Óriás hóemberek várják a látogatókat a Kő-pataki-tónál

Amint arról már korábban is beszámoltunk, az idei tél egyik újdonsága a Magas-Tátra szlovák oldalán a Kő-pataki-tónál felépített óriás hóemberszobrok. Az utóbbi években az idegenforgalmi szakemberek évről-évre egyre több, hóból vagy jégből készítette alkotásokkal próbálják meg a Tátra különböző pontjaira csalogatni a turistákat. Pár nappal ezelőtt olvashattunk a Zakopanéban felépített hólabirintusról, a Tarajkán immár évek óta minden télen láthatjuk a jégtemplomot, valamint ugyancsak a Tarajkán január utolsó napjaiban minden télen megrendezik a jégszobrászok versenyét. Lássuk hát, milyen kép fogadja a Kő-pataki-tóhoz érkezőket egy napsütéses, szép téli napon.

Csodálatos téli képek a Halastóhoz vezető túráról

Aki szereti a szép tátrai felvételeket, annak mindenképpen figyelmébe ajánlom Egri László alábbi fotóit, melyeket az év első napjaiban a Lengyel-Tátrában, a Halastóhoz (Morskie Oko) tett túra során készített.

A fotós facebook oldala az alábbi linken érhető el:

https://www.facebook.com/egrilaszlosilverghost/

Tatry Ice Master 2016 – Jégszobor fesztivál a Tarajkán

A Magas-Tátrában ebben az évben immár negyedik alkalommal rendezik meg a „Tatry Ice Master 2016” elnevezésű nem hivatalos jégszobrász világbajnokságot. A következő három napban a Föld 12 országából érkező jégszobrászok kezei alatt 90 tonna jégtömb telik meg élettel. A szépséges jégszobrokat január 29. és 31. között ezúttal is a már megszokott helyen, az Ótátrafüred fölött található Tarajkán (Hrebienok) faragják ki a jégszobrászok. A hét végén, vagy az azt követő napokban a Tarajkára érkező látogatók megcsodálhatják a jégből kifaragott római Colosseumot, a pisai ferde tornyot, vagy gyönyörködhetnek a londoni Big Ben látványában anélkül, hogy el kellene utazniuk Szlovákiából.

A szervezők ezúttal is mindhárom napra különböző témakörökben írják ki a versenyt, melyet minden este témakörök szerint értékelnek. „Az első nap témája a látványos megnyitó ceremónia után a Föld állatvilága, a második napon annak az országnak a történelme, ahonnan a versenyzők érkeztek, majd vasárnapra szabadon választott absztrakt alkotással ér véget a verseny” – mondta Lenka Maťašovská, a Magas-Tátra Régió Idegenforgalmi Hivatal körzeti szervezetének ügyvezetője.

Megújult a Flóra villa és az Ilona villa

2016. január 13-án került sor Ótátrafüreden két, a közelmúltban felújított, történelmi jelentőségű műemléképület átadására. A Flóra villa 1839-ben Rainer János Györgynek köszönhetően a napjainkban Poprádhoz tartozó Virágvölgyből (Kvetnica) került Ótátrafüredre, míg az Ilona villát Nógrád vármegye főispánja, Degenfeld Lajos építtette 1879-ben, azonos nevű felesége részére. A Szlovákiában a Nemzeti Kulturális Örökségek listáján szereplő épületek európai uniós pénzügyi forrásokból újultak meg, az Ilona villa felújítása csaknem 800 ezer, a Flóra villa felújítása több mint 370 ezer €-ba került. A két épület közül a megelőző négy évben zárva tartó Flóra villa felújítása volt az egyszerűbb, amely kisebb és kevésbé lepusztult állapotú volt, mint a már sok éve pusztuló Ilona villa.

Alagút a Gáspár-csúcs alatt?...

