130
évvel ezelőtt, 1885. február 23-án született Budapesten dr. Komarnicki Gyula
(1885-1975) ügyvéd, az egyik legjobb magyar hegymászó, a Magas-Tátra egyik
legkiválóbb ismerője, magyar- és német nyelvű tátrai hegymászókalauzok szerzője.
Édesapja, Komarnicki Zsigmond Varsóban született, régi lengyel családból, gyermekei
azonban csak felnőtt korukban ismerkedtek meg rokonságuk lengyel részével, kapcsolataik
Lengyelországgal – ahogy ezt Komarnicki Gyula mondogatta – azonban nem a rokoni
szálakon alapultak, hanem a hegymászáson. A budapesti piaristáknál járt
középiskolába, a jogi karon doktorált, majd letette az ügyvédi vizsgát.
Szüleivel gyakran nyaralt a Magas-Tátrában, de kezdetben a hegyek nem voltak rá
hatással. Mikor azonban Jankovics
Marcell „Úttalan utakon” című könyvét elolvasta, lelke tüzet fogott.
A tűz csiholásához középiskolai és egyetemi diáktársa Serényi Jenő
– aki már évek óta járta a hegyeket – is hozzájárult. A turizmusról nagyon
hamar hegymászásra váltott. Hegymászó pályafutása 1906-ban kezdődött, amikor
szüleivel és Román öccsével a Magas-Tátrában nyaraltak.
2015. február 28., szombat
2015. február 27., péntek
Történelmi épületek makettjei – Ótátrafüred, Kávéház
1869-ben Tátrafüred déli
részén, a kápolna alatt épült fel az ún. új kávéház, a nagy táncteremmel,
biliárdszobával és hat turistaszobával. Az épületet 1889/1890-ben Majunke
Gedeon tervei alapján átépítették, és a képeslapokon is látható eklektikus
elemekkel bővítették. A földszinten üzlethelyiségeket alakítottak ki, melyek
előtt ügyfelekre várva szívesen üldögéltek a hegyi vezetők és a teherhordók. A
település e meghatározó épületét később Zobor szálló néven ismerték, majd
1957/1958-ban lebontották, helyén ma a Városi Hivatal épülete található.
2015. február 26., csütörtök
Zs-terv – Baranyec
2013 Tátra nélkül? Nagyon nehezen
akar összeállni a szabadidő-időjárás konstelláció. Most éppen egy nap
szabadidő, de a hét közepén még hármas lavinahelyzet. Indul a biztonsági játék –
Liptói-Tátra. A hely, ami mellett számtalanszor elautóztam, de szerencsétlen
hegy pont a Magas-Tátra árnyékában van, ezért soha komolyan nem gondoltam, hogy
ide kéne menni. Egy út, ami hármasban is bevállalható a Baranyec déli gerince. Négy
után indulok otthonról, felkapom Csekét és kilenckor már a Zsár fölötti
parkolóból startolunk rá a sárga jelzésre. Köd, a hó teteje keményre fagyott,
pár nyom. A törpefenyvesnél érünk ki a felhőből, aztán megint felhő, szél jön
és megy, öltözünk-vetkőzünk. Előkerül a hótalp, becélozzuk a gerincet, ami egy
szelíd púp. A Zsári-völgy felőli oldalon méteres hópárkány, tartjuk a
távolságot.
2015. február 25., szerda
Tenger és uránbánya a Fehér-völgyben
2013 őszétől látogatható a
Lengyel-Tátrában, a Fehér-völgyben (Dolina Białego) az Őzike-szikla (Sarnia
Skała, 1377 m) tetejére vezető új tanösvény. A tanösvény 11 tájékoztató
táblájáról a turisták felvilágosítást kaphatnak többek között az egykor tátrai
uránbányákról, a tengerről, amely egykor elárasztotta a hegyeket, de
tájékozódhatunk a völgy természeti látnivalóiról és történelméről is. „Minden
megállónál feladatokat adunk a turistáknak, pl. hogy számolják össze, hány
növényfaj található az adott helyen, vagy fejtsenek meg egy a természetről
szóló keresztrejtvényt” – mondta el Paweł Szczepanek, a Tátrai Nemzeti Park
(TPN) munkatársa.
