Korábban sötétedik, este gyorsan lehűl a levegő

A Tátrába induló turistáknak nem szabad elfelejteni, hogy az őszi napok egyre rövidebbek. A hegyekben korábban sötétedik, lehűl a levegő, és egy hirtelen zápor, vagy tartós eső is bármikor előfordulhat.  „Ne feledkezzünk meg róla, hogy 18:30-kor már sötétedik, és az esti órákban jelentősen lehűl a levegő. Ügyeljünk rá, hogy legyen nálunk elegendő meleg ruha – egy váltás ruha, sapka és kesztyű sem hiányozhat. A túraútvonalak eső után sok helyen csúszósak lehetnek, emiatt legyünk különösen óvatosak” – figyelmezteti a hegyekbe indulókat a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) saját honlapján. Az elmúlt hét végén a Tátra magasabban fekvő részein helyenként havazott, ónos eső esett, és a hőérzetet az erős, olykor viharos szél tovább rontotta.

Hat csúcs a Tátra koronájából egy nap alatt

Újabb hihetetlen teljesítmény Andrzej Miklertől a neves lengyel hegyivezetőtől és hegyimentőtől, aki nap mint nap a TOPR hegyimentőjeként, valamint IVBV/UIAGM képesítésű hegyivezetőként dolgozik. Szabadidejében viszont olyan dolgokat visz véghez a Tátrában, ami „normális” emberek számára elképzelhetetlen. Egy napos túrákon olyan rendkívül (elsősorban kondicionálisan) igényes túrákat, mászásokat hajtott már végre eddig is, mint pl. a Nyugati-Tátra főgerince, a Gerlachfalvi-csúcs – Lomnici-csúcs – Jég-völgyi-csúcs (a Tátra három legmagasabb csúcsa), vagy a Tengerszem-csúcs – Tátra-csúcs – Gerlachfalvi-csúcs – mindezeket télen.

Milyen cipőt vásároljak, ha a hegyekbe készülök?

Magashegyi túrák során felszerelésünk egyik legfontosabb darabja a cipő, amely elsősorban kényelmes kell hogy legyen, és alkalmas arra a terepre, amelyen túrázunk. Mielőtt trekking- vagy túracipőt vásárolunk, meg kell válaszolni néhány alapvető kérdésre. Csak nyári túrára alkalmas cipőt szeretnénk, vagy télen is azt akarjuk használni a hegyekben? Gondoljuk végig, milyen utakon szeretnénk használni a cipőt? Ez azért fontos, mert mást kell választani, ha középhegységben túrázunk, és mást, ha sziklás alpesi terepen. Egy jól megválasztott cipő jelentősen megkönnyítheti az amúgy is nehéz hátizsák súlyát. Arról sem feledkezzünk meg, hogy egy jó bakancs megvéd minket a sérülésektől, ezért a legjobb, ha a szára boka fölé ér. A túracipő vagy a bakancs felpróbálása során olyan zoknit használjunk, amelyben a leggyakrabban túrázunk. Túracipőből többnyire fél, vagy akár egész mérettel nagyobbat kell vásárolni, mint a normál utcai cipőkből.

Lett turisták tragikus halála a Magas-Tátrában

Szeptember 26-án, szombaton a kora esti órákban érkezett a bejelentés a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, hogy eltűnt két lett turista. A 62 és 67 éves nők egy kb. 50 fős turistacsoport tagjaként a Téry-menedékházhoz túráztak. Eltűnésüket a csoport vezetője jelentette, aki a csoport többi tagjával Ótátrafüredre megérkezve észlelte, hogy a csoport két tagja hiányzik. A hegyimentők azonnal elkérték az egyik eltűnt telefonszámát, tartózkodási helyük lokalizálása céljából. Ezután a hegyimentők több csoportban megkezdték a jelzett terület átvizsgálását. Az esti órákban a keresést legfőképpen a Felső turistaút (Magistrála) Sziléziai-ház és Kő-pataki-tó közötti szakaszára összpontosították. A sikertelen keresés vasárnap reggel is folytatódott.

