár egyik programja lett volna ez, ha nem jön közbe az az apró malőr, hogy a meglehetősen korán, már februárban megkezdett hegymászó szezonban a barátaim és harcostársaim ilyen célra szánt szabadidejét jórészt feléltük, s a nyár derekára csapat nélkül maradtam.

Podbanszkó – Csendes-völgy – Fenyves-tavi-völgy

Podbanszkó (950 m) – a sárga jelzésen Csendes-völgy elágazás (983 m) – a Toman-völgybe vezető egykori turistaút elágazása (1164 m, 3:15 ó) – a piros jelzés elágazás a Gáspár-csúcs alatt (1265 m, 0:45 ó) – a piros jelzésen Retesz-hágó (1879 m, 2:00 ó) – a zöld jelzésen a Kolbenheyer-völgyben – Fenyves-tavi-völgybe vezető elágazás (1490 m, 1:00 ó) – a piros jelzésen Alsó-Fenyves-tó (1674 m, 0:45 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 6:50 óra. Teljes menetidő 14:35 óra. 

A parkolóból a Béla-patak hídján átkelve balra indulunk, majd a zöld jelzésű turistaút elágazásától továbbra is a sárga jelzésen megyünk tovább az aszfaltozott úton, jelentős emelkedés nélkül a Csendes-völgy mélyén, egykor gyönyörű, mára azonban a szúkárok miatt erősen károsodott erdei környezetben. Jobb oldalon a Liptói-Kereszt-hegy kiterjesztett nyúlványai láthatók számos völggyel és vályúval. Elérjük a Toman-völgybe vezető, 2008-ban lezárt turistaút elágazását, majd egyre szebb panoráma nyílik az előttünk északnyugati irányban magasodó Vörös-hegyek csoportjára.

Jutalom a korán kelőknek

Korán kellett kelniük a Radnóti Színház társulatának azon tagjainak, akik nyaralásuk egyik napját a Magas-Tátra főgerincének keleti végén álló Fehér-tavi-csúcs (Jahňací štít) meghódítására szánták. Szállásunkról, Tátralomnicról a „hatórási” busszal utaztunk át a pár megállónyira található Fehér-víz (Biela Voda) autóbusz megállóig, innen már gyalog vágtunk neki a folyamatosan emelkedő Késmárki-Fehérvíz-völgyének (Dolina Bielej vody). A völgyben vezető sárga jelzésen kb. másfél órányi gyaloglás után fordultunk be a Zöld-tavi-völgybe (Dolina Zeleného plesa), ahol 9.30-kor értük el a Zöld-tavi menedékházat (Chata pri Zelenom plese).

Túlélték a villámcsapást a Nagyszalóki-csúcs alatt

Július 1-én, pénteken délután villámcsapás ért két turistát a Magas-Tátrában, a Nagyszalóki-csúcs (Slavkoský štít) közelében, melynek következtében mindketten égési sérüléseket, horzsolásokat szenvedtek, és zavarodott állapotba kerültek. A bejelentés után a hegyimentők azonnal a Helikopteres Mentőszolgálat (VZZS) segítségét kérte, amely két hegyimentővel a fedélzetén a balesethez a lehető legközelebbi megfelelő helyen szállt le, mivel a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudtak közvetlenül a baleset helyszínére repülni. Innen a hegyimentők gyalog jutottak el a sérültekhez, akiket elsősegélyben részesítettek, majd a hegyimentőkkel együtt az időközben megérkező helikopter fedélzetére csörlőzték őket. A két sérülttel Ótátrafüredre repültek, ahol egyiküket átadták az Országos Mentőszolgálat szakembereinek, súlyosabban sérült társát pedig a mentőhelikopterrel poprádi kórházba szállították.

Hogy pakoljunk a hátizsákba, hogy az kényelmes legyen?

Egy megfelelően bepakolt hátizsák a hegyi túra során képes azt a kényelmet biztosítani, amely ennek a tevékenységének a végzéséhez szükséges, ellentétben a diszkontokban megvásárolható, kézben vagy fél vállon hordozott táskákkal. Egy jó hátizsáknak mindenekelőtt a biztonsági és kényelmi szempontoknak kell megfelelnie, amelynek az előbb említett egyéb táskák nem felelnek meg. Évszázadokkal ezelőtt, amikor a hegyekben járó első embernek jött az ötlet, hogy szabaddá kell tenni a kezét, csodájára jártak annak az újításnak, melyet napjainkban jókedvűen veszünk a hátunkra, egész nap cipeljük, és néha (szerencsére csak ritkán) gondolkodás nélkül leteszünk a földre.

A kényelmes hátizsáknak köszönhetően gond nélkül jutunk egyik helyről a másikra, és nem csak a hegyekben. Személy szerint én minden más táskánál jobban szeretem a hátizsákot. Mindig és mindenhol. Most azonban nézzük azokat a kérdéseket, amelyek egy hátizsákba történő bepakolás során merülhetnek fel. A hátizsák puszta léte nem minden.

Ember a hegyek között

„Kora őszi fotóim között böngészgetve rábukkantam egy-két olyan fotóra, melyek a hegyek szépségei mellett a hegyek között túrázó turistákat is ábrázolnak. Ezúttal azonban ahelyett, hogy az utómunka során eltávolítottam volna őket a képről, úgy döntöttem, hogy a helyükön hagyom őket, hogy nekik köszönhetően egy bizonyos mértékig láttassam, milyen kicsi is az ember a hatalmas hegyek között”. Az alábbi fotók a Gáspár-csúcsról Kasprowy Wierch) a Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) felé vezető gerincúton, a Gąsienica-völgyben (Dolina Gąsienicowa), a Lengyel-Öt-tó völgyében (Dolina Pięciu Stawów Polskich), a Liptói-határhegyen (Szpiglasowy Wierch) és a Baráton (Mnich) készültek.

160 éve született dr. Téry Ödön

Az 1870-es években kezdte meg sikerekben bővelkedő tátrai tevékenységét a 160 évvel ezelőtt a Torontál megyei Óbébán (ma Románia) született dr. Téry Ödön (1856-1917) orvos, a magyar turistamozgalom egyik megalapítója, a Tátra nagy szerelmese. 1876. augusztus 11-én Schwartz Pál, Still János és Horvay Jakab vezetőkkel ő mászta meg elsőként a Közép-orom csú­csát, melynek megmászását korábban még a nevesebb Tátra-írók, valamint a vezetők is a lehetetlenségek közé sorolták. Egy évvel később, 1877. augusztus 6-án Spitzkopf Márton vezetővel szintén ő volt a Fecske-torony első megmászója. Téry Ödön el­sősorban nem hegymászóként, hanem a Tátra ügyének harcosaként vált is­mertté, 1889-1891-ig a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE), 1892-1910 között pedig a Magyar Turista Egyesület (MTE) ügy­vivő alelnöke majd elnöke is volt.

Fotók és videók a Tátrából – 2016. június 16-30

Vihar Zakopane felett; kilátás a Szoliszó menedékháztól a Csorbai-tóra; naplemente a Liptói-határhegyről; a ritkán látott Szalóki-völgy a Szontagh-tavacskával; néhány fotó a Téry-menedékházhoz vezető útról; éjszaka a Tátrában; az Alsó-és Felső-Sebes-tó a Sebes-pataki-völgyben; a varázslatos Jávor-völgy; a Lengyel-nyereg alatti Fagyott-tó; a gyönyörű környezetben fekvő Litvor-tó. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. júniusának első felében megosztott fotókon. A Fenyves-tavi-völgy tavai egy drónnal készült szép videón; kilátás a Nagy-Menguszfalvi-csúcsról; Tatry Project előzetes; a Magas- és a Bélai-Tátra 2015-ben; Tatry Project - 1. rész - Irány a Magas-Tátra. Ezúttal ezek a videók kerültek be a válogatásba, melyek megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok!