Az első tátrai balesetek legendás története

A halál a kezdetektől fogva a hegyekben járók útitársa. A Tátra rendkívül szép, és rendkívül veszélyes. A Tátrában a turistaság kezdeteitől előfordultak balesetek, és előfordulnak sajnos napjainkban is. Az alábbiakban a Lengyel-Tátrában feljegyzett első halálos kimenetelű balesetekre emlékezünk. Nem katalogizálni, vagy tételesen felsorolni, hanem okulásként és figyelmeztetésként felidézni szeretnénk a Lengyel-Tátrában előfordult első feljegyzett haláleseteket. A Tátrában bekövetkezett első halálos balesetről meglehetősen kevés pontos információval rendelkezünk, az esetet az utókor kellően misztifikálta. Olvashattunk olyan, félig legendás esetekről is, amelyek bár nem száz százalékig bizonyított, hogy megtörténtek, nagy szerepet játszottak a régi Tátra-turisták gondolkodásmódjának kialakulásában. Ez azért van így, mert a Lengyel-Tátra első áldozatai főleg góralok voltak, akik a velük előfordult tragikus történeteket saját népüknek a mesék világából vett fordulatokkal, meseszerűen adták elő.

Gyönyörű téli kilátás a Lomnici-csúcsról – képgaléria

Ahogy a Magas-Tátra második legmagasabb csúcsától elvárható, a Lomnici-csúcsról (2634 m) széles és lenyűgöző panoráma nyílik. Láthatóak a közeli s távoli tátrai óriások, élükön a Gerlachfalvi-csúccsal, és a völgyek felett hullámzó felhőket látva az embernek olyan érzése támadhat, mintha a mennyben lenne.

A Lomnici-csúcsra nem vezet jelzett turistaút, a csúcsra csak képzett és gyakorlott hegymászók mászhatnak fel, de a bakancsos turisták is megcsodálhatják a kilátást, akik a felvonóval érhetik el a csúcsot. Ez nem olcsó mulatság, de kétségtelen, hogy a pazar kilátás kompenzálni tudja a felmerülő költségeket.

140 éve született Breuer János

140 évvel ezelőtt, 1876-ban Alsóerdőfalván született Breuer János (1876-1924), aki a századelő egyik legnevesebb szepesi vezetője volt. 1896 és 1907 között számos első mászást vezetett, 1905-ben pl. Alfred Martin német hegymászót vezetve jutott fel a Déchy-csúcsra. 1907. május 9-én Ernst Dubke és Heinrich Behn vezetőjeként, Franz János vezetőtársával együtt mászták meg a Sárkány-fal (Ošarpance, 2364 m) három hegyes toronnyal ékesített gerincét, amely a hegymászók közkedvelt úticéljának számított. E tornyokat külön-külön többen is megmászták már, de egyszerre ennek a társaságnak sikerült ezt elsőként véghezvinni. Breuer János 1924. augusztus 9-én a Fecske-tornyon végzett mentőakciót követően vesztette életét. A mentést követően, éjjel, egyedül ereszkedve kötele rövidsége miatt a Hüvelyk-Matyi alatti szakadékba zuhant, és bár fejsebét bekötözte, nem sokkal később meghalt. Neve az általa egyszerre először megmászott Sárkány-fal három tornya közül az alsó, a Breuer-torony (Malý Ošarpanec) elnevezésben maradt fenn.

Forrás és fotó: http://www.fsz.bme.hu

10 mondat, amit NE MONDJ egy felvidéki magyarnak

Látszólag ugyanolyanok vagyunk, hisz magyarul beszélünk, mégis legtöbbször, amikor felmerül, hogy Szlovákiából származik az illető, azonnal csodabogár lesz, és fantasztikusabbnál fantasztikusabb kérdések merülnek fel vele és származásával kapcsolatban.

Érdekes módon szinte mindig ugyanazok a kérdések pörögnek, így a legtöbb felvidékinek már sok facepalm és szemforgatás által gondosan kitenyésztett válasza van arra, hol is tanult meg magyarul. Nem célom ebben a cikkben boncolgatni, mi is annak az oka, hogy az esetek nagy részében ilyenkor nagyjából akkora figyelem irányul szerencsétlen felvidékire, mintha éppen ágyékkötőben nyammogná a banánt.