Őszi színek a Tátrában

Az alábbi szép őszi fotók a Lengyel-Tátrában, a Tátra főgerincén, a Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch) és a Konrád-púp (Kopa Kondradzką) közötti túrán készültek. Ahogy a képeken látható, a Tátrában egyre inkább az őszi aranyló színek kezdenek dominálni.

70 éve született Pavel Pochylý , a „Pók”

70 évvel ezelőtt, 1945. szeptember 25-én született Pavel Pochylý (1945-2000), a szlovák hegymászás egyik legnagyobb alakja és fenegyereke, egyik legellentmondásosabb személyisége. Zűrös magánélete mellett (gazdasági bűncselekmények miatt néhány évet csehszlovák börtönökben töltött, 5 feleségétől 7 gyereke született) Pochylýt az extrém hegymászás úttörőjének, egyben az évszázad hegymászójának tartják a Tátrában. Pályafutása során több mint 300 mászótúrát hajtott végre a Tátrában, szinte minden nagyobb falon voltak első megmászásai (a Ganek-karzaton például öt első mászás), valamint egyes lengyel falon is (Vadorzó-kilátó / Kazalnica Mięguszowiecka). Több téli első mászás résztvevője, a legendás, a lengyelek által „Pókok”-nak elnevezett csoport vezetője. Nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, amikor 1983-ban télen, 13 nap alatt, megint csak egyedül, új direkt útvonalon mászott fel az Eiger északi falán.

Csoda a Gyömbér-Chopok gerincen

Szombat: eső, vasárnap: köd – ezekkel várható meteorológiai paraméterekkel indultunk neki két nagyobbik fiammal és Oli úrral múlt héten az Alacsony-Tátra két legmagasabb csúcsának, a Gyömbérnek (Ďumbier, 2043 m) és a Chopoknak (2024 m). Nem lepett meg a mostoha időjárás. Már háromszor jártam errefelé úgy, hogy gyakorlatilag semmit sem láttam a gerincről a köd vagy az esőfelhő miatt. Úgy tűnt, nekem ez jár. Először 2009 júniusában másztuk meg az akkor 10 éves Olivérrel a két csúcsot. A túrát egy nap alatt lenyomtuk oda- és hazautazással egyetemben, ami egy ilyen korú gyerek esetében komoly teljesítmény. Még (az azóta tragikus balesetben a Mount Everesten elhunyt) túravezetőnk, Konyi is elismerően gratulált neki. Az eső folyamatosan szakadt, köd volt, nem láttam semmit, nem fotóztam semmit, nem is emlékszem másra.

Rossz idő közeleg, intenzív havazás várható a Tátrában

A hét végéhez közeledve a Tátrában az időjárási körülmények jelentős romlására lehet számítani. Már csütörtöktől péntekre virradó éjszaka jelentős esőzés kezdődhet, amely pénteken egész nap folytatódik. A következő, péntekről szombatra virradó éjszakán valóságos felhőszakadásra lehet számítani, amikor is a hegyekben akár több cm eső is eshet. Az esőzés szombaton egész nap kitart, miközben óráról órára csökken a hőmérséklet.  A rossz idő vasárnap éri el tetőpontját. A Gáspár-csúcson ekkor -5 °C hőmérséklet várható, de a Tátra legmagasabb részein még ennél is hidegebb lehet. A lehűlést havazás kíséri majd, a nap folyamán akár 20 cm hó is hullhat. A kedvezőtlen idő miatt a turizmus feltételeinek jelentős romlására kell készülni. A hegyimentők mindenkit kérnek, hogy a hét végén fontolja meg a hegyekbe tervezett túráját.

Forrás és fotó: http://tatromaniak.pl

Jalóci-völgy – Pálenica-hágó – Szalatin

Jalóci-völgy parkoló (Jalovská dolina, 748 m) – a sárga jelzésen – Párás-völgy eá. (Rázc. pod Lyscom, 1006 m, 1:15 ó) – Pálenica-hágó (Sedlo Pálenica, 1573 m, 2:00 ó) – a piros jelzésen Szilfás (Brestová, 1903 m, 1:00 ó) – Szalatin (Salatín, 2048 m, 0:45 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 4:00 óra. Teljes menetidő 9:00 óra.