A Lengyel Kötélvasút Társaság (PKL) privatizációs szerződésében szerepel egy abszurdnak tűnő ötlet, mely szerint alagutat terveznek fúrni a Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch) csúcskupolája alatt. A Lengyel-Tátra talán legismertebb csúcsán a síelés élénkítésével kapcsolatban a lehetséges befektetők elképzeléseiről már a múltban is több olyan „kreatív” ötlet merült fel, amelyek nem álltak összhangban ennek az értékes természetvédelmi területnek a védelmével. Két évvel ezelőtt írták alá azt a megállapodást, melynek értelmében a Lengyel Kötélvasút Társaság (PKL) a Lengyel Hegyi Vasutak (PKG) fennhatósága alá került. Kiderült, hogy a vevő elkötelezett amellett, hogy modernizálni szeretné a Goryczka-katlanban (Goryczkova Kotlina) télen működő ülőszékes sífelvonót, és ezzel egyidejűleg alagutat szeretne fúrni a Gáspár-csúcs csúcskupolája alatt. Ezzel közvetlen összeköttetést létesítene a Gáspár-csúcsra közlekedő kabinos felvonó felső állomása a sípályán üzemelő ülőszékes felvonó felső állomása között. Hogy mi ennek a célja? Minden valószínűség szerint az, hogy a kabinos felvonóval érkező síelőknek ne kelljen megkerülni a csúcstömböt, és a lehető legrövidebb úton és idő alatt a hegy ellentétes oldalára jussanak.

Lavina – Néhány szabály túrázóknak, síelőknek

Nézzük, hogyan előzhetjük meg, hogy lavinába kerüljünk, vagy saját magunk lavinát indítsunk el. Az alábbiakban pontokba szedve az alapvető megelőzési, óvatossági rendszabályok olvashatók.

- A túra, síelés, hegymászás megkezdése előtt tájékozódjunk az aktuális lavinahelyzetről.

- Amennyiben nem vagyunk bizonyosak benne, hogy a kirándulás útvonala és célpontja lavinaveszélyes területen található-e, kérjünk információt a Hegyi mentőszolgálattól.

- Soha ne menjünk egyedül lavinaveszélyes terepre!

- Téli túra, síelés során mindig csak a télen engedélyezett és jelzett utakat használjuk, ne kövessük a nyári turistajelzéseket, és lehetőleg soha ne menjünk egyedül téli túrára.

- A szálláshelyeken található túranaplóba mindig jegyezzük fel a tervezett túra útvonalát, és megbecsült teljesítési idejét.

A TOPR vezetője a fizetős mentésről

Jan Krzysztof, a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) igazgatójának gondolatai arról a Lengyelországban felmerült ötletről, hogy a „felelőtlen turistákkal” szemben fizetőssé kellene tenni a hegyimentést (2015 november végén, tehát az év végi tragikus baleseteket megelőzően – a szerk.). A hegyimentés fizetőssé tételének kérdése hosszú idő óta újra és újra felmerül és élénk vitákat gerjeszt a Lengyel-Tátrában. Főleg olyan alkalmakkor, amikor a hegyimentők kisebb vagy nagyobb mértékű beavatkozására a turisták nem körültekintő viselkedése, a nem megfelelően előkészített túra miatt van szükség. Az ilyen esetekkel kapcsolatban rendszeresen hallani lehet olyan hangokat, hogy az ilyen turistákkal ki kellene fizettetni a mentési költségeket. A „Taternik” című lengyel folyóirat legfrissebb számában jelentek meg a TOPR vezetőjének ezzel kapcsolatos gondolatai.

A Tátra 11.000 méter magasságból

Az alábbi fotók a Budapest-Varsó repülőjáratról készültek 2016. januárjának első napjaiban.

Köszönet a fotókért Szekeres Bélának!

275 éve született Csáky István gróf

Jobbra a Gondűző

275 évvel ezelőtt, 1741-ben született Tátrafüred alapítója, Csáky István gróf (1741-1810). A gróf Csákyak szepesi birtokosok, és a megye örökös főispánjai voltak. Csáky István apjától nagy kiterjedésű birtokot örökölt, amelynek központja a Lőcsétől mintegy 15 kilométerre fekvő Illésfalva volt. 1759 és 1761 között a bécsi Theresianum diákja volt, kiválóan megtanult franciául, de mezőgazdasági tanulmányokat is folytatott. Tanulmányai befejeztével Csáky István hazatért Homonnára, oda ahol birtokai közül később is a legtöbb időt töltötte. 1764-ben vette feleségül az akkor 17 éves Erdődy Júliát. Házasságuk első tíz évében nagy építkezéseket folytattak, az Illésfalva mellett található dombon, ahol 1776 körül épült fel a Csáky István által Sans Souci-ra keresztelt nyárilak. E párját ritkító kéjlak és a körülötte elterülő parkban álló legkülönfélébb létesítmények nemcsak a főúri vendégsereg, hanem a munkában elfáradt jobbágyok számára is a felüdülést és a szórakozást szolgálták. Csáky István és Erdődy Júlia házasságából nem született gyermek.