Egy nemzeti kulturális emlék pusztulása Tátraszéplakon

Így nézett ki 2009-ben a Tátra egyik legrégebbi épülete, az eredetileg Hotel Weszterheim nevű épület, majd később kávéház és étterem Tátraszéplakon. Az épület 1893-ban épült, mint a nemrégiben alapított, feltörekvő Tátraszéplak egyik első épülete. Tervezője és építtetője a neves szepesszombati építész, Majunke Gedeon volt. A földszinten egy tágas kávézó és étterem volt elhelyezve. Az épület az évek során több átépítésen is átesett, legutóbb az 1910-es tűzvész után. Az épület alagsora kőből, a felsőbb szintek téglából épültek, fagerenda betétekkel. Az épület a XIX. század végének tipikus tátrai fürdőépítészeti stílusában épült, és 1997 októberében annak köszönhetően nyilvánították nemzeti kulturális emlékké, mert ez volt az első épület a Magas-Tátrában, amely kizárólag kulturális és társadalmi célokra épült.

A Tátra csúcsai a levegőből – Gerlach

A legmagasabb csúcsok között is a legmagasabb nem csak Szlovákiában, de a Kárpátokban is a Gerlachfalvi-csúcs (Gerlachovský štít), amely az alatta található községről kapta nevét. A csúcs tengerszint feletti magassága 2654 méter. A csúcs déli lejtőin található katlannak köszönhetően nem lehet összekeverni a Tátra más csúcsaival. A csúcs első ismert megmászója több társa kíséretében az alsóerdőfalvai tanító és hegyi vezető, Still János volt 1834-ben. A csúcs lábánál, a Felkai-völgyben található a Sziléziai-ház hegyi szálló, melyet sziléziai turisták építettek.

A Gerlachfalvi-csúcsot az évek során többször átkeresztelték – először a magyar időkben, 1896-ban Ferenc József-csúcsra, ezt a nevet viselte egészen 1919-ig. 1923-tól 1932-ig a cseh és szlovák  legionáriusoknak a Csehszlovák Köztársaság megalakításában játszott szerepükre emlékeztetve Legionárius-csúcs (Štít legionárov) volt a neve.

Lavina - Maradj a tetején, hogy életben maradj

Manapság több cég is foglalkozik airbag hátizsákok gyártásával, sok nem, mert rendkívül borsos az áruk. De mire is való egy ilyen? Milyen típusok léteznek? Mik a legfontosabb különbségek? Az első és legfontosabb cél a lavina megakadályozása, elkerülése. Bár az airbag hátizsák nem képes megakadályozni a lavina elindulását, használatával lavina esetén csaknem biztosan elkerülhető a lavinabalesetekben leggyakoribb halálok: az áldozat eltemetődése a hóban. Az airbag hátizsák a passzív áldozatszerep helyett aktív önvédelemre nyújt lehetőséget: segítségével a síelő megakadályozhatja a saját eltemetődését. A statisztikák azt mutatják, hogy a hóban eltemetett áldozatoknak mindössze kb. 50%-a éli túl a balesetet, és a halálos áldozatok 80-90%-a az eltemetődés következményeibe hal bele (Gászner Róbert – Szikla.hu)

Lengyel snowboardos halálos lavinabalesete a Lomnici-csúcs alatt

Február 21-én az esti órákban jelentették a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletének egy 30 éves lengyel snowboardos eltűnését. A fiatal krakkói férfi aznap reggel autóval indult Tátralomnicra, ahonnan a bejelentés időpontjáig nem tért haza, és annak ellenére, hogy telefonja kicsöngött, a hívásokra és a neki küldött SMS üzenetekre nem válaszolt. A hegyimentők kérték a rendőrségtől a mobiltelefon lokalizálását, ez azonban nem vezetett eredményre. Ugyancsak a rendőrök megállapították, hogy a sípálya parkolójában álló egyik jármű az eltűnt személy autója. Ezután a tátralomnici felvonók vezetőjének hozzájárulásával négy hegyimentő lavinakereső kutyákkal együtt lánctalpas járművel jutott fel a Kő-pataki-tóhoz, majd onnan az ülőszékes felvonóval a Lomnici-nyeregbe. A hegyimentők a keresést arra a területre összpontosították, ahol a tegnapi napon több lavina is lecsúszott.

