A tátrai állatok télen emberi segítségre szorulnak

A vadon élő állatok télen állandó táplálékhiánnyal küzdenek. Az ember viszont csak olyankor avatkozhat be az életükbe, ha az állatok önmaguk nem tudnak megbirkózni a táplálékhiánnyal. Többek között az énekesmadarak is segítségre szorulnak, hiszen az emberek segítő keze nélkül könnyen életveszélyes helyzetben találhatják magukat. A természetvédők és a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) dolgozói minden télen segítik a vadon élő állatok táplálkozását. A kemény fagyok és a nagy hó miatt különösen az énekesmadaraknak van szükségük segítségre, akik ilyen körülmények között tanácstalanul keresik az élelmet.

Mivel a Tátrában élő zergék alpesi társaiktól eltérően még a legkegyetlenebb téli körülmények között sem ereszkednek le az erdőrégióba, természetes környezetükben csak a zuzmókra és a száraz fűre számíthatnak azokon a helyeken, ahol a szél lefújta ezekről a havat. Ezért az erdészek még az őszi fagyok beköszönte előtt összegyűjtöttek számukra kb. kétezer kilogramm madárberkenye bogyót. „A zergék nagyon válogatósak” – mondta Pavol Kráľ, a nemzeti park ökológusa. A Csorbai-tó körzetében a Szoliszkó-gerincen helyezünk ki számukra takarmányt, ahol esetenként akár 25 zergével is találkozhatunk. „A zergék számára ez a táplálék nélkülözhetetlen a tél túléléséhez. Félő, hogy enélkül többen nem élnék meg a tavaszt. Ezért hozzuk fel nekik a berkenyebogyót, és etetjük őket a tél folyamán. Reméltük, hogy megtalálják a kihelyezett élelmet, és aztán láttuk, hogy valóban megtalálták. Mosolyogva állapítottuk meg, hogy később az egész zergenyáj felfedezte az etetőhelyet” – mondta Kráľ.

A tél a legnehezebb időszak a madarak életében. Az egyre romló környezeti feltételek miatt a környezetvédők egyes madárfajok esetében évről-évre egyre kevesebb példánnyal találkoznak. „Sokan közülük a múltban meglehetősen gyakoriak voltak, ma már azonban nagyon ritkák” – mondta Pavel Ballo, a TANAP illetékese. Ebben az időszakban különösen az énekesmadarak szenvednek az élelmiszerhiánytól, ezért a környezetvédőknek kell azt számukra pótolni. „A madáretetőknek olyan helyet választunk, amely biztosítja a madarak számára a terület áttekintését. Fontos az is, hogy a közvetlen közelben elegendő mennyiségű rejtekhelyet jelentő fa, így pl. tűlevelű vagy sűrű lombozatú fák legyenek” – mondta Ballo.

A környezetvédők szerint a fákra azért van szükség, hogy megvédjék a madarakat az eső és a szél ellen, valamint természetes ellenségeik, a kis- és nagyragadozók, úgyszintén a házi és kóbor macskák ellen. A természetvédőkön kívül is sokan próbálnak segíteni az énekesmadaraknak, a madarak azonban nem mindenevők. Az emberek az ablakpárkányra, esetleg a házilagosan készített madáretetőkbe sok mindent elhelyeznek a madarak számára. Fontos azonban tudni, hogy mi az, amit a madarak fogyasztanak, és mi az, amit nem. „Soha ne etessük őket sózott, füstölt, főtt ételekkel vagy tésztával. Ezzel többet ártunk nekik, mint segítünk. Nagyon jók a különböző takarmánynövények magvai, mint pl. a napraforgó, mák, köles, kukorica, a vaj és a dió” – tanácsolja Ballo.

A természetvédők által kihelyezett madáretetők közelében webkamerát telepítettek, így az érdeklődők minden nap nyomon követhetik kedvenceik életét. A Szlovákiában élő leghíresebb sas, a Kő-pataki-tó közelében élő tátrai zergék és mormoták, valamint a híres gólya mellett a téli hónapokban on-line lehet nyomon követni az énekesmadarak táplálkozását. „Az elmúlt télen az átviteli technológia karbantartása miatt nem üzemelt a webkamera, az új kamerák telepítésénél pedig figyelembe vettük a nézőktől érkező javaslatokat és ötleteket is. A kamera az erdő mélyén található, ahol változatos faji összetételű madarak látogatása várható. Érdekességként elmondhatom, hogy éjszakai nyomon követésre is lehetőség van, hiszen a kamera infravörös reflektorral van felszerelve” – tette hozzá Ballo.

 

Forrás és fotó: http://poprad.korzar.sme.sk; Fotó: Magdalena Wójcik