2015. február 24., kedd
Síkunyhó az Ótárna-völgyben
A Tátra Egyesület (TT) 1904-ben
jelölte a Chochołowi-völgy (Dolina Chochołowska) felső ágának tekinthető Ótárna-völgy
(Starorobociańska Dolina) torkolatában található Iván-tisztásról (Polana
Iwanówka) az Iván-hágóba (Iwaniacka Przełęcz) vezető ösvényt, amelyet
összekötöttek a két évvel korábban a szomszédos Kościelisko-völgyből (Dolina
Kościeliska) szintén az Iván-hágóba vezető ösvénnyel. Ekkor jelölték ki a
Kéményes-hegyre (Kominiarski Wierch) vezető, ma már nem használható turistautat
is. Az Ótárna-völgy torkolatában fekvő Iván-tisztáson 1910-11-ben egy gondok
nélküli, 12 férőhelyes menedékházat építettek, majd 1913-ban a menedékháztól
kiindulva tették járhatóvá a Háromnapos-hegyre (Trzydniowański Wierch) vezető
ösvényt.
2015. február 23., hétfő
Megtalálták a két eltűnt turista holttestét - Frissítve!
A Lengyel-Tátrában dolgozó Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) szombat
óta eltűntként keres két férfit, akik február 21-én, szombaton indultak túrázni
a Lengyel-Tátrában. A feltételezések szerint felmentek a Murowaniec
menedékházhoz, ahonnan a Zawraton keresztül tovább mentek a Lengyel-Öt-tó
völgyébe, az ottani menedékházba viszont szállóvendégként nem jelentkeztek be. A
turistákkal szombat délután 14:00 óra körül szakadt meg a kapcsolat. Keresésük
még szombat este, a késő esti órákban megkezdődött, majd vasárnap reggel 13
hegyimentő kezdte meg a terület átkutatását, melyhez igénybe vették az erős
szél ellenére felszálló helikoptert is. A kutatás meglehetősen nagy területen
folyt, a Gąsienica-szécstől (Halą Gąsienicową) kezdve a Pańszczyca-völgyön (Dolina
Pańszczycy), a Waksmundi-völgyön (Dolina Waksmundzką) és a Roztoka-völgyön (Dolina
Roztoki) át a Lengyel-Öt-tó völgyéig (Dolina Pięciu Stawów Polskich).
Ki vezethet túrát a szlovák hegyekben?
2014 nyarán tette
közzé a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) a hegyi környezetben tevékenykedő személyek
biztonságát szolgáló
és biztosító
irányelveit. Az irányelvekhez kapcsolódóan heves vita alakult ki a lengyel (és
nem csak a lengyel – a szerk.) hegyivezetők köreiben azok értelmezéséről. Néhányan
eufórikus állapotba kerültek abban bízva, hogy a Tátra legszebb csúcsaira (pl.
a Gerlachfalvi-csúcsra, a Lomnici-csúcsra, a Jég-völgyi-csúcsra és a
Tátra-csúcsra) ezután már UIMLA képesítéssel rendelkező hegyivezetők is
vezethetnek túrát. Mások pánikba estek azt gondolva, hogy gyakorlatilag
lezárják a Tátra szlovák oldalát a lengyel tátrai vezetők előtt. Az alábbiakban
megpróbálunk utánajárni, hogy az iránylevekben foglaltak alapján ki és milyen
túrákat vezethet a szlovák hegyekben?
Hegyivezető vagy hegyi
túravezető?
A HZS honlapján
szlovák, angol, német, magyar és lengyel nyelven hozzáférhetők a Hegyi
Mentőszolgálatnak a hegyvidéki területeken mozgó személyekkel kapcsolatos
irányelvei. Szlovákiában ez a Magas-, a Liptói- és a Bélai-Tátrára, az
Alacsony-Tátrára, a Kis- és Nagy-Fátrára, a Pieninekre, a Szlovák Paradicsomra,
valamint a Középső-Beszkideknek nevezett területre érvényesek.
2015. február 22., vasárnap
Jeges história
Ma, amikor a jégkorongmérkőzéseken
néha szinte öldöklő csata folyik a csapatok között, szinte csodának tűnhet,
hogy valaha milyen könnyedén és barátian játszották ezt a sportot. Sőt, maga a
mérkőzésnek helyet adó jégpálya sem úgy nézett ki, mint napjainkban, nem volt
tető a játékosok feje felett, és nem voltak palánkok sem. Az 1925-ös Európa-bajnokságot
például a Csorbai-tó befagyott jegén rendezték meg. A franciaországi
Chamonix-ban 1924-ben rendezték meg az I. Téli Olimpiai Játékokat. Ennek
jégkorongtornáján Csehszlovákia válogatottja is részt vett, legyőzve például a
sportág alapítójaként számon tartott Kanadát.