A Jalóci-völgy torkolatában lévő parkolóból indulunk északkelet felé a piros jelzéssel együtt futó sárga jelzésen. A piros jelzés hamarosan jobbra kanyarodik, mi pedig balra, észak felé folytatjuk utunkat a Jalóci-völgyben. Egy rövid szakaszon magasan felemelkedünk a patak fölé, majd ismét visszatérünk a meder mellé. A völgy mélyén haladva érkezünk meg a Lysec meredek déli lejtői alatt található útelágazáshoz, ahol a völgy két ágra nyílik szét, Mi a bal oldalra nyíló, erdős Nagybobróci-völgyben folytatjuk utunkat a patak mentén felfelé, több mellékpatakot keresztezve. Néhány kisebb tisztás után hamarosan egy nagyobb füves tisztásra érkezünk, melyet keresztezve a ritkás erdőben érkezünk meg a főgerinc alatt található Nagybobróci-tavak csoportjához.

Kis-Viszoka / Východná Vysoká

Tettünk egy ígéretet, amit be kellett tartani. Egy évvel és egy nappal az ígéret után megfelelő őszi körülményeket találtunk az ígéret megtartására. Hiába, a szeptember (vagy az október) a legkedvezőbb időpont a Tátrában. A főszezon után kevesebb az ember, az időjárás állandó, a levegő tiszta és átlátható. A reggeli fél hatos ébresztő kivéve minden rendben van.

Mit meg nem tenne az ember, hogy a világ legkisebb magashegységében legalább egy pillanatra egyedül lehessen? Ennek érdekében fél hétkor már a Felkai-tó partján sétáltunk. A Nap félénken bújt elő a horizonton, és lassan egyre magasabbra emelkedett. A hideg reggel megmutatta erejét, és jég borított mindent, ami az este folyékony volt.

Új bérlő a Hosszú-tavi házban, többen hosszabbítottak

Az elmúlt hét végén ismertté vált a tátrai menedékházak bérleti jogáért kiírt pályázat elbírálásának eredménye. A menedékházakra a pályázati kiírásban szereplő határidőig összesen 25 ajánlat érkezett, közülük a legtöbb, tizenhat a Hosszú-tavi menedékházra. A Zöld-tavi menedékházra négy, a Hunfalvy-völgyire három, az Alacsony-Tátrában a Gyömbér alatt található Štefánik-menedékházre pedig kettő.

2016. januártól négy menedékházban tovább dolgozik az eddigi bérlő, és csak egy menedékházban lesz változás. Edo Záhor 42 év után adja át a Hosszú-tavi menedékház vezetését, decemberig még ő bérli a házat, aztán januártól Monika Dejczihöová lesz az új bérlő, aki eddig a Zamkovszky-menedékházban dolgozott. A Hosszú-tavi menedékházban tehát változás lesz, a Štefánik-menedékházat, valamint a Zöld-tavi és Hunfalvy-völgyi menedékházat továbbra is az eddigi bérlő vezetheti.

Tilos a túrázás a Tátra nagy részén – kinek jó ez?

Az alábbi cikkhez elöljáróban talán mindennél jobban illik egy idézet Svetozára Krna – „Dvetisíc kilometrov, od železných vrát po Devín” (Kétezer kilométer, a Vaskaputól Dévényig) című könyvéből: „A természet állapota sokat elmond a nemzet kultúrájáról. De hány ember küzd a kulturálatlan beszéd ellen? A természetvédelemre sem mindig igaz, hogy a cél szentesíti az eszközt”.

Intésre emelt ujjal nem lehet védeni a természetet. A természetvédelem csak akkor lehet sikeres, ha a látogató azt érzi, hogy ő maga is egyike a természetvédőknek. A Tátra jelenlegi védelme, bármi is az oka, véleményem szerint a szűklátókörűség következménye. Mindenki, aki vonzódik a hegyek iránt, jogosan teszi fel a kérdést, hogy a jelenlegi jogszabályok valóban a természet és az ember igényeinek kielégítését szolgálják-e. A meglévő rendelkezések sokban hátráltatják a turistákat, akik csak minimálisan avatkoznak be a természetbe, a tényleges pusztítást végzőknek viszont kevésbé kötik meg a kezét.

