A Lengyel-Tátra virágai – Láncos utak a Świnicára

Egy esővel és elázásokkal tarkított júniusi hosszú hétvége utolsó napjára maradt a túra csúcspontja, a Świnica (2300 m) megmászása. Mivel nyár elején voltunk, praktikus okokból úgy gondoltuk, a csúcs elérésének kényelmesebb módját választjuk, és a Kużnicéból történő hosszú és fárasztó felmenet helyett a kabinos felvonóval elérhető Gáspár-csúcsról (1987 m) vágunk neki a főgerincnek. Tettük ezt annak reményében, hogy így a csúcsra történő feljutás mellett több időnk jut a remélhetőleg sokszínű növényvilág megörökítésére. A Gáspár-csúcsra a pár évvel korábban teljesen felújított felvonóval jutottunk fel, mivel még szezon elején, és elég korán voltunk, ehhez mindössze ½ órás sorban állás volt szükséges. Nyáron, napközben 4-6 órás sorok is összejönnek itt, amelyet lengyel barátaink a magyar mentalitás számára hihetetlennek tűnő nyugalommal állnak végig.

Tátrai ékszerek – a lengyel és a szlovák oldal láncai

Egy lengyel weboldal egy bejegyzésben (a teljesség igénye nélkül – a szerk.) gyűjtötte össze azokat a jelzett tátrai turistautakat, amelyek egyes nehezebb, veszélyesebb szakaszain láncok és fémhágcsók vannak beépítve. Az alábbi képes összeállítást főleg azoknak ajánlom, akik szeretik az átlagnál valamivel nehezebb utakat… :-) 

Lengyelországban ideiglenesen visszaállítják a határellenőrzést

Nem jó hír a júliusban a Tátrába látogató turisták számára, hogy Lengyelország 2016. július 4. és augusztus 2. között ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést az ország határain. Ez az intézkedés természetesen a Tátrára is vonatkozik, ennek értelmében a lengyel Tátrai Nemzeti Pak (TPN) területén a lengyel-szlovák államhatár átlépése a fenti időszakban csak a következő pontokon lesz lehetséges:

1. Lysza Polana (Łysa Polana) – gépjárműforgalom.

2. Tengerszem-csúcs (Rysy) – a piros jelzésű turistaúton gyalogos turizmus.

Forma a hegyekben – volt már jobb is…

A rendszeres hegyi túrta javítja az erőnlétet, a mozgáskoordinációt és egyéb, a hegyvidéki terepen hasznos képességeket. Nyilvánvaló, hogy a jó kondíciónak köszönhetően vagyunk képesek időnként az átlagosnál nehezebb – nagyobb magasságba, igényesebb terepen vezető – túra végrehajtására, vagy járhatjuk be a már korábban megismert útvonalakat kényelmesebben. De miért van az, hogy egyszer csak azt érezzük, hogy a legutolsó túra során visszaesett a formánk? Kell-e, és ha igen, hogyan foglalkozni ezzel?

Olyan magasságba indulunk, ahol korábban már többször is minden gond nélkül túráztunk, vagy olyan útvonalon túrázunk, amely eddig soha nem jelentett akadályt. Aztán egyszer csak hirtelen „elfogy az oxigén”. Szemünk előtt elmosódik a kép, a fejünk egyre nehezebbé válik. Elfáradtunk. Hogyan lehetséges ez? Ilyen helyzetben könnyű pánikba esni vagy beletörődni a helyzetbe. Saját testünket azonban nem tudjuk becsapni – ezért aztán érdemes alaposan megvizsgálni a visszaesés okait.

A Magas-Tátra a Hármashatár-hegyről

A Cartographia kiadó „Budai-hegység” c. turistakalauz az alábbiakat írja: "Télen, amikor a Kárpát-medencében egy-egy anticiklonnak köszönhetően szikrázóan napos, száraz, derült időjárás uralkodik, s a János-hegy csúcsa büszkén kiemelkedik az alacsonyabb területeket, így a fővárost is borító nyirkos, szürke ködtakaróból, az Erzsébet-kilátóból – a Naszálytól keletre – kirajzolódik a Magas-Tátra csipkés, havas sziklagerince is.” Az alábbi fotókat 2016. június 16-án közvetlenül napfelkelte előtt Baranyi Elek készítette a Hármashatár-hegyről, a fotókon jól láthatóak a világos égen a hegyvonulat sötét és megvilágítatlan kontúrjai.

Köszönet a fotókért Baranyi Eleknek!