2015. február 21., szombat
Halálos lavinabaleset a Lengyel-Tátrában
Szombaton kora délután tragikus lavinabaleset történt a Lengyel-Tátrában
található Miętusz-völgy (Dolina Miętusia) jégkorszaki eredetű, Nagy-Morgás
(Wielka Świstówka) nevű katlanában. A balesetet szenvedett turisták barlangász tanfolyamon vettek részt egy olyan területen, ahol nincs jelzett turistaút, viszont rendkívül sok barlang található. A
lavina egy nyolctagú csoport négy nőtagját sodorta magával, az azonnal riasztott Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat
(TOPR) hegyimentői gyalogosan indultak a helyszínre, mivel az időjárási
körülmények miatt a mentőhelikopter nem tudott felszállni.
135 éve született Bethlenfalvy Ernő
135 évvel ezelőtt, 1880. február
21-én született Bethlenfalvy Ernő (1880-1955) közgazdász, természetbarát, 1945-ig
Hunfalván földbirtokos. Saját megfigyelései és kutatásai alapján több, a tátrai
állatvilággal foglalkozó cikket jelentetett meg németül, magyarul és szlovákul különböző
felvidéki folyóiratokban. A két világháború között több természetvédelemmel
foglalkozó cikket is írt és támogatója volt a Tátrai Nemzeti Park projekt
megvalósításának. Régészeti kutatásokkal is foglalkozott, gyűjteményeit és az e
témájú könyveit 1925-ben a poprádi Kárpát Múzeumnak adományozta. „Die Tierwelt der Hohen Tatra” (Szepesváralja,
1937) című 115 oldalas, szövegközti képekkel illusztrált műve a tátrai
állatvilággal foglalkozó könyvek egyik legjobbika.
Forrás: http://www.fsz.bme.hu
2015. február 20., péntek
Fotók és videók a Tátrából – 2015. február 1-15.
Ahogy azt az
utóbbi években már megszokhattuk, február első napjaiban a Tátrában megérkezett
a valódi tél. Eddig is volt már hó, volt, ahol jelentősebb mennyiség is, de az
utóbbi évek időjárásának köszönhetően a Tátrában a leghóbiztosabb hónapnak
talán a februárt tekinthetjük. Ebben 2014/2015 telén sem kellett csalódni, február
első hét végéjén jelentős havazás érte el a hegységet, és mind a déli, mind az
északi oldalon jelentősen megnövelte a hóréteg vastagságát. Ezzel együtt
átmenetileg természetesen emelkedett a lavinaveszély mértéke is, de a hónap
közepére korábban jelzett felmelegedés elmaradásának köszönhetően a hóréteg
viszonylag gyorsan stabilizálódott.
2015. február 19., csütörtök
Halálos síalpinista baleset a Filmes-vályúban
![]() |
Filmes-vályú |
Február 17-én, kedden, röviddel 11:00 óra után egy szlovák síelőhöz
riasztották a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) szakembereit, aki a jeges terepen megcsúszott
és kb. 500 métert zuhant a Lomnici-nyeregből (Lomnické sedlo) a
Kis-Tarpataki-völgybe (Malá Studená dolina) vezető Filmes-vályúban (Filmársky
žľab). A 22 éves fiatalember édesapja még a hegyimentők kiérkezése előtt
megpróbált fia segítségére sietni, közben azonban a jeges terepen ő maga is
csapdába esett. A Helikopteres Mentőszolgálat helikoptere egy orvossal a
fedélzetén érkezett a helyszínre, ahol elsősegélyben részesítették az
eszméletlen fiatalembert, majd miután felcsörlőzték a helikopterre, a súlyos
fej- és gerincsérülést szenvedett síelőt kritikus állapotban szállították a
poprádi kórházba, ahol szerdán belehalt sérüléseibe. A szerencsétlenül járt
fiatalember apja is a hegyimentők segítségére szorult, őt a klasszikus
síalpinista terepnek számító jeges vályúból felsegítettek a Lomnici-nyeregbe.