Érdekességek a Tátra történelméből

Valaha régen két bátor szlovák utazó elindult a hegyekbe, és elkezdte számolni a csúcsokat: ta 1, ta 2, ta try. A legenda szerint így keletkezett a Tatry elnevezés. Szellemesen talán így lehetne kezdeni ezt a Tátra történelmével foglalkozó összefoglalót. A tények viszont azt mondják, hogy a világ legkisebb terjedelmű magashegységének neve az ősi szláv Tritri szóból származik, amelynek jelentése kő- és sziklacsúcsok. A Magas-Tátra Szlovákiában 260 km² területet foglal el, és mindazt kínálja az ide látogatóknak, melyet egy magashegység kínálhat, de természetesen kicsiben.

Pazar fekete-fehér fotók a Tátráról

Michał Adamowski lengyel fotós osztotta meg az alábbi fotósorozatot a tatromaniak.pl oldal olvasóival. A fotók 2016. február 3-án a Havaslaja (Podhale) különböző településein, így Nowy Targ városban, Gliczarów és Murzasichle községekben készültek. Egyvalami közös bennük: az emberre mély benyomást gyakorló, a házak fölé emelkedő tátrai csúcsok 400 mm fókusztávolságú teleobjektívvel készültek.

Magyar turistákat sodort el a lavina az Alacsony-Tátrában

2016. február 20-án délelőtt az Alacsony-Tátrában egymástól függetlenül két lavina több embert sodort magával. Az első lavina szlovák síelőket sodort el, közülük egyet be is temetett, de társának, aki az ABS hátizsákjának köszönhetően a hó felszínén tudott maradni, sikerült őt gyorsan kiásni a hó alól, de mindketten hátfájásra panaszkodtak. A Hegyi Mentőszolgálathoz (HZS) érkezett bejelentés után azonnal riasztották a mentőhelikoptert, és a földi egységek is a helyszínre indultak. A mentőakció közben cseh turisták újabb lavináról tettek bejelentést, amely szintén az Alacsony-Tátrában, a Kotlísk (1937 m) közelében történt. Itt az egyik vályúban egy lavina három magyar turistát sodort el, akiket a bejelentés szerint teljesen betemetett a hó.

Lavina a Halastónál – a történelmi fotó története

Az alábbiakban a Lengyel-Tátrában valaha lezúdult lavinák közül talán a legismertebb lavináról készült fotókat láthatjuk. A fotó gyakorlatilag már hónapok, évek óta kering az interneten anélkül, hogy annak készítőjét feltüntetnék. Ma már tudjuk, hogy a fotót Joanna Petera-Zganiacz, a łódzi egyetem negyedéves hallgatója készítette. A fotó 1997 februárjában készült, hagyományos tükörreflexes fényképezőgéppel. „Éppen elmentem a menedékház előtt, a fényképezőgép elő volt készítve fotózáshoz. Hirtelen tompa puffanást hallottam, és pár pillanattal később a szemem előtt indult meg a lavina. Ezután halotti csend, a lavina egyre közelebb jött, engem viszont csak némi hópermet és a lavina lökéshullámai értek el. Nem éreztem félelmet. Úgy éreztem magam, mint egy hóviharban. Gyönyörű jelenség volt” – mondta Joanna egy interjúban. A „Taternik” című lengyel hegymászó folyóirat januári számában több fotót is láthatnak az olvasók az elhíresült lavináról.

Fotók és videók a Tátrából – 2016. február 1-15.

Tatry Ice Master 2016, a Lomnici-csúcsra közlekedő lanovka, a Fehér-tavi-csúcs gerince, a Kápolna-csúcs gerince, kilátás a Krivánról, Nedec és a Magas-Tátra, a Tátra a Szlovák Paradicsomból, éjszaka a Halastónál, az Ökör-hát-torony, bakancs és fej nélküli turista, a Tátra a Havasaljáról, a Gąsienica-Fekete-tó, a Virágvölgy Poprád mellett, a jaszczurówkai kápolna Zakopanéban, kék-fehér rapszódia, és a végére a felkelő nap által megvilágított Lomnici- és a Kérmárki-csúcs. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. február első felében megosztott fotókon. Tündérmese a Kis-Fátrában és téli túra a Baranyecre, ezúttal ezek a videók kerültek be a válogatásba, melyek megtekintéséhez jó szórakozást kívánok!