Fotók és videók a Tátrából – 2016. január 1-15.

Naplemente a Sárkány-tavi-nyeregben, Szilveszter éjszaka Poprádon és környékén, a Fátyol-vízesés télen, felhőtenger a lábunk alatt, havas tátrai gerincek, a Gerlachfalvi-csúcs télen, a Svinicára vezető út, jégkristály a Hernádon, a befagyott Tengerszem, a napsütéses Poprádi-tó, a frissen behavazott Tátra az autópályáról, valamint szintén friss hó az Ornak gerincén. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. január első felében megosztott fotókon. Újabb jelölt a Darwin-díjra, téli túra a Tengerszem-csúcsra, gondolkodva a hegyekben, és téli képek a TOPR helikopter fedélzetéről. Ezúttal ezek a videók kerültek be a válogatásba, melyek megtekintéséhez jó szórakozást kívánok!

Hatalmas hólabirintust építenek Zakopanéban

Több mint negyven ember dolgozott több napon át azért Zakopanéban, hogy megdöntsék egy kanadai csapat Guinness rekordját, akik korábban 1700 négyzetméter alapterületű hólabirintust építettek. Ezt a rekordot szeretnének most megdönteni a lengyelek, ezért a napokban egy ennél is nagyobb hólabirintust építettek. A „hólabirintus” a Lengyel-Tátrában, Zakopanéban, az ismert Wielak Krokiew síugrósánc közelében épült fel, és az idei a Snowlandia téli élménypark egyik látványosságának szánják.

A fekete tél eseményeihez…

Nagyon elszomorító az utóbbi idők baleseti statisztikája a Tátrában. Tíz nap alatt 14 halott, és további balesetek, melyek közül némelyik szintén könnyen tragédiával végződhetett volna… Le kell szögeznünk, hogy a hivatalos szervek (TOPR, HZS) részéről általában távirati stílusú bejegyzés érkezik a konkrét balesetekről, tehát nem derülnek ki olyan részletek, amik az ilyenkor oly fontos tanulságok levonására alkalmasak. Ennek ellenére,  illetve számos hajmeresztő történetet (legutóbbi a „négykézlábas” videó) ismerve könnyen megállapítjuk az áldozatok felelőtlen viselkedését, elégtelen felszerelést, tudáshiányt stb.

Az eddigi legmelegebb december a Lomnici-csúcson

Az 1940-ben megkezdődött rendszeres mérések megkezdése óta 2015 decembere volt a legmelegebb december Szlovákia legmagasabban fekvő meteorológiai mérőállomásán, a Lomnici-csúcson. „A Lomnici-csúcson tavaly decemberben új melegrekord született, a csúcson mért havi átlaghőmérséklet -4,3 °C volt. Az Alacsony-Tátrában, a Chopok csúcsán ugyancsak rekord meleget, -2,4 °C-t mértek decemberben” – mondta el az adatokat elemezve Maroš Turňa, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) munkatársa.

1989-től nem volt ilyen fekete széria a Tátrában

Tizenhárom áldozat 10 nap alatt… Az utolsó ilyen fekete sorozatra 1989-ben volt példa a Tátrában. Akkor a magasabban fekvő területeken a mostanihoz hasonló körülmények uralkodtak, a sziklák közötti területeket jég borította. A mostani Karácsonyt megelőző, és azt követő napokban a média, amennyire csak lehetséges tele volt a hegyimentők és a nemzeti park figyelmeztetéseivel, de semmi sem történt. Néhányan a csúcsokra indultak, mások a befagyott Halastó (Morskie Oko) jegén csúszkáltak. Megint mások kamerával rögzítették, amint valaki négykézláb megy felfelé a meredek, havas hegyoldalon.

Gyönyörű tátrai fotók 2015-ből

Újabb gyönyörű fotók érkeztek mindannyiunk szeretett Tátrájából. Az alábbi összeállítás az elmúlt év egyfajta fotográfiai összefoglalója a tehetséges fiatal fotós, Kamil Michoński fényképezőgépével.

„A tájképfotózásban a legfontosabbak a fények és az időjárási körülmények. Amikor ez a két tényező megfelelő, és mi a megfelelő időben a megfelelő helyen tartózkodunk, garantált a siker” – mondta a fiatal fotós.

Hóembercsalád a Kő-pataki-tónál

Végre a Magas-Tátrába is megérkezett a havazás, az utóbbi napokban 25-30 cm hó hullott a hegység magasabban fekvő részein. A frissen hullott hóval együtt a gyerekek legnagyobb örömére a Tátralomnicról a Kő-pataki-tóhoz közlekedő felvonó felső állomása mellett hatalmas hóember családot építettek. A téli élményeket fényképen megörökítő turistákra gondolva a helyszín tökéletes választásnak tűnik, a hóembercsalád hátterében a ugyanis a Lomnici-csúcs emelkedik, így még szebb képeket lehet készíteni, ha a csúcs is belefér a háttérben.

Időjárás a magashegyekben

A hegyi túrák sikerének egyik legfontosabb befolyásoló tényezője az időjárás. Mivel kedvenc sportod nem teremsport, ezért ezt a tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagynod! Ezen túlmenően fontos persze, hogy képességeidnek és túratársaid képességének megfelelő túrát válassz, legyen megfelelő felszerelésetek és azt helyesen tudjátok mindannyian használni!

A mai internetes világban az időjárást viszonylag könnyedén lehet ellenőrizni, jól meg lehet határozni, hogy a kitűzött cél elérhető lesz-e az általad kiválasztott időpontban, vagy sem. Érdemes a túra előtt már egy héttel elkezdeni ellenőrizni az időjárás előrejelzéseket. Ha lehet, több internetes oldalon is nézd meg, mert többen, több félét szoktak előre jelezni és ezek nem mindig egybehangzóak! 

Megérkezett a havazás a Tátrába – fotók és videó

Szerdáról csütörtökre virradóra végre megérkezett a régen várt havazás első hulláma a Tátrába. A hegység magasabban fekvő részein 25 cm hó hullott. Ne feledjük azonban, hogy a hegykeben továbbra is nagyon kedvezőtlenek a túrázás körülményei, hiszen a friss hóréteg alatt jeges felület található. A Tátrában jelenleg kettes fokozatú lavinaveszély van érvényben. Ajánlom mindenki figyelmébe az alábbi, ma reggel készült fotókat és videót, melyet a lengyel hegyimentők (TOPR) helikopteréről készítettek.

Tátrai hangulatok – Könyvajánló

A Tátra Magyarország legmagasabb hegysége volt egykor. Miután elszakították az országtól, az anyaországi magyarok a gyakorlatban is eltávolodtak tőle, de a felvidékiek sem úgy tekintenek rá, mint régi magyar turistaparadicsomra.

A balassagyarmati Nagy Árpád nemrég megjelent könyve, a Tátrai hangulatok azt a kort hozza közel hozzánk, amikor a boldog békeidők magyar és német vendégei elegáns tátrai kávéházakban és gyógyszállodákban múlatták az időt. A szerzővel beszélgettünk.

- Miért pont a Tátra, a Börzsöny túl alacsony volt?

- Számomra a hegyeket a magashegyek jelentik. Számomra a túra igazából akkor kezdődik, amikor az erdőhatár fölé érek, amikor kinyílik a látóhatár, és körbevesznek a sziklafalak, a hegycsúcsok, a magashegyi hágók, amikor utam sebes folyású patakok mentén, tengerszemek partján vezet. Mai országhatárainkon belül ilyet sajnos nem találunk, és az én lakóhelyemhez legközelebbi magashegység nem más, mint a Tátra.

