Esőnap a Tátrában – avagy hogy nem lovagoltuk meg a Kis-Nyereg-hágót

A hétvégén idén először jártunk a szlovák Tátrában, hiányzott már a látvány és a magashegyi életérzés, és még ha nem is pont úgy terveztük, ahogy végül megvalósult (bár aki magashegyen túrázik, az tisztában van  két alapszabállyal: első, a legfontosabb a biztonság, a másik, amit tudni kell és el kell tudni fogadni, hogy az időjárás bármikor keresztülhúzhatja az eredeti terveket), mégis feltöltött és gazdagított bennünket.

A tegnapi túránkon bizony olyan arcát mutatta meg nekünk a magashegy, amelyet bár még ritkán láttunk, de tisztelnünk kell és tiszteletben kell tartanunk…

Erdőtűz 2005-ben Tátraszéplak és Ótátrafüred között

2005-ben, július utolsó hétvégéjén az előző évi szélvihar által sújtott területen, Tátraszéplak és Ótátrafüred között ismét természeti csapás, ezúttal hatalmas tűzvész sújtotta a Tátrai Nemzeti Park területét. Több tucat szakember – erdészek, tűzoltók, önkéntesek, földi és légi járművek – gyors beavatkozása ellenére a 2004-es szélviharban letarolt területen a napok óta tartó hőség, a szárazság és az erős szél miatt majdnem négy napig égett az erdő maradványa. A tűz pontos oka máig sem ismert, de a későbbi vizsgálatok szerint valószínűleg egy Tátraszéplak közelében, a turistaúton felelőtlenül eldobott cigarettacsikk okozhatta.

Elkerülhető lett volna a helikopter-szerencsétlenség

Szakértők szerint elkerülhető lett volna a tragédia, ha a magasfeszültségű légvezetékeken lettek volna láthatósági gömbök. Jelenleg ilyen gömbök csak ott vannak, ahol ezt a civil repülésről szóló törvény előírja. Ott, ahol a mentőhelikopter a Szlovák Paradicsomban lezuhant, nem voltak láthatósági gömbök, és nem is tervezik azok kihelyezését. Az Air Transport Europe mentőhelikoptere július 17-én, pénteken zuhant le a Szlovák Paradicsomban, miután nekirepült egy elektromos vezetéknek. Szakértők szerint a vezetékek gyakran veszélyeztetik a helikopterek biztonságos közlekedését, a velük való ütközés pedig a legtöbb esetben tragédiával végződik. „Ha a pilóta nem látja az oszlopokat, akkor a vezetéket még nehezebb észrevennie. Ez egy olyan akadály, amit semmilyen körülmények között nem szabad megközelíteni” – mondta Martin Šonka műrepülő pilóta. A jelöletlen vezeték észrevételét az éppen lenyugvó nap fénye is nehezítette, a pilóták számára ugyanis ez a legkritikusabb napszak. A szakember szerint elkerülhető lett volna a tragédia, ha az elektromos vezetékek kellően ki lettek volna jelölve.

Tatranská šelma Ultra 2015

A maga nemében a Magas-Tátra szlovák oldalán egyedülálló hegyi futóversenyt rendeznek 2015. augusztus 22-én, szombaton a Tátrában. Az idei nyár egyik utolsó hétvégéjén egy különleges sportesemény versenyzőinek szurkolhatnak a hegyekben túrázók. A verseny útvonal érinti a Magas-Tátra déli oldalának összes völgyét, végigvezeti a résztvevőket a Magas- és Bélai-Tátra legszebb részein. A gyönyörű erdei útvonalakon és a Tátra durva gránitján vezető útvonal legmagasabb pontja meghaladja a 2000 métert. A verseny útvonalát 100 %-osan körülvevő tátrai természet a résztvevőknek és a szurkolóknak is biztosítja a jó hangulatot.

Villámcsapás ért egy férfit a Magas-Tátrában

A nyári viharok különösen veszélyesek a hegyekben. Sokszor, sok helyen olvashatunk (itt, a magas-tatra.info oldalon legutóbb a mai cikkben – a szerk.) erről, de múlt hét szombaton egy turista sajnos személyesen is meggyőződhetett ennek valóságtartalmáról. Szombaton délután érkezett a bejelentés a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére a Fehér-tavi-csúcs közelében történt villámcsapásról. Annak ellenére, hogy a villámcsapás következtében a turista nem került öntudatlan állapotba, az esés következtében elszenvedett sérülések miatt a mentőhelikopter azonnal a helyszínre indult. „Az időjárási körülmények, elsősorban az alacsony felhőzet nem tették lehetővé, hogy a mentőhelikopter a sérült közelébe repüljön, ezért földi mentőcsapat indult a helyszínre” – áll a HZS közleményében. A sérültet, akit közvetlenül a Fehér-tavi-csúcs közelében ért a villámcsapás, fejsérülést, annak következtében pedig emlékezetkiesést szenvedett, a földi mentőcsapat a Zsázsa-forrás közelében adta át a helikopter személyzetének, akik a poprádi kórházba szállították.