Halálos baleset a Mickiewicz-vízeséseknél

A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) tájékoztatása szerint halálos baleset történt ma délelőtt , kb. 11 órakor a Mickiewicz-vízeséseknél (Wodogrzmoty Mickiewicza), ahol egy 50 év körüli nő miután letért a jelzett turistaútról, beleesett a  Roztoka-patakba, és a helyszínen életét vesztette. A turista valószínűleg megcsúszott, miközben fotózni szeretett volna. A baleset után azonnal a riasztották a mentőhelikoptert, azonban a gyorsan a helyszínre érkező hegyimentők sem tudták megmenteni a nő életét.

A Mickiewicz-vízesések a Halastóhoz vezető aszfaltozott úton lévő népszerű vízesések láncolata, a közelében ágazik el az aszfaltútból a Lengyel-Öt-tó völgyébe vezet ugyancsak népszerű turistaút.

Forrás: http://tatromaniak.pl; Fotó: Egri László

A Magas-Tátra térképeiről

Kattints a nagyításhoz!

Báró Seeger v. Dürrenberg alezredes térképész tisztjei legfelsőbb parancsra járták a szepesi hegyeket. Egy-egy magaslaton felállították mérőasztalaikat és billiárdgolyót helyeztek rá. Miután így vízszintessé tették, elkezdték a munkát. Nyár volt, 1769 nyara. Sütött a nap délelőtt is, délután is, különben nem dolgozhattak volna, a meridián ugyanis iránytűvel nem volt kitűzhető. A mérőasztalon 1:14 000 méretarányú színes térkép volt születőben, amit azután átdolgoztak 1:28000 mératarányúra, majd az országos felvételekhez is igazították. A redukciót két tátrai lap felirata szerint a vezérkartól Gaispitzheim és a brechainsvillei ezredből való báró Schirnding főhadnagyok végezték, báró Motzel alezredes vezetése alatt (aki nemsokára a Dunajecen átkeléskor lelte halálát). Az alapozás grafikus háromszögeléssel, a részletezés irányzással és metszéssel, lépésméréssel vagy becsléssel történt. A domborzatot magasságmérés nélkül a la vue (ahogy látom) módon vették fel, a felszínformákat alaprajzban, jól szemléltető lejtő- és keresztcsíkozással ábrázolták.

A Tátra nem az Alpok

Időről időre, amikor új sípályák építése kerül szóba a Tátrában, a politikusok egy része azzal érvel, hogy alpesi feltételek teremtődnek a Tátrában. Sajnos, tévednek – a Tátra nem az Alpok, és soha nem is lesz az. A Tátra lengyel része kb. 175 négyzetkilométer, és ezen a területen kellene kialakítani mindent, amelyre a hegyekbe indulóknak szüksége lehet – turistautakat, sípályákat, hegymászó útvonalakat. Annak ellenére, hogy a közvélemény sok dologban megosztott, egy dologban egyetértünk – ez pedig a Tátra szeretete. Mindannyian tudjuk, hogy a Tátra gyönyörű: területe az UNESCO által is védett, teljes területe a Tátrai Nemzeti Parkhoz tartozik, és semmi máshoz nem hasonlítható érzés a hegyekben átélni egy napfelkeltét.

A Gąsienica-völgy első menedékházai

A Gąsienica-völgy (Dolina Gąsienicova) a Gąsienica családról kapta a nevét. A völgy első írásos említésével 1653-ban egy Fekete-Dunajeci (Czarny Dunajec) gazda végrendeletében találkozunk. A XIX. század első felében, különösen a német nyelvterületen a völgyet Hét-tó völgyének (Doliną Siedmiu Stawów), ritkábban Öt-tó völgyének (Pięciu Stawów) nevezik. „A Gąsienica-szécs (Hala Gąsienicowa) csak az utóbbi időben terjedt el ebben a formában, korábban egyszerűen csak Tavas-völgynek (Hala Stawy) nevezték” – írta Zofia Hołub-Pacewiczowa 1931-ben. A völgy mindig is híres volt az ott folyó pásztorkodásról, hiszen május végétől szeptemberig folyamatosan lakták a pásztorok. A pásztorokat gyakran látogatták a banditák és a vadászok. 1770 körül a környező gerinceket földmérők járták be, akik a völgyet is feltérképezték, abban az időben rendkívül élethűen.