Az ember és a hegy – "hangya-emberek"

A hegyek világában nem csak maga a táj szép, hanem a hegyek hatalmassága is. A hatalmas terek egyfajta szabadságot adnak, lehetővé teszik, hogy távol tartsuk önmagunktól a világ bajait, és önmagunk legyünk. Sehol máshol nem lehet ilyen jól látni, milyen kicsi és védtelen az ember a természetben. Julita Chudko alábbi, a Tátrában készült fotóin egyedülálló módon mutatja be az embereket a hegyekben.

Tátrai elsők – Lövés a csúcson

Az archívumokban napjainkig őrzik a tátrai csúcsok első megmászásáról készült írásos feljegyzéseket. A Késmárki-csúcs 1615-ben történt első megmászása után saját érzéseit vetette papírra a késmárki Frölich Dávid matematikus, csillagász, naptárkészítő és történész. „A mászás napján sűrű köd borította a csúcsot. Ám ahogy közeledtünk a csúcshoz, már csak fehér fátyolfelhők voltak, majd közöttük hirtelen kinyílott egy ablak, melyen át elláttunk néhány mérföldre, túl a szepesi határon. A legmagasabb csúcson olyan csend és nyugalom volt, hogy a hajunk szála sem mozdult, bár az alattunk látható alacsonyabb hegyek küzdöttek a légáramlatokkal. Arra következtettem, hogy a Kárpátok legmagasabb csúcsa egy mérfölddel emelkedik a hegység lába fölé, így felnyúlik a légkör magasabb rétegeibe, ahol már nem fúj a szél. Lőttem egyet a puskámmal. A dörrenés olyan volt, mintha kettétörtem volna egy pálcát. Majd azonnal hatalmas és visszhangzó dübörgés töltötte meg az alattunk lévő hegyeket, völgyeket és erdőket. Amikor a völgyben, egy hómezőn ismét elsütöttem a puskámat, a dörrenés erősebb és borzalmasabb volt, mint amikor elsütnek egy ágyút, nagyon megijedtem, hogy rám dől az egész hegy.”

Forrás és fotó: http://zivot.azet.sk; Fotó: Kovács Attila

Újabb halálos baleset a Magas-Tátrában

Szeptember 17-én a délelőtti órákban egy lengyel állampolgár arról tett bejelentést a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) telefonszámán, hogy eltűnt a férje. A 70 éves férfi az előző napon egyedül indult túrázni a Magas-Tátrában. Azt tervezte, hogy felmegy a Koncsisztára, és még eset visszaérkezik Zakopanéba, ahol feleségével a szállásuk volt. Mivel még a túrát követő reggel sem tért vissza, és életjelet sem adott magáról, felesége a hegyimentők segítségét kérte, akik a keresést megkezdve elsőként az eltűnt autóját találták meg a Poprádi-tóhoz vezető kék jelzésű turistaút kezdetén lévő parkolóban. Az eltűntnél lévő mobiltelefont nem sikerült lokalizálni, mivel a turista valószínűleg nem állította át a telefont a szlovák mobilhálózatokra. A keresésbe később a Belügyminisztérium helikoptere is bekapcsolódott, ezzel együtt hegyimentők két csoportja földi úton kezdte meg a keresést, elsősorban a Koncsiszta lehetséges megközelítési útvonalaira koncentrálva.

Fotók és videók a Tátrából – 2015. szeptember 1-15.

Mögöttünk a nyár, egyre rövidebbek a nappalok, és bizony a Tátrában is egyre ősziesebb a hangulat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy vége a túraszezonnak, hiszen ahogy azt bizonyára a legtöbben tudjuk, a Tátrában a szeptember és az október talán a legalkalmasabb hónapok a túrázásra. Igaz, hogy már rövidebbek a nappalok, figyelni kell a korai sötétedésre, de az időjárás ebben az időszakban általában megnyugszik, és szép, kellemes őszi napok várnak ránk. Remélhetőleg így lesz ez ebben az évben is, de azért szeptember első felében leginkább a nyárra emlékeztető fotókat, videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján.