70 éves a Szoliszkó menedékház

A Szoliszkó menedékház a legfiatalabb magashegyi menedékház a Magas-Tátrában, amely immár 13 éve megújult külsővel felügyeli a magasból a Csorbai-tavat, valamint a környező fenséges csúcsokat. Az egész évben hozzáférhető menedékház az Elülső-Szoliszkó déli lejtőjén található. Legkönnyebben a Csorbatóról induló ülőszékes felvonóval, vagy pedig a tó partjáról induló kék jelzésű turistaúton közelíthető meg. Ezen kívül természetesen más turistautakon is eljuthatunk a menedékházhoz. Nyugatról, a Három-forrástól a piros jelzésű Felső turistaút, majd az abból a Furkota-völgybe elágazó sárga jelzés, végül az ebből jobbra ágazó kék jelzés vezet a menedékházhoz. Keletről, a Malompataki-völgyből a völgyön végig, majd a Lorenz-hágón át a Furkota-völgybe vezető sárga jelzés szintén az előbb kék jelzésű útvonal elágazásához, és így a menedékházhoz vezet. Amíg az elsőként említett útvonalat gyermekek is gond nélkül teljesíthetik, utóbbi két útvonal csak felkészült turistáknak ajánlott.

Milyen érzés a világ tetején?

Nem kell messzire és drágán utazni, ha a világ teteje érzést keresi valaki. Pár száz kilométeres autózással kint lehetünk az Alacsony-Tátrában, ahol fárasztó, de élménygazdag túrát tehetünk, ha nem is a világ, de a szűkebben vett Kárpát-medence tetején.

Milyen lehet a világ tetején sétálni? Amikor semmire nem kell felnézni, minden a lábunk alatt van, csak az ég kéklik felettünk. Jó, ott van a repülés, egy hegycsúcs, vagy egy kilátó, de a repülő alumíniumteste elzár a világtól, a hegycsúcs erdős is lehet, és a kilátóhoz hasonlóan egyszeri élmény, akárhányszor felmegy az ember, ugyanazt látja. De napokon keresztül menni saját erőből, és csak lefelé nézni, a dús zöld fűre, a völgyekbe, nyergekre, alacsonyabb csúcsokra - ez tényleg isteni érzés lehet.

Túraútvonalak: Javorina – Kis-Nyereg-hágó

Javorina (1000 m) – a zöld jelzésen Murány alatti elágazás (1083 m, 0:30 ó) – Jávor-rét (1270-1400 m) – Jávor-patak keresztezése (1520 m) – Varangyos-tó (1886 m) – Kis-Nyereg-hágó (2372 m, 4:30 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 4:15 óra. teljes menetidő 9:15 óra.

Javorináról a zöld jelzésű erdei úton indulunk dél felé a kicsiny Jávor-patak mentén a Murány alatti elágazásig. Innen a tisztás szélén vezető széles erdei úton egyenesen megyünk tovább, majd beérünk az erdőbe. Az erdőben hullámzó terepen egy hosszú hegyi rétig, amelyről szép kilátás nyílik a Jég-völgyi-csúcsra. A rétet keresztezve ismét az erdőben folytatjuk az utat, enyhén emelkedve. Az erdőhatárt elérve a törpefenyőben megyünk tovább, miközben előttünk magasodik a Tátra erősen szaggatott főgerince, számos szebbnél-szebb csúccsal.

Halálos zuhanás a Svinica alatt

Június 22-én egy szemtanú értesítette a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) ügyeletét, aki látta, hogy egy másik turista zuhan lefelé a Svinica (Świnicą) és a Zawrat-hágó (Zawrat) közötti turistaúton. A helyszínre érkező hegyimentőknek nagyon gyorsan sikerült lokalizálni a baleset helyszínét, a lezuhant férfi életét azonban már nem tudták megmenteni, a baleset következtében a helyszínen életét vesztette. Azt egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy mi volt a baleset oka, a hegyimentők a holttestet a zakopanei kórházba szállították, ahol a rendőrség segítségével láttak hozzá az azonosításhoz.

A felhők csoportosítása magasságuk szerint

Fotó: Négyesi Miklós

Egy korábbi bejegyzésben megismerkedtünk a felhő fogalmával, valamint a felhők csoportosításának, osztályozásának legfőbb szempontjaival. Most már tudjuk, hogy a felhőket magasságuk szerint négy fő csoportba oszthatjuk. Ezek a magas szintű felhők (mérsékelt égövi magasságuk 5-13 km), a közepes szintű felhők (2-7 km), az alacsony szintű felhők (a talajfelszín és 2 km között), valamint a függőleges felépítésű felhők. Utóbbiak alapja átlagosan 500 méter, teteje pedig átlagosan 8000 méterig ér fel. Ezeket nevezzük zivatarfelhőknek. Nézzük most részletesebben a különböző szintű felhők legjellemzőbb tulajdonságait.