Forrás: http://www.hzs.sk;
http://www.noviny.sk;
Fotó: Tomáš Vaverčák
A tátrai csúcsok története – Pavol Barabáš filmsorozata
A Tátrát járó honfitásaink egy részének talán ismerősen cseng az 1959-ben született Pavol Barabáš szlovák utazó, filmrendező neve. Egzotikus tájakról, utazásokról, kalandokról forgatott számos nagy sikerű film, mint például az 1998-ban forgatott „118 nap a jég fogságában”, a 2002-ben forgatott „Omo – Út az őskorba”, a 2007-ben forgatott „Ismetelen Antarktisz”, cagy a 2010-ben készült „Mongólia – Dzsingisz kán árnyékában”, és még sok más, nemzetközi filmfesztiválokon díjnyertes film rendezője. Több filmet készített a Magas-Tátráról is, mint például a Wieslaw Stanisławski lengyel hegymászó életéről készült „Szenvedélynek élni” (Žiť pre vášeň) című film, a Tátrát költői képekkel bemutató „Tátra misztérium” (Tatry - mysterium) című film, vagy a hat részes „Tátrai csúcsok történetei” (Príbehy tatranských štítov) című filmsorozat. A fenti, valamint a Pavol Barabaš által készített további filmekről szlovák és angol nyelven bővebben is olvashatunk a filmrendező filmjeit bemutató K2 studio honlapján, a www.k2studio.sk címen.
2015. február 18., szerda
Közel fél évszázad a tátrai felvonók mellett
A
tátralomnici Juraj Jancík (68) közel fél évszázada dolgozik a Kő-pataki-tótól a
Lomnici-nyeregre közlekedő ülőszékes felvonónál, jelenleg ő a felelős a 2190
méter tengerszint feletti magasságba közlekedő felvonó működéséért. Juraj 4
éves korában érkezett a szüleivel a Tátrába. Iskolái után a tátrai
menedékházaknál teherhordóként kezdett dolgozni, ez azonban csak alkalmi munka
volt számára. A 22. születésnapján azonban kapott egy kihagyhatatlan
állásajánlatot, és két nap múlva, 1969. február 7-én aláírta a munkaszerződést,
melyben 5,50 korona órabér mellett éjszakai és túlórapótlék is szerepelt.
2015. február 17., kedd
15 éve rombolta le a lavina a Hunfalvy-völgyi menházat
A
Tátra legmagasabban épült menedékházát, a Hunfalvy-völgyi menedékházat
fennállása több mint 80 évében számtalan lavina érte el. Közülük a
legpusztítóbb lavina 2000 januárjának és februárjának fordulóján, valószínűleg
január 30-án, vasárnap érte el a menedékházat. Azzal a ténnyel, hogy a
menedékházat elpusztította a lavina, a menedékház gondnoka, Viktor Beránek
február 2-án szembesült, amikor felment a menedékházhoz, hogy előkészítse a
szállást a bejelentkezett hegymászóknak. Viktornak már a Békás-tavakhoz történő
felmenetel során rossz érzése volt, ugyanis a völgyben rendkívül sok volt a hó.
2015. február 16., hétfő
Tragédiával végződött túra a Babia Górán
Február 14-én az esti órákban a lengyelországi Önkéntes Hegyi
Mentőszolgálat (GOPR) kérte a szlovák Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét, a
két ország határán magasodó Babi Góra térségében eltűnt ugyanis egy 34 éves
lengyel sífutó. Az illetővel az utolsó telefonkapcsolat délelőtt 11:00 órakor
létesült. Mivel az eltűntnél nem volt mobiltelefon, így a hegyimentők nem
tudták lokalizálni a helyzetét. A HZS liptói-tátrai regionális központjának hat
hivatásos hegyimentője mentőkutyák és tíz önkéntes hegyimentő, valamint a
Kis-Fátrából érkezett öt önkéntes hegyimentő társaságában kutatta át a Babia
Górára a szlovák oldalról vezető sárga jelzésű turistaút környékét.
2014-ben is bírságoltak a TANAP őrei
2014-ben a Tátrai
Nemzeti Park Állami Erdészet (Štátne lesy TANAPu) természetvédelmi őrei a
látogatási rendben foglaltak megsértése miatt a nemzeti park területén több mint
2000 € összegű bírságot szabtak ki a szabálysértések elkövetőivel szemben. „A
kiszabott bírság összege messze nem tükrözi a látogatók által elkövetett szabályszegések
számát, melyekkel a nemzeti park őrei munkájuk során találkoznak, a legtöbb
esetben ugyanis büntetés kiszabása nélkül a helyszínen felhívják a turisták
figyelmét a jogsértő magatartás befejezésére. A fenti összeget kb. 900 olyan
esetben szabták ki az ellenőrök, melyek során az elkövetett szabálytalanság
helyszíni bírság kivetését tette szükségessé” – mondta Lenka Burdová, a TAANP szóvivője.
2015. február 15., vasárnap
2015. február 14., szombat
70 éve született Vladimír (Vlado) Tatarka
70
évvel ezelőtt, 1945. március 13-án született Vlado Tatarka (1945-2001), az
egyik leghíresebb és legnépszerűbb szlovák hegymászó és síalpinista, a
tapasztalt hegyi vezető és az önfeláldozó hegyimentő. A „Cigány” – ahogy
barátai nevezték – nevéhez mintegy 1000 magashegyi mászás, köztük 90 új út első
megmászása fűződik. 2001. augusztus 17-én a Ganek nyugati pillérének megmászása
közben lezuhant és meghalt, hirtelen halála nem csak családját, barátait,
ismerőseit érte váratlanul, hanem a Hegyimentő Szolgálat munkatársait is, ahol
25 éven át dolgozott. Koporsójánál a THS egyenruhába öltözött veteránjai álltak
díszőrséget, emlékére minden évben rangos és nehéz mászóversenyt rendeznek.
Forrás: http://www.himalaya-club.sk
2015. február 13., péntek
Válogatás Michał Bilko fotóiból
„A
fotózásban nagyra értékelem a természetességet” – mondta Michał Bilko, az
alábbi fotógaléria szerzője. „1983-ban születtem Lublinban, majd hosszú ideig
Varsóban éltem. Fotósnak vallom magam, a Tátra lelkes hívének, a természet
szerelmesének és hegymászónak. 2006-tól fotózom a Tátrát. Életem két legnagyobb
szenvedélye a fotózás és a Tátra. A kamerával mindig a szokatlan helyzeteket
keresem, úgy szeretném másoknak megmutatni a hegyek szépségeit, ahogy én látom,
egyben úgy is, hogy szenvedélyemmel megfertőzzem azokat, akik még nem tudják,
milyen szépségeket rejt a Tátra.
2015. február 12., csütörtök
Hótalpas gerinctúra a felhők felett
Idén rendkívül korán nyitottam meg a
túraszezonom, ráadásul nem is egy könnyed megmérettetéssel. Kétnapos
hótalpazást vállaltam be az Alacsony-Tátrában úgy, hogy még az életben nem
voltam ilyen hosszú túrán, sőt eddig azt sem tudtam, mi fán terem a hótalp.
Töredelmesen bevallom, féltem ettől az úttól, s mint kiderült, nem alaptalanul.
Az első lépések
Čertovica
parkolójába érve, ahogy a túratársaim, én is felvettem a síruhám, majd megismerkedtem a hótalpammal. Gyorsan megbarátkoztunk,
magabiztosan tettem meg vele az első lépéseket. De az újdonság varázsa hamar
elszállt, amikor a túravezetőnk, Zsolt közölte, hogy kezdésnek egy rettentő
meredek hegyoldalon kell felverekedni magunkat. Mondanom sem kell, hogy 10
lépés után már nem volt levegőm, hevesen vert a szívem, és hirtelen mindenem
sajogni kezdett. Körülbelül itt kívántam először magam a pokolba, hogy
bevállaltam ezt a kis kirándulást.
2015. február 11., szerda
Mindig szerettem a hegyekben – Jana Kalinčíková
Egy órányi séta után a tátrai erdőben egyszer csak egy
menedékházhoz érkezünk, amely abban különbözik az összes többi tátrai
menedékháztól, hogy nem férfi, hanem egy nő irányítja. Hamarosan bepillantást
nyerhetünk, milyen az élet egy nő uralma alatt, aki amellett, hogy mestere
bármilyen, a házba felmerülő technikai problémának, hadakozik a medvékkel, és
rendszeresen ellenőrzi, mit főztek aznap.
Hogyan lesz egy nőből
egy tátrai menedékház gondnoka?
Eleinte idénymunkán dolgoztam a Hosszú-tavi menedékházban.
Miután befejeztem hidrogeológiai főiskolai tanulmányaimat, közgazdaságtant
tanultam Besztercebányán. A Tátrában akartam maradni, és azt gondoltam, a
vendéglátásban itt könnyű munkát találni. Tanulmányaim során tudomásomra
jutott, hogy a Zamkovszky-menedékházba új bérlőt keresnek. Úgy döntöttem,
megpróbálom, elmentem a meghallgatásra, és én nyertem. Huszonhat éves voltam
akkor. Azonban ha tudtam volna, mi vár rám gondnokként, nem lettem volna olyan
lelkes (nevet). Én azonban nem félek a kihívásoktól, jól kezelem őket.