A túravezető és a hegyivezető nem ugyanaz

A turistákat a szlovák hegyekben hamarosan nem csak hegyivezető, hanem túravezető is kísérheti. Bár úgy tűnhet, hogy a kettő nem különbözik egymástól, a valóságban ez nem így van. Amíg hegyivezetővel bárhová túrázhatnak a turisták, a túravezetővel elérhető területek pontosan meg lesznek határozva. A túravezetők is hozzájárulnak a turisták nagyobb biztonságához, amely a tragikus évkezdet után különösen fontos a Magas-Tátrában.

A Hegyi Mentőszolgálatról (HZS) szóló törvény, amely meghatározza a túravezetői munka feltételeit, 2016. márciusban lép hatályba. A túravezetők kereskedelmi alapon fognak működni, a megfelelő minősítés megszerzése előtt komoly képzésen kell részt venniük Szlovákiában és külföldön.

Nagy felbontású panorámakép a Tátráról

Az alábbi, nagy felbontású panorámaképet 2016. január 8-án, naplemente előtt készítette a lengyel Michał Adamowski . A fotón a Bélai-Tátrától a Nyugati-Tátráig bezárólag a Tátra számtalan csúcsa látható. A felvétel a Rogoźnik és Ludźmierz közötti útról készült, a fotós közlése szerint eredetileg 42000x2700 px felbontásban, melyet aztán később 16000x1080 pixelre zsugorított.

Kattints a képekre a nagyításhoz!

Forrás és fotó: http://tatromaniak.pl

200 éve született Józef Stolarczyk

200 évvel ezelőtt, 1816. február 12-én született Józef Stolarczyk (1812-1893) lengyel hegymászó, Zakopane első lelkipásztora. Parasztcsalád gyermekeként Podolinban érettségizett, teológiai tanulmányait Tarnówban folytatta, ahol 1842-ben pappá szentelték. 1848. január 6-án Zakopanéba helyezték át, ahol a település első lelkipásztora lett. Korának legjobb hegymászói közé tartozott, mászásai közül kiemelkedik a Zöld-tavi-csúcs első megmászása 1867-ben, a Gerlachfalvi-csúcs nyolcadik megmászása 1874-ben, valamint a Jég-völgyi-csúcs harmadik megmászása. Egyik alapítója volt a Tátra Egyesületnek, amely érdemeit elismerve 1883-ban tiszteletbeli tagjává választotta. Zakopanéban, a Kiválóak temetőjében temették el, neve a Papirusz-csúcs és a Zöld-tavi-csúcs között található Stolarczyk-hágó elnevezésben maradt fenn.

Egész éjszakán át tartó mentőakciók a Tátra mindkét oldalán

2016. február 10-én az esti órákban négy szlovák turista kérte a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét a Magas-Tátrában. A csoport az Oszterva-nyeregből a Batizfalvi-tó felé túrázva a rossz időjárás és a kedvezőtlen hóviszonyok miatt kimerült, a sötétedés beálltával nem tudta tovább folytatni az utat. Azon a napon rendkívül kedvezőtlenek voltak a túrázási feltételek a Tátrában, havas eső esett és rendkívül erős szél fújt, ami a hegyimentők dolgát is megnehezítette. A megadott GPS koordináták ellenére a hegyimentők az éjszaka folyamán nem jutottak el a csapdába került turistákhoz, így a mentés a reggeli órákban folytatódott. Kora reggel az ország különböző magashegységeiből érkezett 27 hegyimentő indult folytatni a keresést.

Jánošík sarzsit kapott

Nincs szándékomban Jánošík legendáját csorbítani, vagy befeketíteni, hiszen a legendák úgy szépek, ahogy vannak. Igen ám, de csak addig, amíg a politika nem kezd velük foglalkozni és azokat „népbutításra“ felhasználni, kizsigerelni. Ez történt és történik Jánošík legendájával is.

