2015. január 17., szombat

195 éve született Hunfalvy János

195 évvel ezelőtt, 1820. január 21-én a Szepes megyei Nagyszalókon, Johann Hunsdorfer néven szepesi szász családban született Hunfalvy János (1820-1888) a magyar tudományos földrajz megalapítója. Tanulmányait Késmárkon, Miskolcon (ahol magyarul is megtanult), Eperjesen, Berlinben és Tübingenben végezte. A berlini egyetemen megismerkedett a kor vezető geográfus professzorának, Ritter Károlynak tanításaival, amelynek szellemében – részleteiben továbbfejlesztve azt – maga is egész életén át tevékenykedett. A reformkor és a szabadságharc korának számos vezető személyiségéhez szoros barátság fűzte. 1846-ban bátyja – a kiváló nyelvész tudós – mellett a statisztika és történelem tanára lett a késmárki líceumban, ettől az állástól azonban a szabadságharcban való részvétele miatt megfosztották és börtönbe zárták. Szabadulása után Pestre költözött, ekkor írta „Egyetemes történelem” című háromkötetes művét. 1860-ban Darmstadt-ban jelent meg „Magyarország és Erdély képekben” című háromkötetes műve.

A Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban levelező tagjának választja, 1863-tól a tudós társaság rendes tagja, a Magyar Földrajzi Társaság alapító elnöke. Akadémiai székfoglalóját a földrajz tárgyáról és feladatairól tartotta. Az Akadémia megbízásából 1862-65 között írta meg élete fő művét, „A Magyar Birodalom természeti viszonyainak leírása” címmel. A három kötetes művet azóta is az ország első földrajzi leltáraként tartják számon. Egyik szervezője a Magyar Statisztikai Hivatal megalapításának, de saját magát kifejezetten geográfusnak vallotta, ami a pesti Tudományegyetemre való kinevezésével hivatalos elismerést is nyert. Mint professzor is kitűnt rendszeres, komoly és példamutató magatartásával, amit művei is tükröznek. Jelentős érdemeiért számos tudós társaság választotta tiszteleti tagjává s több érdemrendet kapott, a főváros már életében Hunfalvy utcának keresztelte el azt az utcát, ahol lakóháza állt. Rokonszenves egyéniségén kívül körülbelül 50 kötetre tehető munkáinak s tömérdek értekezéseinek száma, melyek nagy hírnevet szereztek számára, s ennek köszönhetően minden körben vezéralaknak tartották.
Neve a Tengerszem-csúcsot a Tátra-csúcstól elválasztó Hunfalvy-hágó, a Hunfalvy-hágó alatti Hunfalvy-völgyecske, valamint a Felkai-völgyben 1878-ban épült, majd 1913-ban leégett Hunfalvy-menedékház elnevezésekben maradt fent. A Magyar Földrajzi Társaság nagyszalóki szülőházára emléktáblát helyezett el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...