A Tátra életében több olyan dráma és tragédia játszódott le, amelyekről máig beszélnek az emberek. A legrejtélyesebb, máig megoldatlan rejtélyek közé tartozik három turista hirtelen halála a Kis-Nyereg-hágó közelében, a Drége-árokban lezajlott dráma, valamint egy látszólag egyszerűnek indult kirándulás a Vörös-hegyekre.
Rejtély a Kis-Nyereg-hágóban
1925. augusztus 3-át mutattak a naptárak, de a Tátrában szinte télies időjárás uralkodott – esett az eső és havazott. A Kasznic család a Téry-menedékháztól a Kis-Nyereg-hágón és a Jávor-völgyön keresztül tartott Javorinára. Kazimierz, a 46 éves varsói ügyész, felesége Waleria, és 12 éves fiuk, Wacław nem voltak túl képzett turisták. Ugyanezen a napon a Kis-Nyereg-hágón keresztül indult vissza Zakopanéba négy lengyel hegymászó, közülük a legfiatalabb, a 21 éves Ryszard Wasserberger látva, hogy a Kasznic család nehezen birkózik meg a nehézségekkel úgy döntött, hogy mellettük marad.
A hegymászók gyorsan haladtak, és hamarosan megérkeztek Lysza Polanára, míg a Kasznic család a fiatal Wasserberger kíséretében nehézkesen és lassan győzte le a magasságot, a menedékháztól 3 óra alatt értek fel a Kis-Nyereg-hágóba, ahol jégeső fogadta őket. Ezután a család és kísérőjük megkezdte az ereszkedést Javorina felé. És itt egy mai napig magmagyarázhatatlan dráma vette kezdetét. A fiatal Kasznic fiú panaszkodni kezdett, hogy nem kap levegőt. Az anyja átvette a fiútól a hátizsákot, a fiatal hegymászó pedig segítette neki a továbbhaladásban. Délután négy óra körül így érkeztek meg a Varangyos-tó környékére. Úgy tűnt, hogy a legrosszabbakon már túl vannak, amikor a családfő hirtelen leült a földre, és ezt mondta: „Nagyon fáradt vagyok… Nem tudok tovább menni…”. Felesége első gondolata az volt, hogy segítséget kér az őket kísérő fiatal hegymászótól, mint a csapat legerősebb és legtapasztaltabb tagjától, de ő szintén halálos fáradtságra panaszkodott. Ekkor az asszony meglátott egy szélvédett helyen lévő nagyobb sziklát, és arra lefektette Wasserbergert és a fiát, akin elsőként jelentkeztek a megmagyarázhatatlan tünetek. Adott nekik egy korty konyakot, és egy darab csokoládét, majd visszament a férjéhez, aki ekkor szinte már öntudatlan állapotban volt, és sikertelenül próbálta meg magához téríteni. Visszatért a fiához, aki már szintén öntudatlan volt, Wasserberger pedig félrebeszélt, és megpróbált felkelni. Nem tudott vele kontaktust kialakítani. Visszarohant a férjéhez, aki ekkor már halott volt. Pánikba esve ismét a fiához ment, de már ő sem élt. Wasserberger bizonytalanul felállt, de összeesett, és egy pillanat múlva ő is meghalt. Az egész dráma legfeljebb 15 percig tartott.
A sokkos állapotba került Waleria Kasznicowa 37 órán keresztül ült a holttestük mellett, aztán egészen jó állapotban a Jávor-völgyön keresztül lement Lysza Polanára. Ott találkozott Mariusz Zaruskival, a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) vezetőjével. Zaruski azonnal hegyimentőket küldött a helyszínre, akik azonban csak megerősíteni tudták a három férfi halálhírét, és lehozták a testeket a hegyről.
Először azt gyanították, hogy a feleség által mindhárom férfinak kínált konyak lehetett a haláluk oka. Vajon a konyak nem mérgezett ajándék volt-e Kasznic ügyésznek egy ellenségétől? Vagy a feleség próbálta megmérgezni férjét és fiát? Ez a kérdés is felmerült, főleg amiatt, hogy a konyakosüveg, mint a legfőbb bizonyíték, eltűnt. Wasserberger a halála előtt megpróbálta összeszedni magát, elindulni, de elesett, és eltörte a karját. A másik elképzelhető ok lehetett egy vákuum, amely a hágó térségében alakult ki. „A vákuum nagyon erős szél, és a hozzá kapcsolódó, a gerincek által keltett légörvény következtében a gerinc szélvédett oldalán alakulhat ki” – mondta Apoloniusz Rajwa geográfus, meteorológus, hegyimentő, kalauzíró és újságíró, aki 12 évig dolgozott a Gáspár-csúcson a Meteorológiai Obszervatóriumban. Ő maga is áthaladt egyszer egy ilyen vákuumon, amely a Gáspár-csúcson keletkezett, nagyon erős szélben. „Egy bizonyos ponton nem kaptam levegőt. Utolsóerőmet összeszedve sikerült elérni és kinyitni a kazánház ablakát” – mondta. Hozzáteszi, hogy valamiféle vákuum felmerült Kasznicék esetében is, ez azonban csak feltételezés. „Valószínűleg az igazságot soha nem fogjuk megtudni” – mondta végül.
A holttestek boncolása megállapította, hogy halálukat ismeretlen okból bekövetkezett hirtelen szívmegállás és tüdőödéma okozta. Az eljárást megszüntették.
A szörnyű tragédia napjainkig a Tátra legnagyobb megoldatlan rejtélyei közé tartozik. Voltak, akik azt állították, hogy egy jól megtervezett bűncselekmény történt, mások megmagyarázhatatlan jelenségnek tulajdonították az esetet. Utóbbiak arra a hasonló esetre hivatkoztak, amely szintén a Tátrában történt. Öt barlangász, útban a Kéményes-hegyre, úgy döntöttek, hogy megállnak pihenni. Közülük ketten mindmáig ismeretlen okból fél órán belül, bár egyáltalán nem voltak kimerültek, meghaltak, három társukkal viszont semmi sem történt. Egy elmélet szerint Kasznicék és a barlangászok is légüres térben találták magukat. De akkor a feleség ás a másik három barlangász hogyan élte túl ezt az egészet?
Állítólag a Tátrában többen is találkoztak már ezzel a jelenséggel. Voltak olyan hegyivezetők, akik hirtelen fuldokolni kezdtek a hegyen, de sikerült elhagyniuk az adott helyet, és így túlélték az esetet.
