2015. szeptember 23., szerda

Kis-Viszoka / Východná Vysoká

Tettünk egy ígéretet, amit be kellett tartani. Egy évvel és egy nappal az ígéret után megfelelő őszi körülményeket találtunk az ígéret megtartására. Hiába, a szeptember (vagy az október) a legkedvezőbb időpont a Tátrában. A főszezon után kevesebb az ember, az időjárás állandó, a levegő tiszta és átlátható. A reggeli fél hatos ébresztő kivéve minden rendben van.
Mit meg nem tenne az ember, hogy a világ legkisebb magashegységében legalább egy pillanatra egyedül lehessen? Ennek érdekében fél hétkor már a Felkai-tó partján sétáltunk. A Nap félénken bújt elő a horizonton, és lassan egyre magasabbra emelkedett. A hideg reggel megmutatta erejét, és jég borított mindent, ami az este folyékony volt.






Lengyel-nyereg (Poľský hrebeň). Az idő 8 óra 28 perc. Pihenő, reggeli, egy korty forró tea. Más ilyenkor még alszik, és fogalma sincs, milyen szép kilátásban van részünk. Mi azonban az összes érzékszervünkkel élvezzük azt. Ezek azok a dolgok, ég és föld között, amiért érdemes korán reggel felkelni.



Félúton vagyunk a csúcsra. Mindig jól jön egy kis megálló. Kicsivel később meglátjuk a távolban büszkén magasodó Tátra-csúcsot. Két évvel ezelőtt ott álltunk mindkét csúcsán, és most emlékeztünk. Éppen olyan szép őszi nap volt, mint a mai…


A csúcs. Hirtelen úgy érezzük, éppen a Tátra szívében vagyunk. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a csúcsról minden látható a Poprádi-medencétől Lengyelországig, a Krivántól a Murányig. Leírhatatlan az a kilátás, amely a Poduplaszki-, a Nagy-Tarpataki- és a Felkai-völgyre nyílik. Élvezzük az egészet, senki és semmi által nem zavartatva. Szélcsend van, a nap sugarai felmelegítik a hideg levegőt. Ki szeretne ott lent lenni, a „közönséges” földlakók között.



Vége a látogatásnak, itt az ideje az ereszkedésnek. Remélhetőleg legalább annyira tetszett, mint nekünk… :-)

Forrás és fotó: http://andrejvida.blog.sme.sk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...