Újabb tragikus baleset a Magas-Tátrában

A lengyel Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) munkatársai augusztus 27-től, csütörtöktől eltűntként kerestek egy 31 éves lengyel hegymászónőt. Az eltűnt mobiltelefonja bekapcsolt állapotban volt, a hívásokra azonban nem válaszolt. Miután több napos kutatás után sem akadtak a nyomára, a hegyimentők a mobiltelefon lokalizálása céljából a rendőrség segítségét kérték, ez azonban elsőre eredménytelennek bizonyult, csupán a mobiltelefonra küldött SMS kézbesítése után sikerült meghatározni a mobiltelefon helyzetét, mégpedig a Tátra szlovák oldalán. A lengyel hegyimentők szombaton a szlovák kollégáik segítségét kértek az eltűnt felkutatásában. A szlovák Hegyi Mentőszolgálat (HZS) munkatársai szombaton keresőkutyákkal indultak az Omladék-völgybe, ahol az első információk alapján az eltűntet feltételezték.

Szokások a hegyekben

A hegyekben végzett túra során érvényes viselkedési szabályokkal valószínűleg minden turista tisztában van. Olyan, a mindennapi életben is alapvető, vagy egyszerűen csak a kulturált viselkedéshez kötődő szabályok ezek, melyekkel nem veszélyeztetjük sem a magunk, sem mások testi épségét. Évről évre azt lehet látni azonban, hogy ezeket a szabályokat a hegyekbe indulók „otthon felejtik”. Egyre ritkábban hallani egy „Jó napot” köszönést a szemben jövőktől, és egyre gyakrabban találkozunk olyanokkal, akik egyszerűen nem tudnak csendben maradni a turistaúton. Nem érdemes ezeknek a hagyományos viselkedési formáknak az eltűnését kutatni, érdemes azonban felidézni és megjegyezni őket.

Magashegyi túrák fotói a Tátrából

A Tátra egyes látogatói megelégszenek az alacsonyabban fekvő túraútvonalakkal, sétálnak a Csorbai-tó körül, vagy felvonóval jutnak fel a magasabban fekvő helyekre. Másoknak ez nem elég, őket vonzza a magasság. Felmásznak a nem teljesen veszélytelen sziklákon, melyért csodálatos kilátás a jutalmuk, és eljutnak olyan helyekre, ahol csak a zergék járnak. Saját szemükkel láthatják azokat a növényeket, melyek képesek megmaradni ebben a mostoha környezetben.

130 éve született Grósz Alfréd

130 évvel ezelőtt, 1885. augusztus 26-án született Grósz Alfréd (1885-1973), „Tátránk tudós polihisztora”, ahogy Neidenbach Ákos nevezi róla szóló könyve címében. Születésnek évfordulóján az életrajzi adatok, a Tátra feltárása, megismertetése során végzett kiemelkedő munkájának felsorolása és méltatása helyett álljon itt egy idézet a fenti műből. Az alábbi idézet részlet Komarnicki Gyula 1965. augusztus 12-én Grósz Alfrédhoz írott leveléből, melyet Grósz 80. születésnapja alkalmából írt Erkről Késmárkra:

„Bennünket már fiatalságunk korában hozott egymáshoz közel a Tátra szeretete. Minden idealizmusunkat neki szenteltük, életünknek az adott tartalmat, hogy mind mélyebben igyekezzünk behatolni rejtelmeibe. De ezt nem csak szórakozásból tettük. Hamar felismertük, hogy e téren magasabb feladatok várnak reánk, munkánkat magasabb célok szolgálatába kell állítanunk. Én mindig beismertem, és a mai napon is örömmel akarok arról tanúságot tenni, hogy Te e téren mindenben; úgy a Tátra sziklavilágában, mint apostoli munkánkban messze előbbre való voltál, - mindig csodálattal figyeltem meg, hogyan szólal meg kutató munkádban a Tátránk és egykor ott élt elődeinknek megalkuvást nem ismerő szeretete, - mindig hálát éreztem azért, hogy nyomdokaidban haladva mennyit tanultam Tőled és mennyit köszönhettem Neked. Minderre visszaemlékezve, születésnapodon nemcsak szeretettel ölellek meg, hanem – megszámlálhatatlan tisztelőid és barátaid irántad táplált érzelmeinek eleget téve – meghajtom Előtted fejemet.”

Kalandtúra a Szlovák Paradicsomban

Amennyiben nem szeretnénk túl messzire utazni, de izgalmas és aktív kikapcsolódást nyújtó vidéken tervezünk néhány napot eltölteni, akkor érdemes autóba ülni, hogy bebarangoljuk a Szlovák Paradicsom csodavilágát. A vadregényes völgyek, a Hernád szurdoka felett vezető út, a láncokkal és létrákkal tarkított ösvények nem mindennapi élményekkel szolgálnak mindazoknak, akik felfedező túrára indulnak ezen a lenyűgöző vidéken. Poprád felől érkezve Káposztafalvában (Hrabušice) számos szálláslehetőség közül választhatunk. Megszállhatunk például a lelkes és a környékről készségesen mesélő helyieknél. Minden esetben érdemes előre lefoglalni a szobát vagy a szobákat, mivel a Szlovák Paradicsom igen népszerű hétvégi úti cél iskolai csoportok, nagyobb baráti társaságok és családok körében egyaránt. Különösen ünnepek idején választják sokan kikapcsolódásuk helyszínéül ezt a vidéket. Érdemes elkerülni ezeket az időpontokat, hiszen ekkor már zavaróan nagy tömeg lepi el a völgyeket és szinte egymást kerülgetik a természetbe vágyók.