Sas út lépésről lépésre – A Szépség és a Szörnyeteg

A Sas út (Orla Perć) nyomvonala egyedülálló az egész Tátrában. Sokak szerint a legnehezebb, de egyben az egyik legszebb turistaút a Magas-Tátrában. A Sas út nyomvonala a Zawrat-hágótól (Zawrat) a Zerge-hegyen (Kozi Wierch), a Gránát-csúcsokon (Granaty) és a Bükk-völgyi-tornyon (Buczynowa Turnia) keresztül a Kereszt-nyeregig (Przełęcz Krzyżne) tartó sziklás gerincen vezet.

A Sas út a tátrai turistáknak olyan, mint hab a tortán. Aki ráérez a Tátra varázsára, annak teljesen nyilvánvaló, hogy ez a legigényesebb turistaút a Tátrában. A Sas út szép, ugyanakkor szörnyű is tud lenni, melyről sok turista már személyesen is meggyőződhetett. A nyári szezonban minden évben turistákkal telik meg a Tátra, közülük pedig sokan éppen a legendás Sas út bejárását tűzték célul maguk elé.

Gyerekkel a hegyekbe

A hegyek a szenvedélyünk. Amikor családunk gyermekkel gyarapodott, döntés előtt álltunk, hogy átmenetileg lemondjunk-e a hegyekről, vagy vágjunk neki a gyerekkel együtt. Többször találkoztunk azzal a véleménnyel, hogy azok a szülők, akik a kisgyermeket magukkal viszik a hegyekbe, alapjában önzőek. Biztosan ennek is megvan az oka. Nem akartunk lemondani a szeretett hegyeinkről, így aztán hármasban indultunk neki. De ez nem jelenti azt, hogy visszaéltünk a gyerek helyzetével. Ésszerű útvonaltervezéssel, valamint a gyerek biztonságának szem előtt tartásával egy kirándulás a hegyekben az egész család számára örömet okozhat. Mint játszani a játszótéren, vagy rajzfilmeket nézni a TV-ben, vagy egész nap ismerkedni a természettel.

Találkozás a havasi mormotával

Egy sivító fütty törte meg a csendet. Olyan volt, mintha egy fiú füttyentett volna a barátjának, csak sokkal hangosabb. Az egész hegyoldal visszhangzott tőle, úgyhogy nehéz volt megállapítani, honnan jön. Egyszer csak megpillantottam egy kicsi, szőrös rágcsálót, amint nyílegyenesen az odújába szalad. Gyorsan belenéztem az útikönyvembe, és megtudtam, hogy egy havasi mormotával találkoztam. A következő néhány nap során egy kicsit jobban megismerkedtem a mormotákkal. Megtudtam, hogy melyek azok a sziklák, ahol szeretnek sütkérezni, hol vannak a főbb üregeik, és hogyan maradnak életben fent, az erdőhatáron túl, a zord környezetben.

Nyáron rekordot döntött a Tátra látogatottsága

Az előzetes adatok szerint a 2015-ös nyári szezonban a Magas-Tátra szlovák oldalára látogatók száma meghaladta az eddigi rekordnak számító 2008-as és 2013-as adatokat, a Tátrába látogató turisták száma elérte a 800.000 főt. Ahogy azt Lenka Maťašovská, a Magas-Tátra Régió Idegenforgalmi Hivatal ügyvezető igazgatója elmondta, a régió ezen a nyáron leginkább a Szlovákiából érkező gyermekes családok számára jelentette a legnagyobb vonzerőt. A kedvezőtlen 2014-es nyári szezon után a Tátra 2015-ben Maťašovská szerint reneszánszát éli. „A növekedés látható a régióban eltöltött vendégéjszakák számában, a poprádi élményfürdő látogatottsági adataiban, valamint a felvonók, menedékházak, az éttermek, és a különböző idegenforgalmi szolgáltatásokat végzők statisztikáiban is” – mondta az ügyvezető.

Nem mindennapi fotók a Tátrából

A turisták döntő többségének általában a turistautak nyomvonaláról, a csúcsokról, hágókból van lehetősége megcsodálni a Tátra szépségeit. A siklóernyőről a földitől szélesebb kilátás nyílik a hegység legszebb részeire, ezért érdemes egy pillantást vetni a madártávlatból készített fotókra – annál is inkább, mert néhány fotó a Tátra turisták által nem hozzáférhető pontját ábrázolja.

