2016. április 18., hétfő

Vasútvonalak a Tátrában egykor és ma – II. rész

A ma is ismert tátrai vasútvonalakon kívül a hőskorban több, különböző okokból (elsősorban pénzügyi források híján, más esetekben környezetvédő szervezetek tiltakozása miatt) meg nem valósult terv és elképzelés is napvilágot látott a Tátra vasútvonalakkal történő behálózása ügyében. 
1895-ben Pfinn József vetette fel egy, a Tengerszem-csúcsra vezető turista-vasút építésének a tervét. A terv szerint a Csorbai-tótól a Békás-tavakig fogaskerekű vasút, míg innen a Hunfalvy-hágóig kötélpálya vezetett volna. 1896-ban a tervek annyiban módosultak, hogy a Csorbai-tó alatti csárdától a Menguszfalvi-völgyben haladva a Poprádi-tóig mint helyiérdekű vasút épült volna meg. Innen fogaskerekűként ért volna fel a Békás-tavakhoz, és a tavaktól 1200 m-re, 2200 m magasságban ért volna vé­get. Innen kötélpályán tervezték a feljutást a Hunfalvy-hágóra, amelyről gyalogosan kb. 30 perc alatt a Tengerszem-csúcsra lehet jutni. A vasút vonalán 3 állomást terveztek: a Poprádi-tónál, a Békás-tavaknál, valamint a Hunfalvy-hágón, ez utób­bit nagyszabású szállodával. Az MKE reményei szerint 2-3 év alatt befejezték volna az építést. Az előkészítő munkálatok azonban 1896 végén megtorpantak, s az idő múltával ez a talán kissé korai terv szép lassan feledésbe merült.

1888-ban Róth Márton iglói gimnáziumi tanár, a tátrai menedékházak és útépítések ügyének élharcosa vetette fel a Magas-Tátra egy kilátócsúcsára építendő meteorológiai obszervatórium fel­építésének tervét, s ennek helyéül a Nagyszalóki-csúcsot javasolta. Az MKE által támogatott tervet tudományos és idegenforgalmi célból is szükségesnek tartották, ezzel egyidőben a csúcsra fogaskerekűt vagy drótkötélpályát, az építendő obszer­vatórium mellé pedig menedékház felépítését tervezték. A későbbiekben aztán a Tarajkára vivő siklóvasút meghosszabbításával együtt tervezték a felépítését, melynek anyagi feltételeit részben közadakozásból kívánták megteremteni. 1906-ban a Magyar Földrajzi Társaság már nevet is adott a majdani állomásnak (Bólyai obszervatórium). 1909-ben aztán Téry Ödön javaslatára a Gerlachfalvi-csúcsot je­lölték meg lehetséges helyszínként, amire a Felkai-völgyből sodronykötélpályán le­hetett volna feljutni. Mivel azonban a felépítése céljából indított gyűjtés csekély eredménnyel zárult, az obszervatórium, s vele együtt a siklóvasút építésének terve lassacskán elszunnyadt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...