Zsári-völgy – Baranyec

Zsári-völgy parkoló (Žiarska dolina, 891 m) – a sárga jelzésen – Régi-fogadó (Stará Stávka, 1299 m, 1:30 ó) – Tar-hegy (Holý vrch, 1683 m) – Baranyec (Baranec, 2185 m, 2:15 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 2:30 óra. Teljes menetidő: 6:15 óra.

A Zsári-völgybe vezető kék jelzésű turistaút kezdetén lévő parkolóból az aszfaltúton kelet felé indulunk a piros jelzéssel együtt futó sárga jelzésen, amely hamarosan balra, észak felé fordul, és eleinte enyhe emelkedéssel vezet az erdőben.

Rovátka / Prielom (2288 m)

A Rovátkán történő átkelés az egyik legszebb túra a Tátrában, azoknak mindenképpen, akik szeretik, ha növekszik az adrenalin. A Rovátka nevű hágó (Sedlo Prielom) tengerszint feletti magassága 2288 méter.  A turisták túlnyomó többsége a Tarajkáról (Hrebienok) indul a Rovátkára, ahová siklóval is feljuthatnak, megspórolva ezzel jó 20 perc gyaloglást. Az itt megspórolt erőre szükségünk is lesz a túra során. Tarajkáról a kék jelzésű ösvény vezet a Hosszú-tavi menedékházhoz (Zbojnícka chata, 1960 m), ez kb. 2 óra 30 percet vesz igénybe. Az elszaporodott szúféléknek köszönhetően az út elején láthatjuk a Rainer-kunyhót is, melyet korábban sűrű erdő takart el. Az erdőből kiérve a Nagy-Tarpataki-völgy törpefenyő sávjában haladunk tovább, ahol a Nagy-Tar-patak zúgása kíséri utunkat. Sok turista megpihen a hidaknál, amely kétszer is keresztezi a patakot. A felső híd után már csak 30 perc, és a meredek törmeléken elérjük a Hosszú-tavi menedékházat. A házban elfogyaszthatunk egy finom fokhagymalevest, vagy ihatunk egy csapolt kofolát. A frissítő után nekivághatunk a Rovátkára vezető útnak, amely továbbra is a kék jelzésen halad.

Taxinak nézik a mentőhelikoptert

Javában tart a nyári szezon, a tátrai ösvényeken tömegek vándorolnak. Ebben az időszakban a hegyimentők sem panaszkodhatnak arra, hogy nincs munkájuk, meg sem tudják számolni, mennyi bejelentést kapnak. Minden nap több mentési műveletben vesznek részt, ezek leggyakrabban zúzódások, ficamok, horzsolások, vagy az eőrs kánikula következtében fellépő gyomorrontás. A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) telefonszámát azonban egyre gyakrabban hívják abszurd helyzetek miatt, nem is beszélve azokról, akik taxinak nézik a mentőhelikoptert.

A Tátra szlovák vagy lengyel oldala a jobb?

A Tátra sokunk számára egy és oszthatatlan egységet képez – a nyugalom szigete és a felüdülés forrása. Nem lehet azonban elfelejteni, hogy a hegységet az államhatár két részre osztja, és a két szomszédos országban sok mindenben eltérő szabályok uralkodnak. Elgondolkozott már valaki azon, hogy vajon a Tátra melyik oldalán jobb lenni? Ha nem, néhány támponttal, a Tátra két oldalán tapasztalható előnyök és hátrányok felidézésével megpróbálunk erre a kérdésre választ találni.

Terület és a turistautak hossza: E tekintetben egyértelműen a szlovák oldalt illeti az elsőség. A Tátra területének több mint 77 %-a Szlovákiában található. Az összesen 651 km hosszúságú jelzett turistaútból kb. 275 km található a Tátra lengyel oldalán. Nem kétséges, ilyen téren a Tátra szlovák oldal több lehetőséget kínál.

Halálos zuhanás a Liptói-Tátrában

Augusztus 23-án délután több, a Liptói-Tátra főgerincén tartózkodó turista is hívta a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) telefonszámát. Valamennyien azt jelentették be, hogy látták, amint a Bánya-hegy (Baníkov) közelében, a főgerinc déli oldalán lezuhant egy turista, akinek személyes tárgyai a turistaúton maradtak. Többen megpróbáltak hozzá leereszkedni, de a kitette terepen ez nem volt lehetséges. A bejelentés után Poprádról azonnal elindult a mentőhelikopter, amely a Zsári-völgyben vette a fedélzetére az ott tartózkodó ügyletes hegyimentőt.