2015. február 10., kedd
Téli körülmények a Tátrában, lavina az országúton
![]() |
Behavazott ratrak a Sziléziai-háznál |
Szlovákiában a Hegyi
Mentőszolgálat (HZS) február 9-én, hétfőn tájékoztatást adott ki a hegyvidéki
területekre látogatók részére az ország hegyvidéki területein tapasztalható
hóviszonyokkal kapcsolatban. A HZS Lavinamegelőzési Központja értékelése
szerint az elmúlt két napban, hétfőn reggelig bezárólag az ország hegyeiben helyenként
50 cm-t is elérő friss porhó hullott, amely az erős szélnek köszönhetően egyenetlenül
van elosztva a felszínen. Az erős északnyugati szél elsősorban a déli,
délkeleti lejtőkre fújta a havat, ahol ennek köszönhetően veszélyes hórétegek,
hópárkányok és instabil hómezők alakultak ki. A hegygerinceken szintén nagyobb
hópárkányok alakulhattak ki. A frissen lehullott hó nem kötődik a korábbi hótakaróhoz,
amely szintén eléggé instabil volt. A hótakaró bizonytalanságához hozzájárul a levegő
alacsony hőmérséklete is.
2015. február 9., hétfő
Új tanösvény a Csorbai-tónál
A Tátrai Nemzeti Park
Igazgatósága (Správa TANAPu) Csorba községgel közös finanszírozásban új
tanösvényt alakított ki a Csorbai-tó mellett. A tó körüli tanösvényen felállított,
szlovák és angol nyelvű információs táblákról sok-sok érdekességet megtudhatunk
a Tátráról, a hasznos tudnivalókat pedig érdekes képekkel illusztrálták a
tanösvény megálmodói. A Csorbai-tóhoz látogató, azt körülsétáló turisták a
tanösvény tíz információs tábláján megismerkedhetnek a Tátrai Nemzeti Park állat-
és növényvilágával, a hegyvidéki területekkel, a tavakkal, az erdőkkel, vagy a
ritka cirbolyafenyővel és a magashegyek lakójával, a törpefenyővel. Szintén sok
érdekességet megtudhatunk a szűkebb környezet, a Csorbai-tó és Csorbató
település múltjáról és jelenéről.
2015. február 8., vasárnap
Molnár József – Hegyvidéki táj
Molnár József (1821-1899) festő
külföldi tanulmányok után Stuttgartban telepedett le, ahol főképp
arcképfestészetből élt. 1853-ban, házasságkötését követően végleg Pestre
költözött. Leggyakrabban élet- és tájképeket, történelmi kompozíciókat festett,
melyek romantikus tárgyválasztásukkal hamar nagy népszerűséget hoztak számára.
A Budavár visszavétele c. kompozíció után főleg táj- és életképeket festett.
Számos tájképet festett a Magas-Tátráról, melyeknek finom koloritja és
hangulatos részletei a Mészöly Géza előtti tájfestészet érdemes képviselőjévé
avatták. Stílusában a biedermeier keveredett romantikus elemekkel. „Hegyvidéki
táj” című festménye a Tarajkáról a Tar-pataki-völgy felé nyíló kilátást
ábrázolja (olaj, vászon papírlemezen, 46 x 33,5 cm).
2015. február 7., szombat
90 éve született Arno Puškáš
„Az
ótátrafüredi villamos megállt a fagerendás állomásépület előtt. Az augusztusi
nap melege alig volt érezhető a kellemesen üde fenyőillatban, amikor
többedmagammal leszálltam a szerelvényről. Hátunkon hatalmas hordkeretek
vasváza feszült, és csak úgy tudtam felvenni a 115 kilós pakkot, hogy
társaimnak kellett segíteniük. Már előre is mentek, és én éppen az utolsó
sínszálakon léptem át, amikor feltűnt egy zömök, erőteljes alkatú, kefefrizurát
viselő, hegymászóruhás férfi. Meglepetésemre hozzám lépett, és néhány kérdés
után, amelyekből kiderült, hogy sziklát mászni jöttem a Tátrába, óvatosságra és
megfontoltságra intett a hegyen. Ekkor, 1965 nyarán még nem tudtam, hogy kit is
ismertem meg pár perccel azelőtt.
