2016. március 21., hétfő

Vasútvonalak a Tátrában egykor és ma – I. rész

Fischer Miklós, a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) ügyvivő alelnöke az egyesület 1906. évi közgyűlésén az alábbi szavakkal ecsetelte a Tátra általa elképzelt jövőjét: „El tudom képzelni a Tátra jövendő képét, mikor a Turista-út nemcsak keleten, de nyugaton is a Tycha-völgyön és Lilejowe-hágón át egyesül a lengyelek turistaútjával, …mikor a Tycha-völgytől Barlangligetig villamos vasút bonyolítja le a személyforgalmat, …mikor fogaskerekű vasutak vezetnek a Tarajkára, a Tengerszem­-csúcsra, a Nagyszalóki-csúcsra.
Nos, ma már tudjuk, e látomásszerű terveknek az elmúlt több mint 100 évben csak kis része valósult meg, az utolsó bekezdésben említett fogaskerekű vasutakból pedig csak a Tarajkára közlekedő vonal készült el, de az sem fogaskerekűként, hanem siklóvasút formájában. Nézzük át röviden, hogy a XIX.-XX. század fordulóján, a kötöttpályás vasútvonalak építésének fénykorában milyen vasúti tervek születtek, és közülük melyek váltak valóra a Tátrában.

A XIX. század végén három vasútvonalat is építettek a Tátra körút fürdőhelyeihez. 1895-ben nyílt meg a Poprád – Késmárk vasútvonalból Kakaslomnicnál elágazó tátralomnici vasút. Ezt követte az 1896-ban átadott Tátracsorba – Csorbató közötti fogaskerekű vasút, amelyhez a vidék tulajdo­nosa, Szent-Iványi József a területet biztosí­totta. A fogaskerekű vasutat 1896. jú­lius 28-án adták át a forgalomnak, akkori végállo­mása a tó déli oldalán, a később felépült Nagy­szálló (ma Grand Hotel Kempinski) mellett volt. Ezt az első fogaskerekűt 1933-ban megszüntették, a forgalmat autóbuszok közlekedtetésével váltották ki. Az 1970-ben megrendezett sí-világbajnoksághoz kapcsolódó infrastrukturális beruházások részeként 1968-1970 között az eredeti nyomvonalon ismét kiépítették a fogaskerekű vasutat, amely 1970-től a ma is ismert pályán közlekedik.
Fotó: www.zeleznicny.net
A Magas-Tátra harmadik, de talán legjelentősebb vasúti beruházásaként 1909 szeptemberében adták át a forgalomnak a Poprád – Ótátrafüred között közlekedő Tátrai Helyi Érdekű Villamos Vasutat (THÉVV). Még abban az évben hozzáláttak a villamos vasút nyomvonalának meghosszabbításához, nyugat fel Csorbatóig, kelet felé pedig Tátralomnicig. A Tátralomnic – Tátraszéplak közötti szakaszt 1911 decemberében helyezték forgalomba, majd a következő év nyarán, 1912. augusztus 13-án a villamos vasút utolsóként elkészült szakaszán, Tátraszéplak és Csorbató között is megindulhatott a forgalom. Már ekkor tervbe vették a villamos vasút keleti irányú további bővítését, a Matlárházán át Barlangligetig tervezett szakasz azonban mai napig is csak a korabeli tervekben létezik. A Csorbatón megrendezett sí-világbajnokság előtt, 1965-1969 között a tátrai villamos vonalát is teljesen felújították, ekkor helyezték üzembe a cseh gyártmányú „Tatra” villamosokat, amelyeket csak 2000-ben, a Stadler Rail AG által gyártott, jelenleg is közlekedő vagonok üzembe állítása után, fokozatosan vontak ki a forgalomból.
Az előzőekkel ellentétben nem a Tátra körút fürdőihez, hanem az akkoriban legfontosabb turistaközpontnak számító Ótátrafüredről a Tarajkára közlekedik 1908. december 21-től a tarajkai sikló. A siklóvasút alsó állomása (1025 m) a Grand Hotel mögött, a kápolna mellett, míg felső állomása (1272 m) a Tarajkán található. A siklóvasút 1967-ig eredet nyomvonalán közlekedett, ekkor, majd 2007-ben ismét teljesen felújították. Az eredetileg a budapesti Ganz gyárban gyártott, 45 utasnak helyet adó kocsikat 1967-ben az olasz Ceretti-Tanfani cég 130 személyes vagonjaira cserélték, melyeket 2007-ben a svájci Garanventa cég 160 fős vagonjai váltottak fel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...