2016. január 11., hétfő

Veszélyes Tátra, felelőtlen turisták, halálos balesetek

A Tátra szlovák és lengyel oldalán tíz nap alatt 14 turista vesztette életét. Vajon hogyan lehet meggyőzni a turistákat, hogy a hegyek akár halálos veszélyt is jelenthetnek? „Üveghegy”. Így jellemzik gyakran a Tátrát a hegyimentők. A turistautak alsó részén kis mennyiségű hó és jég található, amely arra ösztönzi a turistákat, hogy a hegyekbe induljanak. Minél magasabbra megyünk azonban, annál több a hó, sehol sincs viszont annyi, hogy azon biztonságban túrázhassunk. Sőt, a magasabban fekvő turistautakon jég, vagy jegesre fagyott hó fedi az utakat.
Ilyen körülmények között nem elég, ha hágóvasat használunk, de jégcsákányra is szükség van. A hegyimentő szolgálatok és a nemzeti parkok figyelmeztetése úgy tűnik, süket fülekre talált, az év végi ünnepek, szabadságolások idején a Tátra mindkét oldalán tömegek indultak a hegyekbe.

A felszerelés nem minden
Megelőzhetők lettek volna a tragédiák? Az utolsó ilyen tragikus széria 1989-ben volt a Tátrában. Akkor a jelenlegihez hasonló körülmények uralkodtak a Tátrában. Akkor egy hét alatt kilencen vesztették itt életüket. Egyikük sem rendelkezett hágóvassal, nem is beszélve a jégcsákányról. Most azonban más volt a helyzet: néhány áldozat nagyon jó felszereléssel rendelkezett. Esetük azonban azt mutatja, hogy a megfelelő felszerelés nem minden, tudni kell azt megfelelően használni.
Ha eltöltünk néhány órát a különböző típusú képzéseken, az még nem jelenti azt, hogy a hegyekben teljes biztonságban leszünk, különösen az „üveghegy” jelent nagy kockázatot még a tapasztalt turistáknak, hegymászóknak is: a keményre fagyott havon még hágóvasban is sokszor csak billeg az ember. Elegendő egy apró hiba, egy kiálló kőben megbotlani vagy megcsúszni, és azonnal nagy sebességgel zuhanunk lefelé. Ezután már csak néhány pillanatunk van arra, hogy a jégcsákánnyal megpróbáljuk fékezni a csúszás sebességét, ez azonban nem könnyű. Ezen kívül a kevés hó miatt a hó felszínéből kiálló kisebb-nagyobb sziklák is súlyos sérüléseket okozhatnak. Az sem biztos, hogy elegendő, ha saját biztonságunk érdekében kötéllel összekötjük egymást, mindehhez szükség van megfelelő tapasztalatra, tudni kell, honnan és hogyan biztosítsuk egymást.
A legbiztonságosabbnak az tűnik, ha felfogadunk egy megfelelő engedélyekkel rendelkező hegyivezetőt. A hegyivezetők jól ismerik a hegyen uralkodó körülményeket, ismerik a terepet, ellenőrizni tudják felkészültségünket, és segítenek végrehajtani a túrát. „Sok hegyimentő egyben hegyivezető is, de ilyen körülmények között egyikük sem vezet túrát a Tátra kitett részeire, csakis biztonságos helyekre vezetik a turistákat” – mondta Jan Krzysztof, a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) vezetője. A megfelelő képesítéssel rendelkező hegyivezető felfogadásának ára az útvonaltól függően 350 złotytól kezdődik.