A lengyel hegyimentők összegezték az elmúlt évet

A Lengyel-Tátrában dolgozó Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) munkatársai 2015-ben összesen több mint 700 mentőakcióban vettek részt. Ezek közül 13 esetben halálos baleset miatt kellett beavatkozniuk, ebből 7 az év végi ünnepek idején történt. Sok olyan esetben (pl. az ájulások, súlyos esések), amikor az áldozatot újra kellett éleszteni, a jól felszerelt és megfelelően kiképzett hegyimentők sikeresen fejezték be a mentőakciót. Az óév utolsó hetének tragikus mérlege ellenére a statisztika optimizmusra ad okot: az elmúlt öt évben a Lengyel-Tátrában évről évre kevesebb a halálos balesetek száma. 2010-ben még 22 turista vesztette életét a hegyen.

Lavina veszélyességi skála

Bár a Tátrában jelenleg még elég kevés a hó, de úgy gondolom, hogy a téli túra- és síszezon kezdetén hasznos lehet feleleveníteni azokat az ismereteket, tudnivalókat, amelyek a magashegyekben előforduló lavinákról, azoknak a túrázókra, síelőkre jelentett veszélyeiről tudni érdemes. Saját és társaink biztonsága, testi épségének védelme miatt fontos, hogy tisztában legyünk azokkal a téli körülményekkel, amelyek kedveznek a lavinák kialakulásának. Hetente folytatódó cikksorozatunk első részében a 2003-ban egységesített nemzetközi lavina skála beosztását, az egyes veszélyességi fokozatokhoz tartozó magyarázatot olvashatjátok. Azt gondolom, ezzel mindenkinek tisztában kell lennie, aki lavinaveszélyes terepen túrázik, síel, vagy éppen sítúrázik. Nézzük tehát az 5 fokozatú lavinaskálát: 

Veszélyes Tátra, felelőtlen turisták, halálos balesetek

A Tátra szlovák és lengyel oldalán tíz nap alatt 14 turista vesztette életét. Vajon hogyan lehet meggyőzni a turistákat, hogy a hegyek akár halálos veszélyt is jelenthetnek? „Üveghegy”. Így jellemzik gyakran a Tátrát a hegyimentők. A turistautak alsó részén kis mennyiségű hó és jég található, amely arra ösztönzi a turistákat, hogy a hegyekbe induljanak. Minél magasabbra megyünk azonban, annál több a hó, sehol sincs viszont annyi, hogy azon biztonságban túrázhassunk. Sőt, a magasabban fekvő turistautakon jég, vagy jegesre fagyott hó fedi az utakat.

Ilyen körülmények között nem elég, ha hágóvasat használunk, de jégcsákányra is szükség van. A hegyimentő szolgálatok és a nemzeti parkok figyelmeztetése úgy tűnik, süket fülekre talált, az év végi ünnepek, szabadságolások idején a Tátra mindkét oldalán tömegek indultak a hegyekbe.

A Tátra a Keleti-Szudétákból

Egy csodálatos fotó a Lengyelország és Csehország határán fekvő Keleti-Szudéták legmagasabb csúcsáról, az 1491 méter magasságú Pradziad (csehül Pradĕd) tetejéről. A fotót néhány nappal ezelőtt Paweł Uchorczak készítette. A rendkívül tiszta levegőnek köszönhetően a több mint 200 km (a Lomnici-csúcstól 235 km!) távolságból is tisztán kivehetők a Tátra jelentősebb csúcsai.

Gondolkodva a hegyekben, avagy útmutató téli turisták számára

Hogy viselkedjünk a hegyekben egy téli kirándulás során? Az alábbi „Z głową w górach” (Gondolkodva a hegyekben) című rövidfilm egy egynapos freeride sítúrát mutat be a Lengyel-Tátrában, a Gąsienica-völgyben. A rövidfilm bemutatja egy ilyen túra szakaszait, az útvonal megválasztásától és az időjárási körülmények ellenőrzésétől kezdve a szükséges felszerelések összeállításáig és a téli magashegyekben történő (nem csupán a sítúrázókat érintő) biztonságos közlekedés szabályainak bemutatásáig.

Forrás: http://krakow.wyborcza.pl

145 éve született id. Reichart Dezső

145 évvel ezelőtt, 1871-ben született id. Reichart Dezső (1871-1933) ótátrafüredi fürdőigazgató, a téli sportok – így pl. a bob-sport – tátrai népszerűsítője, aki 1902-től 30 éven keresztül volt az ótátrafüredi szanatórium igazgatója. Ő létesítette 1912-ben a “Tátraotthon” nevű 38 szobás, kétemeletes szanatóriumot, amelyet a XX. század elején még külön nyaralótelepként tartottak nyilván, ma azonban Tátraszéplak része, Tátraszéplakot Ótátrafüred felé elhagyva az út bal oldalán található. Reichart Dezső sokat tett a Tátra idegenforgalmának fellendítéséért, az ótátrafüredi fürdőtelep vezetőjeként az ő ötlete nyomán építették fel – Hoepfner Guidó építész tervei alapján, a Szepesi Hitelbank támogatásával – 1904-ben az akkoriban páratlanul fényűző Grand Hotelt Ótátrafüreden.

Fotók és videók a Tátrából – 2015. december 16-31.

A Lomnici-csúcs panorámája, útban a Lomnici-csúcs felé, jégtemplom a Tarajkán, Darth Vader a Tátrában, csúcskoszorú, Brocken-hegyi kísértet, kilátás a Svinicáról, kilátás a Gáspár-csúcsról, a festői Kriván, a Mária-hegy Lőcse felett háttérben a Tátrával, az éjszakai Tátra Késmárk fényeivel, a Bélai-Tátra legmagasabb csúcsai, egy különleges hajnali pillanat a Tátrában, a Lengyel-Öt-tavi menedékház szokatlan látószögből, és a Halastó felett emelkedő Menguszfalvi-csúcsok egy csodaszép felvételen. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2015 decemberének második felében megosztott fotókon. Téli üdvözlet a Lengyel-Tátrából, a Vörös-hegyekből, Karácsony előtti esti néznivaló a Magas-Tátra szépségeiről, téli túra 2013 decemberében a Sas úton, és egy évvel ezelőtti felvétel, amikor kicsit mások voltak a hóviszonyok a Tátrában. Ezúttal ezek a videók kerültek be a válogatásba, melyek megtekintéséhez jó szórakozást kívánok!

Havas október a Gąsienica-völgyben

Az októberi hosszú hétvégét Julcsival kettesben ezúttal is a Lengyel-Tátra fővárosában, Zakopanéban töltöttük. A három napos kirándulás középső napjának délelőttjén felkerestük a közeli Nowy Targ mai napig népszerű kirakodóvásárát, késő délután az ugyancsak Zakopane közelében található Szaflary termálfürdőjében lazítottunk, e két program közé azonban kényelmesen befért egy rövid túra a Kuźnicéból kényelmes túrával elérhető Gąsienica-völgybe.

A piacozás után valamivel déli 12 óra előtt indultunk Kuźnicéból (1010 m). A Gáspár-csúcsra közlekedő felvonó alsó állomásán ekkor már hosszú, a nyári idényre emlékeztető sor kígyózott, így gyorsan letettünk arról a „B” verzióról, hogy egy laza őszi felvonózással szétnézzünk a főgerincen. Ehelyett inkább a már sokszor bejárt, jól ismert, de megunhatatlan Gąsienica-völgy középső részén található Murowaniec menedékház (Schronisko Murowaniec, 1500 m) felé indultunk.

A Tátra építészei – Müller Antal

Elegáns szállodák, fürdőházak, magashegyi menedékházak és egyedi templomok nélkül a tátrai települések kevésbé mutatnák vonzó arcukat. A települések képét uraló néhány vasbeton monstrumot viszont a késő modernizmus jegyében tervezték. A Müller Antal, Majunke Gedeon és Hoepfner Guidó által tervezett épületek viszont még napjainkban is az európai elegancia magas szintjét képviselik.

Müller Antal Karintiában kezdte építészeti karrierjét, ahol több fürdőházat tervezett, de építészi tevékenysége a Szepességben csúcsosodott ki. „Müller Antalt nevezhetjük a Tátra első ismert építészének” – mondta Maroš Semančík művészettörténész. Bár apja pék volt, a családban jelen voltak az építész gének. Négy idősebb bátyja szintén építészként dolgozott a lakóhelyüknek választott amerikai városokban.