Forrás és fotó: http://poprad.dnes24.sk

Hogy viselkedjünk a Tátrában vihar esetén?

A zivatarok a hegyekben sokkal veszélyesebbek, mint a sík vidéken. A Tátrában is bármikor, minden nap előfordulhatnak zivatarok, de a leggyakrabban júniusban és júliusban, a délutáni órákban fordulnak elő. Zivatarok idején a Lengyel-Tátrában a a Svinica és a Giewont közelében a legkockázatosabb tartózkodni, utóbbi esetében a híres keresztnek köszönhetően, melyet nagy mennyiségű acél összeszerelésével állítottak fel.

360 °-os panoráma a Liptói-határhegyről

A Liptói-határhegy (Szpiglasowy Wierch, 2172 m) az egyik legszebb kilátást nyújtó csúcs az egész Tátrában, amely a Tátra főgerincén található, három völgy, mégpedig a Lengyel-Öt-tó völgye (Doliną Pięciu Stawów Polskich), a Fenyves-tavi-völgy (Temnosmreciňská dolina), valamint a Barát-völgy (Doliną za Mnichem) találkozási pontjában. A csúcsra a Miedziane-hágóból (Szpiglasowa Przełęcz) juthatunk fel, amelyet viszont a Lengyel-Öt-tó-völgyéből, vagy pedig a Halastótól (Mosrkie Oko) érhetünk el. A csúcsról nyíló kilátás lélegzetelállító: egészen közelről látható innen a Sas út gerince, a Tengerszem-csúcs és a Menguszfalvi-csúcsok régiója, valamint a Nyugati-Tátra távoli csúcsai. Az alábbiakban a csúcsról nyíló, nagy felbontású panorámában gyönyörködhetünk, a kattintásra nagy méretben megtekinthető panorámafotót Rafał Ociepkę készítette.

Forrás: http://tatromaniak.pl

190 éve született dr. Carl Albert Scherner

190 évvel ezelőtt, 1825. július 26-án Porosz-Sziléziában született dr. Karl Albert Scherner (1825-1889) wróclawi egyetemi tanár, Tátra-járó, a Tátra kultusz egyik legjelentősebb külföldi apostola, aki nagy érdemeket szerzett a sziléziai németek tátrai turizmusában. Az 1870-es évek elejétől rendszeresen járt a Magas-Tátrába, s annak avatott ismerőjévé vált. Német honfitársait a hegység látogatásra ösztönözte, s hogy útjaikhoz eligazítással szolgáljon, 1875-ben, 1876-ban és 1881-ben három Tátra-kalauzt is kiadott (1875 – Tátra-Führer; 1876 – Tátra-Führer II. Teil; 1881 – Neuer praktischer Tatra-Führer). Cikket is írt a Tátráról és a Szepességről a Lőcsén megjelenő Zipser Bote-ba és a Boroszlóban (Breslau, ma Wróclaw, Lengyelország) megjelenő Breslauer Zeitung-ba. 1887-ben az egyik alapítója, majd az első elnöke volt az Magyarországi Kárpátegyesület Sziléziai Osztályának.

Forrás: http://www.fsz.bme.hu; Neidenbach Ákos: Magyar Turista- és Hegyisport Encikloédia

Szubjektíven a Sas útról (Orla Perć)

Sas út. Ki ne hallotta volna ezt a nevet? Minden fülnek ismerősen cseng, hogy ez a legnehezebb jelzett turistaút a Tátrában, hogy pokolian nehéz, hogy tele van láncokkal és egyéb fémeszközökkel, és hogy rendszeresen fordulnak elő arrafelé balesetek. De fel a fejjel! Szeretném megmutatni, hogy a dolog nem olyan szörnyű, mint amilyennek egyesek lefestik. Egyetértek azzal, hogy ez egy nagyon nehéz útvonal, de ugyanakkor úgy gondolom, hogy megfelelő körülmények között a legjobb úti cél a felkészült turistáknak. Végül is ez egy jelzett turistaút, amely nyitott a nyilvánosság előtt, nem csupán a képzett hegymászók használhatják.

A Tátra legmagasabb csúcsának megmászása – lépésről lépésre

Már hajnali 2 volt amikor Tátraváros egykor szebb időket élt tüdőszanatóriumának kihalt parkolójába bepöfögtünk a kis sárga szappantartóval. Kifelé menet és még az 5 csillagos bivak kialakítása során is az volt a terv, hogy másnap megnézzük a Gerlachfalvi-csúcs “beszállását”.