Az alábbi fotókon látható pl. a Batizfalvi-völgy, valamint a völgyet határoló csúcsok, így a Koncsiszta, a Kacsa-völgyi-csúcs, a Batizfalvi-csúcs, a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs lejtői, a Gerlachfalvi-csúcs masszívuma, a Felkai-tó és a Sziléziai-ház, a Poprádi-tó, a Bástya-gerinc és a Menguszfalvi-völgy, a Nagyszalóki-csúcs, a Kriván-alatti Zöld-tó, az Oszterva-nyereg, a Stólai-völgy, a Tompa-hegy, a Malompataki-völgy és a Csorbai-csúcs.

Tátrai babonák – Brocken-hegyi kísértet

Babonák – meglehetősen kiterjedt témakör, különösen, ami a hegyeket illeti. Akár hiszünk benne, akár nem, azt hiszem fontos kérdés mindannyiunk számára. Vannak közöttünk olyanok, akik szinte a babonák rabjai, és vannak olyanok, akik csak legyintenek ezekre, és nem törődnek velük. Én a mindennapi életben biztosan a második csoportba tartozom. Nem érdekel, ha egy fekete macska átszalad előttem az úton, vagy ha felborul a sótartó, ami a régi hagyomány szerint veszekedést jelent. Ugyanakkor a hegyekben megpróbálom magam mögött hagyni a mindennapi élet dolgait, és így a gondolkodásom 180 °-os fordulatot vesz. Azt nem tudom, mi okozza ezt nálam. Lehet, hogy az a tény, hogy a hegyek veszélyesek, és az őket körülvevő babonák további rejtélyeket tartogatnak. Talán azért, mert a hegyekben mindig azt az elvet vallom, hogy jobb félni, mint megijedni, és fel kell készülni mindenre. Talán azért, mert gyakran találkoztam azzal, hogy a babonák, hiedelmek figyelmen kívül hagyása sokak számára veszélyes helyzetet eredményezett, miközben ezek figyelembe vétele sokuk életét megmenthette volna.

Kalandozások a Tátrában

Bő egy héttel a Tátra túránk után az ujjbegyeimről szedegetem a bőrdarabkákat, közben élmények kavarognak bennem. Az egyszeri túrázó, és amatőr mászó, a Tátrába merészkedvén sok mindenre felkészül, de arra, hogy a kövek rongyosra fogják koptatni az ujj végeit, arra kevésbé.

Minél magasabbra kapaszkodik fel az ember a hegyvidéken, annál nagyobb a vakfolt, ami a felkészülésen túl, megnehezíti a hegymászó dolgát. Akiben megvan a kellő alázat a hegyekkel szemben, minden túráját azzal kezdi, hogy átolvassa a szükséges szakirodalmat, hogy minimális helyismeretet szerezzen, beszámolókat, útikönyveket böngész, minimum megvásárolja a térképeket, felhívja néhány tapasztaltabb ismerősét, begyűjti a hasznos tanácsokat, készül mentálisan, ráedz, és végül naponta figyelgeti az időjárás változást az arra érdemes oldalakon. Mégis marad egy vakfolt, az ismeretlen és váratlan tényező, ami mindig ott van, és számolni kell azzal, hogy több erőre, több kitartásra lehet szükségünk, mind fizikálisan, mind mentálisan, hogy ezeket a váratlan szeszélyeket elviseljük.

Rohácsi-völgy – Zábrat-hágó – Rákony

Rohácsi-völgy parkoló (1063 m) – a piros jelzésen – Adamcula-rét eá. (1183 m, 0:30 ó) – Fekete-pocsolya (1370 m, 0:45 ó) – a zöld jelzésen Zábrat-hágó (1656 m, 0:45 ó) – a sárga jelzésen Rákony (1876 m, 0:45 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 2:00 óra. Teljes menetidő: 4:45 óra.