A Hegyi Mentőszolgálat rendkívüli sajtótájékoztatója

Az év végi ünnepek idején, 2015. december 23-tól 2016. január 4-ig bezárólag a szlovák hegyekben 152 baleset, közülük 7 halálos baleset történt. További hat halálos baleset történt a Tátra lengyel oldalán, valamint egy Zakopane közelében, a Gubałówkán. A január 4-én tartott sajtótájékoztatón Jozef Janiga, a szlovák Hegyi Mentőszolgálat (HZS) vezetője elmondta, hogy ez a szám aggasztóan magas. „A balesetek közös jellemzője a kicsúszás és az azt követő zuhanás. A kicsúszások pontos okát nem tudjuk. Talán megbotlottak a nehéz terepen vagy a hágóvas beleakadt a saját nadrágjukba, ami meglehetősen gyakori. Az biztos, hogy valamennyi kicsúszást hosszú, kontrollálatlan zuhanás követett, amely általában sziklás terepen ért véget” – mondta Janiga. A menedékházakhoz vezető túraútvonalak, amelyeket a turisták télen is korlátozás nélkül használhatnak, jelenleg is járhatóak, ezeket azonban sokszor jég, helyenként hó borítja. A hegyimentők ezért azt javasolják, hogy csak túrabottal vagy a napjainkban szinte bármelyik túraboltban beszerezhető, a túrabakancsra erősíthető csúszásgátlóval induljunk túrázni.

Nagyon veszélyes körülmények a Tátrában

A lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) a Karácsonykor és az azt követő napokban történt halálos baleseteket követően (de még az év utolsó napjaiban és az új év első napjaiban történt újabb baleseteket megelőzően) december 30-án figyelmeztetést adott ki a Tátrában túrázni, hegyet mászni indulók számára. Ebben felhívják a hegyekbe indulók figyelmét a Tátrában tapasztalható rendkívül rossz körülményekre. Felhívásukban arra kérik a turistákat (és ezúttal én is arra kérem a cikket olvasókat) hogy baráti, ismeretségi körükben osszuk meg ezt a bejegyzést, hogy minél több érintetthez eljusson a hír.

„Figyelem!

Az elmúlt napokban a Tátrában több tragikus baleset történt. Ismételten felhívjuk a turisták figyelmét, hogy fontolják meg a Tátra magasabban fekvő régióiba tervezett túráikat, különösen az ezekben a napokban tapasztalható napsütéses, a hegyekbe csábító időjárásra tekintettel.

Újabb négy halálos baleset a Tátrában

Az új év első napjaiban újabb halálos balesetek történtek a Tátrában. Január 2-án egy szlovák turista zuhant le nagy magasságból a Tengerszem-csúcs (Rysy) lengyel oldalán. A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) ügyeletese elmondta, hogy a fiatalember két társával együtt túrázott, és megfelelő téli felszereléssel (hágóvas, sisak) rendelkezett, a 200 méteres kicsúszást követően sajnos a helyszínen életét vesztette. Karácsony óta ez a fiatalember volt a Tátra tizenegyedik halálos áldozata.

Ami a Tátrai hangulatokból kimaradt…

A Szontagh villa Újtátrafüreden (Divald és Monostory, 1918)

Újtátrafüred főutcájának nyugati végén, a kávéház szomszédságában épült fel a 1914-ben a Szontagh család villája. Az épület helyén állt 1895-től a híres vadász és sportlövő özvegye, Kund Béláné villája, a Margit villa. Ezt vásárolta meg később a Szontagh család, és helyére építették a ma is álló épületet. A XX. században többször átkeresztelték, 1991-ben azonban ismét a család tulajdonába került, azóta Szontagh villa néven panzió működik benne. Az 1918-ban megjelent, postaforgalomba nem került képeslapon csak egy rövid emlékeztető mondat szerepel: „Ezen a vidéken voltam Lajcsival 1918. IX. 5-én” .

A könyv személyesen megvásárolható Budapesten, az alábbi helyeken:

Központi Antikvárium – 1053. Budapest, Múzeum körút 13-15.

Könyvmoly Pop Up Store – WESTEND bevásárló központ, aluljárószint, Jókai sétány 33.

Könyvmoly Pop Up Store – PÓLUS CENTER, Budapest, 1152, Szentmihályi út 131.

Könyvmoly Pop Up Store – TESCO Extra, Budapest, 1138. Gács út 3. (Váci út)

A könyv futárszolgálat útján történő házhoz szállítással megrendelhető az Agenda Natura kiadótól az info@agendanatura.hu e-mail címen, az alábbi adatok közlésével:

Könyv darabszáma – Név – Település – Utca, házszám – Irányítószám – Telefonszám – e-mail cím.