Mindketten évek óta jártuk a Tátrát, de a hegység csak hegymászók számára (vagy vezetett túraként) elérhető legmagasabb csúcsa még hiányzott a listáról. No nem mintha nem vettük volna észre, akárhányszor egy túra után hazafelé autóztunk tekintetem az ablakra tapadt és a Poprád közeli síkságról jellegzetes sziklakúpot bámultam. Egyenesen sóvárogtam utána.

Magas-Tátra főgerinc négy és fél nap alatt, egyedül

Andrzej Marcisz lengyel hegymászó július 2-6. között négy és fél nap alatt egyedül járta végig a Magas-Tátra főgerincét a Kopa-hágótól a Liliom-hágóig. A gerinctúra során érintette az összes, névvel ellátott földrajzi pontot. A túra előtti éjszakát a Kopa-hágóban (Kopské sedlo) töltötte, onnan indult a hosszú útra. A következő éjszakákat a Vörös-padon (Javorové sedlo), a Nyugati-Batizfalvi-csorbában (Západné Batizovské sedlo), a Hunfalvy-hágóban (Vaha) és a Chałubiński-kapuban (Wrota Chałubiňskiego) töltötte. A gerinctúra során nem voltak segítői, az éjszakai szállásokat előre feltöltötte tartós élelmiszerekkel, vízzel és az éjszakázáshoz szükséges felszereléssel. Egy kötelet vitt magával, valamint egy mászócipőt (a gerinc 95 %-át túrabakancsban tette meg). Ami a legfontosabb, hogy Andrzej a gerinctúra során érintette a Magas-Tátra főgerincének valamennyi (összesen 198), névvel ellátott földrajzi pontját, még a nehezen megmászható tornyocskákat is.

„Tátra gerincein” hegyi futóverseny 2015-ben is

2013 után ezúttal második alkalommal, 2015. augusztus 15-én kerül megrendezésre a „Tátra gerincein” (Bieg Granią Tatr) elnevezésű hegyi futóverseny a Lengyel-Tátrában. A versenyen indulóknak a több mint 70 km-es távon kb. 5000 méter szintkülönbséget kell leküzdeniük. A Tátrai Nemzeti Park (TPN) ezúttal 350 versenyző indulását tette lehetővé, a szervezők a 300 előnevező mellett 50, nagy tapasztalattal és jó eredményekkel rendelkező meghívott versenyzőnek adnak lehetőséget az indulásra. A verseny útvonala technikailag nagyon igényes, néhol erősen kitett, sziklás, laza kövekkel borított, jelentős szintemelkedést tartalmaz, melyhez társul a változékony időjárás. A versenyzők számára jól láthatóan, élénk színű zászlókkal pontosan kijelölik a verseny útvonalát, főleg a kereszteződéseket és az útvonal más, kritikus pontjait. A helyszíni jelzésektől függetlenül a startcsomagban valamennyi induló kap egy részletes térképet az útvonalról. A verseny útvonalán a versenyzők saját depót nem alakíthatnak ki, bármilyen felszerelést, táplálékot csakis a célban depózhatnak.

Gyalog vagy lovaskocsival a Halastóhoz?

Továbbra is éles viták folynak a lengyel médiában a Halastóhoz (Morskie Oko) közlekedő lovakkal kapcsolatban. A viták immár hosszú idő óta a környezet- és állatvédők, valamint a lovaskocsik üzemeltetői között folynak. Előbbiek azzal érvelnek, hogy az állatokat erejüket meghaladó mértékben használják, tulajdonosaik nem törődnek velük, és hogy a lovak egészsége oly mértékben károsodik, hogy útjuk egyenesen a vágóhídra vezet. Ezzel szemben a góralok éppen az ellenkezőjét állítják, azzal érvelnek, hogy a lovak jól érzik magukat, ez a munka számukra nem megerőltető, törődnek az állataikkal, és hogy hosszú évek óta ezekkel a lovakkal szállítják a turistákat a Lengyel-Tátra legismertebb tavához.

Páratlan fotók egy Tengerszem-csúcs túráról

Tombol a nyár a Tátrában. Szinte tökéletesek a túrázás feltételei, a szép idő egyre több embert vonz a magashegyek világába. Az alábbiakban Tomasz Madejski fotóinak segítségével a szlovák oldalról a Tengerszem-csúcsra vezető út legszebb pillanataiban gyönyörködhetünk. A fotók készítője útközben hosszabb pihenőt tartott a Békás-tavaknál, valamint a Hunfalvy-völgyi menedékháznál, ahol mint látható, a túra idején (július első hétvégéje) még mindig sok volt a hó. Egy ilyen forró napon azonban még jól is jöhet egy kis kóstoló a télből…