Fizetős mentés, turistautak lezárása
A nagy számú balesetek miatt ismételten fellángolt a vita Lengyelországban a hegyimentés fizetőssé tételéről, valamint a tátrai turistautak téli lezárásának lehetőségéről. A hegyimentők azonban szkeptikusak ezekkel a megoldásokkal kapcsolatban. „A hegyimentés fizetőssé tétele nem megoldás. Ez precedenst teremthetne. Kérdéseket vetne fel, miért kell fizetni a mentésért a hegyekben? Az ingyenes sürgősségi ellátás a közlekedési, vízi balesetek esetében, sőt, a gombaszedés közben az erdőben eltévedteknek is mindenkinek alanyi jogon jár” – kommentálja az ötletet Jan Krzysztof.
Ismét napirendre került a turistautak téli, a Tátra szlovák oldalához hasonló lezárásának ötlete. Szlovákiában, a Tátrában a menedékházak feletti turistautak november 1-től június 15-ig le vannak zárva. „Nincs mit összehasonlítani. Szlovákiában a turistáknak alternatív lehetőségként más magashegyeket kínálnak a téli túrákra, melyek az ország területének 70 %-át elfoglalják. Lengyelországban ez a szám csak 2 %. A turistautak lezárása a turisták előtt nem a turisták biztonságáról, csak a természetről való gondoskodást jelenti. Az újszülöttek nagyobb biztonságban jöhetnek világra, és biztonságosan fedezhetik fel közvetlen környezetüket anélkül, hogy emberrel találkoznának” – mondta Paweł Skawiński, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) nyugalmazott igazgatója.
„Nem akarjuk lezárni a hegyeket. Az embereknek biztosítani kell az útvonal szabad megválasztásának lehetőségét. A téli turizmus tilalma a TPN és a TOPR felelőssége lenne, ezt azonban nem szeretnénk. A felelősség csakis és kizárólag a turistáké, akik saját szabad akaratukból indulnak kirándulni” – tette hozzá Adam Marasek, a TOPR hegyimentője.
A hegyimentők hangsúlyozzák, hogy annak ellenére, hogy Szlovákiában fizetni kell a mentésért, és télen le vannak zárva a turistautak magashegyi részei, ahogy az utóbbi napokban láthatjuk, a szlovák oldalon is előfordulnak balesetek.

Sötétedés
Mi tehát a megoldás? A véletlenek (amilyen az ünnepnapok körüli nehéz körülmények voltak a hegyekben) egybeesése következtében további áldozatokra számítsunk? Amennyiben a turisták hozzáállása nem változik, valószínűleg ez várható.
A Tátrába kiránduló turistáktól nem csak az utóbbi napokban tapasztaltak akár az életüket is veszélyeztető felelőtlenséget. Egy kölcsönzőben megjelent egy turista, aki hágóvasat szeretett volna bérelni, hogy a Gąsienica-Fekete-tótól felmenjen a Svinica-hágóba. Nem tudta, hogy a kettőt a Kis-Kápolna gerince és a Karb-hágó választja el egymástól. Egy másik turista azzal hívta fel a hegyimentőket, hogy társa megcsúszott a Nyugati-Tátrában, a Vastag-hegyen (Jarząbczy Wierch), és lecsúszott néhány tíz métert. Kiderült, hogy a hátizsákjában volt a hágóvasa. Egy harmadik turista a Vörös-hegyekre (Czerwone Wierchi) indulva csúszásgátló gumit akart bérelni, mivel a hágóvasat túl nehéznek tartotta.
A hegyimentők hangsúlyozzák, ha az ünnepek idején előfordult balesetek nagy számának legfőbb oka az, hogy a turisták túlbecsülték saját képességeiket. „Kulcsfontosságú, hogy a tervezett túrát összhangba kell hozni saját képességeinkkel és az időjárási feltételekkel. Ha szükséges, meg kell változtatni az útvonalat, nem szabad ragaszkodni az előre eltervezett túrához” – tanácsolják.
„Délután 15 óra körül, amikor a Tátra szlovák oldalán bajba került turista mentésére repültünk, kb. 10-15 személyt láttunk a Tengerszem-csúcson (Rysy), és további turisták tartottak a csúcs felé” – mondta Jan Gąsienica Roj, a TOPR hegyimentője. Ez azt jelenti, hogy a csúcsról sötétben kellett leereszkedniük jeges turistaúton.

Forrás és fotók: http://krakow.wyborcza.pl

3 megjegyzés:

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  2. Csodálom azokat, akik jégkemény havon túrázni mernek. Én vízszintes terepen, a Csorba-tó környékén sem tudtam csúszkálás nélkül haladni...:)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...