Új női és férfi rekordok a Tengerszem-csúcsra

A legmagasabb csúcsok mindig ott élnek sok ember képzeletében, és sokakat a hozzájuk kötődő rekordok megdöntésére ösztönöznek. Nincs ez másképpen a Lengyel-Tátra, és egyben Lengyelország legmagasabb csúcsával a Tengerszem-csúccsal (Rysy, 2499 m) sem.  1 óra 32 perc 52 másodperc – Piotr Łobodzińskinek ennyi időre volt szükséges, hogy a Bialkai-szénégető (Palenica Białczaska) parkolóból indulva augusztus 6-án felfusson a Tengerszem-csúcsra. Ezzel az idővel a lengyel sportember közel 2 perccel javította meg Marcin Świerc tavaly felállított 1:34:49-es rekordját, amelyről Marcin rögtön felállítása után azt nyilatkozta, hogy nem elég gyors. „Az utolsó fél óra volt messze a legnehezebb, főleg az egyre nagyobb fáradtság, valamint az út technikai nehézségei (láncok) miatt, ezért aztán a végén minden energiatartalékomat mozgósítani kellett. Reggeliere egy banánt ettem, majd a Tengerszemnél egy energiazselét” – mondta a sikeres rekordkísérlet után Łobodziński. A csúcsdöntésre hűvös, de napos időben került sor, Piotr reggel 6 óra 40 perckor, még a turisták megérkezése előtt indult a parkolóból. 35perc 50 mp. alatt ért fel a Halastóhoz, majd 47 perc 50 mp. elteltével állt a Tengerszem partján.

170 éve született Albert barát

170 évvel ezelőtt, 1845. augusztus 20-án született az 1989-ben szentté avatott Albert barát (Brat Albert, eredeti nevén Adam Chmielowski – 1845-1916), aki egy ké­regetésből élő, ámde bohém pap volt. A Kuźnicéból a Konrád-völgybe (Kondratowa Dolina) vezető kék jelzésű, szilárd burkolatú út mentén álló kolostorban élő Albert-rendi nővérek rendjét 1891-ben, az Albert-rendi barátok rendjét pedig 1888-ban Albert barát alapította, aki Zamoyski gróf és a többi barát segítségével 1898-ban egy kis házikót épített Kuźnicéban, amelyben ezután a szerze­tesek éltek. 1902-ben újabb épületeket emeltek, amelyekbe az apácák költöz­hettek be. Az út bal oldalán, léckerítéssel elzárt területen találhatók az Albert-rendi nővé­reknek otthont adó épületek, amelyekhez egy kicsiny, Witkiewicz által tervezett ká­polna is tartozik. A kápolnában minden reggel (vasárnap és ünnepnap dél­után is) istentiszteletet tartanak. Szintén itt található a rendek tagjai által, alapítójuk tiszteletére 1908-ban hálából emelt kicsiny remete-lak, amelyben napjainkban emlékszoba van berendezve. A szentély (Sanktuarium) bejáratától jobbra indul a sárga jelzésű út, amelyen 10 perc alatt a Śpiąca Góra nevű dombra jutunk, ahol az Albert-rendi barátok lakhelyéül szolgáló épületek találhatók.

Forrás: Tátrai túrák; Fotó: pl.wikipedia.org, z-ne.pl

Fotók és videók a Tátrából – 2015. augusztus 1-15.

Rendhagyó módon ezúttal minden különösebb bevezető nélkül ajánlom az oldal olvasóinak figyelmébe a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2015 augusztusának első felében megosztott fotókat és videókat, melyek megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok!

Tátrai babonák – Ha sólyom köröz fölöttünk…

Babonák – meglehetősen kiterjedt témakör, különösen, ami a hegyeket illeti. Akár hiszünk benne, akár nem, azt hiszem fontos kérdés mindannyiunk számára. Vannak közöttünk olyanok, akik szinte a babonák rabjai, és vannak olyanok, akik csak legyintenek ezekre, és nem törődnek velük. Én a mindennapi életben biztosan a második csoportba tartozom. Nem érdekel, ha egy fekete macska átszalad előttem az úton, vagy ha felborul a sótartó, ami a régi hagyomány szerint veszekedést jelent. Ugyanakkor a hegyekben megpróbálom magam mögött hagyni a mindennapi élet dolgait, és így a gondolkodásom 180 °-os fordulatot vesz. Azt nem tudom, mi okozza ezt nálam. Lehet, hogy az a tény, hogy a hegyek veszélyesek, és az őket körülvevő babonák további rejtélyeket tartogatnak. Talán azért, mert a hegyekben mindig azt az elvet vallom, hogy jobb félni, mint megijedni, és fel kell készülni mindenre. Talán azért, mert gyakran találkoztam azzal, hogy a babonák, hiedelmek figyelmen kívül hagyása sokak számára veszélyes helyzetet eredményezett, miközben ezek figyelembe vétele sokuk életét megmenthette volna.

Tiltott területek a Magas-Tátrában

Egy cseh weboldalon jelent meg az alábbi térkép, melyen a készítők különböző színekkel jelölték a Magas-Tátra azon területeit, melyeken teljesen, vagy részben tilos a mozgás, túrázás, hegymászás.

A rózsaszínnel jelölt területek teljes tilalom alatt állnak, ahová sem hegymászók, sem pedig turisták nem léphetnek be, még hegyivezetővel sem.

A narancssárgával jelzett területeken turisták csakis hegyivezetővel mozoghatnak. Ezeken a területeken hegymászók csak érvényes hegymászó igazolvánnyal mozoghatnak, amennyiben az általuk elérni kívánt útvonal nehézsége magasabb, mint II-es, és fontos kitétel, hogy a hegymászóknak az éjszakát a jelzett területen kívüli szálláshelyen kell tölteni.