Meredeken felfelé vezető túra, útközben szép kilátással a Rohács-gerinc északi oldalára. A Rohácsi-völgy parkolójából az Adamcula-réten található útelágazáson keresztül széles aszfaltozott úton jutunk el a Fekete-pocsolyához, melynek partján, az egykori Ťatliak-menedékház helyén napjainkban egy kis büfé várja a turistákat. A büfé mellett ágazik el a piros jelzésből az élesen északnak induló zöld jelzésű turistaút. Ez eleinte az aszfaltú felett, az erdőben vezet, majd a széles erdei út meredeken szerpentinezik felfelé a Zábrat-gerinc délnyugati lejtőjén a törpefenyőben, majd a sziklarégió alsó határán érkezik fel a Zábrat-hágó alá, ahonnan egy meredek traverzzel jut fel a hágóba. Innen a jobbra induló sárga jelzésen már csak egy kitartó, szép kilátást nyújtó füves-törmelékes emelkedő vár ránk a Rákony csúcsáig.

Nagy-tó / Wielki Staw Polskich

A Lengyel-Öt-tó völgyében (Dolina Pięciu Stawów Polskich), a Réz-hegy (Miedziane) északi lejtői alatt található Nagy-tó, amely a harmadik legmélyebb tó egész Lengyelországban. 1934-ben a tó területét 34,14 hektárban állapították meg, legmélyebb pontjaként pedig 79,3 méter lett megállapítva. Ezekkel az adatokkal a tó a Tátra legmélyebb, egyúttal a Halastó (Morskie Oko, 34,54 hektár) mögött a második legnagyobb tava. A szakértők között folyamatos vita van arról, hogy melyik tó a nagyobb: a Halastó vagy a Nagy-tó? A hivatalos adatok azt mutatják, hogy a Halastó, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a tavakat még a két világháború közötti időszakban mérték fel, és ezek a mérési eredmények lehet, hogy helytelenek, vagy egyszerűen csak elavultak.

A Tátrában zergelestünk…

- Odasüss! Ott fut két zerge! - bődült el életem párja. Ijedtemben majd' leestem a Fátyol-vízesés mellől.

- Én nem látom! Hol? - nyifogtam azon a fisztulás hangon, mely a szlovák vízesések mellől leesni készülő feleségek sajátja.

A szemközti hegyoldalon mintha két kis barna bolha pattogott volna. Rettentő sebességgel haladtak lefelé a meredélyen, mint akik igen szomjasak. Aztán megtorpantak, mint akik rájöttek, hogy a patakvölgy tele van idétlen turistákkal.

- Odasüss! Ott fut két marha - jegyezte meg a nagyobbik zerge.

- Mit csinálnak? Mit lóbál az ott az arca előtt? - kérdezte a párja egy harapásnyi fű mögül.

- Tudom is én... hibbant turisták. Várjunk kicsit, majd továbbmennek.

Turistaszámlálás 2015

A Tátrai Nemzeti Parkban (TANAP) 2015. augusztus 11-én, kedden tartották meg a minden évben szokásosan megrendezett turistaszámlálást. A Tátra magashegyi környezetében ezúttal 19.580 turistát számoltak össze. Legnagyobb számban szlovák, cseh és lengyel turistákat számoltak össze, de nem hiányoztak a németek, angolok, spanyolok és magyarok sem. A TANAP munkatársai, valamint önkéntes diákok előre elkészített nyomtatványokon jegyezték fel a hegyekbe kiránduló turisták számát és nemzetiségét.

Túra a Vadorzó-hágóba

Az idei szabadság első napjaiban úgy döntöttünk, hogy első úti célunk a Halastó felett található Vadorzó-hágó. Kora hajnalban, 2 óra 30 perckor indultunk a Bialkai-szénégető parkolójából, ezzel nem csak a később indulók tömegét kerültük el, akik letolhatnak minket az útról, hanem a visszaútban zavarónak ható tűző napsütést is. Reggel 8 óra körül érkeztünk meg a hágóba. Tökéletes csend, és gyönyörű kilátás fogadott, melyet az alábbi fotókon próbálunk meg bemutatni.