Ugyanis Robert Fico kormányfő kategorikusan kijelentette, hogy neki és kormányának Jánošík a terhelyi (Terchová) betyár, bandavezér a példaképe. Később aztán, amikor az ügy kezdett nagyon nevetségessé válni, egyes kormánytagok és szóvivők úgy magyarázták, hogyha az angoloknak lehetett Robin Hood-ja, akkor miért ne lehetne nekünk Jánošík a példaképünk? Még mielőtt Jánošík ügyének, legendájának és jellemének taglalásában tovább lépnék, szögezzük le, hogy Robin Hood azért mégiscsak más súlycsoport volt.

Halastavi-völgy vagy Lengyel-Öt-tó völgye?

Sokan vitáznak arról, melyik a nagyobb ünnep, a Karácsony vagy a Húsvét? Sok turista viszont azon vitázik, melyik völgybe érdemesebb felmenni, a Halastavi-völgybe vagy a Lengyel-Öt-tó völgyébe? Ez lehetne tisztán tudományos kérdés is, ám a válasz függ annak a napnak a hangulatától is, amikor megpillantjuk egyik vagy másik tátrai tavat. Természetesen mindkét völgy a legszebbek közé tartozik a Tátrában. A két szomszédos völgyet a Miedziane-hágón és a Mormota-halmon át vezető turistautak kötik össze. Ez utóbbi útvonalon készült néhány szép őszi fotó ebben a galériában tekinthető meg.

A Tátra elfelejtett múltja: bányászkodás a Tátrában

Pirit (www.asvanytan.nyf.hu)

Podbanszkó (Bányaalja), Stóla (Štôla), Gránát-fali-pad (Granátové lávky), Rézaknák (Meďodoly), Vaskapu-katlan (Železná kotlina) – néhány elnevezés, amely az egykori tátrai bányászati tevékenységre emlékeztet. A csúcsok alatt valaha extrém körülmények között dolgoztak a bányászok, kalandorok, alkimisták. Kemény életük mára feledésbe merült, a tátrai bányászokról szóló történeteket ma csak a Tátra szenvedélyes kutatói ismerik. A Tátra fenségességével nem csak az emberek figyelmét keltette fel, hanem azok kíváncsiságukat is, akik a lábai alatt megtelepedtek, hiszen a hegyek nem csak a vadászok és a pásztorok céljait szolgálták.

Hogyan éljük túl a lavinát?

Szlovákiában 1924-ben történt az eddigi talán legszörnyűbb lavinabaleset, amikor egy lavina nyolc házat sodort el Rybô faluban (Nagy-Fátra, Óhegy közelében), és megölt 18 embert, köztük 15 gyereket. Ez szó szerint megalavina volt, a lerakódás helyén a hóréteg magassága elérte a 35 métert. Egy másik sok áldozatot követelő lavina 1974-ben történt a Magas-Tátrában, ahol a Menguszfalvi-völgyben egy lavina 13, sítanfolyamon részt vevő komáromi diákot sodort el, közülük 12 nem élte túl a lavinát. A csodával határos, hogy tizenharmadik társuk, akit öt órával a lavina után kutyák segítségével találtak meg a hó alatt, túlélte! Ez valójában a végeredményt tekintve hihetetlenül hosszú hó alatt töltött időnek számít. Sajnos azonban nem csak ezek a lavinabalesetek történtek korábban. A hó minden évben szedi áldozatait, hol többet, hol kevesebbet.

Mennyi bírságot fizethetünk a Lengyel-Tátrában?

A portaltatrzanski.com weboldal szerkesztői interjút készítettek Grzegorz Lorekkel, a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) parkőrségének helyettes vezetőjével, akit ezúttal a nemzeti parkban a látogatók által elkövetett különböző szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről kérdeztek.

Beszéljünk tehát a szabálytalanságokról és a szankciókról – a bírságról, amely mindenkit érdekel, de szinte senki nem tudja, tulajdonképpen miért és mennyit kell fizetni. Az első kérdés: melyek azok a szabálytalanságok, amelyek a turisták a leggyakrabban elkövetnek?