Más színnel jelölt területeken található jelzett turistautak bárki számára hozzáférhetőek, figyelembe véve a TANAP téli zárlatra vonatkozó rendelkezéseit.

A térképen szürkével jelzett terület e Lengyel-Tátrához tartozó rész.

A Tátra négy legmagasabb csúcsa – 8 óra 45 perc alatt

Anna Figura és Jacek Żebracki nem mindennapi bravúrt hajtott végre, amikor néhány nappal ezelőtt 8 óra 45 perc alatt megmászták a a Gerlachfalvi-, a Lomnic-és a Jég-völgyi-csúcsot, valamint a Fecske-tornyot, vagyis a Tátra négy legmagasabb csúcsát. Mindketten nagy tapasztalattal rendelkeznek a magashegyekben történő gyaloglás és futás területén. Anna a nemzetközileg is elismert Dynafit Team egyetlen lengyel tagja, akik világbajnoki második helyezést értek el a síalpinizmus sprintszámában, ezen kívül több sítúraverseny győztese és tátrai vezető is egy személyben. Jacek a lengyel hegyimentőknél dolgozik, sítúrázó, hegymászó és kajak-kenu edző, aki július 15-én lengyel rekordnak számító 4 óra 17 perc alatt teljesítette a Les Houches – Mont Blanc – Les Houches távot (a verseny győztesének ideje 6 óra 31 perc).

Jelentősen csökken a tátrai tavak vízszintje

A napok, hetek óta tapasztalható száraz, nagyon meleg időjárás jelentősen befolyásolja a tátrai tavak hőmérsékletét és vízszintjét. Pavol Kráľ, a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészet (Štátnych lesov Tatranského národného parku – TANAP) munkatársa elmondta, hogy néhány tátrai tó a száraz időszakban is megtartja vízszintjét, de vannak olyanok is, melyeknek csökken a szintjük. „Minden tó olyan, mint egy szivárgó fazék. Ha több víz áramlik be felül, mint ami alul kifolyik, akkor nő a vízszint, ha kevesebb, akkor csökken” – mondta Kráľ. Minden tátrai tó egyedi, nagy a különbség a magasságuk, valamin az ehhez kapcsolódó vízszintjük között. A Csorbai-tó vízszintje például jelenleg 5 cm-rel magasabb az átlagosnál, vagyis erre a tóra semmilyen hatással sincs a szárazság. „Ami nagyon érdekes és szokatlan, az a víz hőmérséklete, a tó felületén ugyanis 24 °C-t mértünk. A Csorbai-tóban tudomásom szerint még soha nem mértek ilyen magas hőmérsékletet, ez valószínűleg új rekordnak számít” – mondta a szakember. Vannak viszont olyan tavak, amelyek mérési adatai ennek éppen az ellenkezőjét mutatják. A Jávorvölgyi-Zöld-tó vízszintje jelenleg 1 méterrel kisebb az átlagosnál, a Varangyos-tó kb. 30-40 cm-rel, a Szentiványi-tó viszont 2 méterrel kisebb a megszokottnál.

75 éve látogatható a Szimbolikus temető

75 évvel ezelőtt, 1940. augusztus 11-én nyitották meg a turisták előtt a Poprádi-tó (Popradské pleso) közelében, az Oszterva (Ostrva) meredek nyugati lejtői alatt egy hangu­latos cirbolyafe­nyő-ligetben létesített Szimbolikus te­metőt, amely a Magas-Tátrában és a világ más hegységeiben ál­dozatul esett hegymászóknak, turistáknak, valamint a Tátra nevezetes személyiségeinek állít emléket. A temető mottója az alábbi: „A halottak emlékére, az élők figyelmeztetésére”. Nem valódi temetőről van szó, itt nincsenek sírok, a Magas-Tátra áldozatai nem itt vannak eltemetve, ez a hely egy kis ká­polna melletti kősziklákon elhelyezett emléktáblák és keresztek sokasága. A fake­resztek javarészt Jozef Fekiač-Šumný gyetvai népművész alkotásai.

Bartosz Gorczyca nyerte a „Tátra gerincein 2015” hegyi futóversenyt

Megvan a „Tátra gerincein 2015” hegyi futóverseny győztese, a második alkalommal megrendezett versenyt ezúttal Bartosz Gorczyca, a Buff Team Polska versenyzője nyerte, 9:16:05-ös eredménnyel. Teljesítményéhez ezúttal is gratulálunk!

A versenyzők pontosan reggel 4:00 órakor indultak a Chochołowi-völgyben, a Szürke-tisztáson (Siwa Polana) felállított rajthelyről. A verseny távja 70 km, szintkülönbsége hozzávetőlegesen 5000 méter volt. A versenyt az alábbi útvonalon rendezték: Szürke-tisztás (Siwa Polana) – Rét-hegy (Grześ) – Rákony (Rakoń) – Volovec (Wołowiec) – Ék-hegy (Starorobociański Wierch) – Ornak-gerinc (Ornak) – Ornak menedékház (Hala Ornak) – Keskeny-csorba (Chuda Przełączka) – Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) – Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch) – Gąsienica-tisztás (Hala Gąsienicowa) – Murowaniec menedékház (Schronisko Murowaniec) – Kereszt-nyereg (Krzyżne) – Lengyel-Öt-tó völgye (Dolina Pięciu Stawów Polskich) – Mickiewicz-vízesések (Wodogrzmoty Mickiewicza) – Waksmundi-rét (Polana Waksmundzka) – Kutyatej-rét (Psią Trawka) – Olczai-tisztás (Polana Olczyska – Kuźnice (Kuźnice), COS Stadion. A verseny pontos útvonala itt látható.