Arno
Puškáš 1925. február 4-én született Kassán. Édesanyja szlovák, édesapja magyar
volt, Ő azonban szlováknak tartotta magát. Tökéletesen bírta a magyar nyelvet,
és a szlovákon kívül jól beszélt cseh, lengyel, orosz, latin, olasz és német
nyelven, de törökül, franciául és angolul is értett egy kicsit. Kassán a
premontrei gimnáziumba járt, sokat sportolt, érdekelte a hegyek világa és a
cserkészet is.
2015. február 6., péntek
Eltévedt magyar síelőket mentettek a Chopok alatt
Február 5-én este három magyar síelő kérte a hegyimentők
segítségét, akik az Alacsony-Tátrában, a Chopok déli oldalán a Srdiečko
szállóhoz történő ereszkedés során eltévedtek a sötétben. A bejelentés során a
Hátsó-Deres sípályáját jelölték meg tartózkodási helyként. A dezorientált, nyilvánvalóan
ittas állapotú, de sérüléseket nem szenvedett síelőket a hegyimentők a
Košodrevina szálló közelében lévő sípályán találták meg. Mivel nem voltak
képesek önállóan lemenni, motoros szánnal szállították őket a Srdiečko szállóhoz,
ahová időközben megérkezett a szállásadójuk, akivel együtt a szállásukra
távoztak.
Forrás: http://www.hzs.sk;
Fotó: Juraj Meško
Fotók és videók a Tátrából – 2015. január 16-31.
Február első
napjaiban, az elmúlt hét végi jelentős havazásnak köszönhetően immár nyugodtan
kijelenthetjük, hogy a Tátrában végre megjött az igazi tél. Arrefelé viszont ez
nem csak nagy hóval, hanem magasabb lavinaveszéllyel is párosul. Január második
felében a www.magas-tatra.info oldal,
valamint annak Facebook
profilja is többször foglalkozott a lavinákkal. Szerencsére ebben a téli
szezonban eddig még nem volt a Tátrában tragikusan végződő lavinabaleset, így a
lavinákkal kapcsolatos cikkek, fotók leginkább a megelőzést szolgálják, a
hegyek téli veszélyire próbálják meg felhívni a túrázni, hegyet mászni, síelni
indulók figyelmét. De a lavinák mellett a jég is megjelent, szerencsére nem
csak a turistautak felületén (ahogy ez az egyik fotón látható), hanem a
jégmászásra alkalmas sziklákon is (egy másik fotón).
2015. február 5., csütörtök
A Magas-Tátra a III. katonai felmérés térképén
Az Osztrák-Magyar Monarchia és a Habsburg tartományok
harmadik felmérése 1869-ben kezdődött meg. Alig tíz év telt el a második
felmérés vége óta, azonban ennek több mint ötven éves időtartama alatt a korábban
mért részek jelentősen elavultak. Magyarország harmadik katonai felmérése két
részletben, Erdélyben 1869-1873 között, Magyarországon és Partiumban 1872-1884
között valósult meg, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó nagy térképészeti vállalkozásának
önálló részeként. A méréseket 1887-ben zárták le. A térképmű egészét (a teljes
elkészült munkát) ferencjózsefi térképnek is szokták nevezni, csatlakozva a jozefiniánus
és franciskánus térkép megnevezéséhez. A térképek már a méterrendszer
bevezetése után készültek, ezért méretarányuk eltér a korábban (a jozefiniánus és
a franciskánus térképnél) alkalmazott 1:28800 méretaránytól, helyette bevezetve
a katonai topográfiai térképeknél azóta is használatos 1:25000 méretarányt.
2015. február 4., szerda
Egyre nő a feltárt barlangok hossza Szlovákiában
A szlovák barlangászok nem kis
büszkeséggel állítják, hogy a világ barlangász társadalma egyre jobban irigyli
őket. Ennek oka pedig az, hogy folyamatosan újabb és újabb föld alatti
járatokat fedeznek fel, melynek köszönhetően a barlangok hosszúsága akár
kilométerekkel is megnőhet. Az elmúlt két évben több kilométernyi olyan újabb
barlangfolyosót tártak fel, amelyek létezéséről eddig senki sem tudott. Ennek
köszönhetően az eddig is leghosszabbként nyilvántartott
Deményfalvi-barlangrendszer hossza mintegy 2,7 kilométerrel nőtt. Az újonnan
felfedezett folyosók hossza évente nagyságrendileg 1 kilométert tesz ki.