150 éve született Déry József

150 évvel ezelőtt, 1865. július 18-án született Déry József (1865-1937) ítélőtáblai bíró, festő, a XIX.-XX. század fordulójának egyik legjobb magyar hegymászója, Téry Ödön veje. Déry elsősorban az Öt-tavi-katlant övező csúcsok meghódításában vette ki részét, ő mászta meg elsőként 1896. július 22-én a Vörös-tor­nyot a Vörös-torony-hágóból, 1901. augusztus 23-án pedig Benkó Mihály társaságában a jellegzetes alakú (háromszög formájú, 2169 m magas) Sárga-falat a keleti szakadékon keresztül, mindkétszer id. Hunsdorfer János vezetésével. 1896. július 21-én szintén Hunsdorfer vezetésével megmászta az Öt-tavi-katlant övező csúcsok egy addig névtelen, csipkézett ormát, amelyet az Magyar Turista Egyesület 1900-ban Déry-csúcsnak keresztelt el. Hegymászó túrái mellett 20 éven át volt a Turisták Lapjának szerkesztője, a folyóiratban 1894-től közel 100 cikket írt, gyakran saját rajzaival, fényképeivel illusztrálva. Tátrai panorámaképeket is rajzolt, illetve festett, pl. a Jég-völgyi-csúcsról. 1895-től pedig az MTE különböző tisztségeit töltötte be, 1931-ben az Egyesület tiszteletbeli elnökének választották.

Forrás: Tátrai túrák, http://www.fsz.bme.hu

Lezuhant a mentőhelikopter a Szlovák Paradicsomban – négy halott

Július 17-én, nem sokkal 18 óra 30 perc után a Szlovák Paradicsomban lezuhant a helikopteres mentőszolgálat (VZZS) helikoptere. A helyszínre érkező tűzoltók négy halottat találtak a helikopter roncsai között, melyekhez csak feszítővágók segítségével sikerült hozzáférniük. A mentőhelikopter Poprádról indult egy fejsérülést szenvedett 10 éves kisfiú mentésére, és a jelenlegi információk szerint a Kolostor-szurdok közelében belegabalyodott az elektromos távvezetékbe, és a Hernád-áttörésben, kb. 50 méteres magasságból a Hernádba zuhant. „A legénység négy tagja – a pilóta, az orvos, a mentőtiszt és egy hegyimentő (a Szlovák Paradicsomban dolgozó hegymentők vezetője) – a helyszínen életét vesztette” – mondta a Sürgősségi Orvosi Szolgálat szóvivője.

Fotók és videók a Tátrából – 2015. július 1-15.

Egy különleges, és egy, a Tátra gránitján nem megszokott havasi virág, gyönyörű csúcsok, rabul ejtő tavak, vad sziklák, szép panorámák, fagyos nyári éjszaka a Tátra tetején, jól elkapott pillanat ugyanott. Címszavak az alábbiakban is látható, a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2015. júliusának első felében megosztott fotókból. A megosztott videókkal ezúttal a Lengyel-Tátrába, a Kis-Fátrába és a Liptói-Tátrába látogathatunk el. Ezek a fotók és videók hivatottak arra, hogy pótolják a hegységben tett túrák hiányát, de talán arra is jók, hogy kedvet csináljanak egy-egy szép túrához. Az alábbiakban összegyűjtött fotók és videók megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok!

Hajszálnyira a tragédiától – Egy baleset túlélőjének drámai felhívása

A 18 éves lengyel fiatalember, Kamil Gaik 2015. július 10-én pénteken, a Svinicáról (Świnica) a Zawrat-hágó (Zawrat) irányába történő ereszkedés során súlyos balesetet szenvedett. Miután kissé magához tért a sokkból, az alábbi, megrázó felhívást intézte a Tátrába indulókhoz:

„Ügyeljünk a saját és szeretteink egészségére. Ne becsüljük túl a képességeinket! Válasszunk végrehajtható célokat. Nyugodtan, saját képességeinknek megfelelően túrázzunk. Ne rohanjunk, ez nem verseny. Az útvonalakon használjuk a beépített biztonsági eszközöket (pl. láncok). Minden útra az ahhoz szükséges felszereléssel induljunk. Egy életünk van, és azt könnyű elveszíteni. Ha félsz, hogy esetleg nem tudod megtenni a tervezett utat, válassz rövidebbet. Ha az út túl nehéz, válassz könnyebb megoldást. Nem éri meg kockáztatni! Ragaszkodjunk a jelzett utakhoz, és ha nem vagyunk benne biztosak, merre megy tovább, nézzünk szét, mások merre mennek. Ha mindent a tervezettnek megfelelően alakul, akkor nem lehet gond. Ha nem, akkor ne menj tovább, és változtass a tervezett útvonalon!

Jalóci-völgy – Anyóka-hegy – Szürke-hegy

Jalóci-völgy parkoló (Jalovská dolina, 748 m) – a zöld jelzésen – Anyóka-hegy (Babky, 1566 m, 1:45 ó) – Forduló-hágó (Sedlo Predúvratie, 1586 m, 1:00 ó) – Szürke-hajlat (Sedlo Priehyba, 1640 m) – Szürke-hegy (Sivý vrch, 1805 m, 1:00 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 3:15 óra. Teljes menetidő 7:00 óra.