115 éve érkezett az első autó a Tátrába

Az első autó 1900. augusztus 28-án Poprádról Nagyszalókon át érkezett Ótátrafüredre. Ez egy katonai jármű volt, amelyet azokban a napokban teszteltek a poros úton, ennek során jutott el a Szepességbe és a Tátra körútra. Az autóban tervezője és feltalálója, a badeni Lesdorfer mérnök és két munkatársa ült, akik felváltva vezették a járművet. A Magas-Tátrában hatalmas érdeklődés övezte a „motorkocsi” megjelenését, annak legénységét különböző műsorokkal szórakoztatták, és díjmentes tartózkodást biztosítottak számukra. Az újtátrafüredi szanatórium vezetése viszont azonnal tiltakozott a tátrai településeket összekötő úton meginduló autóforgalom ellen. Lőcsén a vármegyei közigazgatás elismerte a tiltakozás jogosságát, és a betegek valamint a szállóvendégek nyugalmának biztosítása érdekében teljes autóközlekedési tilalmat vezetett be, mely szerint a Tátra körutat csak az otthonukból az egyes településekre érkező motoros járművek használhatják. Ezt a tilalmat azonban bár tiszteletben tartották, ténylegesen soha sem tartották be, és az I. világháború kitörése előtt feledésbe merült.

Forrás és fotó: Ivan Bohuš: Od ohnísk a kolíb po Tatranské osady

A hegymászás feltételei a Lengyel-Tátrában

Néhány évvel ezelőtt a hegymászás még elit sportnak számított, a kivételes embereknek számító, jól képzett hegymászók a jelzett turistautakon kívül is mozoghattak a Tátrában, és egy kis ízelítőt kaphattak a nagy falak kalandos világából. Mára viszont a hegymászás bárki számára hozzáférhető sporttá vált, a cél eléréséhez szükséges eszközök és felszerelések könnyen hozzáférhetőek, és a hegymászótanfolyamoknak köszönhetően egyre nő a hegymászók száma. A hegymászásra kijelölt területeken azonban a hegymászókra a Tátra szlovák és lengyel oldalán is külön szabályok vonatkoznak. A célul kitűzött sziklafal elérése közben be kell tartaniuk a nemzeti parkok hatályos előírásait, valamint nem árt, ha ismerik a hegymászók/sziklamászók ún. etikai kódexét.

A lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) területén az alábbi régiókban engedélyezett a hegymászás: a Halastó környéke (w rejonie Morskiego Oka), kezdve az Alsó-Békás-csorbától (Przełęcz Białczańska) a Chałubińkski-kapuig (Wrota Chałubińskiego), beleértve a Barát (Mnich) tömbjét is.

Körtúra a Magas-Tátrában a Kis-Viszoka érintésével

2012. szeptember 2-án ötfős csapatunk egy újabb szép tátrai túrát teljesített. Ismét a Magas-Tátra volt a célpontunk, Tátrafüredről felmentünk Tarajkára fogaskerekűvel, Tarajkáról elindulva végigmentünk a Nagy-Tarpataki völgyön, majd fel a Rovátkára (szlovákul: Prielom 2288 m), onnan át a Lengyel-nyeregre (2200 m), onnan fel a Kis-Viszoka csúcsra (2428 m) és vissza, majd a Sziléziai-ház mellett elhaladva visszatértünk Tátrafüredre.

Új turistaút a Liptói-Tátrában

A Tátra szlovák oldalán új turistautat jelöltek ki a gyalogos turisták számára. Az új nyomvonal a Szalatin-völgyben (Salatínska dolina) felépített új felvonó felső állomásától az Elülső-Szalatin (Predný Salatín) lejtőin keresztül a Szilfásra (Brestová) vezető kék jelzésű turistaúthoz vezet. Az ösvény várhatóan nagyon népszerű lesz azon bakancsos turisták körében, akik az új, nyáron is közlekedő ülőszékes felvonó segítségével szeretnék lerövidíteni a gerincre vezető utat. Az új felvonó ára felnőtteknek felfelé 6 € (oda-vissza 8 €), amennyiben azonban a felvonó parkolójában hagyjuk az autónkat, abban az esetben 2 € kedvezményt biztosítanak a jegy árából. A felvonó felső állomásától aztán már csak gyalogosan mehetünk tovább, bár az új nyomvonal kialakítása még nem fejeződött be.