2015. február 3., kedd
Lábát törte a zerge, nem volt esélye a túlélésre
Január közepén elpusztult zerge tetemére bukkantak a Magas-Tátrában, a Kő-pataki-tó közelében,
a turistaúttól mindössze 100 méterre. A kb. öt éves állat a bal hátsó lábán
sérült meg. Az elpusztult állat testének csak egy része, gyakorlatilag a kibelezett
és kizsigerelt csontváza, valamint a feje került a Tátrai Nemzeti Park Állami
Erdészetének preparátorához. A zerge bal hátsó lábán nyílt törést szenvedett, a
törés környékén jól látható duzzanatból a szakemberek arra következtetnek, hogy
a sérülés az állat elpusztulása előtt következett be. A Kő-pataki-völgyben
január 17-én, szombaton látták először a súlyosan sérült zergét, erről egy
tátralomnici panziótulajdonos tett bejelentést a nemzeti park illetékeseinek.
2015. február 2., hétfő
Nem ajánlott a túrázás a Szlovák Paradicsomban
A
Hegyi Mentőszolgálat (HZS) figyelmezteti a Szlovák Paradicsomba látogatókat,
hogy a turistautakon és ösvényeken a kidőlt fák miatt torlaszok alakultak ki,
emiatt az utak járhatatlanok. Ezen kívül a fák ágai a rájuk rakódott hó súlya
alatt bárhol és bármikor letörhetnek, a szurdokokat szegélyező vályúkban pedig
lavinák indulhatnak el. A szakemberek ezért nem ajánlják a Szlovák
Paradicsomban történő túrázást!
Forrás
és fotó: http://www.hzs.sk
Soha ne becsüljük le a lavinaveszélyt!
Aggodalommal
észlelhetjük magunk körül, hogy milyen sokan figyelmen kívül hagyják a
hegyekben előforduló lavinaveszélyt, valamint a lavinák túléléséhez szükséges
felszerelés meglétét. Aztán teljesen felkészületlenül elindulnak a hegyekbe,
ahol gyakorlatilag szándékosan halálos veszélynek teszik ki magukat. Sok
turista számára, akik télen a Tátrába látogatnak, a lavinákkal kapcsolatos
ismeretek a fekete mágiával kapcsolatos ismeretek szintjével egyenlők. Aztán
hitetlenkednek, amikor olyan közismert és népszerű turistaúton is lavinabaleset
áldozatává válhatnak, mint a Halastóhoz vezető turistaút, melynek felső részét
hatalmas lavinamező keresztezi. Soka úgy gondolják, hogy ha van náluk hágóvas
és jégcsákány, nem kell aggódniuk. Ez azonban tragikusan téves elképzelés:
amikor elindul a lavina, nem fogják tudni, hogyan maradhatnak a hótömeg
felszínén, hogyan és hol kell keresni a hó alatt rekedt társukat, és hogyan
őrizzék meg nyugalmukat, miközben szeretteik a hó alatt vannak. Ezek vezetnek
aztán a tragédiákhoz.
2015. február 1., vasárnap
Téli túra a Zerge-hegyre – leírás és fotók
A Zerge-hegy (Kozi
Wierch, 2291 m) a Tátra legmagasabb, teljes terjedelmével Lengyelország
területén emelkedő csúcsa. Kora tavasszal már jártunk itt, és úgy döntöttünk,
hogy télen is megpróbáljuk megmászni. A csúcs nagyon vonzó kilátással
rendelkezik, az év bármely szakában megér egy túrát, annál is inkább, mivel a
Lengyel-Öt-tó völgyéből (Dolina Pięciu Stawów Polskich) a csúcsra vezető
útvonal semmilyen technikai nehézséget nem jelent. A Lengyel-Öt-tavi menedékháztól
(Schronisko w Doline Pięciu Stawów Polskich) a csúcsra vezető út nem egészen 2
órát vesz igénybe, így akár hosszabb ideig is nyugodtan üldögélhetünk a
csúcson, és élvezhetjük a szép kilátást. Télen azonban több időt kell szánni a
túrára, mert a körülmények jelentősen nehezíthetik a feljutást. Különösen friss
hó esetén elveszíthetjük a nyomvonalat, ilyenkor különböző vonalvezetéssel kell
megpróbálni feljutni a csúcsra.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)