Halálos kicsúszás a Hunfalvy-völgyi menedékház alatt

Június 20-án, hétfőn a délutáni órákban egy szemtanútól érkezett a bejelentés a 112-es segélyhívó számra, aki azt látta, hogy egy számára ismeretlen személy kicsúszott és néhány tucat métert zuhant a jelzett turistaúton, a Hunfalvy-völgyi menedékház (Chata pod Rysmi) és a Békás-tavak (Žabie plesá) közötti szakaszon. A kicsúszás után a helyszínen tartózkodó turisták azonnal hozzáláttak a kicsúszott és eszméletét vesztett személy újraélesztéséhez. A helyszínre érkező mentőhelikopter a fedélzetére csörlőzte a sérültet, ezt követően a fedélzeten tartózkodó mentőorvos folytatta az újraélesztést.

A legszebb vasútvonalak Szlovákiában – a tarajkai sikló

A Magas-Tátra hosszú évek óta a legkedveltebb turistacélpont Szlovákiában, amely többször feltűnik a határon túli médiumokban is. Legutóbb a brit „Guardian” című napilap az osztrák Alpok olcsóbb alternatívájaként a legjobb európai trekkingtúra helyszínek közé választotta a hegységet. Az Ótátrafüred (Starý Smokovec) – Tarajka (Hrebienok) között közlekedő sikló annak ellenére nagyon kedvelt és népszerű a turisták körében, hogy távja csak 1937 méter, így ez a legrövidebb vasútvonal Szlovákiában. A sikló 1908-ban kezdte meg működését, az 1272 méter tengerszint feletti magasságba 7 perc alatt jut fel, 247 méter szintkülönbséget leküzdve. Az 1000 mm nyomtávú siklóvasút pályáján két nagy kapacitású vagon ugyanazon a sínpáron felváltva fel- és lefelé irányban közlekedik, miközben a pálya közepén egy kitérő vágányon kerülik ki egymást.

Magyar turistákat mentettek a Magas-Tátrában

Pénteken este a szlovák Hegyi Mentőszolgálat (HZS) hegyimentői bajba került magyar turistáknak nyújtottak segítséget a Magas-Tátrában, a Rovátka (Sedlo Prielom) közelében, a Nagy-Tarpataki-völgyben. Három magyar túrázó megcsúszott a havas hegyoldalon, közülük egyiküknek eltörött a lába, a másiknak kificamodott a válla és fejsérülést is szenvedett, míg a harmadik turista, egy nő a hasán sérült meg. Zuzana Hopjaková, az AIR – Transport Europe légi mentőszolgálat szóvivője elmondta, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudtak a helyszínre azonnal helikoptert indítani, ezért 15 hegyi mentő, illetve a Hosszú-tavi menedékháztól (Zbojnícka chata) egy önkéntes földi úton sietett a segítségükre.

A túrázás pozitív hatásai a testre és a lélekre

Tudományosan bizonyított tény, hogy a túrázás pozitív hatással van a testre és a lélekre egyaránt, ennek valóságtartalmában azt hiszem, senki nem kételkedhet. A túrázás, természetjárás nem csak a testünknek, de a lelkünknek is nagy hasznára van. Az alábbiakban kilenc pontban próbáljuk meg összefoglalni a túrázás előnyeit.

1. Erősíti az izmokat és az ízületeket

A gyaloglás során megerősödő lábizmok erősítik a bokát és a térdet. Az egyenetlen terepen történő mozgás ugyanakkor a has- és hátizmok erősítéséhez is hozzájárul. A kemény edzés utáni túrázás, mint aktív regenerációs folyamat felgyorsítja az izmok, ízületek és inak regenerálódását.

2. Támogatja a zsírégetést és a fogyást

A túrázás fizikai aktivitással jár, mozgás közben pedig kalóriát égetünk el. Az elégetett kalória mennyisége természetesen függ az útvonal hosszától és nehézségétől, átlagban azonban azt mondhatjuk, hogy egy órányi túrázás során szervezetünk nagyságrendileg 400-500 kalóriát éget el.

Mormoták a Tátrában

A Lengyelországban élő rágcsálók közül a Tátrában élő mormoták a második legnagyobb testű, csak a hód előzi meg ezeket a kedves kis állatokat. Jellegzetes fütyülésükkel nemcsak társaikat, hanem pl. a zergéket is figyelmeztetik a közeledő veszélyre. A Lengyel-Tátrában leginkább a Lengyel-Öt-tó völgyében találkozhatunk velük, ahol Kamil Drzymała készítette az alábbi fotókat.