Kő-pataki menedékház / Skalnatá chata

Fotó: www.pluska.sk

A magas-tátrai menedékházakat bemutató sorozatunkban ezúttal a Kő-pataki-völgyben, a Kő-pataki-tó közelében található Kő-pataki menedékházzal ismerkedünk meg, amely a Magas-Tátra második legmagasabb csúcsa, a Lomnici-csúcs alatt, egyúttal Tátralomnic település felett fekszik, 1751 méter magasságban. A menedékházat több irányból, többféle módon is elérhetjük. Legegyszerűbben természetesen a Tátralomnicról a Kő-pataki-tóig közlekedő felvonóval közelíthetjük meg, amelynek felső állomásától a menedékház 5 perc lefelé történő sétával elérhető. Valamivel nehezebb a közvetlenül a ház előtt elhaladó Felső turistaúton a Tarajkáról, és még ennél is nagyobb kihívást jelent Tátralomnicról a részben a felvonó alatt haladó zöld jelzésű turistaúton, vagy a Zöld-tótól a piros jelzésű felső turistaúton való megközelítés. Annak ellenére, hogy ezek a turistautak különböző nehézségűek, a menedékház gyermekes családok számára is megfelelő úti cél. De még mielőtt elindulunk ennek a hatalmas gránitszikla védelmében épült menedékháznak a felkeresésére, ismerkedjünk meg a ház érdekes történetével.

Mit jelent a turistautak színjelölése?

A Lengyel-Tátrában túrázók egy része még mindig meg van győződve arról, hogy a turistautak színe utal azok nehézségére is. Ez azonban valójában nem így van. Ugyanakkor az, hogy a tátrai turistautak színe semmit nem jelent, szintén pontatlan megfogalmazás. A turistautak színekkel történő jelölésének egyik koncepciója az alábbiak szerint osztályozza az utakat:

- piros és kék jelzés – főútvonalak, hosszabb távú útvonalak;

- zöld jelzés – a régió érdekesebb pontjait összekötő útvonalak;

- sárga és fekete jelzés – összekötő útvonalak.

Šimon Trnka éjszakai csúcsfotói

A 27 éves zsolnai Šimon Trnka számára nem számít különleges dolognak valamelyik hegycsúcson éjszakázni. Az ilyen éjszakai túrákon készült fotói lélegzetelállítóan különlegesek. Šimon a túrázás szerelmese, emellett legfőbb hobbijának a fotózást tartja. Az éjszakai csúcstúrákba az elmúlt évben szeretett bele, amikor sikerült egy éjszakát a Kis-Fátra legmagasabb csúcsán, a Nagy-Krivánon töltenie. A lehető legtöbb időt próbál a hegyekben tölteni. „Normál esetben az Alacsony-Tátrában, a Kis-Fátrában vagy a Kócs-hegységben töltjük az éjszakát” – mondta a fiatalember. Nemrégiben nézett szembe az eddigi legnagyobb kihívással, és barátaival a Magas-Tátra emblematikus csúcsán, a Krivánon (2494 m) töltötte az éjszakát. Saját fotói, melyeket a Facebookon Simon Trnka PhotoAdventures név alatt lehet megtekinteni, önmagukért beszélnek…

140 éve épült a Róza menedékház

140 évvel ezelőtt, 1875. augusztus 1-én nyitották meg a Magas-Tátrában, a Tarajka közelében a Róza menedékházat. A Magyarországi Kárpátegyesületnek (MKE) a Magas-Tátrában felépített első menedékházát Gräfl-Győrffy Róza bá­rónő tiszteletére Róza menedék­háznak nevezték el. A mai Bilík-menedékháztól néhány méterre, 1238 méter tengerszint feletti magasságban felépített, két lakószo­bából álló épületet 1877-től vendéglős üzemeltette. Az erősen tatarozásra szoruló menedékház közelé­ben a terület tulajdonosa, a szepesszombati erdőbirtokosság 1884-ben felépítette a fából készült, emeletes, Tarpatak Szállót, amelyben vendéglő is várta az egyre nagyobb számban érkező turistákat.

Fotók és videók a Tátrából – 2015. július 16-31.

Gyönyörű és legendás csúcsok, szép panorámák, egymással játszadozó mormoták, a fotósnak szinte modellt álló zerge, az özönvízszerű esőben bőrig ázott turisták (ott voltam, tanústíhatom…), cikázó villámok, csodaszép természeti jelenségek, egy különleges virág és egy nem megszokott felvétel a Tátrában túrázókról. Címszavak az alábbiakban is látható, a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2015 júliusának második felében megosztott fotókból. Az oldalon megosztott videókkal ezúttal Szlovákia legszebb tájaira, a Sas útra, valamint a Tátra sziklavilágába látogathatunk el, a magas csúcsok világában mindennaposnak nem mondható módon, hegyi kerékpárral.

Zsári-völgy – Szomorú-hágó

Zsári-völgy parkoló (Žiarska dolina, 891 m) – a kék jelzésen – Zsári menedékáhz (Žiarska chata, 1325 m, 1:30 ó) – Kis-Retesz-katlan eá. (Pod Homolkou, 1:20 ó) – Szomorú-hágó (Smutné sedl, 1963 m, 0:40 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 2:45 óra. Teljes menetidő: 6:15 óra.

A Zsári-völgybe vezető kék jelzésű turistaút kezdetén lévő parkolóból eleinte sűrű, majd felfelé egyre ritkább erdőben indulunk észak felé. A völgy hamarosan kitárul, és megérkezünk a völgy nyitott részén álló Zsári menedékházhoz. A menedékház után egy fahídon keresztezzük a Fenyves-patakot, majd a jól kiépített turistaúton a Nagy-Retesz-katlan sziklás déli lejtőjén a törpefenyőben traverzálunk. Hamarosan megérkezünk a Kis-Retesz-katlan elágazáshoz, ahonnan a kék jelzésű turistaúton balra kanyarodva egy jelentéktelen, széles vályúban szerpentinezünk felfelé a Középső-lejtő gerincére. Egy éles jobb kanyart követően a gerinc bal oldalán haladunk felfelé, majd a sziklás ösvényen balra traverzálva érkezünk meg a Szomorú-hágóba.