420 éve született Frölich Dávid

420 évvel ezelőtt, 1595-ben született Frölich Dávid (1595-1648) késmárki zipser matematikus, (a „császári királyi matematikus egész Ma­gyarországon” cím birtokosa), csillagász és geográfus, a késmárki latin iskola rek­tora, aki az első név szerint ismert hegymászó (de nem az első hegymászó) volt a Tátrában, aki sok szempontból megelőzte korát. Hírnevét nem tudományának köszönhette, hanem annak, hogy elsőként mászta meg a Magas-Tátra csúcsait, mégpedig 1615-ben. 1639-ben Bártfán megjelent „Medulla Geographiae practicae” c. kétkötetes művében leírta, hogy 1615. júniusában két társával együtt a magasabb régiók kutatása céljából megmászta a Tátra “legmagasabb csúcsát”. Ebben a leírásban megemlíti, hogy a már ismert úton jutottak fel a csúcsra, minden valószínűség szerint tehát a csúcson már előtte is jártak.

Fotók és videók a Tátrából – 2015. augusztus 16-31.

Ismét kommnetár nélkül ajánlom az oldal olvasóinak figyelmébe a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2015 augusztusának második felében megosztott fotókat és videókat, melyek megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok!

A könyvek feltárják a hegyek titkait

Idősebb (87) és ifjabb (54) Ivan Bohušról feltételezhetjük, hogy szinte mindent tudnak a Tátráról. Szerencsére azonban ezt a tudást nem tartják meg maguknak. A szerzőpáros idősebb tagja történész és muzeológus, ma már azonban természetesen nyugdíjas. Fia meteorológus, aki a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Geofizikia Intézetének Csillagászati obszervatóriumában dolgozik a Kő-pataki-tónál. Apjával közös hivatásuk a könyvkiadás, könyveikben a Magas-Tátra kevésbé ismert titkait, történeteit osztják meg az olvasókkal.

Kapor-völgy – Magas-Tátra

Az erdős, kb. 11 km. hosszú Kapor-völgy (Kôprová dolina) a Magas-Tátra nyugati részén található, tulajdonképpen ez a hegység nyugati határvölgye, amely a legnagyobb tátrai völgyek közé tartozik. A völgy felső részén több ágra, több kisebb-nagyobb völgyre és katlanra oszlik. Ezek keleten a Rút-szakadék (Škaredý žľab), a Kriváni-katlanvölgy (Kotliny), a Nefcer-völgy (Nefcerská dolina), a Hincó-völgy (Hlinská dolina), Fenyves-tavi-völgy (Temnosmrečinská dolina), valamint ennek legfelső, Omladék-katlan (Piargová dolina) nevű része. Északon és nyugaton a Kolbenheyer-völgy (Kobylia dolinka), a Garai-völgy (Garajová dolina) és a Türckh's-völgy (Turková dolina). A völgyet keleti oldalán a Kriváni-szárnyvonulat kiterjedt gerincei választják el a Magas-Tátra keleti részétől, ez a szárnyvonulat a Csubrina (Čubrina) csúcsában csatlakozik a Tátra főgerincéhez.

Halálos baleset a Sas úton

Szeptember 1-én egy szemtanú értesítette a lengyel Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) ügyeletét, hogy baleset történ a Tátra legnehezebb turistaútján. A szemtanú azt látta, ahogy egy turista lezuhan a Sas út egyik legnehezebb részén, a Honoratka-szakadék (Honoratka, másik ismert nevén Zsidó-vályú) és a Fagyott-tavi-csorba (Zmarzła Przełęcz) közötti szakaszon. A bejelentés után a hegyimentők mentőhelikopterrel repültek a helyszínre, ahol aztán megállapították, hogy szerencsétlenül járt férfi a nagy magasságból történő zuhanás következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen az életét vesztette.

120 éve érkezett az első vonat Tátralomnicra

120 évvel ezelőtt, 1895. szeptember 1-én érkezett az első vonat a Magas-Tátrába, mégpedig Poprádról Tarpatakon át Tátralomnicra. A vasúti összeköttetés megvalósítása jelentős lépés volt abban az irányban, hogy a Magas-Tátra elérhetővé váljon nem csak Magyarország, de szinte teljes Közép-Európa gazdagabb rétegei számára. Ez nagyon gyorsan tükröződött nem csak a vendégek összetételében, de a Tátra gyors ütemű fejlődésében is. Az első vasútvonal kiépítését, és a Popráddal történő vasúti összeköttetés megvalósítását hatalmas rivalizálás előzte meg. Értelemszerűen Ótátrafüredre kellett volna kiépíteni az első vasútvonalat, amely abban az időben már ismert turistaközpont volt.