- A turisták által leggyakrabban elkövetett szabálytalanság a jelzett turistautakról történő letérés. Az is sokszor előfordul, hogy a turisták gépjárművel hajtanak be a lezárt területre, letördelik az aljnövényzetet, és természetesen sokan eldobálják maguk után a hulladékot. Utóbbi jelenség ellen nagyon nehéz küzdeni. A turisták nagyon ötletesek a hátrahagyott szemét különböző helyekre történő elrejtése során. Sok gondot okoz a dohányzás, amely tilos a nemzeti park területén. Igyekszünk felvilágosítani és tájékoztatni a turistákat arról, hogy vannak erre kijelölt helyek a vendéglátóhelyek és a menedékházak közelében. Ennek ellenére sok bírságolás történik dohányzás miatt. Ezeken kívül a nyári időszakban megnő a bivakolások száma, amely szintén tilos a nemzeti parkban. Úgyszintén a tavakban történő fürdőzés. Utóbbi nem túl gyakori jelenség, de minden nyáron előfordul.

A Tátra Kárpátaljáról

A Tátra Kárpátaljáról, a 210 km. távolságra lévő Pokol-bércről (Pikuj, 1408 m).

Köszönet az összeállításért Baranyi Eleknek!

Szánhúzó kutyák fesztiválja 2016

A Tátralomnicról a Kő-pataki-tóhoz közlekedő kabinos felvonó Štart átszállóállomásán ebben az évben immár hetedik alkalommal rendezik meg 2016. február 20-21-én a szánhúzó kutyák fesztiválját (Snežné psy), amely egyúttal rendhagyó multikulturális fesztiválnak is nevezhető. A fesztivál eseményeire ezúttal új helyszínen, a Štart átszállóállomás feletti Áfonyás (Čučoriedky) nevű lejtő nyugati részén kerül sor. Ahogy a fesztivál elnevezése is mutatja, az esemény legfontosabb szereplői maguk a szánhúzó kutyák, konkrétan kb. 50 husky, malamut és szamojéd lesz. A fesztivál leginkább várt eseményei a kutyaszános bemutatók lesznek, és a kutyaszánozás mellett pl. motoros szánok ingyenes kipróbálására is lehetőség lesz. A programokat a Szlovákiban jól ismert műsorvezető, Andrej Bičan moderálja, aki sajátos humorával garancia a tökéletes hangulatra.

Fotógaléria Snežné psy 2015

 

Forrás: https://tatrami.sk; http://www.vt.sk; Fotó: Marek Hajkovský

Fotók és videók a Tátrából – 2016. január 16-31.

A Giewont csúcsa, a Tátra Poprádról, a Pilis-tetőről, valamint Tátraháza felől, esti fények a Zöld-tavi menedékházban és a Konrád-menedékházban, Zawrat-hágó, Nagy-Tarpataki-völgy, kemény hideg az Ótárna-völgyben, a Giewont és a Bélai-Tátra rendhagyó szemszögből, téli út a Lengyel-Öt-tavi menedékházhoz, szarvas a Barát alatt, napkelte a Nyugati-Tátrában, kilátás a Lomnici-csúcsról. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. január második felében megosztott fotókon. Téli túra a Lengyel-Tátrában, az Ornak gerincén, hegymászótúra a Lomnici-csúcsra, freeride a tátrai fenyvesek között, lavina a Kartárik-vályúban. Ezúttal ezek a videók kerültek be a válogatásba, melyek megtekintéséhez jó szórakozást kívánok!

Fehérnemű, mint alapfelszerelés a hegyekben

Mindenki, aki magashegyi túrára indult, jól felkészült kell, hogy legyen – mind érzelmileg, mind felszerelésileg. Ezért fontos, hogy nem elég a mentális erő és az elhatározás, ha nem párosul mellé megfelelő ruházat és egyéb felszerelés.