A Jalóci-völgy torkolatában lévő parkolóból a zöld jelzésen indulunk észak felé, amely eleinte hosszú szerpentinekben halad északnyugat felé, majd sziklás Sólyom-hegy nyugati lejtőjén a turistaút ketté válik. Mi a balra folytatódó zöld jelzésen megyünk tovább, és az erdőből hamarosan nyitott terepre érkezünk, majd meredeken szerpentinezve érkezünk meg az Anyóka-hegy csúcsára. A csúcsról a keskeny, kavicsos gerincen megyünk tovább, majd a széles, füves gerincen vezető útvonal a Kis-púp nyugati oldalán elhaladva érkezik meg a Forduló-hágóba. A hágóból széles, füves, később a törpefenyőben vezető út vezet a Hegyes keleti lábát keresztezve a Szürke-hajlatig, ahonnan kezdetben füves, majd egy rövid törpefenyősávot elhagyva törmelékes emelkedő vezet a Szürke-hegy tetejére.

Csendes-völgy – Liptói-Tátra

A Csendes-völgy (Tichá dolina) a Liptói-Tátra (Liptovské Tatry) legkeletibb, egyben leghosszabb völgye. Napjainkban leginkább lavinák, erdőtüzek és szútámadások során kipusztult erdők jellemzik. A Csendes-völgybe tett túrák ideális kiindulópontja a Béla-patak jobb partján fekvő Podbanszkó (Podbanské) település, amely a Csendes-patak (Tichý potok) és a Kapor-patak (Kôprovský potok) egyesülése közelében keletkezett. A két patak összefolyásánál található a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) erdészháza. A völgybe a sárga jelzésű erdészeti úton juthatunk be. 2008-ig ennek felső részén ágazott el a Toman-völgybe (Tomanovská dolina) vezető egykori piros jelzésű, a Toman-hágóba (Tomanovské sedlo) vezető turistaút. A Toman-hágó választja el a Vörös-hegyek (Červené vrchy) csoportját a Liptói-Tátra más részeitől.

Tatry Tour 2015 kerékpárverseny

2015. július 25-én rendezik meg az idei Tátra körüli hosszú távú kerékpáros körversenyt. A két távon, több korcsoportban kiírt verseny startja 25-én, szombaton 10.00 órakor lesz Ótátrafüreden, a 72 km-en indulók 11:00-kor, a hosszabb, 195 km-es távon indulók pedig 10:00 órakor startolnak el. A hosszabb távon indulók Csorbató (14 km), Podbanszkó (30 km), Liptóújvár (48 km), Liptószentmiklós (56 km), Zuberec (93 km) érintésével jutnak el Chochołowba (121 km), ahol átlépnek Lengyelországba. Innen Poronin (140 km) érintésével kerekeznek át a Tátra keleti oldalára, ahol Lysza Polanán (158 km) jutnak vissza Szlovákiába. A határtól aztán Barlangliget (179 km) érintésével érkeznek meg a célba, Ótátrafüredre (195 km). A 72 km-es táv versenyzői kelet felé indulnak, Barlangligeten át érik el Lysza Polanát, ahol megfordulnak, és visszatekernek Ótátrafüredre, a célba.

Sherpa 100 emlékverseny a Magas-Tátrában

A Juraj Petranský emlékére tizennegyedik alkalommal megrendezett Sherpa 100 emlékversenyen 2015-ben mind a férfi, mind pedig a női kategóriában új győzteseket avattak. A minden évben nyár elején megrendezett versennyel a szervezők a 2000-ben a Téry-menedékház alatti lejtőn lavinabalesetben elhunyt fiatal tátrai teherhordó emléke előtt tisztelegnek. Az idei versenyre június 13-án, szombaton került sor a hagyományosnak mondható Tarajka – Zamkovszky-menedékház útvonalon. A pokoli hőségben, a sokszor egyenetlen terepen 100 kg-os terhet cipelő férfiak versenyében ezúttal első alkalommal Rasťo Goriščák diadalmaskodott, aki nem csak a tavalyi győztes, egyúttal háromszoros bajnok Matej Fabšíkot győzte le, de sokáig támadta a verseny időrekordját is. A 39 perc 18 másodperces rekord végül is ellenállt a rohamnak. A harmadik helyen Matúš Vnenčák végzett. „Elégedett vagyok, ez az eddigi legjobb teljesítményem a Sherpa 100-as versenyen” – osztotta meg benyomásait a poprádi titán, majd hozzátette: „Tizenkilenc tagbaszakadt fickó közül számomra megtiszteltetés a dobogó tetején állni”.