Elsősegély hirtelen szívmegállás esetén

A Lengyel-Tátrában ezen a héten a Roztoka-völgyben, egy technikailag könnyűnek mondható turistaúton meghalt egy férfi. Nem megcsúszott, nem lezuhant, nem érte villámcsapás. Halálát hirtelen szívmegállás okozta. Az elkövetkező napokban Közép-Európában, így Szlovákiában és Lengyelországban is kánikulai meleg várható. A hegyekben, ahol a magas hőmérséklet általában intenzív testmozgással párosul, ez különösen megterhelő lehet. Ez nem csak a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőkre veszélyes, de az egészséges emberekre is, akik általában fel sem ismerik a potenciális veszélyeket. Érdemes odafigyelni szervezetünknek a fáradtságra adott reakcióira, és mindenekelőtt jó ha tudjuk, mi kell tennünk, ha adott esetben (nagyrészt) rajtunk múlik egy ember élete.

Az erős napsugárzás az egészségünket veszélyezteti

Minden, ezen a héten a Tátrába induló turistára érvényes figyelmeztetést adtak ki: a hegyekben kánikulai meleg várható, amely életünket és egészségünket is veszélyeztetheti. A hőmérséklet a Tátrában holnaptól egyenletesen emelkedik. A legmelegebb pénteken és szombaton várható, amikor Zakopanéban az átlaghőmérséklet elérheti a 27 °C-t, a hegygerinceken pedig akár 20 °C is lehetséges. Ez talán nem tűnik soknak, főleg az itthon várható kánikulai meleghez képest, de ahhoz elég, hogy hosszan tartó fizikai igénybevétel esetén gyors kiszáradáshoz, vagy a testünk túlmelegedéséhez vezessen.

Szép magyar siker a Tatry Tour kerékpárversenyen

Július 25-én rendezték meg a Tátrában a Tatry Tour 2015 nemzetközi kerékpárversenyt, amelyen több nemzet sportolói mellett magyar versenyzők, így a Debreceni Kerékpáros Sport és Szabadidős Ifjúsági Egyesület (DKSI) versenyzői is indultak. A Közép-Európai bajnokság versenysorozat részeként megrendezett verseny hosszabb, 195 km-es távján az indulóknak 2750 méter szintkülönbséget kellett legyőzniük. A keménynek ígérkező verseny a debreceni csapat Tour de Hongrie-ra való felkészülését volt hivatott elősegíteni. A majd kétszáz fős nemzetközi mezőnyben Pályi Csaba a véghajrában a második helyezést vívta ki magának. A www.haon.hu újságírója az ezüstérmes versenyzőt kérdezte az eseményekről:

“…A rajt után rögtön egy hosszú lankás emelkedővel kezdtünk, amire elég lassan mentünk fel, páran próbáltak elgurulni, de ekkor még senkinek sem sikerült. A tetőre érve 50km lejtmenet következett, ahol 6-7 ember elgurult, de ezzel nem nagyon foglalkoztunk, tudva, hogy még van 180km. A leghosszabb emelkedő 70km körül kezdődött és kb. 12km hosszú volt. Az eleje nagyon lankás volt majd egy 4-5km meredekebb rész következett. Ábrók Norberttel végig a mezőny legelején voltunk, a tetőre érve körülbelül 20-an maradhattunk, a csapatból még a Fegyveres Máté ért fel velünk.

Tragédia a Roztoka-völgyben

Nem sikerült megmenteni annak a turistának az életét, aki ma lett rosszul, a Lengyel-Tátrában túrázva. A hegyimentőket hétfőn délelőtt, néhány perccel 10 óra után a Roztoka-völgyből riasztották, ahol összeesett egy turista. A bejelentő nem tudta pontosan elmagyarázni, hogy hol történt az eset, végül megállapították, hogy a segítségre szoruló turista a völgyben vezető turistaút első hídja felett, a helikopter számára nehezen hozzáférhető terepen lett rosszul. Ennek ellenére a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) helikoptere a bejelentést követően 18 perccel megérkezett a helyszínre, ahonnan a beteget a lehető leggyorsabban a zakopanei kórházba szállították. Útközben, majd a kórházban is megpróbálták újraéleszteni, ez azonban sajnos nem vezetett eredményre, nem sikerült megmenteni az életét.

Forrás: http://24tp.pl; http://krakow.gazeta.pl; Fotó: Agencja Gazeta

Újabb tragédia a Magas-Tátrában

A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) munkatársai augusztus 1-én, a reggeli óráktól eltűntként kerestek egy 27 éves nőt a Magas-Tátrában. A lány édesapjától származó információk alapján a lánya előző nap a Tátrába indult túrázni. Túrájának célja a bejelentés szerint a Furkota-csúcs (Furkotský štít), a Triumetal (Hrubý štít), vagy a Csorbai-csúcs (Štrbský štít) volt. A hegyimentők a bejelentés után átvizsgálták az ezekre a csúcsokra vezető hegymászó útvonalakat, de a keresés sikertelen volt. Szombaton, a kora esti órákban felderítő repülést végeztek az érintett területen, azonban ez sem vezetett eredményre. A következő napon elindultak, hogy átvizsgálják a Furkota-, a Malompataki- és a Menguszfalvi-völgyet, valamint az ezeket a völgyeket szegélyező gerinceket. Augusztus 2-án, vasárnap a délutáni órákban aztán megtalálták az eltűnt lányt a Sátán (Šatan) csúcsa alatt, a Malompataki-völgyben (Mlynická dolina).