Megfelelő felszerelés

Mindettől függetlenül a turistautakon bármikor (minden évszakban) találkozhatunk olyan turistákkal, akik papucsban és rövidnadrágban szeretnének felmenni a Tengerszem-csúcsra (Rysy). Sokan minden képzeletet alulmúló felszerelésben túráznak a hegyen, ezért az alábbi írással inkább azokra a jól felkészült turistákra összpontosítunk, akiknek saját tátrai kalandja már jó néhány évvel ezelőtt megkezdődött. A hegyek jól felkészült szerelmeseinek az ennivaló mellett mindenképpen kell, hogy legyen a hátizsákjában elsősegélycsomag, zseblámpa (vagy fejlámpa), síp, térkép, és nagyon fontos a megfelelő ruházat. Ez utóbbi valójában az évszaktól függő minimális öltözetet jelent, amelynek alkalmazkodnia kell a kirándulás stílusához (gyalog- vagy hegymászótúra, bivakolás stb.). Ebbe beletartoznak pl. a megfelelő faktorszámú napvédő krémek, melyek kellőképpen megvédenek minket a nap káros sugaraitól. A megfelelően előkészített, átgondoltan összeállított ruházat igazodik az időjárási- és terepviszonyokhoz és az évszakhoz, figyelembe véve ugyanakkor a Tátrában nagyon jellemző hirtelen időjárás változás lehetőségét. Nehéz ezt megoldani? Nem feltétlenül.

A Tátra csúcsai a levegőből – Lomnici-csúcs

A Magas-Tátra egyik legismertebb és leglátogatottabb csúcsa a Lomnici-csúcs (Lomnický štít). A csúcs eléréséhez nincs szükség lábaink és karjaink erejére, hiszen a csúcsra a bakancsos turisták kabinos felvonóval juthatnak fel, amelyet 1938-ban helyeztek üzembe. A Tátra környékén élők ezt a csúcsot a régmúltban Apa és Nagypapa néven ismerték. A Lomnici-csúcs tengerszint feletti magassága 2633 méter. Ezzel a Gerlachfalvi-csúcs után a második legmagasabb csúcs a Magas-Tátrában, bár a Gerlach masszívumához tartozó Gerlachfalvi-őrtorony kissé magasabb tőle (2642 m).

138 medve él a Tátrában, közülük a legismertebb Iwo

Medve a Sziléziai háznál. Fotó: Scheirich László

Ahogy Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóságának igazgatója elmondta, a medvék nem alszanak valódi téli álmot, télen is rendszeresen felébrednek, és akár vándorolnak is. „Ez leginkább januárban vagy februárban fordul elő, amikor hirtelen felmelegedés érkezik a Tátrába. A medvék ilyenkor átmenetileg aktívabbá válnak, majd ismét visszamennek aludni, néhány medve azonban ébren marad. Márciusban és áprilisban aztán a hímek már egyre többet kint tartózkodnak” – mondta Majko. Elmondása szerint ezt a viselkedést a hótakaró vastagsága, a téli időjárás és a téli fagyok keménysége befolyásolja. A szlovák természetvédők lengyel kollégáikkal, valamint az afrikai Tanzánia nemzeti parkjai szakembereivel együttműködve néhány éve műholdas nyakörvekkel figyelik egyes medvék mozgását, életét. Az így nyert adatoknak köszönhetően a szakemberek szerint a Tátra szlovák és lengyel oldalán jelenleg 138 medve él.

A Tátra téli arca

A Tátra minden bizonnyal nem a kedvenc hegysége azoknak, akik kimondottan a napsütötte, száraz sziklákat kedvelik. A hegység igazi arcát a fél évig tartó mozdulatlanság, a könyörtelen, havas és jeges tél mutatja meg. A havat különböző jelentésű szavakkal szokták jellemezni. Laza, kompakt, nedves. Friss, nehéz, régi, firn. Egész nyáron erre várunk, a karácsonyi ünnepekhez társítjuk, készülünk a fehér őrületre, aztán a meleg menedékház kis ablakán keresztül egy forró teával a kezünkben nézzük nem halványuló fényét az éjszaka sötétjében. A tél, amely egyáltalán nem kellemetlen, sőt, rengeteg örömöt tartogat. A síelők várva várják, de nem kevésbé örülnek neki a gyerekek sem, akik azonnal rohannak hóembert építeni. A napkelte gyönyörű színekbe öltözteti a havas hegyoldalakat. A fenyőfák ágai kecsesen meghajlanak a hó súlya alatt. A medvék téli búvóhelyét is hó lepi be, a fehér paplan elzárja őket a külvilág ingereitől. A hó diktálja saját szabályait, nekünk embereknek alkalmazkodni kell hozzá. Meg kell találni benne saját utunkat. Ne keressük a veszélyt. Ne hagyjuk megtéveszteni magunkat hamis biztonságérzettel.