Négy évszak a Tátrában

A Tátra minden évszakban más és más arcát mutatja. Másmilyennek látjuk nyáron, amikor minden zöld, és télen, amikor a csúcsokat fehér hóréteg borítja. Az alábbiakban Janusz Wańczyk gyönyörű fotói segítségével ezekből a különböző arcokból szeretnék bemutatni néhányat. Köszönet a fotókért Janusz Wańczyknak.

175 éve született Ruman János

175 évvel ezelőtt, 1840-ben születette ifj. Ruman János (1840-1879) stólai zergevadász és hegyivezető. Apjával, nagyapjával (a Tengerszem-csúcsra 1840-ben elsőként feljutó Blásy Edét vezető id. Ruman Jánossal), később Paszternák Jánossal vadászott, vadászatai során jól megismerte a Menguszfalvi- és Batizfalvi-völgyet. Paszternákkal több csúcsra elsőként jutott fel. Neve 1875-től a Magyarországi Kárpátegyesület első hegyivezetői lajstromában is szerepelt. Neve a Ruman-völgy, -csúcs, -tó, -csorba, -fog, -átjáró, -púp, -patak földrajzi nevekben maradt meg.

Forrás és fotó: http://www.fsz.bme.hu

A Magas-Tátra 3D-s modellje

Az elkészítésben közreműködő Jakub Vanko jóvoltából két hónappal ezelőtt került fel a világhálóra a Magas-Tátra 3D felbontásban elkészített modellje. A 3D-ben forgatható, nézhető modell létrehozása során az ASTER GDM modell magassági adatait használták, amely a METI és a NASA terméke.

A modell az alábbi linken tekinthető meg: https://sketchfab.com/models

Vysoké Tatry (High Tatras) by Jakub Vanko on Sketchfab

Forrás és fotó: https://sketchfab.com

Top 5 élmény a Magas-Tátrában

A Magas-Tátra akár egy hosszú hétvégére is remek úti cél lehet, nemcsak profi hegymászóknak, de sík vidékhez szokott túrázóknak is. Képes élménybeszámoló az 5 legszebb látnivalóról.

A Magas-Tátráról sokáig csak halvány gyerekkori emlékképeim voltak: a felhőkbe burkolózó Lomnici-csúcs, ahol az orrunkig sem láttunk a lanovkából kiszállva, séta a hótakaró alatt rejtőzködő Csorba-tónál, no és az első bátortalan próbálkozások a síeléssel. Aztán hosszú időre megszakadt a kapcsolat, de idén végre felkerekedtem, hogy kissé megfakult emlékeimet újra felelevenítsem. A memóriajavító túra aztán olyan jól sikerült, hogy az első utat rögtön követte a második, majd sorban a többi, tikkasztó kánikulában, özönvízszerű esőben és térdig érő hóban.

Hegymászó táborhely a Juhásztanya-tisztáson

A Lengyel-Tátrába induló hegymászók ezen a nyáron ismét éjszakázhatnak a Hajfű-tisztás (Polana Włosienica) közelében lévő Juhásztanya-tisztáson (Polana Szałasiska). A táborhely a Halastavi-völgyben (Dolina Rybiego Potoku) található, a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető úton lévő Hajfű-tisztástól néhány percre, a jelzett turistautakon kívüli helyen. A sátortábort csakis hegymászók használhatják, ennek díja Lengyel Hegymászó Szövetség tagoknak 21 złoty, másoknak 31 złoty/éjszaka. Sátorhelyet a +48 666 386 898-as SMS-számon, vagy pedig a szalasiska@pza.org.pl e-mail címen lehet foglalni. E-mailben történő foglaláshoz meg kell adni a szállást foglaló személy nevét, a személyek számát és a szállásfoglalás dátumát. A táborhely ebben az évben augusztus 30-ig használható sátorozásra.

Forrás és fotó: http://portaltatrzanski.com

Fontos! – Szerdától péntekig csak kerülő úton juthatunk el a Zöld-tóhoz

A Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészetének (Štátne lesy TANAPu) tájékoztatása szerint júluzs 8-10 között, vagyis szerdától péntekig  a Fehér-víz parkolóból a Késmárki-Zöld-tóhoz vezető sárga jelzésű turistaút csak a Zsázsa-forrásig járható. Akik ebben a három napban a Zöld-tóhoz szeretnének eljutni, azoknak a Zsázsa-forástól a kék jelzésű turistaúton a Nagy-Fehér-tó fel kell kerülniük. Az útlezárásra és a kerülőút kijelölésére a Zsázsa-forrás közelében található faszerkezetű híd rekonstrukciója miatt van szükség. Ebben a három napban a Zöld-tó és a Zöld-tavi menedékház jelzett turistaúton csakis a Felső turistaúton (Tatranská magistrála) érhető el, a Nagy-Fehér-tó vagy a Nagy-Morgás irányából.