Eltévedt magyar turisták a Tátrában

Augusztus 2-án este négy magyar turista kérte a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét, akik elmondásuk szerint eltévedtek. Eredeti tervük az volt, hogy átkelnek a Téry-horhoson (Baranie sedlo), ehelyett a Stolarczyk-hágóba (Stolarczykovo sedlo) mentek fel, és azon keresztül a Fekete-Jávor-völgybe (Čierna Javorová dolina) jutottak. Mivel nem volt náluk világító eszköz, és az élelmük és a vizük is elfogyott, ezért a Hegyi Mentőszolgálat segítségét kérték. A hegyimentők elkérték a GPS koordinátáikat, és még az éjszaka folyamán beazonosították a tartózkodási helyüket, és elindultak a mentésükre. Hétfőn a hegyimentők a hajnali órákban érték el azt a helyet, ahol a magyar turisták a GPS koordináták alapján tartózkodtak, a helyszínen azonban senkit sem találtak. Ezután SMS-en keresztül kapcsolatba léptek az érintettekkel, akik jelezték, hogy már nincs szükségük segítségre. A hegyimentők átfésülték a völgyet, de anélkül tértek vissza Ótátrafüredre, hogy találkoztak vagy látták volna a bejelentőket.

Forrás: http://www.hzs.sk; Fotó: fotky.sme.sk

Magashegyi teherhordók – akár 200 kg. a hátukon

A Tátra lengyel részén az összes menedékházba tehergépjárműveken, vagy pedig egyéb mechanikus eszközzel (pl. a Lengyel-Öt-tavi menedékházba drótkötélen) szállítják fel a menedékház életéhez szükséges alapanyagokat és felszerelési tárgyakat. Ugyanakkor a Tátra szlovák oldalán néhány menedékházhoz semmilyen, gépjárművel járható út nem vezet, így más választás nem lévén, emberi erővel kell megoldani az alapanyagok és felszerelések felszállítását. Az ezzel foglalkozó embereket magashegyi teherhordóknak, népszerű nevükön sherpáknak nevezzük.

A Zamkovszky-menedékház, a Téry-menedékház, a Hosszú-tavi menedékház, valamint a Hunfalvy-völgyi menedékház kizárólag a teherhordók által felvitt eszközöknek köszönhetően működhetnek.  A hordárok a hátukon, egy különleges, favázas hordkeret segítségével viszik fel a menedékház működéséhez szükséges összes anyagot – mint pl. a üzemanyag, gázpalack, tűzifa és mások –, valamint az összes élelmiszert, melyet mi turisták ott elfogyaszthatunk, mit sem sejtve arról, azok hogyan jutnak fel oda.

1 óra 49 perc alatt a Tengerszem-csúcsra!

2015. július 19-én Łukasz Fasuga példátlan bravúrt hajtott végre: a Bialkai-szénégető (Palenica Białczańska) parkolóból 1 óra 49 perc alatt felért a Tengerszem-csúcsra (Rysy, 2499 m). Łukasz  reggel 4 óra 40 perckor indult el a parkolóból. „Az szerettem volna, ha minél kevesebb ember tartózkodik az útvonalon” – mondta később. 45 perc elteltével érkezett meg a Halastóhoz (Morskie Oko), az indulástól számított 1 óra és 1 perc elteltével pedig már a Tengerszem (Czarny Staw pod Rysami) partján állt, ahonnan mindössze 48 perc alatt futott fel a Tengerszem-csúcsra. A csúcsot 6 óra 29 perckor, vagyis az indulástól számítva pontosan 1 óra 49 perc alatt érte el. Ezúttal is gratulálunk az állóképességéhez!

175 éve mászták meg először a Tengerszem-csúcsot

175 évvel ezelőtt, 1840. július 30-án Blásy Ede mászta meg először a Tengerszem-csúcsot id. Ruman János stólai ve­zetővel. A csúcsról elé táruló látványról később Blásy így nyilat­kozott (Turisták Lapja, 1897. évf. 6-8. sz): „Sok év telt el az óta, sok szép és sok szomorú időt éltünk át, de ama csudás benyomás, melyet ama páratlan kilátóponton akkor éreztem, egész hatalmában megújul az én lel­kemben, valahányszor az ott töltött első perczekre gondolok.”

A csúcsot Blásy a csúcs 1853. augusztus 2-án, barátai társaságában történő második megmászása alkalmával nevezte el Tengerszem-csúcsnak. A névadás történetét szintén a Turisták lapjában írja le Petrik Lajos. E szerint a csúcs má­sodik megmászása alkalmával nem csupán elkeresztelték a csúcsot, hanem ott helyben ki is állították a keresztlevelét. A német nyelven írt keresztlevél magyarul hozzávetőleg így hangzik: