2016. június 14., kedd

A Tengerszem-csúcs lengyel és szlovák oldalról - képgalériával

A Tengerszem-csúcs (szlovákul és lengyelül Rysy) népszerűségre van ítélve. Bár a csúcs a szemnek egyáltalán nem feltűnő, Zakopanéból nem is látható, a Halastótól (Morskie Oko) nézve gyakran összekeverik a Dénes-csúccsal (Niżnie Rysy), és a Tátra távolabbi részeiből is könnyen összetéveszthető más csúcsokkal. Nem túl szép csúcs. Szép csúcs a Jég-völgyi-csúcs, a Tátra-csúcs vagy a Kápolna-csúcs. Nem igazán hallottam még senkitől, hogy a Tengerszem-csúcsra azt mondta volna, hogy szép csúcs.
Lengyel szemmel nézve a csúcs varázsa a finom részleteken kívül minden bizonnyal abban rejlik, hogy ez a csúcs Lengyelország legmagasabb pontja. A lengyel gyerekek naponta láthatták a csúcsról készült fotókat iskolájuk falain, és álmukból felkelve is tudják, hogy a csúcs tengerszint feletti magassága 2499 méter. Az viszont a felületes oktatás hiányának tudható be, hogy senki nem tanította meg velük, hogy ez nem igaz! A Tengerszem-csúcs főormának magassága 2503 méter. A 2499 méter magasságú egyik mellékorom található a szlovák-lengyel határon, ennek köszönhetően valóban ez Lengyelország legmagasabb pontja. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy sokan a 2499 méteres magasságot vélik a csúcs valódi magasságának.

Emellett természetesen a Lengyel Hegyek Koronája. Sokan csak azért akarnak feljutni a Tengerszem-csúcsra, mert ez az utolsó állomása a lengyel hegységek legmagasabb csúcsaira vezető túrasorozatnak. Hogy aztán ez semmilyen tekintetben nem hasonlítható a többi csúcshoz – nos, ezt sokan nem tudják…
Az első tátrai kirándulásunkat alapos felkészülésnek kell megelőznie, elsősorban az útvonal nehézségeivel kapcsolatban. El kell olvasni a kalauzokat, tanulmányozni kell a térképeket, és az interneten el kell olvasni minden fontos tudnivalót – tanulmányozni a leírásokat, az előttünk járó turisták benyomásait, meg kell nézni a megosztott fotókat, videókat. Ez legyen az alap. Csakis ezen előkészületek után hozhatunk racionális döntést arról, hogy elindulunk a hegyekbe.
A Tengerszem-csúcsra a lengyel oldalról vezető turistaút tárgyilagosan nézve az egyik legnehezebb turistaút a Tátrában. Viszont jó időben, átlagos kondícióval, ha felkészületlen turisták nem nehezítik meg a haladást nem okozhat különösebb nehézséget, és rendszerint karcolások nélkül túlélhető, azonban számos „de…” árnyalhatja az összképet.
1. Az útvonal nagyon hosszú. Nem csak a Bialkai-szénégető parkolójától számolva. A Halastótól is, amennyiben úgy döntünk, hogy néhány órát maradunk a hegyen, meredek és nehéz terepen. Menedékhely lehetősége nélkül. A gyors visszavonulás lehetősége nélkül.
2. Az útvonal nagyon meredek terepen vezet. Az egyensúly elvesztése vagy a kicsúszás több méteres zuhanást eredményezhet, amely súlyos sérülésekkel vagy akár halállal is végződhet.
3. Az útvonal kitett terepen vezet. A veszélyek többé-kevésbé azonosak az előző pontban írtakkal. Ezek a veszélyek azonban nem csak súlyos következményekkel járó balesetekhez vezethetnek, hanem valami máshoz is – az emberi psziché reakcióihoz. Ha valaki még soha nem járt kitett terepen, nem tudhatja, a feje hogyan reagál az ilyen helyzetekre. A pánikroham (koordinálatlan és hirtelen mozdulatok, a nyugodt döntési képesség elvesztése, a szemünket elhomályosító könnyek…)  a hegyekben nagyon veszélyes dolog. Természetesen valahol le kell mérni azt a képességünket. Ez világos. De ez ne a Tengerszem-csúcsra vezető turistaút legyen! Hogy miért? Menjünk vissza az első ponthoz: mert ez egy hosszú útvonal. Mert a kitett, nehéz szakaszok hossza több tíz, ha nem több száz méter. És mi van, ha az addigi támogatónk az út felénél megelégeli a támogatást, mert egyszerűen elfárad minket bíztatni…
Tulajdonképpen ennyi, bár a fentieknek sajnos nagyon gyakran további következményei vannak, mint pl.  a nem megfelelő kitartás, a megfelelő felszerelés és felkészülés hiánya, a változékony időjárásból adódó nehézségek, valamint az ezekkel kapcsolatos nem megfelelő reakciók…
Amikor tanulunk valamit, hibázhatunk. Ez nyilvánvaló. Mindenkinek, aki először csinál valamit, joga van mindent nem tudni. A könnyebb utakon a kisebb hibákon csak egy kis fricskát jelentenek az önbizalmunkra. Ha figyelmesen összegyűjtjük ezeket a fricskákat, megtanulhatjuk, mire van szükségünk az út során, mit kell bepakolni a hátizsákba, és mi az, amit feleslegesen viszünk magunkkal. Megtanuljuk, hogy a mi tempónkban mennyi idő szükséges az út megtételéhez. Megismerjük testünk reakcióit a hosszan tartó fárasztó és nehéz terepen történő mozgásra.









Eközben Szlovákiában…
A Tengerszem-csúcsra a szlovák oldalról vezető turistaút gyakorlatilag mindenben eltér a lengyel oldaltól. Itt is szükség van megfelelő kondícióra, itt is hosszú az út (bár itt a lengyel oldaltól eltérően a csúcs alatt kb. 1 órával van egy menedékház), ez az útvonal azonban összehasonlíthatatlanul könnyebb, mint az előző.
A szlovák oldalon a szintkülönbség eloszlik a hosszú megközelítési útvonalon. Lengyel oldalról van egy enyhén emelkedő aszfaltút, majd egy könnyed séta a Halastó körül, ezt követően viszont egy meredeken emelkedő út a csúcsig. Ezzel szemben Szlovákiában egy kicsit kellemesebb, zökkenőmentesebb, hosszú túra a völgyben, és a menedékháztól a csúcsig vezető csúcstámadó szakasz sem olyan szörnyen nehéz. Az egyetlen rövid láncos rész a menedékház alatt található, amely különösen esőben vagy jegesedéskor jelenthet problémát.
Általánosságban a Tengerszem-csúcs a szlovák oldalról úgy néz ki, mint egy teljesen barátságos, kisebb-nagyobb sziklákból felhalmozott sziklakupola. A csúcsra vezető nyomvonal nem okozhat különösebb meglepetést – sziklás terepen vezető széles, sziklás út. Kitettséget maximum csak az út legvégén érezhet az ember, a nehézség szintén hiányzik.
Nem vagyok azonban annak a híve, hogy elbagatellizáljuk azt az útvonalat. Ez is a Tátra, a gravitáció a könnyebb útvonalakon is működik, és nem kell mély szakadék ahhoz hogy küzdeni kelljen és szembe kelljen nézni a fájdalommal. Az időjárási körülmények itt is, mint mindenhol meglephetnek minket. És ha hiányzik a megfelelő előkészítés, könnyen kellemetlen meglepetést okozhatunk magunknak.
Ha azonban mindenképpen úgy érezzük, hogy a Tengerszem-csúcsra szeretnénk feljutni, és semmi más nem elégít ki minket, és enélkül a tátrai bakancslistánk üresen marad – nos, akkor a szlovák útvonal választása sokkal ésszerűbbnek tűnik.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...