Forrás: http://poprad.korzar.sme.sk; Fotó: Nagy Árpád

Az egykori Bury-menedékház a Halastónál

A Halastó (Morskie Oko) északnyugati partján a Halastavi menedékház akkori bérlői, Sebastian Bury és felesége, Anna 1895-ben egy saját tulajdonukat képező menedékházat építettek, melyet a hivatalos szervek ellenállása ellenére a Halastavi menedékház konkurens menedékházaként működtettek. A menedékházat 1898-ban, majd 1903-ban további hozzáépítésekkel bővítették, a turisták azonban a Tátra Egyesülettel (TT) fennálló örökös viták következtében egyre inkább mellőzték. Később a menedékház működését betiltották, ám a tulajdonosok ezt figyelmen kívül hagyva továbbra is üzemeltették. A menedékházat végül többszöri sikertelen felszólítást követően 1930. december 6-án az állami hatóságok lebontották.

Forrás: Ján Gašpar: Tatry – Staré Pohľadnice rozprávajú; Fotó: dawnetatry.pl

Nyári hómezők, avagy a nyári túrák veszélyei

Június 16-tól hivatalosan is megkezdődött a nyári turistaszezon a Tátrában. Ettől az időponttól ismét használhatjuk a magashegyi hágókra és csúcsokra vezető túraútvonalakat. Ezeken a magasabban fekvő útvonalakon, főleg azok északi fekvésű részein azonban a szezon első heteiben számítani kell nyári hófoltokra, melyek különösen a reggeli órákban keményre fagyott felületűek lehetnek, emiatt veszélyt jelenthetnek a nem megfelelő felszereléssel túrázók számára. A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) vezetője, Jozef Janiga arra kéri a turistákat, hogy ezeket a hómezőket maximális óvatossággal keresztezzék, ne csúszkáljanak ezeken, amennyiben lehetőség van rá, inkább igyekezzenek megkerülni ezeket, valamint használjanak túrabotot, vagy ha szükséges, túracsákányt. Az igazgató azt is hozzátette, hogy amennyiben lehetséges, és ha úgy látják biztonságosnak, a legjobb ezeket a hófoltokat elkerülni.

A VIP vendégeket autóbusz vitte fel a Halastóhoz

A lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) ebben az évben ünnepli alapításának 60. évfordulóját. Ebből az alkalomból már eddig is több ünnepi megemlékezésre is sor került. Az ünnepi programok sorába tartozott egy olyan esemény is, amely a Lengyel-Tátrában túrázók között nagyon negatív visszhangot kapott. Június 24-én a Halastónál rendezett ünnepségre meghívott VIP-vendégeket autóbusszal vitték fel a Hajfű-tisztásig. A Lengyel-Tátra legnépszerűbb turistaútján aznap túrázókat alaposan meglepte az ott nem megszokott autóbusz látvány, és felháborodásuknak hangot is adtak a különböző fórumokon, hiszen a tóhoz vezető aszfaltúton szigorú rendeletekkel van korlátozva a forgalom.

Id. és ifj. Hunsdorfer János születésének évfordulója

1850-ben, ma már pontosan nem meghatározható napon született Felkán id. Hunsdorfer János (1850-1917), az egyik legjobb, leghíresebb tátrai hegyi vezető. Már fiatal korában, növénygyűjtés céljából járta a Tátrát, majd vadászatokon hajtó, később hordár, majd hegyivezető lett. 1882-ben I. osztályú vezetői minő­sítést szerzett, és 1896-1905 között mások mellett Déry József és Englisch Károly is állandó vezetőként alkalmazták őt. Hunsdorfert a tipikusan szerény, és a végletekig megbízható szepesi hegyi vezető mintaképének tekinthetjük. Szerencsétlenségére éppen őt alkalmazta legtöbbet a spekulációival hírhedtté vált Englisch Károly, aki a hazugságok lelepleződése és tekintélyének elvesztése után Hunsdorfer Jánost próbálta meg bűnbakként beállítani, természetesen teljesen alaptalanul. 1902-ben is Englischt vezette a Hegyes-torony első megmászása során, amely abban az időben az egyik legkiemelkedőbb eredménynek számított. Idősebb korában többen azzal vádolták meg, hogy több esetben új útnak állította be a mászást azért, hogy az ügyfeleitől további pénzt csaljon ki a még meg nem hódított csúcs meghódításáért. Jó hírét fokozatosan elveszítette, 1906 után már egyre kevesebb ügyfele volt, majd teljesen abbahagyta a hegyivezetést és fuvarozással foglalkozott.

Fotók és videók a Tátrából – 2015. június 16-30.

Immár több mint két hete az újabb nyári turistaszezon napjait éljük. Egyre többen indulnak a hegyekbe, egyre több aktuális nyári fotó kerül fel az interneten megtalálható különböző közösségi oldalakra. Ezekben a hetekben könnyű a honlapszerkesztők dolga, ha az aktuális viszonyokat bemutató szép fotót szeretnének megosztani a különböző oldalak látogatói között. Nincs ez másképpen a www.magas-tatra.info oldal Facebook profiljával sem. Ahogy az alábbi összeállításban látható, június második két hetében már valódi nyári fotókat tudtam megosztani. Most is eléggé sokszínű lett az eredmény, kezdve a Lego bábut, valamint az egyik népszerű krakkói színház művészeinek tátrai fotózásán készült fotótól egészen a gyönyörű virágcsomót, és annak hátterében a Jég-völgyi-csúcsot megörökítő fotóig.

Tragikus kicsúszás a Nagy-Papirusz-völgyben

Július 2-án, a délutáni órákban újabb segélyhívás érkezett a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére. A tegnapi tragikus baleset után ezúttal egy 38 éves zsolnai férfihoz riasztották a hegyimentőket, aki a Vörös-tavi-csúcsról (Kolový štít) történő ereszkedés közben megcsúszott, és mintegy 100 méter csúszott a havas lejtőn. A légimentők helikoptere, fedélzetén az orvossal és az Ótátrafüreden felvett hegyimentőkkel azonnal a Nagy-Papirusz-völgybe (Veľká Zmrzlá dolina) indult, ahol az orvost csörlő segítségével engedték le a szerencsétlenül járt férfihoz, aki megállapította, hogy a férfi az élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket szenvedett. A baleset során életét veszett férfi holttesté a mentőhelikopterrel az újtátrafüredi hullaházba szállították, ahol átadták a rendőrség illetékeseinek.

Forrás: http://www.hzs.sk; Fotó: www.tatry.cz

Rohácsi-völgy – Rohácsi-tavak – Bánya-nyereg

Rohácsi-völgy parkoló (1063 m) – a piros jelzésen – Adamcula-rét eá. (1183 m, 0:30 ó) – Fekete-pocsolya (1370 m, 0:45 ó) – a zöld jelzésen Rohácsi-tavak eá. (0:45 ó) – Rohácsi-tavak (0:30 ó) – Vastag-púp alatti eá. (0:30 ó) – Bánya-nyereg (2040 m, 1:30 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 3:30 óra. Teljes menetidő: 8:00 óra.

A Rohácsi-völgy parkolójából az Adamcula-réten található útelágazáson keresztül széles aszfaltozott úton jutunk el a Fekete-pocsolyához, melynek partján, az egykori Ťatliak-menedékház helyén napjainkban egy kis büfé várja a turistákat. A büfétől a zöld jelzésen megyünk tovább déli irányban a Fekete-pocsolya mellett, majd az enyhén emelkedő, jól kiépített úton a Rákony nyugati hegyoldalát keresztezve, majd a törpefenyőket magunk mögött hagyva a Volovec és a Hegyes-Rohács lábainál húzódó sziklás terepre jutunk.

Tragikusan végződött kicsúszás a Tátra-csúcs alatt

Július 1-én valamivel dél után szlovák túrázó jelentette a hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, hogy társa kicsúszott a Tátra-csúcsra (Vysoká) vezető főszakadékban, a Sárkány-tó (Dračie pleso) irányába. Mivel a szerencsétlenül járt társa néhány száz métert csúszott lefelé a kitett terepen, ezért társai nem tudtak hozzá leereszkedni. A hegyimentők azonnal a Helikopteres Mentőszolgálat (VZZS) segítségét kérték, majd orvossal a fedélzetén mentőhelikopterrel repültek a helyszínre. A mentőorvos a helyszínen megállapította, hogy a 66 éves férfi az esés következtében az élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket szenvedett, és a helyszínen életét vesztette. Az elhunyt földi maradványait Ótátrafüredre szállították, ahol átadták a rendőrség és a temetkezési vállalkozó munkatársainak.

Lezárt turistaút a Magas-Tátrában

A Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészete (TANAP) június 23-tól további értesítésig lezárta a Matlárházáról a Nagy-Fehér-tóhoz (Veľké Biele pleso) vezető kék jelzésű turistaút Matlárházáról a Loisch-forrás (Loischov prameň) felé kivezető szakaszát. A lezárásra az útvonalon lévő, fából készült híd összeomlása miatt volt szükség. A lezárás idején az arra túrázni induló turisták a Hotel Hutník felé kerülhetik el a lezárt útszakaszt, majd a szállodától mintegy 100 méterre térhetnek rá a Zöld-tóhoz (Zelené pleso) vezető sárga jelzésű turistaútra, amelyen a Loisch-forrás közelében ismét csatlakozhatnak a kék jelzésre. Az ideiglenes útlezárást az érintett területen jól látható táblákkal jelezték. A fahíd javítása után a TANAP kellő időben tájékoztatni fogja a nyilvánosságot a turistaút ismételt megnyitásáról, addig is a turisták megértését kérik.

Forrás és fotó: http://www.lesytanap.sk