Tátrai elsők – Aranyásók a Morgáson

Ivan Bohuš 89 éves édesapja, a tátralomnici TANAP múzeum egyik alapítója, a történész id. Ivan Bohuš mesélte el a Magas-Tátra első ismert halálos áldozatának történetét. „A XVII.-XVIII. század fordulóján a Késmárki-Fehérvíz-völgy véres csaták helyszíne volt, amelyek a hegyi legelők tulajdonosai, valamint a bélai, a késmárki és a rókusi pásztorok között zajlottak. 1701 júliusában fegyveres összetűzésre került sor a késmárkiak és a bélaiak között, akik elfoglalták a késmárkiak legelőjének egy részét. Az egyik katonát nagyon csábították a környező dombok, ezért parancsnoka hozzájárulása nélkül, teljes katonai páncélzatban felmászott a közeli Nagy-Morgásra. A csúcson aztán elvesztette az egyensúlyát, és a mélybe zuhant, de úgy, hogy esés közben még a puskája is elsült. A tisztáson felfigyeltek a lövés hangjára, de segíteni már nem tudtak, az összezúzott testű katona akkor már halott volt. Sajnálatos, hogy ma sem tudjuk a nevét vagy a származását a Tátra első halálos áldozatának” – mondta el idősebb Bohuš.

Fotók és videók a Tátrából – 2016. június 1-15.

Viharos nap a Tátrában; a Lengyel-Tátra egyik legszebb völgye; sokunk kedvence, a Kis-Tarpataki-völgy; Sherpa Rallye; a szurdokvölgyek kedvelt és illatos virága, az erdei holdviola; a Giewont láncai; szemtől szemben a Gyömbéren; a Zsári-völgy és a Zsári menedékház; kilátás a Svinica csúcsáról; naplemente a Konrád-púp közelében; a Weber-csúcs és társai; valahol a Tátrában; a Dobsinai jégbarlang és hajnal a Lengyel-Öt-tó völgyében. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. júniusának első felében megosztott fotókon. Túra a Suchá Belá-szurdokban, szép felvételek a Kis-Fátrából, néhány pillanat a tátrai mormoták mindennapjaiból, kilátás madártávlatból a Kereszt-nyeregből, és két napos, 70 kilométeres trekkingtúra a Tátrában.

Függőhidak és sziklatálcák világa – A Hernád-áttörés

Egy szép idővel kecsegtető tavaszi hétvégén a Szlovák Paradicsomba indultunk, hogy bejárjuk annak egyik fő nevezetességét, a Hernád-áttörést. A 290 hektár kiterjedésű Hernád-áttörés Nemzeti Természetvédelmi Terület a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park északi részét szegélyezi. A Hernád folyó által évezredes munkával kialakított kanyonszerű völgy a Káposztafalva (Hrabušice) közelében a hegyek közé forduló Nagy-Fehér-víz (Veľká Biela voda) torkolatától Szepessümegig (Smižany) terjed, teljes hossza kb. 16 km. A néhol száz méteres magasságot is elérő sziklafalak között kanyargó folyót mindkét oldalán sűrű erdők szegélyezik.

A Hernád a régmúltban 150 méterrel magasabban folyt, a mai Hernád-medence sík medrében. A negyedkor kezdetén aztán a hegység területe emelkedni kezdett, a folyó fokozatosan belevéste magát a mederbe, így keletkezett a Hernád-áttörés, amely kiemelkedő helyet foglal el a nemzeti park természeti értékei között. A befagyott Hernádon először 1906 februárjában keltek át Hajts Béla és társai, akik még abban az évben egy egyszerű tutajon is megtették az utat Káposztafalvától Szepessümegig. 1925-ben készült el a folyó felett átívelő első, vasból készült híd, amely a Fehér-patak torkolatánál, a Vas-kapuban (Železná vráta) lett felállítva.

Vége a téli zárlatnak, kezdődik a nyári szezon a Tátrában

Június 15-én befejeződik a több mint 7 hónapig tartó, november 1-én kezdődött téli zárlat, június 16-tól ismét túrázhatunk a Tátra magasabban fekvő jelzett turistaútjain. A turisták számára ismét megközelíthetővé válnak a völgyek felsőbb részei, a hágókon át vezető turistautak és a magashegyi csúcsok. „A Magas- és a Liptói-Tátrában 1800 méter tengerszint feletti magasság felett, elsősorban az északi lejtőkön és az árnyékos területeken azonban még számítani lehet hófoltokra, a régi hó maradványaira. Ezeknek a szakaszoknak a keresztezéséhez maximális figyelemre van szükség” – hívja fel a turisták figyelmét honlapján a Hegyi Mentőszolgálat (HZS). Emlékeztetnek arra is, hogy a kora reggeli és a késő délutáni órákban, amikor a hőmérséklet lecsökken, ezek e területek könnyen lejegesedhetnek.

A hegyimentők arra is figyelmeztetnek, hogy a Tátrában a nyári hónapokat a nagy melegben hirtelen képződő viharok jellemzik. Ezek a hegyekben fokozott kockázatot jelentenek a turisták egészségére, életére nézve. „Ezekben a hónapokban fokozott figyelemmel kell kísérni az időjárás alakulását, a viharokra figyelmeztető előrejelzéseket, melyeket általában kellő idővel előre jeleznek az arra hivatott szolgálatok. A túrákra célszerű a kora reggeli órákban elindulni annak érdekében, hogy a déli órákban már visszafelé tartsunk. Erre azért van szükség, hogy az esetleges viharok ne kitett terepen, nagy magasságban érjenek minket. Senkinek nem ajánlott egyedül túrázni a hegyekben” – tanácsolják a hegyimentők. Ezzel kapcsolatban emlékeztetnek, hogy akár egy kisebb sérülés, vagy egy látszólag jelentéktelen orientációs problémából adódó kimerültség esetén a túra nehezen befejezhetővé válik.

A Tengerszem-csúcs lengyel és szlovák oldalról - képgalériával

A Tengerszem-csúcs (szlovákul és lengyelül Rysy) népszerűségre van ítélve. Bár a csúcs a szemnek egyáltalán nem feltűnő, Zakopanéból nem is látható, a Halastótól (Morskie Oko) nézve gyakran összekeverik a Dénes-csúccsal (Niżnie Rysy), és a Tátra távolabbi részeiből is könnyen összetéveszthető más csúcsokkal. Nem túl szép csúcs. Szép csúcs a Jég-völgyi-csúcs, a Tátra-csúcs vagy a Kápolna-csúcs. Nem igazán hallottam még senkitől, hogy a Tengerszem-csúcsra azt mondta volna, hogy szép csúcs.

Lengyel szemmel nézve a csúcs varázsa a finom részleteken kívül minden bizonnyal abban rejlik, hogy ez a csúcs Lengyelország legmagasabb pontja. A lengyel gyerekek naponta láthatták a csúcsról készült fotókat iskolájuk falain, és álmukból felkelve is tudják, hogy a csúcs tengerszint feletti magassága 2499 méter. Az viszont a felületes oktatás hiányának tudható be, hogy senki nem tanította meg velük, hogy ez nem igaz! A Tengerszem-csúcs főormának magassága 2503 méter. A 2499 méter magasságú egyik mellékorom található a szlovák-lengyel határon, ennek köszönhetően valóban ez Lengyelország legmagasabb pontja. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy sokan a 2499 méteres magasságot vélik a csúcs valódi magasságának.

Nyári turista ABC a Tátrában – Viselkedés túra közben

A nyári szezon egyre gyorsabban közeledik. Mint minden évben, ezúttal is minden bizonnyal turisták tömegei lepik el a tátrai turistautakat – néhányan megfelelően, néhányan kevéssé felkészülten. Az alábbiakban igyekszünk néhány hasznos tanácsot adni egyrészt a túra tervezési szakaszához, másrészt egy tátrai túra közben várható eseményekkel kapcsolatban.

5. Viselkedés túra közben

Az út jobb oldalán haladjunk (a Halastóhoz vezető aszfaltúton is ez a legjobb).

Tiszteljük a természetet. Ha egy medve jelenik meg a közelben, nagy ívben térjünk ki, vagy csendben távolodjunk el tőle (tudom, könnyű ezt mondani…). Semmi esetre sem közelítsünk hozzá. Hogy a medve észlelje, hogy közeledünk, és legyen ideje odébb állni, beszélgessünk az útitársainkkal.

Ne ijesszük meg a zergéket.

Ne szemeteljünk! Minden hulladék (beleértve az öko-hulladékot is, mint pl. az almacsutka) a hátizsákban végezze (jól becsomagolva, hogy ne tegyen kárt a felszerelésben), és dobjuk ki a szemétbe a nemzeti park elhagyása után. Alternatív megoldásként a menedékházaknál is hagyhatjuk, ha nagyon zavaró magunkkal vinni, de jobb, ha mi magunk hozzuk le a hegyről. A legfontosabb, hogy ne dobjuk el – ha eldobjuk az almacsutkát a turistaúton, az illata odacsalja a medvéket, táplálékforrásnak fogják tekinteni, és ha legközelebb megérzik az illatát, erőszakkal is megpróbálhatják megszerezni.

„A teherhordó szemével” – képgaléria

Az alábbi egyedülálló fotókat a legendás tátrai magashegyi teherhordó, a ma már visszavonult Martin Maličký közelmúltban megjelent könyvében láthatók. A könyvből azt is megtudhatjuk, hogy a tátrai teherhordás nagy kivívás volt Maťa számára, és munkája mellett éveken át gyűjtötte a fotókat és írta le élményeit, melyeket most az „Očami nosiča“ (A teherhordó szemével) című könyvében oszt meg a nyilvánossággal.

145 éve épült fel a Blásy-menedékház

A XVIII. század végétől a hazai és a külföldi tudósok élénk érdeklődést tanúsítottak a Felkai-völgy iránt. Ótátrafüred legrégebbi vendégkönyvében a XIX. század első felében gyakorta találunk a Felkai-tóhoz, később a Lengyel-nyeregre, majd 1875-től a Gerlachfalvi-csúcsra tett kirándulásról szóló bejegyzést. Ezeket a kirándulásokat kezdetben lóháton tették meg, majd idővel egyre több turista támaszkodott a saját erejére. A legrégebbi, Tátrafüredről a Felkai-völgybe vezető ösvény a XIX. század elejétől ismert, amely kissé módosított erdészeti utak, valamint a pásztorok által kitaposott ösvények kombinációjából állt. Turisták ekkor még nem nagyon jártak a völgyben, a Felkai-tó partján álló első menház felépítése előtt csak régi bányász- és vadászösvények vezettek erre. A Magyarországi Kárpátegyesület 1877-ben látott hozzá a völgybe vezető turistaút kiépítéséhez, az Ótátrafüredről a Virágoskertig vezető utat – amely addig csak lóháton volt járható – 1885-ben készítették el. Az akkoriban kijelölt és elkészített utak szinte teljesen azonosak a völgybe vezető mai utakkal. Az MKE boroszlói székhelyű Sziléziai Osztálya nem sokkal az utak kiépítése után kezdte felfedezni a Felkai-völgy szépségeit.

Emberi maradványokat találtak a Lengyel-Tátrában

Június 8-án, szerdán a Lengyel-Tátrában, a Halastavat (Morskie Oko) és a Lengyel-Öt-tó völgyét (Dolina Pięciu Stawów Polskich) összekötő kék jelzésű turistaút mentén, a Mormota-halom (Świstówka Roztocki) közelében jelentősen megcsonkított, erősen bomlásnak indult emberi maradványokat találtak. A maradványokat a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) szakemberei a zakopanei kórházba, majd onnan azonosítás céljából a krakkói Igazságügyi Orvostani Intézetbe szállították. Az azonosítás talán megkönnyítheti az a tény, hogy a maradványok közelében egy mobiltelefont is találtak, de a sikeres azonosításhoz DNS-tesztre is szükség lesz, amelyet össze kell vetni az eltűnt személyek DNS mintáit tartalmazó adatbázissal.

Túrahátizsák kisokos

A hazai piacon fellelhető hátizsákok „tengerében” könnyen elmerülhetünk. Sokan bele sem gondolunk, hogy egyes nélkülözhetetlen kiegészítőink vagy ruhadarabjaink „jelenléte” éppen azért nem tűnik fel túrázás közben, mert kiválasztása alapos mérlegelést követően történt meg. Ilyen a hátizsák is. Ha jó, fel sem tűnik, hogy velünk van. Megtudhatjuk azt is, hogy mi áll az esetenként hatalmas árkülönbségek hátterében.

A vállpántok szélessége, párnázása, alakja és szellőzése egyaránt kulcsfontosságú. Tervezésükkor – és természetesen a vásárlás alkalmával is – nagy figyelmet kell fordítani ezek megfelelő összhangjára. A nagyobb méretű táskák vastagabban párnázott, szélesebb vállpántokat kapnak a terhelés optimális elosztásához, emiatt azonban nehezebben is szellőzik alattuk a vállunk. A gyártók különféle anyagok felhasználásával próbálják a terhelhetőséget maximalizálni a hatékony szellőzés megtartása mellett. Az alakjukat illetően törekednek a lehető legergonomikusabb formát megtalálni, ráadásul az sem mindegy, hogy hölgyeknek vagy uraknak készül-e a táska.

Nyári tervek: Javorina – Kopa-hágó

Javorina (1000 m) – a kék jelzésen a Jávor-völgyben – Murány alatti eá. (0:30 ó) – Kopa-hágó (1749 m, 2:30 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon (2:30 óra). Teljes menetidő: 5:30 óra.

Ez a turistaút a Bélai-Tátra nyugati lejtői alatt vezet. Javorináról a Jávor-patak mentén vezető kék jelzésű erdei úton dél felé indulunk, a Murány alatti tisztás irányába. Átvágunk a mezőn, majd az erdőben hamarosan megérkezünk a Sziklakapu nevű összeszűkülő sziklafalhoz. Innen már nagyrészt a Rézakna-patak mentén, de továbbra is erdőben megyünk tovább, majd az erdőből kiérve szép kilátás nyílik a Hátsó-Rézaknák völgyére, valamint a Bélai-Tátra nyugati részére. Keresztezünk néhány kisebb patakot, majd a Sirató déli hegyoldalán lévő, nagy kiterjedésű hegyi réteken emelkedünk egyre feljebb. Egy éles jobb kanyar után több vályút és vízmosást is keresztezünk, mielőtt megérkeznénk a Kopa-hágóba, amely a Bélai-Tátra és a Magas-Tátra geológiai határát képezi.

7 tény, amit valószínűleg nem tudunk a villámokról

1. Viharban az egyik legbiztonságosabb hely az autó. Ha villámcsapás éri, a karosszéria Faraday-kalitkaként működik és megvédi az autóban ülőket.

2. Akkor is villámcsapás érhet minket, ha csak a mennydörgést halljuk. Nagyon sok villámcsapás a vihar központjától akár 15 km-re csap le. Ha dörög az ég, jobb, ha vigyázunk.

3. A férfiakat átlagosan 4-szer gyakrabban ér villámcsapás, mint nőket. Az elektromos töltés viszont nem függ az áldozat nemétől. A férfiak hajlamosabban a kockázatra, gyakrabban folytatnak olyan tevékenységet, amely ki van téve a villámcsapásnak. Az egyik ilyen tevékenység a horgászat.

4. Egy időben átlagban 1800 vihar van a világon, és szinte minden másodpercben legalább 10 villámcsapás éri el a földet.

A medvék új generációja nem fél az emberektől

Mostanában nem számít ritkaságnak a tátrai településeken medvével találkozni. Ezt az alábbi nem hétköznapi videó is bizonyítja, amelyet Felsőerdőfalván (Stará Lesná) rögzített egy helybéli. Látható, hogy miközben a medve a hulladékgyűjtőben zavartalanul kutat élelem után, és sikeresen kiszedi a szemeteszsákokból a romlott finomságokat.

Az utóbbi időben megfigyelhető, hogy a tátrai medvék elveszítik az emberrel szembeni természetes félénkségüket és tiszteletüket. A felnövekvő új generáció már tudja, hogy az emberi településeken mindig, és viszonylag könnyen találnak élelmet. A videón látható fiatal medve minden bizonnyal mindenevő, akit a nézők sem zavarnak a romlott élelmiszerek utáni kutatásban. Fényes nappal kutat a konténerben, amely nagyon könnyen az emberrel történő konfliktushoz vezethet, ez azonban láthatóan nem zavarja őt.

Nyári turista ABC a Tátrában – Mi kerüljön a hátizsákba

A nyári szezon egyre gyorsabban közeledik. Mint minden évben, ezúttal is minden bizonnyal turisták tömegei lepik el a tátrai turistautakat – néhányan megfelelően, néhányan kevéssé felkészülten. Az alábbiakban igyekszünk néhány hasznos tanácsot adni egyrészt a túra tervezési szakaszához, másrészt egy tátrai túra közben várható eseményekkel kapcsolatban.

4. Mi kerüljön a hátizsákba?

A korábban már említett esőkabát, a meleg ruha és néhány, az időjárás változásaira felkészítő kiegészítő mellett a hátizsákba mindenképpen pakoljuk be az alábbiakat:

- Térkép – még akkor is, ha ismerjük az útvonalat, tisztában vagyunk a tervezett túra vonalvezetésével. Hirtelen ködössé váló időben elveszíthetjük a tájékozódó képességünket. A térkép nem nehéz, nem foglal sok helyet – jó, ha van nálunk. Javasoljuk a laminált térkép használatát, mert azt nehezebben szaggatja szét a szél, és nem ázik el az esőben.

Késői majális, avagy szokatlan négy nap a Tátrában

„Miután egyértelművé vált, hogy a sógorom munkája miatt júliusban vagy augusztusban esélyünk sincs a hegyekben a családdal nyaralni, ezért úgy döntöttünk, hogy májusban kirándulunk a Tátrába, a körülmények és saját biztonságuk érdekében azonban a feleségeinket és a lányainkat ezúttal nem vittük magunkkal. Az indulás előtti napokban folyamatosan figyelemmel kísértük a hegyimentők (TOPR) időjárási előrejelzéseit, melyek megerősítették, hogy 1600 méter felett téli körülmények uralkodnak, amely téli tapasztalat nélkül valódi kihívás lesz számunkra. Egy nagyon tapasztalt barátunkkal folytatott többszöri beszélgetésnek köszönhetően beszereztük a szükséges felszerelést, több órát töltöttünk előzetes tájékozódással, lefoglaltuk a szállást, majd elindultunk az ismeretlenbe. Tátrai túránk képes naplója.”

Hajdú István – Felriad a Tátra

Száll a magyar nóta búsongó keserve:

„A szép büszke Tátra bilincsekbe verve!

Jobb karján: cseh-bilincs; balja: oláh-gúzsba,

Belevágva mélyen a hős-magyar húsba,

A rab-magyar húsba!”...

Büszke Lomnicz ormán sötét felhő támad.

A Kettős-keresztről vér patakzik-árad,

Égre kiált a seb, amely rajta tátong:

„Itt feszítették meg szép Magyarországot,...

Nagy-Magyarországot!”...

Fotók és videók a Tátrából – 2016. május 17-31.

A Bélai-Tátra a Kopa-hágóból; a Tátra-csúcs keresztje; a Pieninek és a Tátra; a Tengerszem-csúcs a Lengyel-Öt-tó völgyéből a Halastavi-völgybe vezető turistaútról; június a Racskó-völgyben; a Dunajec-áttörés, háttérben a Tátrával; felébredtek téli álmukból négylábú tátrai kedvenceink; kilátás a Késmárki-csúcsról; hatalmas mennyiségű víz a Tarpataki-völgyben található Nagy-vízesésen; magányosság; a Fehér-völgy a Lengyel-Tátrában; a Tengerszem-csúcs; a Tengerszem. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. május második felében megosztott fotókon.

A Tátra alvó lovagja – A Giewont

Ez a történet 2003-ra nyúlik vissza. Akkor, egy esős májusi napon, egy poprádi szálló szobájában az eget kémlelve, a felhők szétoszlásban bízva elhatároztuk, hogy mi, májusiak (rajtam kívül még 2 akkor jelenlévő barátom születésnapja esik május első felére) az elkövetkező években a Tátrában fogjuk megünnepelni születésnapunkat. Sajnos Tamás barátom azóta már nincs közöttünk, ő már a következő májust sem élte meg, de Ottóval azért többé kevésbé igyekszünk hűek lenni akkori elhatározásunkhoz és Tamás emlékéhez, és mintegy nyári idénykezdő túraként beiktatni egy-egy májusi túrát a Tátrába, vagy a Szlovák Paradicsomba.

Így volt ez múlt év májusában is, amikor a Lengyel-Tátra egyik szimbolikus jelentőséggel bíró magaslata, a Giewont elérését tűztük ki célul. Általában 3 napos túrákat szervezünk a Magas- vagy a Lengyel-Tátrába, ezek során azonban rendszeresen felkeressük a Liptói-Tátra vagy a közelben található Szlovák Paradicsom egy-egy szép völgyét, szurdokát is. A Giewont-túra előtti napon, útban Zakopane felé ezúttal a Liptói-Tátra egyik legszebb, a Magas-Tátra sziklavilágához leginkább hasonlító völgyét, a Rohácsi-völgyet jártuk végig. Ebben az időszakban, május közepén még abszolút téli körülmények fogadtak minket.

Mennyire megbízható az időjárás előrejelzés a hegyekben?

Fotó: Mika László Tamás

Sok turistának gondot okoz az időjárás előrejelzések megbízhatóságának a kérdése. Ezzel kapcsolatban mindenkinek megvannak a saját szokásai, szájról-szájra járnak a jobbnál-jobb tippek, mindenfelől újabb és újabb tippeket, ötleteket kapunk. Az alábbi, a www.goryiludzie.pl oldalon megjelent cikk szerzői az időjárás előrejelzéssel kapcsolatos mítoszok megdöntésével próbálnak meg eligazodást nyújtani az információk tengerén. Egyúttal bemutatják azokat az oldalakat, ahol a hegyekre (elsősorban a Lengyel-Tátrára) vonatkozóan a legpontosabb előrejelzéseket kaphatjuk. A cikk első részében áttekintés kapunk a legismertebb előrejelző oldalakról, a második felében pedig választ kaphatunk néhány gyakran felmerülő kérdésre.