Forrás: Nagy Árpád: Tátrai hangulatok – A Magas-Tátra régi képeslapokon

Tátrai babonák – Ha fekete pillangó keresztezi utunkat…

Babonák – meglehetősen kiterjedt témakör, különösen, ami a hegyeket illeti. Akár hiszünk benne, akár nem, azt hiszem fontos kérdés mindannyiunk számára. Vannak közöttünk olyanok, akik szinte a babonák rabjai, és vannak olyanok, akik csak legyintenek ezekre, és nem törődnek velük. Én a mindennapi életben biztosan a második csoportba tartozom. Nem érdekel, ha egy fekete macska átszalad előttem az úton, vagy ha felborul a sótartó, ami a régi hagyomány szerint veszekedést jelent. Ugyanakkor a hegyekben megpróbálom magam mögött hagyni a mindennapi élet dolgait, és így a gondolkodásom 180 °-os fordulatot vesz. Azt nem tudom, mi okozza ezt nálam. Lehet, hogy az a tény, hogy a hegyek veszélyesek, és az őket körülvevő babonák további rejtélyeket tartogatnak. Talán azért, mert a hegyekben mindig azt az elvet vallom, hogy jobb félni, mint megijedni, és fel kell készülni mindenre. Talán azért, mert gyakran találkoztam azzal, hogy a babonák, hiedelmek figyelmen kívül hagyása sokak számára veszélyes helyzetet eredményezett, miközben ezek figyelembe vétele sokuk életét megmenthette volna.

Újabb két halott a Tátrában szilveszter napján

Tragikusan fejeződött be a 2015-ös év a Tátrában. Ahogy arról már korábban is olvashattak az oldal látogatói, Karácsony első napjától kezdődően több tragikusan végződött baleset történt turistákkal és hegymászókkal a Tátra szlovák és lengyel oldalán. Az óév utolsó előtti napja különösen tragikusnak bizonyult, a korábban már ismert balesetetek túl további két személy vesztette életét a Tátrában.

December 30-án este szlovák turisták kérték a Hegyi Mentőszolgálat segítségét, akiknek egyik társa aznap reggel a Bélai-Tátra legmagasabb csúcsára, a Holló-kőre (Havran) indult, a túráról azonban nem tért vissza, és a mobiltelefon hívásra sem válaszolt. A csúcsra semmilyen jelzett turistaút nem vezet. A hegyimentők a rendőrség segítségével, éjjellátó készülékek segítségével még este kutatták át a területet, de nem akadtak a 26 éves szlovák férfi nyomára.

A keresés 31-én reggel folytatódott, és aznap a déli órákban a a Holló-kő északkeleti lejtőjén, a Hangzó-vályúban találták meg a keresett turista holttestét. A hegyimentők a helyszínen megállapították, hogy a turista a nagy magasságból történő kicsúszás következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A hegyimentők a szerencsétlenül járt turista holttestét a zári hullaházba szállították.

Forrás és fotó: http://www.hzs.sk

Téli élet a Tátrában – 1905. december 31.

Megfelelő intézkedések történtek arra nézve, hogy a Magas-Tátrában az idei téli szezon alatt a külföldi magaslati klimatikus helyekhez hasonlóan szóra­koztató téli élet honosuljon meg. E czélból a szükséges vonatközlekedésről is történt gondoskodás és pedig f. évi deczember hó 16-tól 1906. február végéig Poprád-felka és Tátralomnicz között a 802-803. számú vona­tok fognak közlekedni. A 802. sz. vonat a Budapest keleti pályaudvarról este 9 órakor induló és reggel 8 óra 35 perczkor Poprádfelkára érkező vonathoz csat­lakozik, míg a 803. sz. vonat Tátra-Lomniczról 6 óra 50 perczkor indulva Poprád-Felkán este 8 óra 53 percz­kor csatlakozik és 8 óra 15 perczkor reggel érkezik Budapest keleti pályaudvarra. A tátrafüredi és tátralomniczi nagyszállók f. évi deczember hó 1-én ismét megnyíltak és márczius 1-éig nyitva marodnak.